Székelyföld.
Hankó, Vilmos.

Page  [unnumbered] 873,682 -.' vr1 i4k} f _.. A4

Page  [unnumbered] ~"' 5. ',;,. '.: A. ~ ' - o, " S,,, s_!' s.. 4L.,. +6 v- 4 9 4, -,.: -;-**,.-_ r.-?,;?,;t7 &, *, ''*i, '...; * 4;:-... ',..;. ',. '.*-.... o. -.. *" ",. '; '.; '7':"' - ic 1 * v - f, +, 4. t _, '<;. ':?"'. r ty -- T ^-, *y'- ^. ~F _t^,.- "-,,''''',. 4 iX ^ - > * 4,, - '. ^.t- $,. ife^ r ^ *, ~ t - ^ < ' - t '_. r'^ 1, < T-K z + f (4*, ' -5' - r. *: — — t-. r-7-. @ * <, - <.. ^ 4 *: or;^ f { e. -'., ^ —... <T^,-' V_.' ** *7" -lr ' ' - ' ' "* - <~ " '?.it f '...^ ' -." 8 *-''-. IJ; f'':'^; vX '; t+,, <, -,,. ' - (..<, -. -- ". r,, t; r* ^.''.fi,* ' * Ax ^; * @ t "#: ^: *wt** -;*: 4.T^....t '' <;~ '" >^ ~;?^.. * +t ^* '7" & -; ^ $^^* r<,, f* r!T^^-:' t.<;98)"-^-::'

Page  [unnumbered] '. ' v', ". "-'*,,' a:, *.' (, ",' ' %'."", _ i y c-, "r "t', "C ". '.;. r."; -— r ' -. '-?.-,,,,, ", -.7 'I I-'* at (.' *- * U. *, c4 ' 4 t'',,- ('L '4,, C fL^ 4'"' ' CS.74'.;,. * '4-4 C-: '*'' ~"~. 1' ~ -4 '.?4. —' (4,.... ' ".. 4T'-.. '.', ''- 4,' '4 - ^ C ^-i^ 4 ". C - r - -' ^ rg' '~.. 4*.- ' O.,.-. 7* - 4'

Page  [unnumbered] I

Page  I AZ ERDELYRESZI KARPAT-EGYESULET KIADASA. -......................... Sz,, E KELYFOLD IRTA HANKO VILMOS DR. -- t,~ -- A IKEPEKET RAJZOLTAK: GORO LAJOS, HUSZKA JOZSEF ES TULL ODON. 115 EREDETI Kil]'PEI.. - Z%. BUDAPEST. LAMIP EL ROBERT (WODIANER F. ES FIAI) CS. IS KIR. UDVARI KONYVKERESKEDIS BIZONMANYA.

Page  II -/ BUDAPEST. NYOMATOTT WODIANNER F. E-~S FIAINAL.

Page  III ...' / ' 1s.**- /- f ~ELOSZO. A keleti Kdrpatok toveben, egretoir6 berczek aljan eI egy maroknyi, tosgydkeres magyar nip; szorgalmas, 6rtelmes, iigyes, utanozhatatlan miivesztehetsdg, szazadok ota bastyaja Magyarorsz'gnak, mentovira az erd'lyi magyarsagnak, e mellett eros, mint az a szikla-lanczolat, mely festoi szep v6lgyeit, aranykalaszos ronait kiriti. A nep: a szekelkyne', foldje: a Szekclyfild. A termeszetalkotta eles hatarok k6zitt 6s eredetisegyben megmaradt nepszokasok, sajatsagok, nyelv, viselet a szokelyben egy a magyart6l sokban eltero, annal osibb n6ptipus, a foldben egy kis kilon orszag benyomasa6t teszi az emberre. A mehkas azonban megtelt. A foldmiveles mar nem eleg a nepesedesi processus tovabb vitelere. Rajok todulnak ki keletre, delre es nyugatra. A szegeny nep keletre es delre megy: Olahorszagba, hogy kenyeret keressen maganak es csaladjinak. Itt azutan j6 reszben elziillik, vagy elnemzetlenedik. Az iskolazott szekelybol pap, tanito, vagy hivatalnok lesz, mas megyeben alapitoja sok j6 magyar csaladnak.

Page  IV IV A turista evszak bealltaval a turista-seregfelkerekedik s a valasztott iranyhoz kepest Svajczot, Tirolt, Stajerorszagot ugyszl6van ellepi. A megszallo idegenek azutan a kinalva-kinalt elvezetek fejeben a lakosokat a szo szoros ertelmeben kitartjak; a lakosok az ezernyi-ezer idegenek k6ltekezesen nemcsak elnek, hanem gyarapodnak is. A Szekelyfold ep ilyen targya lehetne az erdekl6desnek, mert bair hegyei nem nyulnak fel az orok ho vilagaig epen olyan szep es 6rdekes, mint azok. A szekelyekaz idegeneknek kiszolgalasa, atermeszeti kincsek kiaknazasa reven epen olyan allando j6vedelemhez juthatnanak, mint a svajczi, tiroli es stajerorszaIgi lakosok. Ennek azonban szuksegkepen valo feltetele volna a Szekelyfold megismertetese es megismerese. Atavasz nyiltaval mozdulni kezdo emberaradat arra tart, a merre erdekes latnivalo kinailkozik. A turistakkal - s elsosorban a magyar turistakkal -- meg kell ismertetni a Szekelyfoldet. Az elso ilyen iranyti lIepst a Szekelyfold megismertetesere az Erde'lyreszi KIbrpiat-Egyesiilet tette, midon elhatarozta, hogy a millenium emlekere,,Szekel)fiold" czim alatt diszmunkat ad ki, melyben a Szckelyf6ldet bemutatja szoban es kepekben a magyar kbzonsegnek. A munka megirasaval Hanzko Vil;zos doktort, az egyesilet valasztmanyi tagjat, a Szekelyfold alapos ismerojet biztameg, ki a legjobb tehetseget s teljes munkaerejet vetette latba, hogy munkajat elvezetes olvas6k6nyvve, minden miivelt magyar embernek, 6regnek es fiatalnak elvezetes olvasmanyava tegye. Elkeszult a kbnyv; a szerzo reszerol nagy faradtsagnak, verejtekes munkanak, az Egyestlet reszerol nagy

Page  V V anyagi aldozatnak a gytimlcse. Or6mmel lepink vele a nyilvanossag ele, hadd ismerje meg belole a termeszetkedvelo magyar k6z6nseg a Szekelyfoldet: Csik-, Haromszek-, Maros-Torda- es Udvarhelyvarmegyeknek foldjet, azt a foldet, mely egyesiti magaban minden orszag taj- es termeszeti szepsegeit, ismerje meg asvanyait, kozeteit, rendkiviil erdekes fl6rajat, faunajat, banyaszatat, termeszeti ritkasagait, melyek k6zil egyik-masik valosagos isten csodaja, csoda, mint tunemeny, csoda, mint latvany; ismerje meg belathatatlan oserdeit, es mindazt, mit az oserdok magukban rejtenek, kincseket ero, csodatevo asvcnyvizeit, furd6it, hofeher matrvanyhegyeit, havasvilagat stb. A munka nepszerii termeszettudomanyi munka, a tudominyos munkak szaraz, csak a szakemberek altal megemesztheto eloadasa nelkil. A mi az anyagba eletet 6nt, az a targyalismod, mely a fold mellett megismerteti annak lak6jat is, eleteben, szokcisaiban, foglalkoztsatban. A szekelyekben a tipikus magyar szellem osereje szol felenk; a Sze'kelyfoldben egy meg nem is sejtett vilag csodas tinderkertje tairul fel elottiink. Mind a ketto hivatva van megtermekenyiteni a magyar elmet, hogy teremjen magyar erkolcs6t, hogy teremtsen magyar miiveket. A leirasokat az on muveszi alkotasai, az illusztraczi6k sokasaga egeszitik ki. Midon a munkat, -- a magyar k6nyvnyomtatas eme remeket - - utjara bocsatjuk, kivansagunk csak az, hogy a leiras es kepek vagyat keltsenek az olvaso magyar k6 -z6nsegben a Szekelyfoldnek es lakoinak megismeresere. A megismeres soran epil fel majd a csatorna, mely a ke

Page  VI VI reskedes es ipar czentrumaiban 6sszegytilo szazezreket az orszag eme reszebe vezeti; ekkor a I(arpstok his szelloje nern fog onnet tobbet buis s6hajt hozni, hanem igen, az ipartelepek gepeinek zakatolo, az iparvasiitak robogo zajait, meg az orom- es szabadsag dalanak vidim hangjait. Kolozsvart, 1896. november 12-6n, Az Erdelyreszi Karpat-Egyesi let valasztmnnya neveben I<Hewletj

Page  VII SZEKELYFOLD.

Page  VIII I

Page  1 A szekely nep eredete a regeben.._ ~. Iidon estenden a nap nyugovora szall s fent a magasban kigycilnak az eg viliagolo mecsesei --- ha a hold szelid fenye neln ragyogja be az estet -- az 6gboltozaton halavanyon derengo fenyov jelenik meg.,,A hzadak ztja" mondja meg illet6dve -- e mindennapos egi jelenseg lattara - a szekely; s a mit mond, nyomc'ban valami szunnyado emlek kezd cbredezni lelkeben s az emlekkel felijul elotte ver6 -fenyes gyermelkklornak legszebb regeje:,,Fogyatek n6pevel hatrilt Csaba, hogy az elvesztett hon visszaszerzesere aizsiai rokonaival egyesiilten terhessen vissza; magaval viszi Etele szent kardjat, hogy a pusztak tengerenek habjaiban tisztara mosvan, annak buiv6s erejet ismet visszaadja. Erdely vegso hatdranail ork6dni hagyja a szdkelyt, hogy ha majd visszater, segitsegere legyen. Elvadlcskor a tavoz6k aldoznak tiiznek, viznek, levegonek es foldnek, azutan megeskiisznek, hogy fenyegeto vesz

Page  2 3 2A SZVI KE'LYNP N11"T E'REDLE' Ai 1'1G(;EB1BN. idejen segits6c'gg-el fordulnak vissza meg a vilrg vegerol is. Am alig haladtak a havas aljliig, mtir a ko rtil lak6 nepsdCg felemelkedett a maroknyi szekely ellen: de megrendil a fold, megrSzklo6dnak a fenylulk koronati s hirtil adjaik a vonul6knak t(rsaik veszedelmet; a hadak egy resze viszszafordul s meglepvcn, pozdorIjaklent szorja szet az client.",,Egv, v mult el s a vi&gleclS lakii megirigylik a szekecl nyugalmtnt s ismet fenyegetik seregeikkel; a patak sikoltva szalad a folvamba, folyamn ac tengerbe Cs hirt visznek a talvozOknak; a segely nemn kesik, s a szekely ismet mentve 10n.",,HA(rom Sev multAn tij nemzetsegek veszik kOriil a szekelyt s kizdelem fejlik ki kozt{ik 6letrc-halklra. Mir a szello sem eri el a Goirgorszatg tPijaira itaozottakat, de a pusztaik viharl'vaal tPirsulvt n, megis megtaliljja 6oket messze delkeleten. Csaba nepc harmadszor is gyO!zelemre segiti testvereiket.",,Sok ido folyt Ic ezutin; a magbhan cltiltetctt di6fAk agg torzsekke nevekedtek, a fiak megvCntiltck s az unoktk lettek fegyverhord6 bNttor f6rficakkll(. A szo)rglom a rcngeteget kies telepp6 varaizsolta, a hosszi' tartozkodais az oracllomast ddes hazavcf tettc; nerc volt, ki hhbonitni merje a szekelv tiizhelyet, mely sajat eros karjiTnak s ismeretlen seregeknel vedelmc alatt allott. De vdgre is kitOr a szomszedok regi gyiulolete a nyelvbcn es szokc'sban egyedlii allo szekely ellen; megsztmlAllhatatlan n kp kel fel a szekely kiirtas;ara s a berczcs kis haz(it minden oldaltrl ostromolni kezdi. Dicsoen viv a szekely, de matr-mLr lankadoz a tulnyomo ero elleneben. A segitseg messzc van, tan felcdesbe is mentek; az clszakadt hui tftrsak pedig mar reg a fldben aluszszak c(lmaikat. Amdc a szdlkelyek csillaga nem szunnyadoz; megemldkezve (az ildozatrol, az cskuirol, lobogva viszi a hirt a foldrol az egi csarnokokba. Itt lent az utols6 csata keszul, maroknyi nep az ellenseggel szemklzt,

Page  3 A SZEI;KELY, NEP EREDETE A REGEIB3EN. 3 mid(n egyszerre paripaik dobogaisa es fegyverek moraja hallatszik s f6nyes hadak vonulnak nemin az 6gen folfele; a dics( harcztdarsak, kik hiromszor jovenek segitsegre, most negyedszer, mint hallgatag szellemek hosszu sorban nyomulnak a csillagos egen keresztuil feleik segitsegere s leszaillnak ott, hol a kek boltozat a szekely havasokkal olelkezik. ",,Nincs haland6 ero, mely megaillhatna a halhatatlanok elott; rmntile6s szallja meg a tenger ellenseget s futnak mindenfele, t6bbe hatra sem tekintve. Azota aill a szekely haboritatlanul; nemsokara veget er hii ork6dese is, midon a vglegeelk6lt6z6ttek hu unokaihoz mint kalauz csatlakozva, 6orksegiket, nagy Magyarorsz(tgot visszafoglaljak. A f6nyes hadak 6svenye pedig, melyet jttokben s visszatert6kben taposanak, eltorolhetetlentil maradt az eg boltozatan; laibaiknak es lovaik patk6inak nyomdoka az, mit dertilt ejf6leken mint tejfeher szalagot latsz ttind6kleni a magasban, s melynek neve azon 6orto61 fogva,, adak zitja" a sz6kelyeknel." 1) ') Ipolyi: Magyar Mythologia. Pest. 1854. *

Page  4 -- '3 " 7 —~I,I A, 1. 5 szekelyseg tortenetdbol. m iilven hiven 6rzi a szekelvyek hun-scytha-ercdetenek emldklt e sz6p rege, cpen olvyan hiven 6rzik azt a szdkelylek fi:ldjen a kivek, a felh6kbe vesz6 b6rczek szikla-ormai, az erd6k szakcad6kai, a hcSv'i vSilrak mohlepte omladekai, az ivadclkr6-izvadekra szall6 rceglk, mondctk, sztllo igdk, osi kiozmondisok (Szckely sz'ilte a magya rt!), a szdkelyek ajkan megcsendtlilo vitdzi Cnekek. Minden szelkely dal a sz6kelyel crcdetcncl verses kr6nikaja, minden dalos sz6kely mela hecdose. Azok a t6rtdneti forr(isok, melyekbol a sz6kelvek eredetere vonatkoz6 adatokat meritettek, sz'ajhagyomanyok, legend(ik es kr6nikcl voltak. Ezen adatokl6ol form,lodott az id6k folyamcAn a sz6kely nemzet megalakulis(tnak historicja; ezen adatok osszevet6se nyoman kristalyosodott ki a szekelyek eredetere vonatkoz6 hitvallAsunk: A nagy hun birodalom osszeomlasat utacn mintegy 3000 hun vitez elvailt tPrsait6l s meghuz6dott Erdelyben, az erdoboritotta Hargitcnak lakatlan kornyek6n. Senkit nem haborgatva, maisoktol ritkan haborgattatva eltek, sza

Page  5 A SZEKELYSEG TORTENETEBOL. 5 porodtak, terjeszkedtek. A teljes hatalmat a Budavarban szkelo6 f6rabonbin gyakorolta addig felettuk, mig Arpad dalias lovas csapatja leszallott a KaIrp/atok hegyeirol. Epen a nagy Zandirham, hos Upoletnek szilo6 apjaparancsolt a sz6kelyeknek akkor, mikor a sz6kelyek hirul vettek a velok egy tobol1 fakadt magyarscignak megerkezeset. K6veteket klild6ttek Arpiad ele, hogy otet fogadjaik az uij hazaban s hogy felajanljak neki segitsegUket az orsz/ag megho6dftcstaban. Arpaid kedvesen fogadta szekely vereit, veluk szerzodest k6tven, nekik hat kore metszett alaptorvenyt adott, mely Budvairban a nemzetgyiles elott felolvastatvain, a ndp idvriadalmai k6z6tt szentesittetett. Ezen alapt6rvenyek kepeztek a (,yokeret, a melybol kisarjadzott a szekely nep alkotmntnyainak fdja. 1-logy a szekely osfoglalas jogan birt f6oldjt megtarthassa, hogy ( orcll hivataisatban a magyar hazait minden kelet felol j6vo6 tAmadis ellen megvedelmezhesse: katonailag szervezkedett; ezen katonai szervezetben a szekely nenmzct minden tagja sz'mot tevo tenvezo: katona volt.1) Az 6roko6s katonai foglalkoz(ts a szekelyben fokozottabb merttekben kifejlesztette a katonai erenyeket, tulajdonsdgokat. A fejedelmek, kirdalok ezen a szo szoros ertelmeben katona-n6p szolg(tlatait gyakran igenybe vettek, e szolg2ilat fe jben azut(an biztositottaik jogait, tiszteletben tartottak 6si intezmenyeit es szoktsait. A szdkelyffold szekekre volt felosztva, melvekben a szekely adzsiai tipusu t6rzsrendszerben elt. A szekelyek 6r6ksegeiket es a szekekben a tisztsegeket nemek s atg'ak szerint osztottdak meg maguk koz6tt; az orolkseg fi gy, mint a tisztseg' ivadekr1l-ivadekra szatllott. Ha a csatidban fiu ds leaTny volt, a birtokot a flu orokolte, a leiny hozom(dnyt kapott; ha csak ledMny volt, tigy o6r6klt 1) Nagy Janos: A sz6kelyek scytha-hutn eredetiusge. KFolozsvar. 1879.

Page  6 6 A SZEKELYSiEG TORTE1'NETElBOL. mint fiu-leany.1) Ha valaki gyermektelenil halt meg, rokonai 6ork6ltek; ha rokonok sem maradtak utana: a szomszedra szaillott az 6roikseg. A szekely birtokot birtokosAnak eladni nem volt szabad. Ezen b6lcs intezkedesnek k6sz6nheto, hogy a sze'kely birtok nem jutott idegen kezre, hogy a Szekelyf6ld6n nem telepedett le idegen Cs hogy ott a nagybirtokos-osztNly s ennek renden a proletariitus ki nei fejlodott. A szekelv ndp 1848-ig Erddel kizjog)ban klilon ncemzetet alkotott. Trrvnyecink a szkelyelet, blrmelyikhez tartoztak is a htromi rend kiztiil (f6embecr, lohton harczolo lf6-szekely, varg gyaloo k zsz6kely), cgyarant nemeseknel ismertek. A sz6kelv btirhova ki1lt6zott is a magyar korona teriilet6n, ha igazi szckelvys6gt igalzoltal, a nemesi jogokat 6lvezhette. 2) Elvezte is addig, miig a mult sztzadban at hatalr6rvideki katonai rendszer jatlrmtaba fogtak s adotizet6sre k6enszcritettek. Az 1848-iki tolCrvcnyek azutan vdCgkep nmegsztintett6kl kivailtsigait. Azelott minden sz6kely jogokat clvezctt cs jogot gyakorolt. Ezen jogokat m6g a fcjedelmcklkel szembcn is megv6delmezt6k. I)e nemcsak saj it jogaiknal voltak h1 vedelmez6i! Hol a haza cs szabadsigd 6rdekhecn helyt kellett illani, a szekelyt miindig ott tal(tljukl a szabadstlg es nemzeti jog lobog6ja alatt. A harczol tuizeben az elros kar, a sziv batorsl(ga, a faLji Lindrzet voltak sz ivetsgeseik, a historiai 6ntudat volt talizmdnjuk; ringat6 (lmaci elkisdrtdk a csatatba is; vissza is hozt.tk gyozedelncsen. Torjkvero Hunyadi Jainos hadaiban sok volt a sz6klely, vitdzsCgtilkkel vivtak ki a,,Sz6kely sz]abadsaig"-ot. Malty/ts kiraly dicso 1) Molnar K;iroly: A sz6kclyckr6l. A magyarorszagi IKirpditcgyle t Evk6nyve. Kesm'irk. 1880. 2) Iethy Lszl6: A szdkelyck s a imayar honfoglalis. Ethnographia. 1890. 1. sz.

Page  7 A SZIEKELYSEG TORT1i;NET1L;BOL. 7 fekete seregenek z6me6t szekelyekbol toborzotta 6ssze. A Szabadsatglevel, mit Meatyatstol, azon idok legnagyobb hldvezeretol kaptak, a szekely vitezseg dicserete. Boeskay, Bethlen Ga'bor es I. Rako6czy Gy6rgy szekelyekkel harezoltak a hazatert, vallaisert es szabadsaigert. Szabadsaigharezunk legendaszerui hosenek, Bern tabornoknak, legkedvesebb katoncai szekelyek voltak. A magyar kirdlysaig keleti fellegvardinak oraillonmasain, a magyarsaig taimado es vedo6 harczaiban, az ezer 6v alatt d1lo6 csatack felrgetegeiben ezrivel verzett el a szekely; es megis el! El osi szabadsciga'nak, foldjenek, ercnyeinek, erejenek teljes birtokltban, tovatbb is hordozva historiai 6s nemzeti kildet6set megizmosodott vaillain. Es vajjon mi tarLthatta fenn mctsf6lezer esztend(on kereszttil e maroknyi nepet? Mi 6vta az elmerttilestol a sotet sz(izadok hullamver sben? Mi vedte meg az elpusztultst6l? Fajanak nemnes tulaCjdonsagai, osi erenyei, intezmtnyei, sajaitos birtokviszonyai, csalcdalkoto hajlama, a foldnek: ac bublbjos Szdkelyf6ldnelk termeszeti fekvese, vartczsa, vagy talin a hadak titjn neg jeleno os0 k segitsege? 4s '

Page  8 1^ 5 szdkelyf6ld geogriaja di6hejban. y ^., i.Az elrdSeli felfuld kelcti rCs szdn n;agykitcrj edc's, he/ti -". '-^ -. ' g'veklkl suti in behailozott ' " hcevyes vidlk emellkedik. A hegyek hatalmas t6megdbol kilo6nosen ket hecgoylSncz vcilik ki. EIszakr6l l dclre huz6d6, naglyteljedelmui, magas szikla-cs'icsokklal, festoi sziklacsoportokklal 6keskedo, s rengeteg erdoscdgekkel boritott heg)v'laiczollat mind a ketto. A keleti ltncz a Karpaitok 6(vcnelk cgik szakasza: (az orszag keleti hatLaratt kpez6 kelcti lIlttrlilhi-cl:lht. A nyugati a keletivel egyk\ziien halad6 s 13(;i kilonmeter hosszu Hargita s a pe'rsdiini-hc,(is'sd. mely aaz cl6bbi folvtattstinak tekintheto. E hegyek k6zil mindenik mas es mlhs ]korszaklir6ol beszel a f6ld tirtdnetnelck. A kelcti llnczolatnll akt la kCt;avagy eocenkori k]lrpati homokki-, a Hlalrgittnak az Elrd'ly tiizhanyo korszakT'lbaln clotor6 trachit a fc'-alloto klizcte. Ezen hegylt'nczok egycs sztlakaszainalk k u1tli1n neveket cadtak. A keleti hathirlianczo(lat cszaki szakasLzat,'er<,v'i-. a kozeps6t csiki-, a delit 'bc'rczki liaz'asoktnak nevezik. E hegyek egyike sem emelkedik az (irk i h1 hatilrvionallaig', de csucsaik vonalzattinak mer6szsegvel m6eg az Alpcsek ismerojet is mnegragadjik. A gyergy6i- s csikihavasok emelkedesei: a Veresk6, az Ocsdmteteje, a 'Tarkl, az

Page  9 A SZEKELYFOLD GEOGRAFIAJA DIOHEJBAN. 9 Egyesko, a Nagy-Hagymais es a Czofronka a legszebb szabacsu meszszikllik, a miket csak laitni lehet. A bereczki havasoknak egyiknevezetes tagja az 1649 meter magas Nemere-hegy. Nevezetes, hegy ez, mert onnan indul ki a Arenere-szcl, a melyet a mennyire ohajt a hairomszeki ember, Open annyira f6l is tole. Ohajtja, mert tapasztalatok nyomaTn mreg6rle16dOtt szent meggyo6zodse, hogy az az esztendo, a melyben aNemere szele gyakran fuj, termekeny lesz, s hogy az ilyen esztend6ben szorgalmas munkLtja utatn b6o flddist vcirhat. Fel tole, mert midon a Nemere kibontja szairnyait s vegigseper a falvakon es utakon, htlzf6deleketragad magaival, fltkat csavarki t6vestol, az utasok szekereit, meg a gabona'val rakottakat is - f6lforgatja; ha pedig teli idoben kerekedik fel, az utba es6 falvak szelso h(tzait h6val eltorlaszolja, fagyos lehellet6vel megderneszt embert es Jillatot s vastag h6retegbo6 borit rt szemfed6t.1) A Hargittinak C'szaki tagja a g-rge'iliyi h1'gycsoport, a klozepso a tulajdonklepeni Har(ila, a melyhez delr61 a IHermalnyi- es 1idrontszclki lze,)yek csatlakoznak. Alkotasairuil fogva Ia Beszterczc-Nasz6d- cs Maros-Torda-vrimnegyek hat(ti'(ln emelkedoi KeIlcnlcn-ha'vast is ezen lanczolat tag jainak tekintik. Nag'yreszeben tittalan es lakatlan hegyseg, mnelyet stiiru erdosedgoek boritanak. Julius es augusztus honapokban mintegy 1 5000 db. miarha s 50 —60000 db. juh legel rajta. A Hargita sziklatestebol keletre es nyug'atra hegyaigak nyulnak ki, a hegyek lejtoje6rl Oliulo5nsen nyugat fele nyaijas volgyck ereszkednek ala. A volg)yek a keleti hata(trlnczolat 6s a Hlargita k6zotthelNlyel-k6zzel tt,1gas medencze3kke sz6lesednek. Egyik-masik medenczet az eles termeszeti hat(trok cgymntst1l clkulobnitett, zairt egysegekklc formailjatk. t) Dr. Jak6 Janos: Hidromszekmegye f6ldrajzi leirasa. Nagy-Kikinda. 1883.

Page  10 10 A SZEk'ELYFOLD GEOGRiAFIAJA DIO6Il"JBAN. A medencz6k: a gy'crgyS i lrapily, Fcl-Csik, Al-Csik, Hdroimsz&k 6szak-deli iranyban lepcsozetesen sorakoznak egymas melle. A Hargita 6s a keleti hattrlhegylincz k6ze eso, valamint a Hargita nyugati oldalara tcamaszkodo lejtok, v6lgyek, medenczek egyuitt k6pezik a szekelyek hazcijtt.,,A felkelo nap f6ldjenek" nevezhetn6m baitran e folddarabot, ha mnir regesr-gcen nern nevezndk Szekclyorsztgnak; mert midon a nap naIgy Magyarorsz(ig keleti hatilrhegysdgenek csiicsain kibukkan, sugarai ezen istent6l gazdagon mnegtldott foldet kOsz6ntik legclobb. A szdkelvek hazaija zirt cgys6g. Eszaki ds keleti hataira gyancint a Kelemen-havas 6s a keleti hatarlinczolat 6sszefio(),i sziklatomege emelkedik. A keleti hegvl/ltnczolatot rengeteg erdosogelk -- tobbhnire fenyvesek - -- boritjitk. A tatj egyhangusS'(g't nyijas volgyck s az erdo zoldjdbo6l kiemelkedo szirtek, sziklacsoportok szatlitjtlk meg. Ezen hatitrheg!seg hossziu vonalaltn csak n6dg olyan hig'6 van, a mely kinnviiu aitjl rist enged a hegcyek koztt RomanitAba; ezek: a tbioycsi, (gvilnesi, ojtozi 6s bokltai szorosok. A Hargita messzirol nezve tiszta korvonalCi, szelid hajl Atsi hatal mas bCrczto6meg, mely naLgysgtval, mlagasstgaval, oriasi vonalaival uralja f6l Erdelolvszaigot. KIozclebbrol tekintve azonban sok helyen vadul megszakgatott zegzugos sziklafalaklat, kiugro sziklkilat, sziklacsopoltokat 'ltunkl, Imclveken megtijrik a vihar Cs szel ereje, s szurdokokatt, meredek falu szaladCkokaLt, ( mnclyckben meg a nyair klisziben is fehdren csillog a ho. A Hargita libandil nyugv6 sziklladalrarbok hangosan hirdetik, hogy a termeszetben semmi sem Orlkke'6 val6. A rombolo, a f6ld felszin6it atalakit( cr6k e g'sz sora dolgozik itt is szUnct nelkCil, szakl(adatldnul. tFenn a tet6n a1 viz fuirja, faragja, koptatja, t6rdeli, a fagy szetrepeszti a kemeny trachit-sziklakat, a lktvin(lknak airja, a zivatarok ide

Page  11 A SZIKELYFOLD GEOGRAFIAJA DIOHEIJBAN. 11 jeben lerohano vizek pusztito ereje tolja, viszi, hengergeti, ragadja, sodorja a port, t6rmeleket, szikladarabokat a hegyen lefele orokos munkaival. A Hargita szikla-csuicsai egyre torpulnek, lejtoi egyre kopnak, az alatta elterCtil volgyek melyedesei pedig teliilnek folyton-folyvtast, szakadatlanul. A Hargita keleti fele meredek, a nyugati resz lejtoi szeliden ereszkednek le. A hegyseg fogerincze szeles foldhatt, derektan vulk(ani jellegii kup es harangalaku hegyek emelkednek; belseje zordon es lakatlan. Alsobb reszet lombos erdok (tl1gy, btilkk, nyir), a magasabban fekvo reszeket fenyvesek fedik.1) Legmagasabb tetoi az 1500 metert is mneghaladjatk; az Ollhfalu felett emelkedo Galusa-teto p.. o. 1798 meter. A tulajdonkepeni Hargitait a 975 m. magas Tolvajos-h(go6 vctlasztja el a Hermanyi hegysegto0. Ezzel egykozui irinyban emelkedik a zordon hc1romsz6ki hegys6g (Bodoki hegyek), a melynek legnagyobb csficsa az 1 174 meter magas Btdos. A persdnyi hegyseg az orszt'g legszcbb es legkiesebb hegys6geinek egyike.2) Sziklacsoportok, termekeny mez6k, 6riatsi tolgy Cs btikkerdo6k vatltakoznak benne. Az Olt Alsoes Felso-RJtkos k6zott egesz szelessegben (itttori a hegyseget. Az Oltnak ez az actttrese a ratkosi szoros. Eszak fele a Vargyas vize folvtat evezredes ktuzdelmet a szikla-hegyekkel. rgyik hcgy falan hatalmas nyilcis tcttong: a meszszi f6ldon hires aliidsi-batlatng sziklatorka. Ezen hegyekbeyn ugyanazokat a szepsegeket taldljuk, melyeket az Alpesekben megbaLmulunk: egszinu tengerszemeket, zuhogo vizeseseket, tajtekzo patakokat, vadregenyes szikllaszorosokat, sotet barlangokat, buv6 patakokat, stb. ') A Pallas nagy Lexikona. VIII. kot. 683 1. 2) Herbich Fercncz: A Szekeyf61ld f6ldtani 6s C(slenytani leirisa. Budapest, 1878.

Page  12 12 A SZElKEiLFOLD GEOGRIAFl;JA DIO)IIi iJAN. A sz6kelyek foldjet a Hargita hegylincz 's tagjai ket rieszre osztjlk: a Hargita ds a keleti hLatarhegyl'tncz koze6 ztrt re1sz Csik- Cs HIaromnlszck-, a Hargita nyugati oldalln levio I1aros-Torda- e s Udiz arIcl, r ',ia'llc,9'dct foglalja magaban. Csik-, Hitromnszdk-, Maros-Torda- es Udvarhelyva'rmegye: imne a szekelyfold, a mi hazink, 450,000 szdlelynek a hazija..l) A sz6kelyfoldi havatsokbol indulnalk hosszLi fitjokra az erddeli rdszck Icghatatlmlaslabb folv6i: ta Mlaros es az Olt, a ket Kli.ikilllo s a Fcketetigy, mrely ut6bbi egIsz pilyajtt szdkely tljaktlon futja meg. A 'Uaros C'silkmeCgyc kozepe ttijTin a Feketerez ncvii hcg Cerinczbl erced; n(hmA ny patak viz6vel gazdagrodva t havasokkal k6rnyezett, gyiiinyir(i g''erg vo6i tersgen c3szalki irlnv tban htalad tova. Olih-Topliczan1' nyugaltralt forldul, mlnjd a tlrachit hegvsdgCct fittbrvc, delnyugatra k]anyarodik. Ilel 1kvizei ]ki l a (,rgenyi havasokb6( l ered6, s a Szckelyfoldet cszakfel(1o hat(rol( G6rgleny vizkt, meg' a Atiar(s-lolrd keleti oldalantl ered Nyir ido t emlitjdk fel, nely a n6lpes s term6lkeny Nyir'itdvOIlgye folyik kereszt0il. A A'('- ds Kis Kii'iill '-nck t'forrasa r Tdvlrhelym egyeben, a Bucsill tetej6t(l delkeletle eso Kuiltill('tofben van; a Nagy-KdkLil lo 61nek, a Kis-l<iil i e1sz(l,ak nyugLatnakl tart. A Nagy-Ktikillo kczdetlben ltmagaas, bikk- 6s fenyovel fedett havtasok kozoitt, majd kcslejny vrlgy]eklen tOrtet keresztil; k6csobb ir'Alnyat meIgvaltoztttva SzCkely-lJdvarhely mellett folydogtil tovat. A fivlyl mvl51gy ig'z ds I)6csfalva kozott ttgul ki tckintcl\yeselh tlrscggc; itt van a sz') A Szdkclyf(ild 187-1-ig sz6kckre (('sikszck, 1 inromsz6k, Marossz6k, Udvarhelyszck, Aranyossz6k) volt felosztva. 1874-hbn a sz6kckct rncgye6kk kcrekitettdk ki. A sz6kcly torvdnyhhat6sagok elvcszitctt6k rcgi tirtdncti ncveiket; a f bhh tisztsdgcknek is ez volt a sorsuk. A fo- cs alkir;iybirakhb6l f(- ds alispdinok, a dull(kb6l szolgabirik lettek.

Page  13 A SZ11KEKLY'OLI) (;G()GR.iAFIAiA I)IOH;EJBAN. 13 kelyek Rakosmezejc: az agyag-falvi rL't.1) A patakok kozul, melyeket a Nagy-Kik(llo6 felvesz, legismertebbek a Gagy es Fcj6er-Nyik6. A Gagy torkolat'tnal fekszik Szekely-Keresztur. A Fejer-Nyiko v6lgye Udvarhelymegye legnepesebb videket k6pezi. A Kis-Kktubllot t'tja kezdetben lakatlan havasi videken vezeti keresztil; Udvarhely megyetol Parajd alatt bucsut veve Maros-Torda, kesobb KIktillo megyebe lep. A ket Kikliullo Balazsfalvcn alul egyesul egymatssal, hogy Mihalczfalva mellett egyestilten a Marosba szakadjanak. Az Olt Csikmegy~eben a Maros forrcas kozeleben a Feketerez 6szakkeleti nyulvcanyibol1 ered; a Maros eszaknak tart, ez del felc indul hosszui patly(1jara. Az Olt a zsogodi szoroson aCt jut Fel-Csikbol Al-Csikba; erdos hegyekkel k6rnyezett gy6nyobri t6rseg ez is, az is. Az utobbi tersegen delnyugatra fordulvitn a regenyes tusnutdi szoroson tortet kereszttil, hogy Hdromsz6kmegyeben folytassa utjat tova. Ilyefalvcln alul a Feketei'gygyel egyesul s a hairomsz6ki hegys6g d6li /g/it megkeruilvn eszaknyugatra, nyugatra fordul,2) mnajd a rakosi v1lgyszoroson siet gyors foly.assal kereszt'l. A Feketetigy H/aromsz6kmegye 6szakkeleti reszeben a bereczki-hegys6g Nagy SaCndor csuicsa alatt ered; mellekvizeivel alkotja a termekeny es nepes hldroutszck/i roun(idt. EzenkivCil a Feketeuigy es az Olt k6ze: Szdpunezo H/tromsz6kmegyenek legduisabb videke. A FeketeCigy mellelkvizei: a Ktszon, Torja, Kov(aszna es Tatrang. Mindezen vizek kozul csak az Olt huitelen szilofoldj6hez, bar patlyajatnak legnagyobb reszet ez is az edes hazai ttjakon futja meg. Udvarhelymegyebol a Homorod fele vezeto delkeleti uit a Rika erdon keresztuil Hacromszekbe-, a Tolvajoson Atvivo Csikba vezet. 1) Kozma Fercncz: A Sz6kelyfold k6zgazdasagi 6s k6zmivcl6d6si allapota. Budapest, 1879. 2) Hunfalvy Janos: A magyar birodalomfoldrajza. 140. lap Budapest, 1886.

Page  14 14 A SZINKELYFOLD) (G;OGRAF;LAJA D)I(11JBAN. A gorgenyi havasokon k6t fit vezet kcrcszttil; az egyik az, a melyik a gorgenyi volgyon s a Kcreszthegy hitgon at Gyergy6ba visz, a masik az, a melyik a Kis-Ktiktillo volgyen halad felfele. A keleti hatairhegyltlnczbol Romianiaba folvo vizek kloztil a Besztcrcze, B3ekls, Tatros, Uz, Putna, Ojtoz a nagyobbak. A szekelyfoldi folyokat vagy a Maros vagy az Olt fogadja magaba. A Nvyra'td, Gorg'eny, Kis- Cs Nagy-KtikCillo a Marosba, a Homor6d meg aT Vargyas-patak az Oltba o6mlik. Ezen foly6k forratsvideke, kies volgyei es volgylapalyai kepezilk nagyj tban a szekelyek hazitj'at. Szkcelyfoldon az 6ghajlat a magasstag es fekves szerint valtozik: a hegyes videkeken hiivos, a g'orgenyi havasokban, a Keleti IKlIrpatokban zordon s a h`ironszeki ronnan p. o. kellemes, szelid. Minden f6ldterulet visszatukrozi a klimit, a melv rajta uralkodik. Tcrm6ekcnysegerc nezve a h(tromszcki rona a Szekelvfoldnck lcgatldottabb resze: a szkely KiAnatn; piros szemii, sU]lyos, aczelos buzftja vetckedik a baIcskai fckete fold hires 6s vilkigszerte keresett buzaj'aval. Udvarhelv- es Maros-Tordamegyekben az alvidek szint6n j6 buzi't Cs kittino gyt mlmlcsOt termel. Udvarhelymegye szilv/ajictnak, Maros-Tordamegye csercsznyejenck, almctjfinak: a,,Marosszeki piros pdiris"-nak, a szekelvfold ezcn sctrga his, ropogos, ncdvdfis, zamatos 6stermckenek orszctgos hire van. A Ny(riad Cs Maros menten, meg a Gagy v1ogy6ben mg a szo6lo is diszlik. Mirt sokkal zordabb es termekctlenebb Al-Csik, de ktilonosen Fel-Csik. Legzordonabb 6s legtermneketlenebb azonban Gyergyo. A tavasz, mely Alaros-Vatisirhely kornyclken mairczius vegen bekoszont, ide csak majusban 6r fel. A rovid tavasz es rovid nyar ut(ln mcir szeptember elejen bekopogtat rovid tartozkodasra a hideg osz. A zordon Gyergyoban kellemes oaiz a 882 meter magasan fekvo Borszek, mclyet kedvezo fckv6se, merse

Page  15 A SZEKELYFOLL) GEOGRAFIAJA DIOI1EJBAN. 15 kelt ingadozasokat mutato huiv6s hegyi klimaja az elso rangu klimatikus gy6gyit6 helyel soraba emel. Borszeken julius 6s augusztus h6napokban a kozephomerseklet a 150 C.-t meghaladja. Klimatjtinal fogva Borszek meg beleesik a gabonatermelo6 vbe; e videken a gabonanemek -ha k6son is - (augusztus maisodik feleben), de megernek. Haromszeken negy hettel elobb aratnak mint Gycrgyoban s ket hettel elobb, mint Al-Csikban.1) A milyen keves Csikmegyeben a foldmivelesre alkalmas foldterilet, epen olyan sok a duis legelo, mit rengeteg erdosegei magukban rejtenek. A szantok es legelok aranya azutan megszabja az aranyt a nep foglalkozasaban is. 1) Hunfalvy J.: A magyar birodalom f/ldrajza. 740. 1. Ig I. i I I I I A IIOMOR1OD-ALM.iSI lARLANG.

Page  16 A SzekelyJold tajszepsegei, emlekei. Sz6kelvyfoldet 6les term cszeti hatairok zairjalk ko6ril, elszigetelve annak lak6it mindatt6l, a mi e fold hattitr/n kivuil csik. A termeszet-alkotta cIcs hattrok kijz6tt selredetiscgcben megmaradt nepszokalsok, sajatsAigok, nyelv, viselet a szekelyben egy a magyartol sokban eltero, annal 6sibb n6ptipus, -a foldben egy kis kdilon orszagi benyomasa.t teszi az emberre. Biszkdn is nevezi a szekclyember kis hazcijatt, a Sz6kelyfoldet Szekclyorszignak. Minden mi a Szekelyfold6n kivuil esik, a szekely elott kiilfold. Hogy a termeszeti hatacrok Ailtal elzairt videk lak6i az elszigeteltscg terhet k6nnyebben elviselhessek, a j6tekony termeszet a SzekelyfOldet feldiszitette mindazon tijszepsegekkel, a melyek az cmberre vonzoerot gyakorolni, lakoit lebilincselni s igdzetuikbc vonni kepcsek; kincscsel pedig annyival halmozta el, a mennyi csak vilagreszeknek jutott osztalyreszul. Csakugyan valami biiv6s ero, valami ellenallhatatlan varazs van a szekelyek fld jdben. Ki egyszer ette kenyeret, izlelte sojat, az rabja lett 6r6kre. Ezer pelda beszel. Ha ide

Page  17 A SZEKELYFOLD TAJSZEPSEIGEI, EMLE;KEf. 17 gen telepszik le a Szekelyf6ldon, az edes otthont talal mindja'rt ottan; s ha uigy fordul, hogy el kell mennie, bu'san vailik el uj otthonatol, a hova a legkedvesebb emlekek rozsala'nczai fuzik, a hova egyre csak vissza-vissza vagyik. A kit e fold szult es nevelt, batrmily kedvezo, bairmily magas sorsban legyen is, masutt, mint a Szekelyf6ldon, idegennek erzi magat, akar csak a tropikus foldrol hozzTnk atplcintalt virag. A ki pedig meg kozelebb all e foldhoz, ki a foldet munkalja verejtekes munkaival, az meg epen annyira hozza6tapadt a foldhoz szeretetevel, hogy meghal banataiban, ha 6orkre kiragadja'k onnan, elpusztul mint a sivatagba kiiiltetett fa, vagy mint a gronlandi eszkimo, kinek el kell hagyni jeges hazaj'at. A szekely havasokbol indulnak hossztL utjokra az erdelvi reszek legnagyobb folyoi: a Maros, az Olt, a ket IKtuktilo6 es a Feketetigy; utjokban nagy kiterjedesui f6ldek termekeibe 6ntenek duzzad6 eletet, sok ezer ember munkaerejet kin/lj[tik, a legolcsobb szallito utat szolgaltatjitk, a legromantikusabb volgyeket, tereket es szorosokat alkot jak. Akarha.nyszor latja az ember a Maros-szorossit Gyergyo-Topliczamnal, az Olt alkotta zsogodi, tusnitdi es rakosi szorosokat, a melyeken 'at meredek, mereszen kiszogello sziklaparkaqnyokrol, nehol vadul megszaggatott sziklafalak kozott vad dtiborgessel zuhognak ali, ztigva, bogve esnek, tortetnek, rohannak a Marosnak es Oltnak tajtekzo hullamai; akitrhanyszor litja az ember az erdos hegyekkel 6vezett gyergyoi ronadt, Fel-Csikot, Al-Csikot festoi modra suirun egymas melle helyezett tiszta, csinos kozsegeivel, az aranykalaszszal ekes Maros volgyet, az istentol gazdagon megaldott hatromszeki ro6nit, Szepmezot, vagy az igazi magas hegysdg minden tulajdonsaigaival biro Kelemenhavast, a gyergyoi- es csiki havasokat, mindig talal valami 0

Page  18 18 A SZIEKELYFOLD TAJSZEiPS!EGEI, EMLlKEI. hajlamainak, izlesenck megfelelo uj szepseget ezen csodas vilagban, melynek lelkinkbe vesodott bubajos kepe nyugtot nem hagyva kesztet, sarkal, 6szt6noz, hogy felkeresstik azt, mint Argirus kiralyfi az 6 Tiinder Ilonaijat. Fenn az erdokoszoriuzta hegyormokat hajdan buszke varak omladekai ekesitik. A csenevsz vorhenyes fuivel benott ormok szomoruian neznek le a volgybe, a melynek hajdan urai es orei voltak e varak. Temet6 itt minden halom, hosok temetoje; megszentelt ereklye itt minden rog, regi dicsosegnek, legenda1knak szinhelye itt minden talpalatnyi f6ld. Az omladekokl reg elmult idok sirkovei, melyekrol lemostak mair az irast a folotte elviharzott szazadok; ezer esztendos emlekek csodas maradvanyai, melyeket ennyi szazadokon keresztiil sem birta megsemmisiteni az enyeszet hatalma. Ezen romjaikban is bAtmulatos sasfeszkeknek szdtszOrt kOvei csodadolgokat mondanak, ezer regdt beszelnek a lettint nagy idok tortinctnedbl, a szekelyek kCizdelmeirol, torekvSseirol dicsosegr61l cs vitezsegerol. A szel, mely a himes reten itfuIval, a virtagok ft'szeres lehelletet sz/allitja hozzitnk, a rideg palotasorok sziik bortonvilagitba. A virtgokat nem litjuk, s medis figy ' rezzik, mintha zoldelo reten, illatos vilragok vennenek kOirl. A romok, omladekok lcttlsa visszavaralzsol a mcscs hajdankorba, melynek esemcnyci, mint a biuvos lFmpa kdpci vonulnak el lelki szemeink clott: A Rika erdo egyik mercdeckln cI a var, Atlila buiszke vara. A varbol nagy kisercttel vadaiszatra indul Attila, az,,Isten ostora." A kuirti5k harsoigasaitol, a hiajto zajitol hangos a rengeteg. Az ijj feszil, a nyil repiil; verdben fekszik a nemes vad, egy hatalmas javorszarvas. Most egy boleny-bika, majd egy erdei mcdve az aldozat. Raborult az este a Rikara. A vclr udvardaban fiai es holgyei kozott varja bolenyuzesben kiffiradt urat a szepseges Reka

Page  19 A SZliKELYFOLD TAJSZiPSlEGEI, ENMLIKKEI. 19 kirilyne. Hosszud sorban vonulnak fel a gazdag vada.szzsaIkminynyal a szolgak, hajt6k, vadaszok, katonak, vezerek s maga a nagy kiraly. Evek multak. A varbol szomorui gyraszmenet halad az uton lefele: Reka kiralyn6 halotti kiserete. A menet mega11 a hegytoveben, s a hol a patak kristalyhabjaiban ftiroszti sziklala'bat a hegy, atadjak a foldnek a fejedelmi halottat. A Nagy-KtIukllo volgyeben Budvdr alatt vagyunk. Eros var; Attila testverocscse Buda epitette. Itt szekel a f6rabonban: bekeben a szekelyek f6papja, biraja, haboruiban fovezere. Kilrtok riadnak; mint mehkasbol a megzaklatott mehsereg, t6r elo a taborbol, satorabol, hajlekab6ol a szekely, hogy tanuja lehessen az Arpad ele kuld6tt kovetek fogadctsanak. Delczeg vitezek jonnek Arpad izenetevel. Zandirham fogadja az erkezoket s ugyano k6zli ujjongo nepevel a kore irt szerzodes pontjait. Nyerit a men, villog a szablya, magasra szall az aldozat ftistje. Most letelepednek a vig dadormashoz; kering a bilikom a mamort hozo itallal, felzendul az enek es szol vilagvero Attilanak harczi dicsosegerol, Szittyaorszacgrol, az uij hazar6l, melynek fekete a foldje, edes a vize, zold selyemnel z6ldebb s puhcibb five, az 6shazcTbol jo6v magyar testvereknek vitezsegr6ol, pctrduczos Arpadnak, Almos fianak bolcsessegerol, ncagysagaurol. A KIiukullo es Tartod pataka kloztt emelkedik Tarto'd vdra, ott Firtos-, amott Rapsonic'e vdra, tovaTbb Kadissa 'vdra, az erd6vidcki Tibltrcz,^d-r, a Hargitan tul emelkedo Bdhlvdznos zvdr s megannyi sok mats. Mennyi kep, mennyi Iclekemelo esemeny kepe rajzik fel e romok latasara lelktInkben!

Page  20 A SzekelyJf6ld kozetei, asYanyai. 1<*: X A Szekclyfold a mennyire gazdag termeszeti szcps6gekben, historiai emnlkekj:', ben, cp annyira dfislakodik isvanvi 6s noivnvi kincsekben is. A legregibb lkozetek a Sz6kelyvf6ldn az ~ - u. n. kratishil'os palhik (gneisz, csilltmpala, chlotit tallk agyag, amlibolpala), melyek nagyrdszt a m6gt forr6 ostengerb6ol ilepedtek le. Ezen kristalvos ospal(ik lkpezik Erdely foldj6nelk fundamentutmat; hattarheg ys6eeiinkniiel 6riclsi gyLiriIje nagyobbr6szt azokbol van fclepitve. Ezekbo6l ailanak a,Ce)'yoi- cs csik;levei havasok is. Az 6sklzeten La Borsz6ki fird(tertileten hatalmas hegyeket, szeszelyes alakl szikli(kat, magasan kiemelkedo oszlopokat kepezo its:/z^ttJ-lerakodasokkkL1 tal alkozunk. A In6sztufa k6pz6odest a fti ldbl 1 felfakado, b6viz i (tsvcinyforrisoknak lkiszoni, a melyekbiol evezedek sortn villott ki. Ezen mesztufa-lelraloditsokat kis reszben mint kituino 6pit6 koveket ert6kesitik. A lerakodtsok nagyobb rcszc azonban mint tcrmeszeti nevezetesseg, mint a kiraindulok baimulatanak targya erv6nyesul. Vadul Inegszakgatott, aitlyukgatott, (tfurt, kivesett brimulatos sziklacsoportok, 20 meter magas oszlopok (Teleki-, Szechenyi-sziklaik), tatongo sziklarepedesek (Pokoltorka) ezek, helyenkint sziklaba vagott mely folyos6kkal, tiregekkel, csarnokokkal, barlangokkal, melyek nchol hatalmas oszlopokkal,

Page  21 A SZEKELYFOLD KOZITEI, ASVANYAI. 21 masutt obeliszkekkel vannak diszitve, fodros meszkovekkel kirakva. A kristalyos palak koze telepulve itt-ott szep vilagos szinu szemcses meszk6vek is fordulnak elo. A feherek kozott legkivalobb a carraraival vetelkedo szdrhegyi marvany. Mint az a hotomeg, mit a tavasz meghagyott a szomszed havas sziklamelyedesei kozott, ugy csillamlanak felenk itt a foldb6ol elotoro6 mnrvainyhegy hofeher sziklai. E mairvanyt Izso - koran elhunyt hirneves szobraszunk teremto v6soje avatta fel szobormuvek elsorendui anyagava akkor, a mikor abbol,,Juha'sz"-a6t megalkota. A kristalyos palak kozott gyakran erczek is vannak; kulonosen fontosak azok a rezercz-telepek, melyeket Csikmegyeben Baladnbatyda -- s azok a vasercztelepek, melyeket Udvarhelymegyeben Lovetenz bamnyasznak.1) Tovabb folyt a reteges kozetek letilepedese; ezek kozott azoke a kulo6nb6z6 szinui, sokszor tarka foltos es eres meszk6veke, melyek a Szekelyfold nem egy helyen mint szakgatott, csipkezett, mereszen felnyulo szirtek, kosziklhik jelentkeznek. A meszk6vek tarsasagaTban gyakran talkilkozunk kilo6nbozo szinii agyagokkal, palas agyagmrwrg/tkkal, mcirgakkal, tovaxbba5 homokk6vekkel es konglomeratokkal; az utobbiakkal kulon6sen boven a keleti Ka/rpa/tvonulatban, hol azokat helylyel-k6zzel petroleum kisereteben talclj uk. A legifjabb m6szkovek, margcak es agyagok kozott a Kis-Ktk(1ullo volgyeben hatalmas sotelepek vannak; a para/jdi bciny/ck koso6ja a Szekelyfoldnek nagyon nevezetes asvanykincse. Szovita es Parajd kornyeken a koso a foldbol tobb helyen kilep es emelkedeseket, hegyeket, sziklakat alkot. Parajdnak, Szovatatnak messzirol feherlo sohel) Koch Antal: Erdely f6oldalakulasi t6rtenet6nek vazlata. Orvos-Tcrmeszettudomanyi Ertesit6. Kolozsvar 1879.

Page  22 2 9 09 A SZEKELYIOLI) K6ZE'ITI, ASANYAL gyei elsorendUi termeszeti nevezetessegek! Reteges k6zeteink azonban nem csupAn tengervizbol ilepedtek le; vannak edesvizbol, kisebb-nagyobb tobol, sot meg forrLtsokbol kivallott kozeteink is. Ez utobbiakhoz szaimithat6 aforrdsko, melv batmulatosan finom retegecskekben, s a legvaltozatosabb szinekben vl ik ki a korondi sosforrisokbol. Karlsbadban ilyen forrlsko6bo6l -- ely csiszolva igen szep fenyt es igen Celnk szint vesz fel - csinos apr6sagokat, disztLrg-yakat keszitnek s ftirdoi emlekl gyannt draga penzen adjA(k el a venddgeknek. A korondi forrlaskl meg sokkal szebb, mint a karlsbadi s oly natgy tomegben van ott folhalmozva, hogv nagyobb disztlrgyak ll vAzak, oszlopok stb. -- is keszithet6k volnAintak belole. A tL6meges k6zetek, melyek t6bbfele cisv1lnynak a keverekei, ezen kcverlkrlszcknck kliloinbozo6 szine, fenye es egyeb tulajdonsligai miiatt sokkal viltozatosatbbak a retegeseknel; k6z6ttik kuilb)nosen cgv, fTaj, a ('clrl6't-l)itr mellett talalhato nlephelirsvenlt a leg6rdekesebb es a legszebb. Ezen palratlanul szep k6zetnek f6 kevcrekr6szci a feher, ritka/bban testszinui fildpAt, a szuirkds, vagy z6ldes, sajattsaigos zsirfenye Altall f'clttin o nephelin s a f6nylo fekete amphibol; ezen hcirom clegyr6sznek vtAltoz6 arinya altal a legszebb k6zetvciltozatoknak egesz sora aill elo. Ezeken kivil nmeg vagy tiz tobbe-kev6sbb6e Clnk szinii asvanyt taldlunk e kozetben. Leggyakoribb es legszebb a gyonyoru kek szinui sodalith, a mely a nephelin-syenitben helyenkint erek es foltok alakljban jelentkezik. E k6ozetnek ezt a remek kekfoltos valtozatait, melyet Ditid mellett a Ditro patak es a TCszok patak volgyeiben talalnak nagyobb tomegekben -dilroit-nak nevezik. Ktr, hogy ez a paratlan kozetvaltozat nem kaphato nagyobb tomzsokben is, mert akkor emlIk es diszkonek nem volna ennel szebb k6 a vilagon.

Page  23 A SZIEKELYFOLD KOZETEI, ASVANYAI. 23 A marosvasarhelyi Bem-szobor talapzatait ditroitbol, a Szekelyf6old ezen pompas k6zet-speczialitasabol61 keszittettek. Vargyas videken es az Olt szorosdban elofordul meg a s6ottzold serpentin is; kulfoldon disztairgyak keszitesere haszniljailk, nitlunk senki sem gondol ertekesitesere. A t6 -meges kozeteknek valamivel ifjabb korui fajai, a porphyritek szinten kepviselve vannak a szekelyfoldon. Porphyrnak a regiek azt a kovet neveztek, melynek biborvoros tomor alapanyagatban feher, sairgas, vagy testszinui foldpat kristalyok vannak elhintve. Elenk kulseje miatt a r6maiak nagyon kedveltck; meg szobrot is faragtak belole. Az Olt szorosaban Als6-Rakos kozeleben talalhat6 szep, voros, vagy zoldes alapanyagu porphyrit igen j61ol volna a monumentalis 6pitkezeseknel diszitesul hasznalhato. Nagyon alkalmas kozet ez emlekk6vek, oszlopok, szobortalapzatok, vazitk, urnak keszitesere is. A s6tetszurke, egesz fekete alapanyagui diabas porphyrit, melaphyr es ezen fajoknak mandulak6ves valtozatai igen k6zonseges kozetek a Persatnyi hegysegben. Az a porz&, mit az erdelyi reszekben szeltiben hasznalnak, a Hargita kozetebol kertil ki s nagyobbreszt magnetit-szemecsk6kb6l ll. A Hargita hegyseg s6tetszurke kozete a levegon lassankint elmalva, porra esik szet; az elmalas termekeit a viz magaval ragadja. A nagyobb sulyanl( fogva a vizmoscisok, patakocskak medrehez tapadt maignesvasban duis porzot a szekelyek szorgalmasan 6sszegyujtik s 6rtekesitik. A geologiai uijkornak: az uigynevezett harmadkornak legelterjedtebb tomeges kozeteit a trachit-csalad nevealatt foglaljuk egybe; ide tartoznak a szorosabb ertelemben vett trachitok, dacitok es andesitek. A Kelemenhavas es a Hargita hatalmas hegyvonala ezen kozetekbol van felepitve. Erdely foldjet a harmadkorban nagyreszt tenger boritotta;

Page  24 24 4A SZ:KE'LYF6LD K6ZETEI, ASVANYAI. a kristfilyos 6spalckb6l all6 hatarhegysegek magas gerinczei, csiicsai mint szigetek emelledtek ki az oczeAnbol. Ezen hegysegek helvein vulklnok diihongtek; idonkint megnyilott a fold, s a tamadt nyilason izzo hevcnfoly6 lava alakjaban temerdek lkozetanyag, vulkAcni hamu, kovecs s bomba tort ki a feluletre. A kihtilt tomegbol lett a trachyt, trachyt-tuffa cs breccia. A trachyt-csalad tagjai klzott a legifjabb az andesit, az a sotetsztirke, apro porphyros vagy tiomr k6zet, melybo6 a Kelemenhavas es a Hargita 6riasi tiimege ill. A tomeges egyontetii andesit azonban itt meglehetosen ald van rendelve a tormelekes kozetnek: az andesit-tuffalknak, conglomeratoknak es brecciaiknak. Ki Borszekre utazott, annak bizonyosan szemebe tintek a Mlaros szorosaban azok a bizarr, mereszen filnyulo szikla-tornyok, meresz hajlhsu kofalak; mintha szikladarabot szikladarabhoz ragasztva oricasok 6pitett6k volna e torlnokat ds falakat. Andesit-conglomeratbol cs brecciibo6l all16 szikllAk ezek, melyeket tiizhanyok 6riasi creje vetett ki s halmozott fel ily rengeteg tomegben. A harmadkornak elso feleben a Szckelyfi6dnek szarazfoldje es beltengere gazdagon be volt nepcsitve allatokkal. HIogy mily bujan es gazdagon tenydszett a harmadkorban itt a novenyzet is, arra bizonysagul szolgalnak a Borszekeull s Kbi(peczezl felttrt asvanyszentelepek. Osdola kornyekln Htromszenkmegy6ben igen csinos apro kristalyokban talaljuk a kovakonek egy kristalytiszta fajtajatt, az osdolai,Y')ndlll-oliOt. Csiszolva gyemant-utctnzatok gyanAnt lehetne ertekesiteni.1) A Szekelyfoldnek legifjabb tomeges kozete a basalt, egy sotetszurke vagy egeszen fekete kozet, melyben sza1) Koch Antal: Erd6lynek a muiparban 6rtdkesithetio isvdnyair6l 6s kozcteirol. A kolozsvari orv. term. Ertesito. 1877.

Page  25 A SZi;{KELYFOLD KOZ1~TELI, AiSViNYAI. 25 bad szemmel nem latunk egyeb asvanyos kivalast, mint zoldessarga, tvegktilsejui szemecskeket: olivint. A basalt mar csak egyes kisebbszerui hegykuipokat alkot, a minok a Persanyi hegysegben, Also-Raikosna6l lathatok.1) 1) Koch A. Erdely k6zeteir1o. Orv. Term. Ertesito. Kolozsvir 1885. A SZI'CIl-NYI SZTKLA.

Page  26 MA -- - ~ -4< I '^'**^^-=;^^:' ^^-'-=t- - --— _- _T-, -... 1 — A BIORSZEKI I:jOKUT.. Szekelyfold Jfirdoi, asYanyyizei. za j6t6kony eso, melv alz eg felhoibol a szlkelyek aldott foldjere hull, a mellett, hogy az aranykaliszos veteseket, a foldet borit6 duis novenyztetet tcplclja, a fold meheben gcizokat, isvainyos reszekct old fel s mind kincseket ero, uidito vagy gyrgyit6 viz buzog fel. Utonuitfelen, (r'okban, hegyoldalon, erdok suiriijeben, st a kapa nyomiban is csodis vizui forrasok fakadnak a sz6kelyek foldjebol. Ezen forrSsok koziil sok van olyan, mely osszetetelenek gazdagsaga, kirnyezetenek szcpsege altal batmulatba ejt. Vannak kozsegek (Kovaiszna), a hol minden magantelken, meg a hegyrol lesieto patak medreben is pompa

Page  27 A SZi;KELYFOiD FJIRD6I, AISVANVIZE[.L _27 sabbnial-pompaisabb aisvainyvizforrisra, gsazki6mlesre bukkanunk. A vizek egy reszet mint furdoket 6rtekesitik, vagy palaczkokba vonva teszik hozzaiferhetove; nagyobb reszet azonban parlagon hevertetik. Vannak sz6kelyfirdok, a melyek m6g a legkovetclobb ig6nyeket is kielegitik, a'svanyvizek, a melyeknek kezelese semmi kivainni valo6t nem hagy haitra. Ezenkivul vannak olyCan ftirdok es 'tsvanyvizek is a Szekelyf6ld6n, a melyck a legjobb uiton vannak arra nezve, hogy f6lviragzasukhoz ffizott rcmenyeink teljesedesbe menjenek. A furdok elso csoportj(Tba tartoznak Borszek, Elopatak, Tusnzdd, a melyek figyelemre melt6 berendezesuk mellett olyan keretbe van beillesztve, a melyek sz6pseg dolgbcban ba'tran kiiallja a versenyt az Alpesek legszebb pontjaival; feelkitesulkben a termeszet es a munkas emberi k6z egVymassal versenyre kelve muiikdtek k6zre. A forgalomba bocs'itott vizek k6ozil a vilcghiru borszki, uigyszint6n az lIvezeti- es gy6gyit6viznek egyarant kituno bodoki, rcpdti, es elatoaki magasan cllanak a t6bbiek felett; kezelestik teljesen modern alapra van fqktetve. Ki ma borszeki, bodoki, r6patti vagy elopataki vizet hozat haza a keresked6sbol, az azt a kellemes, izgat6, szensavgyongy6ktol1 buzogo kristalytiszta vizet elvezi, mely fenn a keleti hataron, egretoro berczek aljan, csodaszep fenyoligetek 6leben a foldbol elotor. Borszek a keleti Kictrpatok hegyorictsai s vegetlen fenyvesek rengetegei kbozott fekszik, 882 m. magassagban a tenger szine felett. Magas, szelektol ovott fekvese, idealis tisztasaigui levegoje, 10 kilometer hosszu, pompas fenyoseta-uitja els6rangu klimatikus gy6gyit6helylye min6sitik. Itt fakad a hatalmas forras, a,,Fokut" forrasa, kristalytisztan, mint a viraig kelyhen rezgo harmatcsepp es milli6 meg millio szensav-gyongyt6ol buzogon. Majdnem

Page  28 28 A SZKICIYFOLD I(RD'I)01, iSVANYVIZEI. 31/2 milli6 palaczkkal fogy el belolc cvenkint. Sol ezer ember iszsza, sok ezer merit segits6get a termerszet ez 6serejcbol, sokakat Cidit, edz, sok czcrnek kolcsinioz ellen A TORJAI Bl)iOSBARLANC;.

Page  29 A SZEKELYFOLD FURDOI, ASVANYVIZEI. 29 allosagot a kuilonbozo bajokkal szemben. Ha a borszeki' Fokuit vize a legelso elvezeti viz, a borszeki Kossuth-kuit vize a legelso gy6gyit6vizek egyike. Tasncid Csikmegye deli reszeben, az Olt foly6 balpartjCn, erdos hegyekkel vedett gy6nyorui helyen teril el. Fenn a sziklafalon az osfenyo-erdo koronai zuignak, balzsamos illatot itrasztva szet a legtisztcbb hegyi levegoben; alatt az Olt hullamai csattognak, gyorsan rohanva ala a megostromlott sziklalepcsokon. Tusnadnak fekv6se, levegoje, paratlan fenyosetahelyei, gyonyoruL villai barmely vilatgfirdonek diszere valnaLnak. Vizei kituino sos, vasas savanyu-vizek. TusnAd firdot rendkiviul emelik pompasabbnal-pompasabb kirindulo helyei; ezek k6zott klilonosen a SzentAnna tava a csodaszep tengerszem s a torjaii,,Biidos-barla1ng)," mely gatz- es kensav-forrlisai rend6n vilagra szolo termeszeti nevezetess6g. EloIpalak Haromszdkmegyenek egy kies volgyeben, gyonyorui t6lgry- 's btikkerd6kkel benott hegyek labainil teril el. KIilso k6pe egeszen vilagfiirdoies. Az utakat diszes emeletes eptletek, pompas villak szegelyezik. Kivilo6 gyogyit6 erovel biro vizei k6ozil a,Fo-" es,,Uj kiut" vizenek vas tartalma majdnemn paratlanul all. A masodik csoportba tartozo fulrd6k kozott elso helyen all I1Koroll,,Erdely Gleichenbergje", gyonyo1ru setatitjaival, kitiino vizevel; ezutan k6vetkeznek a kedves 1fMilnds a gy6gyit6 t6nyezok egesz sorAval, a kies es pompas vizti Kdszon, a bajos Szej/ec, a szep Hon1orod. Ide tartozik a keleti IsKarpAtok labanAtl elterulo Kozvszlna is. CsodAlatos hely ez a Iovaszna! Minden magantelken pompasabbnal-ponmpasabb asvanyviz-forras, szendioxid gazkiomles. Vizei kBozil legfontosabb: a kbzseg kBzepen tombolva felfakado Pokolsir, kavarg6, 6rvenylo, zugo, forrasban levo vizevel. Vize mint egy haborgo vulkan neha kicsap I — - -

Page  30

Page  31 A SZIEKELYFOLD FURDOT, ASVANYVIZET. 31 medenczejebol1, elo6ntessel fenyegeti k6rnyeket; mazsas koveket dobal ki, majd visszahuizodik es ismet csendes lesz. A k6zsegen keresztul sieto patak kristalyvize a t6bb helyen elotoro szendioxidtol pezseg, sistereg, forr, buzog. A Pokolsartol jobbra van a,,g6z16"; egy masfel meter mely godor ez, melybol folytonos aramlasban szendioxidgatz 6mlik ki. Szekelyf6ld6n meg MdIlnason, a sepsi-szentgy6rgyi Sigads-fiirdo'z e6s a csicsoi Hargitad vannak na-.gyobb goizkiome1sek. A maTlnsi fulrdo k6zeleben az Olt folyo egy kisebb szakaszat a mederbol feltoro szendioxid gaz allando forrisban tartja. Szerenyebb berendezesti, de nagy kincseket rejto furdok meg a Szekelyfoldon a szovdtai, csik-zsqgodi, kerutlyi, to]pliczai ftrdok, tovatbba a csicsoi Hargita, a Dobogo es a Lobogo-firdo. Jelentekeny forgalmu es nagyon j6 aisvainyos vizek meg: az erdo'vidtekz Baross-forrds, a borihegyi- es a ke'zdi-pol'ydi Venus-forrids vize. Nagyerteku, de kevesse ertekesitett aisvanyvizek: a hiosszu-aszoi, kdszonljakabfalvi (Felso-Forras), csik-soimlloyi, csik-szeredai, iiko-ijfahlvi biiksziidi, belboiri, cs.-szt.-mdrtonzi sat. vizek. A szekelv fardokben megvannak azok a feltetelek, a melyeknek Tirol, Svajcz, az osztraik- es nemet fuirdok latogatottstigukat k6szonik. Csak valamikepen modjat kellene ejteni, hogyajunius hoban mozdulni kezdo hatalmas ember-diradatnak legalaibb egy sodra Szekelyfold fele vegye itjat. A szekely ftrdok k6oztt a legt6bb alkalmas arra, hogy a hosszdi munkaban elfaradt lelek ott raizza le gondjait s szerezzen tj erot az tij munkathoz. A termeszet fenseges kepei, miket a szekely furdok megnyitnak, a napf6ny, az idegen klima, a havasok 6lteto levegoje s a t6bbi tenyezok mar sokszor teljesedesbe hoztak azt, a mit toluk vartak az emberek! Nemcsak furdoi, 6asvanyos vizei is teljesen meltok arra, hogy minel szelesebb k6rben megismerjek; meg

Page  32 32 A SZEKELYFOLD FT RDOI, ASVANYVIZEI. ismerve ezeket a rejtett kincseket, szazan, meg szazan fognak a helyszinere zarandokolni, tidiilst, segitseget, gyogyulist meritendok a term6szet ama csodas oserej6 -bol, mely a Sz6kcly-foldin felbuzogo forrtsok vizeben szunnvad. A Nilusrol mondjdtk, hogy a ki egyszer a vizebol ivott, az lektizdhetetlen vagygal visszavt'gyik melle. Bizonyos vagyok benne, hogy a kik csak egyszer is lattak Borszeket, TusnAdot, Elopatakot, 1Kovxaszndit, Mailnaist, Korondot, KIszont sat., kik ittak vizeikbol, azok sohasem lesznek e helvekhez hiitelenek.

Page  33 Crdok, n6yenyek. iI. Erdelynek, az erdok haztij inak Sz6kelyf6ld a legerdo6disabb terilete. A terdilethez k6pestlegtobb erdo van Hcironmszekmegy6Cben, hol a 422,068 kat. hold erdo (61 60(/o-(t teszi a varlmegyc eg6sz teriletenek. Csikmegy6ben az cgrsz tcriletbo6l 4740/o-, Maros-Tordamegyeben 45'80/0-, Udvarhel3yvrrmrnegyeben 41 1/o erd6oseg. A 1leklsznmhoz viszonyitva azonban Csikmegye all a legclso helyen, a mennyiben ott egy f6re 3'62 kat. hold crdo jut. Legegyenletesebben van elosztva az erdo Udvarhelymegy6ben, a hol minden kozseg hataraban van erdo. A fanemek arinya a Sz6kelyfoldon a kovetkezo: Csikmegyeben 0-430/otolgy, 89'070/0 feny6, 10'500/o biikk es egyeb. Haromszekmegyeben 12'480/o tolgy, 17 500/0 feny6o s 70 010/o blikk 6s egyeb. Maros-Tordamegveben 8'500/ tolgy, 5'2500/0 feny6, 39'000/0 bilkk 6s egyeb. Udvarhelymegycben 13-070/0 tolgy, 15 990/o feny6, 70-980/0 bikk l s egyeb. 1) Az crdok Szekelyfioldon tobbnyire 6sszefuggo tomegekben jelentkeznek. Az alantabb fekvo dombos rcsze') Nagy Gyula: Erd6ly erdeir6l. Kolozsvar. 1889. 3

Page  34 34 34ER)DOK, NOV'ENYELK. ken (a tolgy az uralkod6 fanem, dc akad benne elszorva btlkk- 6s gyertylanfa is. A k6zep hegyeken a btikk vcszi it (az uralmat, itt-ott azonban nyirt es fenyot is lcitunk. A lombos fitk koronajafinak szelid hajlaisui vonalait gyny6rilen szaklitjltk meg itt a feny6ok felejok emelkedol kipos tetoi. A magasabb hegyek a feny6k birodalmat kpezik. 1) Az a legm(agasabb pont, a mily meg erdovel van ben6ve, a Hargita oldatln 1500 m6ter magasan van. A fenvvesek birodalmrtn til (a hegyi bor6k6a k6vetkezik; hajl6kony testen nemi fog a vihar, g(ombos termet6rol lesiklik a szl1. A Sz6kel yfold6n - hol az crdotertilet az osszes fIodbirtoknak csaknem fele r6szet kepezi - az erdo6sg nagvy kincset kepvisel, talhn legnagyohbat azok kozuil, miket a termcszet bo6sgszaruj tb6l jo6stgosan e foldnek juttatott. A havasok erdoi val6sctg'os 6serdok; hcasonl6k azokhoz, a melyek Brehm szerint az ember keze munkaja nelkil sztlletnek es elhalnak, megventilnek s mecgitjodnak. Ezekben az erdokben az ekho mtg nerm kapta fel a fejszecsapias hangji'tt! Egyik-ma/ltsik fitt led6nti az orknm, annak letIrdeli CZgait, lekapja tetejet a sz6el, derekben tOri kett6 a vihar. Teme6rdek fatetem fekszik itt keresztuil-kasul, 6ssze-vissza; ezek kozuil emelkednek ki az erdot alkoto 616 faik, a melyek kcrge szint.igy fesziul, duzzad a nedvektol, Cleter6oto, czek kozuil pedig az erdo orictsai. A Szekelyfold faorictsaibol nem ritkcin sztllitanak '22 iles itrboczfanak valo jegenycfenyot Galacz fele. Az oscrdok kozutll is kivailnak a Borszek-kornye6kick, a melyeknek alig van pa'rjuk Europafhban. Btmulatosak itt kUtl6nsen azok a roppant jcgenycfenyL6k, melyck e z6nitt jeCllemz6 erdo6sget k6pezik. 1Ezek k6ziil is magasan emel1) Kozma F.: A Szdkelyf(ld k(izgazdas.igi 6s ki(zmUivclod6si allapota. Budapest. 1879.

Page  35 ERDOK, XOVENYEK. 35 kednek ki a luczfeny6k, melyek k6z6tt nem ritkaik az 1l/2 m6ter atmeriroju es 40-60 m. magas p6ldanyok. Ilyen fa-kolosszusok l(itttra nem csodailkozunk a kegyeleten, melylyel a regiek a nagy ftik irant viseltettek. -IHajdan a favigo6 remegve lepte at az erdo szelet; ha fejsz6jet bele kellett vCgni egy-egy nagyobb fa t6rzs6be, reszketve tettc.,,Bocs/ass meg!" kerlelte az aldozatra szant flit az apennini ember. Buzgo im'at rebegett s csak azutcn suhintott fcjsz6j6vel. A regi Bretagn6ban, ha valaki halalos veszedelemben forgott, pap pedig ner volt k6zel, meggy6nhatott a fat6veben is; a fatagak meghallottak es susogaisolk 6gnek vitte a haldoklo imajdat. 1) Az erd6kben uralkodo 6r6kos hoimaly, a huiv6s, nyirkos Icvcgo, a revcsedo, korhado ftikbol k6pzodo talaj mncgtcrmi a maga sajCitsigos novenyzetet. Az mar uigyvan a termenszetben, hogy cgyiknek a hala'lCn ebred eletre a m'isik. A mohhal ben6tt, korhado anyafeny6 testen a fiatal fcny6k legioi kelnck eletre. Az 6sszekusz/alt, majd a f6ldon mceglapulo6, majd a fitra kuszo szederindak agyon 61elo karjai lkozl kets6gbeesetten iparkodik fejet feltolni egyegy berkcnye, blikk, k6ris, szil vagy juhar, melyeknek magvait veletlen vetette a fenyvesek birodalmtba. Hogy ktzdenek ezek is a let6rt, a leveg6ert, vizert, viligossagert. Az erdok f6ldjet a hypnumok es lycopodiumok szamtalan faja boritja, melyek kozuil pAllmaszerii pompatval emelkednek ki a szebbnel-szebb p(tfranyfajok. NytIr uto6jTn oly vitltozatos gomba-vegetilczio boritja a talajt, hogy egy-egy telep, mint sz6nyeg liatszik beteriteni a foldet. Az erdok sz6eln a v6r6s- es fekete bodza, a laburnum titi fel tanyiajat, mig egy-egy vilagosabb helyen a fekete- 6s veres afonya, a k6vesebb kiemelkedesek delies 1) Rlcclus: A hcgyek tort6nctc. Budapest. 1891. 3

Page  36 36 ERDOK, NOVENYEK. oldalain a malna es csipkerozsa kuzdenek egymassal minden talpalatnyi f6ldert. 1) A legnagyobb erdobirtokosok Csikvarmegyeben: Csikmegye es Gyergyo-Szent-Miklos; Haromszekmegyeben: Zagon k6zseg es Bereczk varos, Maros-Tordamegyeben: a kir. erdokincstar es a magyaroi nemes birtokossag, Udvarhelymegyeben: Zetelaka es Oroszhegy kozsegek. ') Dr. Szilvassy Jinos: Borszck Monogratii.ja. Gycrgy6-Ditr6. 1894.

Page  37 IL. A n6venye1et afoly6k partjair6l indul felfele gazdagon es valtozatosan. Akair merre neztink, a teremto osero csodaii tarulnak elenk fuiben, faban, viragban. A reteket ezer virag tarkaizza, melyek szaiz meg szazezer-szaimra, nyilnak a pazsit kozott. Az ember szeme kaprazik attol a szinpompatol, mit kulono6sen Al-Csik (Kaszon), Fel-Csik (Csik-Szent-Domokos k6rnyeke), Hairomszek (Hargita, Btidos, stb.) egy-egy r6tj nek, havasi legelojenek viragokkal telehintett pazsitja tar elenk. Nines siksctgon termett n6veny, a mely csak meg is kozelitene Fel-Csik egyik-ma'sik emelkedesen pompazo Gentiana felseges azurja't, vagy azt az ego voros szinezetet, melyben a Hargitan virito Rhododendron viragai pompaznak; nines alfoldi virag, a mely vetekedne a szekely havasok k6z6tt boven tenyeszo Soldanellak, Azaleak, Ranunculusok, Silenek vegyitetlen, ragyogo szinevel! A kopar sziklak kietlen videkenek bajos lakoja a h6 -feherke: a havasi gyopar is. Igenytelen, de szokatlan megjelenesti, hervadhatatlan virag. Milyen lelki gy6ny6oruseg, midon a (Csiki-hegycsoport hegyei kozott bolyongvan, a

Page  38 38 EIRDOK, NOVE:NYEK. napsiitotte meszfal legmagasabb kiszogellesen egy szirtoldal parkmtnyan megpillantjuk t6m6tt bokorban a turistak jelvenyet, az 6r6k allandos/Cg jelkepet: a havasi gyoptr feher bolyhos csillagviraigat. A Csiki-hegycsoportnak egyik messzirol feherlo tarfejii meszhegye, a gyalogfenyok 6ven tiul emelkedo Ocs6mteteje ad a kedves alpesiviragnakhatjlekot. Ugyanez a hegy a Szekelyf6ldnek botanikai szempontbol egyik legnevezetesebb szigete; nem is mulasztja el Szekelyfoldoin jaro botanikus e ritka, erdekes es pompas havasi n6ve'nyekben gazdag helyet felkeresni. A Szekelyfold tlo6rja rendkivul gazdag a fajokban, eredeti az alakokban, valtozatos a szinekben. A bennszulott n6venyeken kiviil e eg- egsz sorat tCalIljuk itt a csodas novenyvandoroknak, a melvek nem a szomszedos fl6ra-teruletrol, hanem a messze eszatlro6l: a skandinaviai felszigetr6i, Del-Oroszorsza6gbo6, Kauktizusbol meg a Balkain felszigetrol szakadtak el megfoghatatlan m6don mihozzatnk. A skanldinaviai-felsziget fagyos klimtij/tban tenyeszo n6venyek k6ozil itt talaljuk: az Azalea procumbenst (lclohelye: Szerecsenteto, Ocsemteteje), az Andromeda polifoliat (lelohelye: Live'te, Olthfalu, stb.), a Vaccinium Oxycoccost (lelhelvei: Btid6s, Borszek, 1Iovete, Olhfalu stb.), a Polygonum viviparumot (le6lhelye: Hargita, Ocsemteteje) stb. A del-oroszorszatgi n6v6enyek kljziil honosak: az Iris caespitosa (Hodgya falu), a Telekia speciosa (Fels6-Torja, Budos, Tusncid, Tolgyes, Borszek, Iitro). V\al6osagos kaukazusi n6venyek Sz6kelyf6ld fl6rtijaban a Thimus nummularius (Ocsemteteje), az Iris furcata (Hodgya falu) stb. Balkainvideki erdekessegek, melyek hazlnkban csak a kcleti Kdarpatok hegy-volgyeiben laknak: a rozsaszin bogl'trokat hord6 Bruckenthalia spiculifolia (()csemteteje), a Dianthus giganteus (Budos, (Gsik-Szent- )omokos, G6r

Page  39 E'RD6K, NCOVENYEK. 39 geny), a Galiurn flavescens (Oses'mteteje), a Sempervivum Heuffelii (Ocse'mtetej e, Csi'k-Szereda kL~rny6ke), a Leontodon aspes (Csik-Szent-Dornokos), az Orchis saccifera (BOidbs) stb.' Dr. Simonkai Lajos: Erd6ly ed~nyes tl6rij~inak hclycsbitett foglalata. Budapest, 1886.

Page  40 IA szekely6old allatYilaga. Szelkcyfold61n aL sz tzados toilgyek, atcrebelyes butkkck, a ren geteg fcnyvesek gatzdag Illatvil (gnak adj ik me eletfeltetelet. A nagy vadakntak, ragaLdoz6knak igazi (gyWoheNlci a sz6kel]yfldi erdok, mclvek clrejtenek ds biztossagot nvujtanak. HajdanTiban a b6olny volt ezen crdokben az llatvilhLg leghatalmasabb k6pviscloje. Oseink vadAtszataLint1l czek kdpeztek a legnemescbb vadat. A XVI-dik sziLzadban meg nagy csordAkban cIt a gyergy6i hegyekben a boleny. A mult sztlzad k6zepe elott nimg szcltiben vada'szt;ik a gycrgy6i savanyuvizforrasok kornyck6n, hova a nyt'r heve

Page  41 A SZIKIELYFOLD ALLATVILAGA. 41 elol huz6dtak. A mult szctzad v6ge fele is eltek meg bolenyek Szekelyf6ld6n. Benko szerint 1775 marczius havaban a fulei ugynevezett Boroszlanos erdoben (Udvarhelymegye) meg lattak b6lenyt. Meg a jelen szazad elejerol is vannak adataink a b6e1nyrol; Petenyi aillitasa szerint az utolso b6 -lenyt 1814-ben Udvarhelymegyeben 6lttdk. Masok szerint 1817-ben a Kelemen havas aljan a Fekete-viz mellett ejtett6k el monosfalvi hatir6ork az orszagunkban utolso b6 -lenyt; koponyiajat allitolag meg most is orzik a k6zsegben. 1) A szekelyfoldi erdok meltan voltak mindenha czelpontjai a vadaszok vagyainak; a boleny ugyan kipusztult, de helyette feltalcljuk benn6k Eur6pa allatvilaignak legnagyobb Cs leg6rdekesebb alakjait: a vadmacskait, az erdok legsiiriibb belsejeben lako hiuizt, a nagy tereket bebarangolo fejedelmi vadat: az erdei medvet, a farkast, a vaddiszn6t, az ozet s helyenkint erdeink legnemesebb vadj(t: a gimszarvast is. Medve, hiiz, vadmacska legt6bb van a csiki-es gyergyoi havasokban, a Kovaiszna-korny6ki erdokben (Kiskl), a bodoki, olahfalvi- ds zetelaki havasokon, tovabba a gorgenyi kincstari uradalom erdeiben. Udvarhelymegyeben a homor6d-almasi barlang kirnyeken is gyakran lonek hiuizt. A medve kerili az emberek tanyait; azoktol tavolbarangol szokott utjan az erdo mely6ben. Tobbnyire beeri azzal, mit a vadon nyujt szamara: afonyaival s magvakkal. Ha csemegere vagyik, felkeresi a havasi maIlnssokat, felveri es megrabolja a vadmehek feszket. Nagy ritkan esik meg, hogy leszall a volgybe, hogy reszt klveteljen magainak a vajnafalvi vagy a bodoki gazda gydim6lcs- es gabonatermnesbo6l. Me6g ritklibb eset, mikor pecsenyere ehesen riveti magitt -cgvr-egy legeleszo marhara, azt foldre rintja 6s megoli. Ha idejekorln eszreveszik a pasztorok a hivatlan i) Becze Antal urnak, CsikvAr:mcgye alispinjinak szives kizlese.

Page  42 42 A SZEKELYFOLD ALLATVILAGA. vendeget hangos kiciltsaikkal k6nnyen elzavarhatjaik. Karosodasait a gazda nem felejti el; ha a rov'is betelt, felkeresi a maczkot vaczkiban, barlangjt'ban s veszedelmes paribajra szdll vele. A szornyui tusa legtobbsz6r az ember gyozelmevel vegzodik. A hiuiz erdeink legverengzobb vadctllata, erdeink lak6inak legf6elemesebb ellensSege. Rendesen a fa egyik also t'gahoz lapulva ugr'sra keszen varja zsikma/nyat; ha p. o. 6z k6zeledik lesohelyec fele, 4 —5 meter tcavolbol meresz ugr/lssal ratveti mragit, eles karmait dildozatainak nyakaba vctgja s nyakszirtjet ltharapja. Az aldozat kicsordulo melegr vere a hiuiz legkedvesebb nyalainksaga. A gorgcnyi erdosegekben az O6zC11omI(ny szaporodCisatt a hifiz pusztit{asa akadcltvozza. Ha a vadctsz veletlentil raiakald, nem menektil, mint a vadmacska mereszen vaCrja be sorstt. A hifizt Sz6kelvfo6ldn rendszeresen nem vwtadaszszak; t6bbnyire t6rbe fogjatk. Egyik t6eln (Csikszereda kUrnyCk6n 6t darabot ejtettek el; az 6t kozLil htrmeat ft'arkas-csaptatoban fogtak. 1) Farkas, 6z, vadmacska majdnem minden ntgyobb erdotertileten van. Ktilon6sen gyakori a vadmacska a tolgyesi lombos erdoben. A farkas telen sokszor csapatonkint jelentkez.ik a Szekel1foldon. Lesztllnak az erd6bol, keresztil-kasul barangolnak a hoval boritott utakon, te-rsegeken; r6mes tiv6ltesUtk bet6lti az erd6t, mezot. A vaddiszn6k Torja-, Dalnok- es Bodok erdosegeiben gyakran csordaikba ver6cdnek s tomegesen rontanak le a szomszed foldekre, hol rovid ido alatt megsemmisitik a kozs;Cgek kukoricza-, zab- es burgonyatermeset. Hairomsz6kmegyeben az erd6k kozeleben eltertlo kukoricza-foldeknek valo6sagos csapaisai a vaddiszn6k. Anynyira elszaporodtak, hogy egy-egy hajtovadLszatntak rendesen 8 10 vaddiszno esik aldozatul. 1) Gr. Ldzir Kd1ni.n: Erdeink tigrise. Tcrinmszct. 187'2.

Page  43 A SZI KELYFOLD ALLATVILAGA. 43 Szarvast csak a gorgenyi uradalom erdeiben, a zetelaki-, (Udvarhely m.), a Baska- (Csik m.) es a gelenczei havasokban (Hiromszek m.) talilni. A gorgenyi vadasz-terileten 60-70 darab lehet a szarvas-allomanny. A szarvasok eroteljesek s egyiknek-mnasiknal soka'gu agancskorona disziti homloktt. A felsorolt nagy vadakon kivuil vannak kisebbek is, a melyek erdekesek. Kovaszna es Gorgeny erdosegeiben sok a r6ka es nyest, a Gorgeny mell6kvizein pedig van eleg vidra, s6t helylyel-kozzel nyercz (Norz, Sumpfotter) is. Az erd6k mcadcrvilhga is gazdag fajokban, egyenekben. Az erd6ben jarva ezerf6le hang kel szzalnyra benne s iiti meg ftileinket. Cseveg, csacsog, csicsereg, dalol, fityol a madiarsereg szcizfele valtozatban mindeniitt. A magaoasb6 a sas vijjog(sa,, a faik lombjai kloziil a vadgalamb biigisa, a harktl yok rikoltozitsa, kopopg(sa, a pintyek eneklese, a rigo6l fuittve, a czinkek csicsergese, a hollo kl'iogasa hangzik. A gorlgenyii erd6kben, a parajdi es olahfalvi Hargitiban, kiedves hang a vadaiszok fileinek a siketfajd dirgese, a tusnaidi- es kirulyi firdokben a vandorsolyom sivitcsa is. Ha lealdozott a nap s beallott az est, megsz6lal a bokor is; a kis ffulemtile csattogja el ott legbaijosatbb, legigezobb dalat. A fiMlemiile dalCiba beleharsotg a Icveg6o-egb(ol az erd6 pacsirttjainak gazdag valtozatu no6tdja. Az erdo kedves otthoncaa mogyoro szaj k6nak, szalonklcnak, a siket- es csaszcrfajdnak, a vo6rsbegynek, kakuknak is. A meredek szillafalakon kiuszik a sziklfkk repedescit vizsgalva a piros sz'trnyfi hajnalmad ir. A leveg6ben sasok 6s kceselvilk keringenek szeles karikackban. A hegyi region till, hol a gyergyoi- es csiki hegyek sziklafejfiket a fellegekbe v/tgjtll s darabokra tepik a haragos felhoket, a sziklaormok felett kibontott szalrnyakkal lebeg, (iszik, kering, forog, z iC Eutr6pa berczeinek leghatalmasabb ma

Page  44 44 A SZEKELYF(OLD ALLATVILAGA. dara: a szalillas keselyil. Egy pillanatra megpihen alevegoben; mig a szello ringato oleben mozdulatlan szairnyakkal pihen a levego kirt1lya, eles szemeivel rengetegtertileteket tekint Ct. Ha nyulat vagy egy-egy eltevedt b'raLnyt, juhot, kecsket vesz eszre a magasbol, mint a tdizes villam csap le reCt suhog6 reptulessel, kornmei koz6 kapja, elsza/ll vele sziklavair(Lba, hova senki sem kovetheti. A fti kozott egy-e-,gy fLirge gyik surran tova, a tisztaison serczeg-perczeg a havasi s(iskavilag sokasaga, k6zte a Pezotettix, az erdo verofenves oldalLin a koves tisztaisokon pedig egy-egy vipera (Berus) stitkerezik. A Szdkelyfold havasi patakjatinak, folv6inak, tavainak ismeretes halbosSeget jelente6kenven megfogyasztotta a fket nem ismero, a tilalmas id(t be nem tarto rablohalaiszat. A halhllomLny azonban ig, megfogyatkozva is tekinteIvesnek mondhat6. Ktilonosen gazdag nenies halakban Gyergy6 havasvil'iga. Gvergooban, a Nagv-Hagnm(s sziklavilLgaiban csillog a Gyilkosto vize. Nevezetes to ez a sz6kely haldiszok elott, inert ebben a pisztr'tngolk csodilatos nagyra nonek. Kifesziti a sz6kely este htlo6jait s reggel kiszedi tartalmcit. A gazdag preddTban nem ritka a 2 -3 kilos peldainy. Apatakokban szio'onynyal fogja a szekely a pisztrangot; kezele6sben batmulatos biztossJLgot szerzett. Sujt a haltsz s a szigony epen nyakszirten Cri a nemes halat. 1) A mi a foly6k halltllominycit illeti, a Vargyasban: a perhal es pisztring, a KCtldiilltben: (a harcsa, pisztrLing 6s a csik, a Marosban: a kecsege, tok es a csuka, az Oltban: a stiger, kairLisz, keszeg, csik, harcsa, csuka, perhal, galocza, tarka-menyhal es a pontv a leggyakoribb halfajta. Mindezeket a hajakat a szekely osi magyar mod szerint halatszsza, helylyel-kozzel taivol keletnek osregi halatsz( szerszatmait is allkalmnazvin. 1) HFerman Ott6: A magyar halhszat k/3nyvc. Budapest, 1887.

Page  45 A SZEKELYFOLD ALLATVILAGA. 4 45 A magasban e&16 a6ilatok t~bbse'ge ragadozo6 le'ven, a le'te't valo6 kd~zdelem ott fent is iUigy folyik, mint egyebtitt. A hiiiz tWdizi a vadmacska't, szarvast, 5zet, nyulat, mokust C's faj dot, a vadmacska az 6~zet, szarvas-borjut e's m6'kust, a farkas puszti'tja a ro'kat, o6zet e's szar~vast, a ro'ka a fiatal 6"zet C's nyulat, a nyest, a mo'kust, a vidra a gbrge'nyi vizekben tenye'sztett pisztra~ngot stb. A milyen a'daiz harezot folytatnak az a'llatok egyma~s ellen, e'pen olyan ke'rlelhetetlen harczot folytat az ember is az a'llatok ellen. Ez az engesztelhetetlen 'let-haladharcz, a rniveltse'gnek terj ede'se, a vasuhii ha'lozatok kiterj ede'se, a-dj a magyaraizaftat a nagyobb vadak lassu, de folytonos pusztulaisainak. Az 6s, erdo"k homa'Iya is eltfinik lassankint. Az erdo"n-mezon kereszt~l sza'guldo6 lokornotiv sipola'sa, prdlszk~51'se, a gepek, gyairak zakatola'sa sok a'llatnak le'lekharangj a. Mint kipusztult az amerikai b~5leny, mely 1871-ben meg millio6 szaimra legelt Arkansas rnezo~in, mint kipusztultcak a cziviliza'czio'hoz alkalmazkodni nem tudo6 osemberek, mint kiveszett erdeinkbo~l a jf"-LVor-szarvas es b~lc~ny, hegyeinkbo"I a vadkecske, vizeink mello"l a ho'd, 6pen iuigy kipusztul a Szc'kelyfmld teretlet'r61 n~emsokaira: a hiuiz, aL m-edve, a vadmacska, a szarvas, a szakaillas keselyui, a siketfajd stb. is. Ez a halado6 kultura iitja!

Page  46 S/,l:K'I.I.Y lI.:Z LS K.\I'U. 5 szekely neprol. Szdkclvfi)ld lrcnl'ectcegci nmcncdlkct (adv~a a Imlivcld16d cl61 fult dCvadtk nidclv(nyc.inlak, az a'llatvilaflnak olvan alakjait tartottak fcnn, a melcvkb()l men' hirmond6t scm talclunlk Nvugat-EIur6pa crdo(sgeihcln. Az llatvilig ezen nchany nagy aallkja a mult id(6knck itt haltyott 6rdekes cmldke. Mint a rengectcckl, az cls tcrm-nszeti hattrok is solkat 6riztek meg a multb6l. Mcegoriztck cgy darab r6gi MagyarorszcSgot; megorizt6kl annak ndept, Gsi erk6lcsbcen, tipikus tulajdons(tgaiban, szoka.saiban, nyelveben, visclcteben, 6nekdben. Az 6Os ercdctis6g hamvdtbol csak a kornyezet, foglalkoz(as s az cgyre stilyosabbci va16 eletvi

Page  47 A SZEKELY NEIPROL. 47 szonyok toriiltek valamit. Ezen nepformal6- es aitalakito tenyezok hatasitra a szekely nep sajatsagai annyiban modosultak, a mennyiben egyik-misik az ido folyamnan megfinomultan fejlodott ki. A berczes Szekelyhazcban 200 D mertfoldnyi tertileten kompakt tomegben el 450,000 szekely magyar. KIozeptermetui, eroscsontu, izmos, karcsu nep. Szorgalmas, ertelmes, igyes, utinozhatatlan muivesztehets'g, emellett eros, mint az a sziklalanczolat, mely festoi szep volgyeit, aranykalaszos roniit kiriti. Annak, a ki a hatarvideken all, a nemzeti tigy szolgtlataban edzettebbnek es fegyverzettebbnek is kell lennie a tobbieknel! Oraillo hivatdiscban ezer esztendo ota mellevel fedezi iMagyarorsz/lgot a kelet fel6l jovo taimadtsok ellen. Mig egyik kezevel harczolt, a mcisikkal epitett, arasznyi foldjen kiizdott a mindennapidrtverejtekes munk/aval. Ez elet-kiizdelem a szekelynel mar azon korban veszi kezdetet, a melyben masutt csak 6romet kintl az elet; es addig tart, a mig az elet. A Szekelyfold Cldott fold, de eros munka nelkil nem enged 'tt egy darab kenyeret sem. Ha felkeressik a szekelyt otthonciban, tanui lehettink ktizdelemteljes dletenek. A hajnal mc'I nem talclja Aigyaban. Munkaja a hajnallal kezdodik. Itt meredek hegyoldalon elkepzelhetetlen faradsaggal szantja silany foldjet, versenyt dolgozva barmaival. Ott tctvol oveitol, t/avol hazato6l, falujat6l, havasi erdok uitvesztoiben legelteti cllatait; nyugvohelye a zold pazsit, takaroja az egboltozat. Amotttutajffttvaig, meszet eget, fitvag, csisztat, 'isztat, deszkctt fureszel, fat, borvizet szallit, kezenek munkci jcival kereskedik, h(zal, s mindezt azert, hogy mecgtarthassa szerzett, vagy oseitol orokolt 1 —2 holdas birtokat, fenntarthassa hazcit, fizethesse adojatt s megszerezze szegenyes rozskenyeret, puliszkiajat. Ez a szakadatlan ktizdelem, bdrczes hazaijanak szelsoseges klimaija a letert

Page  48 48 A SZEtKELY NEPROI. klizdelemrc megaczeloztaik, az clet harczaira cdzettebb6, kitartov{t, szivossia, munk1lssat tettek a sz6kelyt. A sok akadalyv, mivel megktizdeni kenytelen, testi- es lelki tehetscget nagy mert6kben kijejlcsztette; le6nk felfog,(suvat, eleselmejtive es okossat tettek; mint az 6rmeny, vagy mint a zsido, a szekely is, sajiLt elony-re tudja forditani azeletnek minden viszonvyCt es helyzet6t. E tulajdonsaigoknak tudhat6 be, hogy a maroknyi nep, mely a l1t6rt val6 klizdelem kercsztttiz6ben annyiszor verezett, sokszor majdnem clvxrezctt, annyi veszteseget szenvedett, t6bbsz6r majdnem kiirtatott: nemcsak mindannyiszor feltaimadott, dc meger(sod6tt s ea ne'hainy ezerbol majdnern felmilliora szaporodott. A bibliai mustrt rmag parabolkjitj lkit juk illusztrcilva a sz1kelvysenek eleteben. A szekelvnelk folytonos katonaskodasabol kristallvosodtak ki azon tulaj dons igai, melyekr'l koltOk Cncket k nekeltek, a melyek kozmondaskent a magnyar n6p szSjai forognak, a melyeknek ecgyes nyilv'inulh'sai a hit szrny'llin bejartaik egesz Magyarorszatigot. Ezek a tulajdonscigok: rettenthetetlen bNitorsatig, a szabadsgPtszeretet es az )nbizalom. Hogy a szdkely senkitol sem f6l, csak az istentol, arr6l ezer csataban tett tanubizonys(tgot. Fegyvertelentil jelent meg Rtko6czy t(Tboraiban a szekely. Minek hurczolja a hosszui uiton magctval a nehez fegyvert?,,Hoz eleget az ellenseg, majd elveszi t(le." A firanczia htibortilk alkalmtwval a szekely katoncik azzal a kerIssel j'irultak a f6vezerhez: jelolne meg nekik az ellensegnck rec(jok eso reszet; hamarosan levatgjaik es azutan hazamennek, mert otthon sok dolog vatrja oket. Az agyagfalvi gyulesen 6sszegy"Ilt a sz6kelyseg tanakodni azon a felhivaison, a mcly oket fegyverbe hivta 1848-ban a haza v6delmere. Soka6ig tanakodott ez a megfontolt, elmes nep, hallgatvan a magas faalkotmanyrol a

Page  49 A SZEKELY NEPROIL. 49 szonoklatokat. Egyszerre elolep egy f6rfiu, szabad szekely ember, - a szekelynek a szabadsaga volt a gazdagsaga, felsiet a rendkiviil magas allvanyra es igy sz6l: emberek, szekelyek, itelje el a dolgunkat az Isten. En innen leugrom es ha bajom nem esik, akkor az uigyink j6, az Isten velunk van es gyozni fogunk. Es leugrott es epen maradt es a szekely csataba ment es harczolt, mint az oroszlan. 1) A szekely senkitol sem fel, csak az istentol; senkiben sem bizik, csak az istenben es 6nmagaban. Erdekeinek o maga az oriz6je, gondozoja; jussanak 6o maga a vedelmezo6je. Ezt aztn -- ha kell - karhatalommal is megvedelmezi. Ha sajat erejevel nem kepes igazs{cgait kivivni, a prokaitor scgitsegehez fordul. Veszszen oda -- nem banja marhija, haza, foldje, csak legyen igazsag: de ez az igazsag aztan az 6ve legyen.;s megindul a pOr, a melynek csak a pr6oktor litja hasznat s az unoka, vagy dedunoka aveget.,,A sz6kely - tartja a k6zmondas --- halando, de p6re halhaltatlan." 2) A sz6kely ingerlekeny, konnyen follobban6 termeszctu; de haragja olyan mint a nyari vihar: hirtelen lecsap, f6lelmesen dtih6ng, azutan a milyen gyorsan tamadt, 6pen olyan gyorsan lecsendesedik. A harag - ha csak nem 6letbevigo6 dolog volt az okozoja - semmi nyomot nem hagy becstiletes, j6 sziveben. A szekely vidim mint a hegyrol lesiet6 patak, mulatni vctgyo s a mertcken till vendegszereto nep.,,A magyar j6 szivvel latja vendegeit" -mondja Kovari -,,a szekely j6sAigitval megbetegiti.3) 1) Rakosi Jen6: Gyorsvonaton. Budapesti Hirlap. 1895. 2) Felmeri Lajos dr. A szckely n6p term6szete.,Erdely." 1894. 3) AMolnar Kiroly: A szckelyekrol. A magyar Karpat-egylet 6vk6nyvc. 1880. 4

Page  50 50 A SZEKELY NEPROL. Jiltszi, vidaim kedelye, tr6fitra valo hajlamaalegjelent6ktelenebb megjegyzesere is a j6kedv himes viragcit rajzolja. Szakad6 esoben viszen egy urat szekeren a sz6kely.,,Vajjon kitisztul-e az ido, batya?" k6erdi az ir raszekerest.,,Bizony, ha igy tart, aligha", felel a kerdezett. A szekely eszej 'r'tsa furfangos, a hozzt int6zett k6rdesekre ezeribe egyszer ad egyenes v/alaszt s a kerdesre is sokszor kerdessel felel. Azon kerdesre p. o. hany gyermeke van kendnek batva? a szekely igy felel:,,Aval egyitt, ki a mult Szon Mihaijkor moigh6t, haIrom he6jin tiz." — HIt kfissebb gyermokik h c. ht1V esztend6s?,,A biz, _.l t ki azt 6ri, esztcnd6 ijecnkor k6t esztend6s l6ssz." — A szekely esz6cek czon aiusneom e-yoenes Li'ton jhrllIs(It k lmagraiselisnicri,mnid6niy',s a, beszel: Ey, ilk 6szommne azt gond6tam, hogy rnOn-!omtC. ta a' vtr ba, de a m i sik cszin-mm3 azt gond6tam, hogy ne m6nA sz6kelye k katholiUL)VARITEILY SZ1i.YiI: kusok, reformantusokl, unitiiriusok 6s szombatosok. Ez ut6bbi, cgy a mozes val'ltshoz kozel cill6o, nem engedelyezett felekezet. A r6mai katholikusok a csiki- 6s gyergy6i medenczeben, a haromsz6ekinek oszaki reszen s a lket KUldilll6 forraisvidekein laknak. A reformattusoknak a hci'omsz6ki r6ona, az Olt als6o v6lgye es a Hargita nyugati oldalinak egy r6sze az unitciriusoknak pedig a Homor6d- es Nyik6-vizek volgye a lak6he2) Feclm6ri L.: A szekely n6p term6szete.,,Erd6ly." 1894.

Page  51 A SZEKELY NEPRIL. 51 lytk. A szombatosok a Kis- es Nagy-Kukuillo foly6k kozott laknak. Szamuk ma mar nagyon csekely. A szekely, akarmelyik vallas szertartasai szerint imadja is istenet, nagyon vallasos. Legalibb ket kimagaslo es kitinoen gondozott epuletet taldlunk minden faluban; egyik az istenhaiza, a masik az iskola. Meglatszik rajtuk, hogy a hany ember a faluban, annyi az orizoje es gondozoja. A templom a szo-szoros ertelmeben is kimagaslo epiilete a falunak, a mennyiben tobbnyire emelkedettebb helyre 6pitettek. Vallasoss{igukr6l tanuskodnak galambduiczos kapuiknak, i'gyszintcn a h/zaklhomnlokzatanakfeliratai: Blkesseg a bemenoknelk! E hc'zat Isten segedelmevel epitette G. J. es hitestatrsa. Vallasos 6rzuilettiknck bizonyitekai a sz6kelyekn6l gyakori 6-szovetsegi keresztnevek: M6zes, Jzsicis,!zstlk, Aron stb., a k]zsegnevek: Cs.-Szent-Domokos, Cs.Szent-Mih(ly, Cs.-Szent-Tamnc s, Szent-lmre sat., a csodilloza'snakl lepten-nyomon haszn/Tlt kifejezesei:,, Jzus, MSria, Szent Jozsef"; a gyermekek klsz6nesmodja:,,Dicsertessdk az Ur J6zus Krisztus", az elutazohoz intezett bucsuiszavak:,,Az Ur Jezus hirive", a,,Szziz Mciria kepive." A belepo idegen igy lkszonti az etkez6ket:,,sten aldja mcg a ddlebedjoket." A szekely poetikus es poeta-nep. NIlul minden alkalom notait, verset, rigmust terem. M'eg csalidtagjaik elhunytcit is r1gtonzott rigmusokkal siratjaik. Egy asszony p. o. ctcsmester ferjet igy siratta: Jaj edes j6 uran! Mily igazan tudtal J61 furni, faragni; Milyen sok szep hazat Tudtal 6piteni, Es m6gis meghaltil!

Page  52 52 A SZEIKEILY Nf}'PRI,. A szomszdd faluban az asszony lItva, hogy tisztcss6ges halottlctogatok j6ttek t6bben is a falub6l, dolgat abba hagyva beszalad a szobaba, ferjere borul es igy kescreg: Jaj Istenem, Istenem, MIar stitn6m is kene, Szapulnom is k6ne, S ez a boldogtalan megh6t: Siratnom is k6ne A szekelv verseknek alaphangja melancholikus; a Icgtobbjebol kieirzik a klizdelem, mit szazadok alatt (az cinberckkel ds a folddel folvtatott. I)alai mdlv 6 rzestick, c mellett iiddk; szinttigy kicsap belol"ik havasainak balzslmos fuvalma; rigmusai hol vidamak, hol szomorCiakl. Estennklnt a mese jCArja; a legszivesebben hallgatj(l;k s mondjak Ko'Jllitces Kelenclllne bits tortdnct6t,l) figr a mint apjukt61 hallott(tk, iugvy a mint itten kl6vctkezik: Tiz6nket k6mijes Csszetanaklodk, MIagoss D6va varait hogy fiilpittcnck, Hogy file1pittenek f6lv6ka ezuistcr, Fdclvka cztister, fcl1vka aranyvr, D)va varossahoz meg is megjelontck, Magross D)va varhoz7 hezza is kezdottck,; mit raktak delig, leomlott estrce, A mit raktak estig, leomlott rlggcre..Megint tanakodott tizinket k6mijes, F1alat megAllitni, hog, lossz lehcttsTgcs, Mig elv6grc ijen gondolattraL j;ttek,,Egynims kozott szoross cgyessegot tottek: lKinek feles6ge legelebb j6 ide, Szcp gyongen fogjuk meg, dobjuk bh a ttizhc, Keverjiik a meszhe gyinge tcste hamnilit,.val illitsuk meg mlagoss D)(va vairat. 1) Fclmdri S.: A sz6kcly ncp tcrmcszetc.,,Erdcly" 189l1.

Page  53 A SZEKELY NEPiPROL. 53 IKocsisom, kocsisom, nagyobbik kocsisom, En uramhoz monni lonne akaratom! - Komies Kelemon felesege mongya, - Fogd b6 a lovakat, fogd be a hint6ba, Fogd b6 a lovakat, aj is gyorsan el6, Hadd m6nnyuink, hadd m6nnyink D)va vira fele. MIiko fele uttyat elutaztak v6na, Er6ss iid vala, ziporess6 hulla. Asszonyom, csillagom, ford'junk mui vissza, Rossz jelenest littam az 6jjel almomba, Az ejjel almomba ojan almot lattam, K6omies Kelemon udvaraba jartam, Hat az o udvara gvaisszal van behuzva, Annak k6zepibe m6j ktt vala rakva, S az 6 kicsi fija oda bel6hala, Az ejjeli ailom nem telik ma j6ra. Asszonyom, asszonyom, forduijunk meg vissza! Kocsisom, kocsisom, nem fordulunk vissza, A lovak sem tee6d, a hint6 sem teed, Csapjad a lovakat, hadd halaggyunk clebh. Molnnek, m6ndogelnek Deva vara fele, IK6mics Kelem6n 6okt eszrev6ve, Nlegijede sz6rnyen, imidkozik vala: En uram istenedm, vidd e valahova! Mind a n6gy pej lovarn torje ki a libit, Vessen a hint6mnak n6gy kereke szakct, Csapjon le az itra tiizes istennyila, Horkolva t6rjenek a lovaim vissza. Mnnnekl, m6nd6gelnek DI)va vara fele, Sem lovat, sem hint6t sommi baj nem l616. 'Jo napot, j6 napot, tizonket k6mijes! Neked is j6 napot Kelem6n K6mijes! IK6sz6ne az asszony, az ura vdlaszolt: Ed6s felesegOm, nekod is j6 napot! Hat ide me' j6ttdl a veszedelmedre, Szcp gy6ng6n megfogunk, bddobunk a tiizbe.

Page  54 54 54 A SZEKELY NEPROL,. Tiz6nk6t ko-mijes azt a tbrv6nt tL~tte: IKinek feles6ge hamardibb jo6 ide, Fogj uk meg sz~p gyL~ng6n, dobjuk b& a tt-izbe, Annak gy~inge hamnmitt keveiji~k a m6szbe, Aval ~i11itsuk. megr magross D 6va vi'untt, Csak igy nyerhess~tk ei lannak drdgca dirdt. JKelem~3nn6 asszonv, hogy alta~6rtLtte, Bdinatos sztiv6nek igv lbtt felelete: VaYrjatok, x~drjatok t~iznkdt gyilkosok, A micr bLICSUt v~isz~k; csak addig vairjatok, Hogrv bucstit v~hessek asszon bari-dtimt6l, Asszon bihratimt6l s sz~p kicsi fijamt6l: Mett ca halottnak is hdirmat harcangoznak, E~n drva fejemnnek egyetsem konditnak. 1KelemL~nn6 asszon aval haza m~3ne, Eccz6"' rnind6nkorr~a, hogry x-6gbucstit v(5nn1c, Hogv-N N-6gbucstt vo6nne asszon b'tratit61, Asszoni baraitit6l s sz~p kicsi fi,,tt6l. Aval visszam~3ne 1KI6imjes 1Kc~em~nn6, Sirv'a halatt imao-os I)6va vdira fel6, i\Mcgfogaik sz6p gvO-ng~n, b6t~v~k -a ftizbc, A-z 6 gYv6ngec h~ammat kever6k ca mdszb~c, Ava {i11t',ik mncg nmgoss I)L~va va{rat, ('Scak igv\ n1vcrhet(k mneg cannak d~g mt IKc;)mics IKelemnn niik5' haza nm(ne, A\z 6 kiesi fhia j~ive v6dle SZ611be. Isten hozott haza, kedves &3c1s ("tp(ImnI 1-16 nmaratt, ho' nmaratt az 6n 6d6s ~m 'tnvm i,\z 6 6des a'pjat nell igy\ felICle l-ladd 3 famv, hdd l(3, hza j6 Cst(3mC. lstcnc'm, istenem11, este is (3jovc, M\1gis 6dl6s ahnyani vmg hcaza nern j6ve. Ap~Im, 6d6s,hpaim Irnongyva megignazanm, Hogy h6 van, hogy 16 van az 6n (3d6s ~nd I-add C fiamn, hiadd C, ha'.Za' jG r6gg(-rc. AZ 6 6d)s apja neki igy Icicle.

Page  55 A SZEKELY NEPROL. 55 Istenem, istenem r6ggel is e jove, Megis ed6s anyam m6g haza nem j6ve. Apam, ed6s pam! mongya meg igazan, Hogy ho van, hogy ho van az 6n edjs anyalm. M6nny e, fiam, m6ny e, magoss Deva varra, Ott van a te anyad, kofalba van rakva. Elindula sirva az 6 kicsi fia, Elindula sirva magoss D6va varra, Haromszo kialtd magoss D6va varan: Anyam, Odes inyam! sz6j bar egyet hezzim! Nem szolhatok fiam! mett a k6fal szoritt, Eross kovek k6zi vagyok b6rakva itt. Sziive meghasada s a f6d is alatta, S az 6 kicsi fia oda bel6hulla.') A sze'kely fiatalsfig legkedvesebb idotoltese a vasarnapi tancz es a fon6.2) Itt nyilvanul a j6izii szekely humor a maga valo6sagaban, itt szikrlCzik a sz6kely szellem a leg- ^:; er6sebben, itt teremnek a sze'kely nepk6ltesnek leggbcjosabb vircigai. ";. A vidim mulatsag ugyan-: csak hangos a sz6t6l es a 7 n6lttiot6. Trcncz elott, tancz k6zben, tlncz utmin csak ugy olvadozik a sok szep n6ta, -: sziporkazik a sok elcz, folyik a trefa, adoma, mese, cseng a - rigmus, a szebbnel-szebb vers - es verses tbrtenet: Ha tinczolok, tinczololk Inkabb h6zza sem fogok. ') Kriza J. Vadr6zs:ik. ') Kozlima Ferencz: A Sz6kelyfild kaizgazdcasigi Cs k/ozmivelodesi ill1apota Bul:dapest. 1879.

Page  56 56 A SZEKELY N'PROL. Nincsen ojan bAinda mind a szebeni Nincsen ojan lean mind a szarhegyi; Hatra csipi a hajcit, a hajcit Illik a neki. A j6 isten tuggya MIi lossz igy belollem, Ha a leg6n-serog Mit sem tud felollem. Ebdsulom magam, Kiszarad a sztivem, Miind a virfig, mikor Apol6ja nincsen. En istenem add megern6m, Kit szeret6k aval elnLm, Ha azt m6g nem adod 6rn6m, En isteniom, \egy el ingin. Erdoviddk az fn hazfim, Katoninak szfilt az anvAxi Zoid erd6 zugtlisain, Vadgalamb sz6ol'tstn Nevelt fel j6 apnim. Vaj fij le mellejell, Vaj menyny el elo(llcm Karcsu derekadot, Ne rengcsd el6ttcm. Vaj meghalod erted, \'aj m6nyevck veled Vaj piros vxeromme F6det fest6k erted. Ne menyny e' lie 1melldllny c' Ne haggy itt ingim(;t. Ne vidd c' magaddA Minden j6 kedviemiit Ne menyny e', nie ienyny c', Ne haggy ingom airvan, S.zerelmetos szuvCed Nc vfij6k k6bhilvIvn'.

Page  57 A SZEKELY NEPROL. 57 - Anyam, edes anyim, bizon meg kell halno m! Bizon meg kell halnom G6r6g Ilonaert... - Ne halj fiam, ne halj, Palbeli Szep Antal! - Csindltatok en majd egy csudamalmocskdt; A felso kereke belagyongy6t jarjon, A k6ozps6 k6ve edes cs6kot hanmyjon. Harmadik kereke apr6 penzt hullasson; Ez a szeretetnek elso regulaja! Ennek latni j6nnek, szizek, sz6p leanyok Csudaimalom latni, j6nek mulatozni,.. Talin itt k(iztik lesz Gor6g Ilona is. -Anya'm, edes anyim, ereszszen el engem Csudamalom latni, magam mulatozni. -- Ne menj fiam, ne menj, Gorog Szep Ilona; MIlegvetik a hlo6t, megfogjitk a halat. -Anyaim, edes anyam, bizony meg kell halnom, BizonV meg kell halnom G6org Ilonaert. Ne halj fiam, ne halj, Palbeli Szep Antal Csiniltatunk mi is egy eros vashidat... Annak litni jonnek, szuizek, szep leatnvok Tallcn koz6ttuk lesz G6or6g Ilona is. Any am, edes anyiam, ereszszen el engem Er6s vashid latni, magam mulatozni. - Ne menj fiam, ne menj, G6r6g Szep Ilona; MIcgvetik a h6lot, megfogjik a r6kat. - nyaim, edes anyam, hizony meg kell halnom, Bizon mleg kell halnom (G;6rg lonaitrt. - Ne halj fiam, ne halj Palbeli Szep Antal; Tedd holttci magadat; Neked latni j6nnek, szizek, sz6p leanyok Talln kkzo6tttik lesz G6r6g Ilona is. -Anyalm, edes anyLm, ereszszen l elng em, Ereszszen el engem a halottas hazhoz. - Ne menj fiam, ne menj a halottas hizhoz, Tobbet nem j6sz vissza a halottas hizt6l.

Page  58 58 A SZEKELY NEPROI,.... elj fel fiam, kelj fel, Pilbeli Szep Antal! lKiert te meghaltcl, kaplid elott setal; Kelj fel fiam, kelj fel, Pilbeli Szep Antal! Ki6rt te meghaltil, udvarodon settil, Kelj fel fiam, kelj fel, 'PAlbeli Sz6p Antal! Kliert te meghaltal, az ajto clott all. -Sohasem littam 6n ilven szep halottat!... Szeme mosolygo6lag, szi.ja cs6kol6lag Iiaba felugrl6ag!.. szepen felkele, sz6pen inegilele, sz6pen megcsokol.1)) A szedkcelv fib61 e6pit;2) az, epitsreS hlsnll, It flt annyi gonddal es izlcdssel dolg 'ozza fel, hogv bizony os rniuivszeti Alokra fejlesztette, bizonyos miiveszeti fokon tartja a leg'magyclaraabb mestersege t: az a4csA szdkelv h;ztAijnak legfontosabb, legblycegzobb rasze at kapu. A legujabban epitett kapu is annyira magian viseli az eredetiseg belyeget, hogy megszakitatlan osi hagyom6any alkotaisianak vitlik be. Huszka ') Balisy Ddncs tanir bgyijt6s6hb;l. (Udvarhelyincyc. Oroszhegy.) I) Iluszka J6zsef: A sz6kely hdiz 85 sziivcheli;ibr;ivl,:17 f6nynyomatu 6s:i szincs t:iblkival. Budlapcst. 1894-1.

Page  59 A SZEKELY NEPRL. 5 59 -,A sze'kely ha'z" ezimud diszmunka nagyerdemui iroja annyira lelkesedik a sze'kely kapue'rt, hogy Attila palota'.jainak kapuja't ki'tja benne. A kapunak ke't nyi'lasa van, a nagykapt C's a kiskaput: az utczaajto6. Ehhez ke'pest. ha'rom oszlop, u. n. kapuzadbe', tagoija a kaput; ezekto"l ke'rdezi a sze'kely lege'ny nO'tatj''ban:,Mondd meg, nekemn kapuza'be, ki ja'r este melletted be'?" A keresztgerenda e's a zsindelyes tet6 k6z~ittgalambbudg vonul meg. Mind a nagy-, mind a kiskapu ivesen van kiva'gva. Az ivek e's a kapuza'bek 6'kesen vannak faragva, kivc'sve; de lege'kesebb a kiskapu f~lbtt levo te'r, kdlbinbsen ha kerekablakosan van a'ttiirve. Ne~hol. a kiskapu 6na'l16an is ke'sz"Il, a nagykapu ne'lkdJ, de szinte'n diszesen, galambbuicgosan. A faragva'nyok e'lenk --- t~ibbnyire piros, ke'k 'S' zL6ld -szinekkel vannak kifestve. A faragds stilja C's a kiskapu fiul6tt lev6" te'r kidolgozasca szerint hatairozott tipusokat lehet mnegk~l~nb~ztetn i. Maga'n a ha'zon megla'tszik ug-yan a nyugattal vaI6' erintkez~s behatt'sa, de ege'szc'ben megtartotta 6~si be'lyeg't. I-tikn~5sen jellemz6", hogry mindenkinek be van keritve a portaja s a diszes kapun bel"Ii lehet. csak a ha'zhoz f6rni; csakis a kapu van az utczasorban. IKeleti vona's maradt a ha'zat kette' oszto6 nyitott cresz,;, affe'le pitvar, melybol 'a szoba'k nyilnak; ege'szen eltito6 a nyugati ha'zak'to'i a sze'kelyhraz satorszerui teteje, az oromfal. hia'nya. A faha'zakat koatlapr-a 6'pitik. A sze'kely ugyanis hegyek kUz6 szorlult sikf~l1di n6p, mely nemn epit a hegryoldaira, hanem lenn a vblgryben, re'ten a nedvesseg ellen vc'di igy a haizat. A hdz faborona'zata't betapasztja'k kivd~l-belul e's feh&'reC meszelik. A ha'ziak ke~mnenye nines, hanem a ha'z vegen iugynevezett fdstlyukat ke'szitenek a teto~n. Neanely vide'ken ko~ha'zat is 6'pitenek; itt az ives nagy kapu is ko~b61 4piiil IK"OboIA, vagy te'glca'bol 6'ptinek az eh'ikel6" sze'kelyek hL'zai

Page  60 C60 A SZ7IKELYI NE]PROL. is. Diszes, felemeletes h.(zak ezek, magas fianczia fedellel. A hcz homlokzata elott izleses virag es facsoportok, gyakran tirny6kotad6 fAkt diszlenek. Sikfoldi vonas maradt, hogy a hegyek k6oztt is pusztaias gcemes kutat kdszit a szdkely, akrlrcsak az alfoldi magyarsaig. A szekely epitkezesnek keleten kell keresni eredetet, onnan hozta magiTval a magyar nmep. Huszka tanulmtnyai alapjanl azt vitatja, hogy a szekelvyhaz magas tetozetevel, ereszevel, tornLcza(val es dtlsan diszitett palm's kapujAival China, India es Perzsia k6zott Turkeszt(tn tajain termett. A sikon megtelepiilt magyarsaig koztil kiveszett az osi epitkezes, a hegvek klze szorult szekelvseg konzervativ termeszete megirlizte klorunlki az osi hagy'omatnyt.1) A szekelv miiveszi talentuma nemesak a, kapufa megmunklltalastnal crv6eryesiil; a mire kezet, keset, vessojet rateszi, azon nvomAt hagyja btamulatos k6zi giyess6genek. A szekely szliletett nestercmber; gyermckkorito6l kezdve fuir-farag valamennyi. A hegyoldalon juhait legelteto pasztor-gyerek i gy kifaragja garasos bicskl;tjAval a v6lgyben tovarobogo goz(ist, vagy a kIzelben dolgozo csdpl6gepet minden reszeivel, hoogy latt(Ara meg a technikusnak is elill szeme-szaja. Azok az iparigak, a melcekhez kezi tigyesseg kell, mint a vesszo-, a szalma- cs a sas-fonas, az tagLyagcaru- meg faedenykeszit6s, a sz6kelyben kitiinO m iivel(ire talclnak. Csodalatos keziiigyess6egnek kifej lodesere nagy hatassal volt munkaszeretete, pihenest nem ismer6 tevekenysege, meg az a kotirlmeny, hogy a szekely a legregibb ido ota saj.at keze munkaj(ival ruhazza fel mag(t, maga epiti haizat, maga kesziti gazdasagi-, haizi eszkizeit es sok egyeb hizi sziiks6gletet. A haIz m unkalijtnal term6k6bol kelril ki az abrosz, a t6riilkozo, a szckely-szottes, a fehernemiinek val6 vSszon es a darocz-poszto is. Csak ujabban kezdik ') Iluszka J.: A. sz6kelyhdz. Budapest 1894.

Page  61 A SZEKELY NEPROL. 61 felvaltani a hizi ipar termke6t a szemnek tetszetosebb vitsari aruik; az6ta mind t6bb es tobb hazban szilnik meg az osztovata es vetello munkaja. Nagy kar, hogy e nepnek eszet, erejet, szorgalmntt, tigyesseget, kezik es elmjuik munkajat nem siettek itthonn ertekesiteni. A mehkas most mar megtelt; a fold, melynek fele reszben letarolt erdo, nem kepes gyermekeinek kenyeret atdni. Az agrikultura mair nem elega nepesed6si processus tovabb vitelere. Arra pedig, hogy p. u. a ha.ziipar fejlesztesevel a megelhetesre uij forraisok nyiljanak, nem igen nagy gond van forditva; pedig ez volna az a segitseg, mely a sz6kely nep veleszUiletett hajlamainak leginkibb megfelelne. Fontos allami 6rdek a szckely nepmozgalmat akk6nt irtnyitani, hogy a szekely ne idegen /allam terUileten, hanem Elrdelyben magatban talalja meg a maga gazdas/cgi fejlodessdnek titjait es modjat. Ilyen klorUilmenyek k6oztt csoda-e, ha a nep arra fordit ja fejet, a honnan infenntartsact remelheti? Rajok t6 -dulnak ki keletre es delre, RomcAniaba. A munkaad6k itt kdt k6zzel kapnak a mindenekfelett becses emberanyag utan. Ronmaniaban par evtized ota a legjobb cseledek, a legiigyesebb mezei munkasok, a legkeresettebb mesteremberek: szekelyek. A jo fizetes mit kinn munkajukert kapnak, sokat csabit az otthonmaradtak kozil is a kimenetelre. Az eltavozok zome visszat6r; sokan vannak azonban, kik a magyarsAgra n6zve teljesen elvesznek, a mennyiben v6gkep kinnmaradnak, elnemzetlenednek vagy elzillenek. Igazan elszomorit, ha olvassuk, hogy a Szekelyf6ld keleti hatarsz6eln fekvo bodzai, csik-gyimesi, 6-sanczi, sosmezoi es tolgyesi vamokon az 1894-ben kiment 35,466 sz6kely koziil csak 30140 t6rt vissza; 5326 ember v6gkep

Page  62 62 A SZEKELY NEPROL. kinnmaradt. 1) Az utolso ncgy esztendoben 6sszesen 13,693 szekely vett o6rk buicsut haztijitol6 azert, mert otthon meg a mindennapi kenyeret sem tudta megszerezni becsiiletes keresettel; koldulni pedig a szekely nem szokott. Hogy milyen sors vcir Romriniibban a szekely fiatalsagra, azt elmondja a nepdal, mit szeltiben dalolnak Romaniacban 6s otthon a sz6kelyck: Olihorszaig messzi orszaig, idegcn. Jobb nektink, lail, megmaradni, nmegmaradni idcbcnn. Szckely legIny odaktijel elpuszttl; Szekely leciny bojerok k6zt id6korain clvirul. Olahorszaig koizepehc' van egv l hiz, Edes r6zsaim izend meg a galatmbodnak, mit csinilsz? Ne izend meg, iigv is ttdon, ott hcrvadsz. Icj clvesztett koszorud6rt reggel-cstc shaljttgatsz. Nc menj, rozsam, nc menj olah fildre h! l aitod, niyujtoml maralsztalo(1 kt kalromat te fclcd. Ha mIesz, tizz' llajadha cziprus virligot; Ha itt maradsz, iajd en tuiz6k bcle r6zsa viragot. Az idegenbcn valo kleny6rlkecres6snek a nCpvcsztcscgen es a nemzetgazdasAigi kciron kivCil mng az is nagy vcszedelme, hogy a hazci.jahoz annyira ragaszkod6 szckelyben gy6ngiti az anyafoldhoz valo ragaszkodlis osztoneit es hogy az idegen orszag ttrsadalmr bo6l eg6szsegtclen, idegen szellemet plantcil at a szekely n6p lelkebe. A nemes faj, mely munkaszeretetevel egy fel orszagot birna megmivelni, tehets6gevel, igyesscg6vel, tanulekonyssagaval egy orszcigreszt felvirtlgoztato vira'gzo ipart tudna teremteni, itthon nem talal taimogataist bajaban. ') A marosvasarhelyi kereskedelmi- 6s iparkamara jclent6sc kcrulct6nek ki(zgazdasagi viszonyairol az 1894-ik cvben. Marosvaisrhely. 1895.

Page  63 A SZ7KELY NE;PIROL,. 63 A segito kez, mcly felemelje, Ovja, megvfdje az elbukastol1, mcly kenyeret nyujtana feleje, egyre kesik. A szekely kevessel beeri; a szekely keves igenyu, egyszerui, takarekos. A szekelynek csak kenyer kell; jobban esik az neki itthon, mint idegenben a kaldcs; de a szekely haz/tja ban kenyeret sem kap. Mily hatlatlansacg! A szekely nelkul a magyarsag uigye Erdelyben r6g elveszett volna; de elveszett volna a moldvai magyarsage is. Ez idoszerint a moldvai magyarsag ket f6csoportban lakik. Egyik felok az erdelyi Karpa'toknak a Besztercze, Szeret cs Tatros vize ailtal korClfogott lankajan/, melynek lkozponti helye Akna, legnagyobb, tisztin magyarajku kozsegei: Bogdanfalva, Nagypatak, Klezse, Kalugerpatak, Forrofalva 6s Gorzofalva. E kozs6gek Gyimes 6s Ojtozzon ait kozvetlen kapcsolatban aillnak a Szekelyfolddel. A ma'sik f6csoport a Moldova 6s a Szeret lambdcij ibacn foglal helyet; legnagyobb kozsege Szabofalv(a, Romcn varosa mellett. E csoport lakoi tudnak ugyan meg magyarul, de olAihul is, mondhatni valamennyien, vagyis Uitban vannak az elol1thosodcts fele. 1) Erd6ly keleti feleben a sz6kelys6g tomor egeszet k6 -pez; a magyarsatg hatalmas fellegvctra ez, melyet csaknem minden oldalrol a nemzetisegek haragos tomegei ostromolnak. A folyamok volgyeiben elo magyarsa'g csatarlinczot kepez, mely a szekelyseg va{rat osszekoti az Alfold magyarsaganak er6s scregevel, meg tul felol a moldvai magyarsctg zomevel. Ezen fellegv(ar nelktil az osszekoto lanczot a magyarsag czentrumai kozott reg szetteptek volna. Ilyen 6sszek6ttetes nelkdul a moldvai magyarsag ma mar csak ethnografiai emle'k volna. ') Ballagi Aladiar: A magyarsag Moldvc1ban. F61ldrajzi k6zlemenyck. Budapest. 1888.

Page  64 64 A SZEKELY NEPROL. Az iskolazott sz6kelyek koziil is solkan hagyjaik el sziikebb hazajukat; de ezek nem idegenben keresik boldogullasukat. Az iskolaczott szekelybol pap, tanito, vagy hivatalnok lesz, m-is megy6ben alapitoja sok j6 magyar csalhidnak. A nepelet erkolcsi- es anyagi erejnek a csal'idalapiths a fokm6roje. A szekelvckn6c a csa-lldalapitsslra igcn nagy a hajland6scrg. A szapora nCp ntapr6l-nlatpra fi'iss eroket kuld az erdelyreszi megyklbe; ezekben rNgi id o6ta d1lland6an bugyogo forrasa a szekelyseg a magyarsfgnak. Itt azutain a maga eros faji 6rziiletet kifejezi mindenben, a mihez csak hozzAi jut. A szekely igazi osforr'tsa az emberanyagntak; a ncmzeti diet minden teren kitiino munkitsokat illitott sorba. A szekevl a kornyczo nepcknel 6letrcvalobb, eszcsebb, tobb benne az oscro, a szellemi- es erk1lcsi tartalonm. Ezekbol a forrdsokb1l Erdelv szellemi 6lete hajdan gazdag kincseket meritett. Arcztlnak voncisaiban visszattikrlzozdik ncmzcti jclIcme a 1 elelk ertelme ott uil az arczokon. A szekely szivesen iskolaztatja gycrrmeckt; a szekely gyerlnck pedig kedvvel es konnyen tanul. Az iskola nemcsak tanit, de fcjleszti benne a tuddisvcigyat s kedvet 6breszt iij ismeretek szerzesedre. Van kozszdkely, ki Petofinek ncvezetesebb koltemenyeit knryv n6llkil el tudja mondani.1) Szep tulajdonsat, aszdkelyben az osszetartas. Ha valakinek gyors vegezni val6 dolga akad, p. o. 6epilct- vagy tiizifa beszaillit(ts, eptiletanyag 6sszchordais, tr/agyiaztatas stb.: j6 ismeroseit, szomszedait felhivja segitsegre; ezck oromest sietnek eleget tenni a kcdrsnek, mert k6lcsonbe megy. A kaldkdi-ban a kinarium: kcnyer, toklny, bor vagy mezcs pilinka. 1) Kozma Fcrcncz: A sz6kclyck.,,(olozsvar." 1889.

Page  65 A SZEIKELY NEPRO(L. 65 A szekely beszede egyszer"i, talpraesett. Egyik-misik szol6ssmodjanak valasztelossaga igazan meglep6. E tulajdonscsga velesziiletett, mint az erdo dalosaval az enek. Ajkan kellemesen csendiil meg a sajaitos kiejtsui zamatos magyar nyelv. Minden szekely azt a nyelvet tartja az igazi magyar nyelvnek, a melyet o beszel. Egy magyar asszonysaigot Budapestrol sorsa kozej6k vetett. Pair cvet t6ltott ott s mikor visszakdsztilt sziilof6ldere, koriilvettek. MeIrt menyen el, -- mondtk, - mikor mdir ugy megszerettiik. Olyan j61 megtanult mar nalunl — magyalul. Ez alatt, hogy ila yaitlt, az 6 tiAjsz6olAsukat ertettek. 1) A szdkelyeknel az asszony a csalad lelke. Nines ndp, a melynel az asszony oly firadhatatlan munks s es munkaszeretO volna s olyan tevdkeny rCszt venne a haztartaisban, mint a szdkelyekn6l. A szekely asszony a mellett, hogy' a konyhtt, haiztartast vezeti, hiiseges segitOje urtnal a mezon is; szcnt, vet, kaptal, arat. Ha a mezei munklnak reca eso reszet elvegezte, hazamegy, f6z, mos, varr, takarit, kertet 4pol; este porog az orso sereny ujjai kozott, vagy megindul a szovoszek zakatolo munkaja. A tizennyolczadik sziazad szekely asszonya esztend6kig nem latta az ur(tt. A feifiakat vittek tor6kre, burkusra, franczi(lra, s mig 6k idegen orszagban ontottak verilket, az asszonyokra maradt a gazdasag minden terhe: sztntottak, vetettek, kaszaltak, termenyeiket betakaritottak, az crd6rol fait hordottak s kiozben meg vedeni is kellett haizukat, vagyonklj ukat a t6bbnyire sz6keveny katoncikbol 6sszeverodott rablobandaik ellen. Nem egy faluban az aszszonyok ma is f6rfikalapot viselnek; ezt a ferfiak engedtek meg, fdrfiasan viselven magukat a haboruis vilagban.2) 1) Rikosi Jen: Gyorsvonaton.,,Budapcsti Hirlap." 1895. 2) Bencdek Elck: A sz6kely asszony. Magyar Hirlap. 1895.

Page  66 66 A SZilKELY NIlPROiL. KTtselgkiviil ezen idok ota vegcz fcrfilaknak valo rnezei munkat a sz6kelv-asszony; ezen idokbol maradtak meg benne a ferfias vonasok. A miivelt szekely no6 elegtns, takarekos, 6s szintdn munkis. Hogy a szekelyfold nagyon is szerlny anyagi viszonyai mellett szegenvebbe ncm lett, ennck a szekely n6 bamulatos tigyessege 6s takarlkossgtga az oka. A kellemcs, szereny, nemr ttilstigosan bovelkledo, de nem is szuiklk6od otthon, a Sz6kelyf6ldon a leg'gyak-oribb. Ennek (a szereny jovedelmii, de kedves, csalhidias legkorii otthonnak 6rangyala a sz6kely asszonv. 1) A Szekelvfjld egr- kiizdelmeckbcn mcgedzett talentumos magyar fajt titplail keblen, mely nehdz ltizdelmekbcn tartotta meg maganak a foldet, a foldnek pedig magatt. Keves ndpnek van an ni t'ajszdps6gc, kcvesnek annyi crdekes 6sereju eredetisegc, kev6s fold()n van annyi kincse a termnszetnek, mint a Szkelyf6ldoin. Ott ('ll ez btjainak, gyvgyit6 er6inlek, kincseinek minden csod'jAval, de ismeretlenil, szegtnyen, elhagyatottan. A turista dvszak beallt'ltval a turista-sero, felkerelcdik s a valasztott irtanyhoz k6pest Svitjczot, Tirolt, Sttjcrorszagot iigyszolvAn ellepi. A megsztll16 idegencek azut(in a kin'lva-kinalt lv-czetek fejcben a lak6soka t a szo szoros 6rtelmeben kitartjtlk; a latksok az ezernyi-czer idegcnek koltekezesdn nemcsak dCnek, hanem gyarapodnak is. A Szekelyfold 6pen ilyen targya lehetnc az 6rdekl6 -desnek, mert epen olyan szcp es 6rdekes, mint azok. A szekelyek az idegenek kiszolgcl'tsa, a tcrmeszeti kincscl kiaknazCasa revedn epen olyan alland6 jovedelemhcz juthatncnak, mint a svaijczi, tiroli ds stajerorszaxgi lak6sok. EInnck azonban sziiks6gkcpeni felt'teec volna a Szdkelyfold megismertetesc es megismerese. 1) ecksics Gusztav: A romin k6rdcs ds a fajok harcza Etur6ptaban cs Magyarorszzigon Budapcst, 1895.

Page  67 A SZEIKELY NEPROL. 67 A tavasz nyiltaval mozdulni kezdo ember-diradat arra tart, a Inerre erdckes latnivalo kincilkozik, a merre specziAlitasokat talal. A nepnek, mely megtartotta eredeti szoktsait, cleinek festoi 6lt6zetet, sokkal nagyobb avonzoereje, mint annak, a mely viselete reven iitban van az eulr6pai tipustalan egyformascag fel6. A szekelyckben a tipikus magyar szellem 6sereje szol fcl6nk; a Szdkelyfoldben egy meg nem is sejtett vilag csodts ttndelrkcrtje tc'rul fcl elottiink. Mind a ketto hivatva (van meg'termlkenyitcni a magyar elmet, hogy teremjen magyar clrkilcsot, hogy teremtsen magyar iinveket. Az utazis ujjiszuiletcse az elernycdt szellemnek, hatalmars orglanunma a tanitasnak, forrclsa fij eszmeknek, melycket frissen, szinesen kapunk, a term6kenyito ero varazsatval. A hlazai fold6n valo utazCis fokozott m6rt6kben erezteti j6tdkonv hataistt klilon6sen az ifjdval. Az ififjt a telme6szettel valo emez erintkezes alapjan crczni fogja azt, hogy van lelke a termnszetnek, mely barazdciban, bcrkeiben, erdoiben 6s r6tjein 6l: oly lelek, mely mcghat, lellkesit, csondesit 6s kibekit, mint a hogy meghatja cs kib6ekiti a fjld mivelojet sorsclval, istendvel. Hogy ezzel a 6lelkkel a ncp meghitt viszonyban el, az ki6rzik az 6 dalaib6l, rcgeibol, mes6ib6l: a k6ltdszet emez eredeti forrcisaib6l. I)e, haminden t6bbi haszont6l eltekinttink, az is ajlnlatossd teszi ifjainknak a hazai f6ldon, mondjuk a Sz6kclyf6ldon valo utaza(sitt, hogy az ilyen utak megtanitjal atz ifjuit, szeretni a term6szetet, szeretni a haza foldjet es nepet, kiviltklpen a foldmives n6pet az 6 egyszerii erkllcseivel, erzelmeivel es er6teljes, megfigyelesre valo nyelvezetdvel. 1) A hazai f6ldon val6 utazds belattatja az ifjuval, hogy a nemzetlet erej6nek 6sforrasa a magyar nep, melynek ') Felindri Lajos: Honismeret 6s iskolai kirindulasok.,Erd6ly." 1893. 5*

Page  68 68 A SZEK,1Y N EiPROIL. nyelve adott uj szarnyakat a magyar ki1lt6szetnek 6s irodalomnak, dala pedig a nmagcar zenenck. A szekely nep j6 tulajdonstgai: miiveltscec, j6 Iclkulete, szorgalma biztositjAkl sz(im'ra a vele 6 rintkczok 6rztiletet. El fog j6nni, inert elkell jonnic az idonek, midon a szckelyek es a Szkelvfold megismcr6sc I 'CVCInI toke vtllalkoz6 kedve crtckesitcni fogja c n6pnek csz6t, crej6t, szorgalmtit, (igycsscegt s ipartCizisrc alkkalmas tcrmeszeti viszonyait. Ekkor azuttin megsziinik a szekely kivandorlIts is. Ragyogja be e drlaga foldct (a boldogstig nalpja, lran'ozza mcg kedves n6ept ( jolct oromc, suarjadjon btarazdain uj clet s a merre cstak szkcly szot ringat szirnylalin at szello, az i6rm cs szabadsatg vig' dala zcng(jen!

Page  69 SZIE-KLY-L DVARIIELY. dvarhelymegye. Utban Szekely-Udvarhely fele. 7 Szekely-Udvarhelyre igyekvo utasnak a magyar ail-, lamvasiutak vonalcin Hejasfalva az utolso alloma'sa. Innen az udvarhelyi-szcLrnyvasut apr6 kocsijai sza-llitanak be a Szekelyfoldre. A mint haladunk, a k6klo taivolbol egy hatalmas b6rczt6meogct lattunk kibontakozni. A Hargitaszikla-bercze ez, melvnek rettenctes tomegce nem egyszer szabja rovidcebbre sz6kelyfoldi utunkban la(itisunk hatci'rat. Gyorsan robogo vonatunk csak ott lassitja futatsait, hol a JKkLillol-hidja aLtszeli a Nagy-KtikUllt. Egy pair perez, s elertuk l j-Sz,:kclyt, az elso szckely falut. Uj-Szkelvy csinos, rendes szekely kozseg, jo6rszt cser6ppel fedett haizakkal, tiszta, szeles utczaikkal. Nem egy hciznLil ttnik fel, hogy a belso telekbe: az Pigynevezett le/tbc diszitett, galambbugos cserfakapu vezet. N6mely kapu felett a kovectkezo felirat olvashato: B6ke a bele6p(kre, Aildas a kimcn6krc.

Page  70 70 UDVARI IELYMIEGYE. A hlz itt valoban a bekesseg tanyaja; patriarchalis erkolcs6k uralkodnak benne. A hatz elott kis virt'gos kert diszlik. Az udvaron a hazzal szemben van a stit6ohz, tovabb a csiir, meg a pajta: hcitul a vetemenyes- es gytim6lcsbs kert kovetkezik. 1) A falu lak6i j6 gazdaik, szeretik a fildet 6s marhahikat; az isten (tldcisat munk'tval es imadstgga-l becsiilik meg. A laklsok zime az unitcirius vall(st koveti. A kovetkezo fallu nooldo.rasszon1 'il ta. vagy mint a sz'kelyek nevezik: Bodogfala. A kiozseg htizai klzfil ndgy templom emelkedik ki; negyT hitfelekezetnek a temploma. A vallatsi turelemnek ritka peldtija e kis falu. Reformtttus, unittrius, groig katholikus es gOrog keleti lak6i emberemlekezet ota a le'iboldogabb egvetelrtcsben e6nek egymassal. Ez kliloinben nem is szokatlan jelenseg; igy van ez mindenfitt a Szdkelyfiildon. Tovitbb haladva, vonatulllk ego hirtelen fordullattal aitszeli az orsza(gutat, s Szk'/cl'- vagyS Sz iitis-lcrl'CSzItll1 elott allapodik meg. Szeklely-Keresztr a Gagy-patak torklolatcanl, ennek es a Kikuillolnek vIlgySben teriil el. A v(1ros nagyresze fitraszt6 hosszustlgoban nyulik el a Nagy-Kuilkllo partjkirn. A k6phez, mclyeet a varos a vasutril nyijt, a Iolyo es (arnyekos berkei kedves keretuil szol(galnak. Hol az eg6sz vdroson vegig vonulo f6-ut tekintelyesebb tdrsdgg6 szelescdik, ott van a vairos kozedppontja, piacza. Itt emelkedik a vJros ege6rdekesebb Cpiilete: a katholikus templom. Egy' 1458S-ban Cpuilt, g6thizl6sii Cpiilet ez, melynek barna falait az ido valami nemes, historiai zomdtnczczal vonta be. A reformt'czi6 idejcben az unitiriusok fogolalt;ik el It templomot;;a mult szatzad ve6gn a(zonball visszaszlIllott 1) Orbtin Balizs: A Sz6kclyfi; I clirzisa. I. kit. I'cst. 186S.

Page  71 JUDVTA RHIELYIEGYE. 71 az megint jogszerinti birtokosaikra. Egy ideig a reformatusok nagy temploma fogadta be a templom nelkil sziik61k6do unit. hiveket; kesobb azonban 6k is templomot epitettek az egy isten dicsosegere. Az isten haza mellett van gimnciziumok is. Az 6t osztalyos iskola, a legjobb hirii iskolak egyike, eloiskolaja a kolozsvari unit. f6gimncziumnak. A k6znmivelodes csarnokai k6zuil meg az allami tanitokepzot emlitjtik fel. Az intezettel kapcsolatos tanmuihelyben a n6vendekek meg a fafaragas kulonb6zo nemeiben es az ipari-rajzban is oktatast kapnak. A nemzetnek sok erdemes napszctmosa keriilt ki m/ar e gondosan vezetett intezetbol! A megyei htzi ipar-egylet internatussal egybekapcsolt szo,6'taiziiielyt tart Kereszturon fenn, melyet a kormnSy es az E M K E is tamogatnak. A tanniihely czelja szekely lednyoknak a szov6iparban olyan kikepzest adni, hogy avegzett n6vendekelt ba/rmely adott minta utiin kepesek legyenek sz6ni s izleses, piaczk6pes (rukat tudjanak kdsziteni. A tanmiihely czeljinak meg is felel; izleses szotteseit (abrosz, agytakar6) szivesen vitsaroljali k.ilon6sen az idegenek. Miota ezen tanmnihely fennall, a szovesben: ezen osi hazi ipartigban, a sz6vessel foglalkoz6k izleseben szembettin halad(s dszlelheto. A Szklelky-Kereszturon es vidckeSn kdszitett asztalnemiiek, to6rilkozok, szepsegiiknel, tart6ss(g(ulknla fogva ma lnmar keresett aruczilkkek. Ezen czikkeket hiazalo6k elhordj kT egesz Budapestig. Kereszturon szita-szovxssel is foglalkoznak a lak6sok; innen kapta a va'os Szitas-Keresztur nevet. Az erdelyi gazdasszonyok azt tart j(lk, hogy a kereszturi fAtyol-szitSinak nincsen pcrja. IKeresztulrr6l igen erdekes kircndulisst tehetiink Bizcd/- Ualhiba, a szekely-szombatosool lalkohely're. Ez ido szerint csalk itt taltllkozhatunk veltik.

Page  72 72 ITD VARI IIEIYM IGYE1. Hajdan 32 szekely falunak szabad szekely lakoitszAimitotta e hitfelekezet hivei kozc6. A hitfelekezet, -- melynek a 17-dik szaczadban cit Pecsi Simon az alapitoja — szertartasaira nezve lcgk6zclebb aill a Mozes vallishoz. Hivei szorgalmas, becsuletes, erlk6lcs6s, hitokh6z rajongo szeretettel ragaszkod6 emberek. A vallasi t6rvenyek rendelkez6esehez k6pest a szombatot szigorluan megtilik. Szombaton nern foznek, nem dohainsoznak; a munkat m(tr penteken, midon az esti csillag az egen kigyvl, abbanhagyjdtlk. H(tzaiknak napkcletrc eso reszeben titkos kamarclik vannak, melyben szertartltsaikat vegezik, f6ltekenyen orzott ima-, szertartasos- Cs enekes k6nyveiket tartjltk. Ezen konyveket mcg l[ecsi Simon ('llitotta osszc. Jezus szerinttik isteni klildtt ugs'an, de hivatas(tt nemn tolttte be teljesen. Az igazi Messils, ki bevezeti az embert az uj eletbe, csak ezuttn fog cljonni, mig pedig vihar es men ydrges k6oztt. M'idon nyS'ri napokon a vihar kibontja sztrnvait, orkan tivolt a szirtek ormain, tcizes villamok czikkdlznakl a rohan6 fekete fellegceken kcresztiil, midon a mennyd6rg6s szava macr liozod-lTjfalu fo6lott drd iil el: a szombatos (ajtot, ablakot nvit s felzendl a haiz nedpnck buzg dnekle: \!Nisd meg', IUrJait, in\isd meg irg.llmad ajtajait; Kiltd el n1 kiunk kuild el Az igoaz Mlcssiast. A szombatosok a viltig el6tt katholilkusok, ref'ormnatusok vagy unit6riusok: eljtrnlak bcvallott fclckezettik templomaba s szinbol megtartjtLk annalk unnepeit, szecrtartasait is. Igazliban azonban csak az izraclita innepeken innepelnek, Crv6nyeseknekne csak s(tajit vall tsi szcrtartalsaikat tekintik.

Page  73 ITDVARHEILYMEGYl. 73 A szombatosok csak egymas k6z6tt hazasodnak, ritk/In szombatos es izraelita is 6sszeh/tzasodik, - csak olyan cillat hdisat eszik meg, a melyet szombatos vagy zsid6-rabbi vAcgott le. Ertelmi szinttajuk a t6bbi szekelynel magasabb; valamennyi szombatos tud irni es olvasni, mng az asszony es a gyerek is. 1) Nem erdektelen az a kirdndulas sen, melyet IKereszturr6ol a Fclir-Ajiko ziolgcbc tehettink. Termekeny vl6gy, nepes videk. A volgyben egymatst crik a j6 m6drol tanuskod6 falvak. A hf'zak valamennyien szekely szabaistiak, galambbiugos kapukkal; a hAz elott virligos kert kinilja illatos virtgait, a kapu mellett fedeles tilopad, pihenohelyvil a hlazbeliek 6s a fitradt utasok szamaira. Ha vasdtrnap vezet erre itunk, a hcaznepet az udva1on, a vira(gos kertben vagy a hcaz elott talaljuk,;iir6gveforogva, vidam beszelgetes kSoztt, mulatozva. A ferfiak tagbaszakadt, izmos emberek, kevesse kuio1nb6znek a ilis videkcn lakoktol. A nok szep, szabAlyos arcza, ara(nyos testalkatasa azonban meglep. E testi kivwlosagot mdg fokozza a d6lczeg jiras, elokelo1 magatartts. lErdekes, vonzo alak valamennyi; a sze6kely fajnak kivAo6 tipusai. A n6kre nezve cz a tapasztalatunk a Nyik6 v6lgy ment6ben mindentitt. A Feher-Nvik6 volgydben szuletnek fItjlnknakl leg'szebb leanyai. A Nvilko-mente leinyainak szepscge, az oscr ejncle tcljesseg6ben levo fold term6kenysege, a vgoly gazd<agsigra ncm egy szdlkelv ifjuit ihletett meg, nemo ceg' int(at fiakalsztott. Ime eg" a sok kozdil: Nyik6 mellctt sziilettem 6n, Szegeny sz6kely barna legcn1v; A szcp FIcj6r-Nyik6 imecllctt, (tt lnekcil cg! lrozsat teCrmlett. OrNin Balizs: A Szdkelyfiild Icir:sa. I. k6tet, I'est, 1868.

Page  74 74 7TL)VARItELYMl'GYE'. Szep a Nvik6 s a videke, Jaimbor szakelv szabad szeke: Szebb ott meg a ftizfadig is, Alint miksutt a gyv6ngyvirlig is. Szebb a lhal is a gh6bben, Mint az Oreg KtiUkill6been; Hajh! szebb ott mig a lianvka is, Etdesebb mLg a csOkja is. Nyik6 marton z/_;ld cgerfaik, Agaikon sz6p madtirkik Td1il a vizen almas bcrek, Egy szep leilnyt ott esierck. Ott lhitszik egv haiz teteje, Zetelaki a zseLndeje, Abba lakik a sz6p lkiyka, Jailmbor, mint a kis biAr'ulnvka. Ott lakik a Nvik6- marton, K<6nt/isse nem becsi karton l ()tthon sz6tte ket kezvxel, ltaga varrtal szp szeg6ovl. Szcp fit viszenl a hlaza/hoz, )tt jiatarl a Szep lbarna/hoz, Ezt tovabb is erte jairo lo()gv meglissaml, allig\'rm. 1) Tovatbb folytatj uk Kcreszturon mcgszakitott Uttunkat. Falvak jonnek, falvak maradnak el. Bethfalvin feliil a vOlgv osszeszkil,:l. Meredek sziklafalak, al Nag'ymrnl cs at varomlad6kkal 6kesitett Gathateto sziklafalai lkziAtt haltadunk tova. Az alattunk zug6 lkilkillt tfilharsogja dib6 -rO1've rohan6 vonatunk hangos lirmij tval. A hcgyszoros torkolatanail fckvlo Kis-Galamnbfalvwtt is clhagyva Aa.'-(i(alacbt(lrthiddrlt 6rkez ink. Nag —CGalamb Kriza.1.: Vadr(zsak. 279. 1.

Page  75 UDVARH E'LYMEGY E. falva vagyonos k6zseg, hegyk6rnyekezte szep volgyben. Az 6szakra nyilo regenyes,v(5dgdsi volgy baloldalan egy hegyen regi varh romjai latszanak. A falu eredetileg g6tizlesui reformantus templomdnak 6pit6set Izabella kirilynenak tulajdonitja a hagyomtny. A k6zseg kozeleben egy fennsikon hullamzik Rdktara: egy tengerszem, melyet nagy melys6geert a nep feneketlennek tart. A to szelet nad es mas vizi novenyek boritj(tk, a to belsejeben usz6 szigetek vannak, vizi szarnyasok kedves btiv6helyei. E helyen nem volt mindigto. Kis haz es kertecske cillott a helyen; a hazban Raklne lakott edes- es mostoha leanyaval. Amaz lelkileg-testileg rit, emez testben szep, lelekben nemes. A haizat gyakran kerestek fel deli ifju emberek, de csak a szep mostoha leinyert; az edes leanyra nem gondolt, itgyet-szernet nem vetett senki fia. 1Ez nern tetszett Ralkne-nak; elhatarozta, hogy elteszi Itb alol gyuoillt mostoha leanyat. Istentelen tervet csakugryan v g're is hajtotta, A megfojtott leaTny szep szemeinek patakz6 Ionnyeibol to tamadt, melybe elsilyedt a hilziko s odaveszett a gonosz mostoha es leanya. A megfojtott leanybol pedig' tinder lett; valahaTnyszor a hold megtelik, a tutnder feljon a to szinere, azttn nemsolkara ismet clttinik. A tavaszszal es ny51ron kircindulo leanysereg viragot sz('r a t6ba, leanythirsa emlekezetdre. 1) A I(Kklillo( volgyen tovc'bb h1alcadva a decsfalvi-szoroson till megnyilik a volgty s tekintelyes tersegg6 szelesedik; clttiink van a szekelyek Rdkosmezeje, a sz6kely-hist6ritbai)l oly nagy szerepet jatsz6 ag,),jafahlhi-tdr. Ezen t6ren tartotta nemnzeti gyuleseit immnir hosszti sz(zadok 6ta at szekely nep. Itt sereglett 6sszc, midon s6 -relmei valtnak, innen sz'llt csataira, ha vesz fenyegette a h1azat. 1 DOmeter D6ness Nepraljzi monddk.,,Erdely." 1895.

Page  76 76 I7 UDVA I ILY.\ I MG (; Y E. Nevezetes gyoiles, melvet 1 506-ban, advent vasairnap ut'in valo 5-odik napon tartott, melyen megszerkesztC a hires agyag falvhi colnstitltiot. Emlekezetes gytiles, melyet a magyar fciggetlensdegi harcz idejeben tartott, mely eogyszersmind az utolso volt. Ezen gyUlesre 1848 oktober 1)6-n g,'iiltek l ssze a szSkelyek, hogy 6si szokas szerint isten szabad ege alatt taLndcskozzanak Erdellvnek s orozv(a megtCtmaldott magytlar testverciknelk vedelme felol. Az egybegyoultek szaima ttvenhatvanezer lehetett; (sikbol es Halromszklbo6l 15 — 1 ezer, Udvarhelyszekrlil 20 — 25 ezer, Mlarosszlkr6l '-3 czer ember: szekely fonemesek, katonaik, f6ldmivellk s meg asszonvok is. Berzenczey Laszlo toborzo kormtnyvbiztos mcgr/tzo, lelkesito beszedje fellelkesite a t6meget, a lelkcsed6es szikraja, mint az eleltromos-aram futott szet a tbmegen; a szkely nepet magaal ragadta a szilatj Iharczikedv. Az arczok kigyitltak s ezernyi-czer halng kihaltott': Menj inkl azonnal! iIenjiink mindnyitjan! Az elnokll( kirdllvi btiztos Mlilk ITmrne aL hatltrt nem ismcri lellesedes hatclsa alatt kimondjat, hogy a sz6kely nemzet a veszcelvben forg(,6 haza vc delm6re a gyils befejezdcsvcl kesedelem n1lktil a h(arzt6rrc mIegy. A m'tsnap folytatott gyiles pedig clhattirozta', hogy mindcn szlkely 1() -4() 6v kozt, szemelyvalogatats nellkil azonnal tdtborba szaillani k6teles. Alkonyatkor oszladozni kezdett a sokastg. A csapatok dalos kedvvel, harsogo zene mlllett indultalkha(za fei6, hogy megtegyek. utolso cle6ksztletcikct a vc6es tus.ira.1) Az agycagfali-trcn ncgv failu helvezkcdett el: a szoros torkolat(anal )Dci.sfalia, I l;itvarhelyvlegyclek lcgkeisebh ') Gracza (;yiiiy: Az 1 848.19-iki mng yar szahclsdigdhalcz turt6iIctc IBuLIapcst. 18963.

Page  77 I TI)VAr RI tLELYAI EGYIE. 77 Ifaluja, ezzel szcmben a ncpcs Bogz, a Fancsika volgycben meghizodo Ag5ya(falva s ennek (Atellencben, egy ma(g'aslaton helyct foglalo Il'agyaros. I)Dcsfalvwa - sz(l a rege - az agyagfalvi r ten lev6 tocsa hely6n 'llott, de mivel lak6i elerkolcstelenedtek: elsLilyedt. lI.jfeltcijAn m6g most is felzdignak az elsuilyedtfilu harangj ai. Egynehiny erkolcsos ember - kzttlk egy I)6cs nevi is megmeneckiut; o lett alapit6ja az odabb fekvo D6csfalvnak. 1) B13i( nepes faluL, csinos hAzakkal, a tizenot6dik szlzatdbhan cpult 6don reformatus templommal. Ez a templomn a kizc6pkori 6pitdsnek igen sz6pen fenntartott, 6Cdekes cml6ke. BYgo6zon fel(il vonatunk egyszerre a Kulkillonek tcilso oldalara keru]il, s miutain aitvcrgodott a,,Borita" nevi sziklhLszoroson, az ismlt kiszelesed6 volgybe jut. Szcp panoriima nyilik most meg clottink; a keretct hozza a Hargittlnak imdnt feltuin sziklaberczci adjak. A kdpet valtozatossa teszik at hol feltfino, hol elmarad6 falvak: (O)cfalv'a, majd Bikafalva, amott meg Felso-Boldlogllsszol'lh'a..:Ezen utolso falunak atelleneben vonatunk cgy gryolrs kany ru lattal cgyszerre Buivdr cilattt s par percz mulva a SzdkelScyfld anyavairosanak, Szkely-Udvarhlelynclk failai alatt tcrern. ') Mlolnir Iairoly: A szckclyckI6l.

Page  78 .m is <trr Szekely-Udyarhely. 4^^;. - _ < *_ <, — ^ ' ^., - '.:, (a. i viros, melynek falai alatt vagyunk, a Szkeclyszerint Attila --- (a lnok nagv klir(lya - - Havasalfoldrol ide tcttc ait szekhelv6t; itt volt egy ideig udvar a is. Ennel k a haryomnnynal k az Cmllkc clevencn ' l a sz6 -kely-udvarhclvick lelkhben ma is. IEzen emlekct meg tApltljia at szonszcdos B[h/zvid'. AhagyomtnyokZ szerint iugyanis ezcn sziklahegyen;'illott Budanak -- Attila ocscsncl k vAra;t. Itt lakott Zandirhamn, a dics( rabonbAn is. Elz a vAil volt hosszft idon kcrcsztil a szekely Osokle vall'si- es politikai 61etnelk k6ozppontja. ) Jegyzet. A lap d61n all6 k6p a sz6kcly-uclvarhclyi,Szckcly-Tdima(l" virnak romjait;ibrazolja. Ma mar e romokban sem gy6ny3rirk6dhetLink. 1892 ()ta azok hely6n palota emclkcdik, az allami forcailiskola diszcs palotija. 1) Orbdn Balazs: A Sz6kelyfild leirasa. Pest, 18(68.,,.,:,

Page  79 SZEIKELY-UDVARHELY. 79 A Ktikuillo balpartjan, hol a volgy majdnem ket kilomnter szeles siksaiggai tarul, teriul el a varos. Ko(iulotte kcnyertermo szant6k es dus retek valItakoznak egyrnassal. A volgyet minden oldalrol hegyek hataroljak; keletrol a betlenfalvi, melynek legmagasabb csiucsa a886 meter magas Szarkako, delen a Nagy-Oldal, nyugaton a Bikkhegy a 625 meternyi Budvarral es az enncl magasabb Csicserrel, eszakon pedig a Bukkteto. A vastiti allomasr61 a Bethlen-utczitn at jutunk a f6t6rrc. A f6ter delkeleti oldalan a Szt.-Mihcly hegyen emclkedi - a varost uralva -- a r6m. kath. plebania templom diszes cpiilete. A templom, mely egyike az erdelyi reszek legszebb templomainak, 1788-ban 6piilt Torok Fcrencz esperest-plebanos kezdesere es buzgolkodasa6bol. A templomtol jobbra van a plebania kastl1yszeruii 6piiIcte, balra az 50 tanulo befogadasarua berendezett szeminacrium. A templom elott eltertilo terriol gyonyorui kildtats nyilik a kies fekv6sui varosra es k6rnyek6re. A varos maga nem nagy; mindossze 5476 szin-magyar lakosa van. Hazcsoportjai, utczaii, utai, a csinos-, reszben emeletes hatzak csoportjaibol kiemelkedo templom-tornyok, az utczakon pezsgo elet, egy fejlodesben levo, gyarapod6, takaros vtros benyoomnasat teszi az emberre. A vatros szak-keleti 1reszen 1892-ig egy festoi varrom vonta magaira a figyelmet (aIsd a czikk elejen a k6pet): a,,Szckely Tdilad" vagy Csonkavar romjai. A varat Janos Zsigmond epittete az ellene fellazadt szekelyek ellen. Mikor ugyanis kardra kertilt a viszaly I. Ferdinand es Janos Zsigmond k6zt, a szekelyek Ferdinand mellett nyilatkoztak. -- Leginkabb a pixidariusok, a kik Ausztriatol relneltek megszoritott kivaltsatgaik helyreallitassat.

Page  80 80 SZ EiK 'l,,Y- I TDVA\ RI Il,LY.,,Ncm kell Jainos Zsigmond!" cz a kitiltais ztigott v6 -gig a szSkclv b6rczeken. Ossze is 'gyLildnek a vajali retrc vagy ncgyvecnczcrcn, a nagytcrmneti Palfalvi Nalg, Gvorgy vczclrletc alatt. Halatl J'nos Zsigmondra ds az urakra! AI(g alkkor nem sok ideje mult a D)zsa-lizadcisnlk. Nagyon orcg cmbcrek meg emlekcztek 1r'. Es a fiatalok szcrett6k volila megkOstolni. A kinlily ellen indultak; kozbcn zsaklm(anyolva a ncmesi portakon. Hanem a kirlily scm aludott; ellcn6k kuild6 AltajlAthot, a ki MaIros-\'IasaIhelynrl szdtvcrtc a felkelikct. Rossz napok jittck most a szckeclyekrc. Kivalts(gaikat m6cg kIisebbekre szoritai a kinrly, es a nagNtcrmnetii P(ilfalvi Gv rgy sem m(araLdt olyan natgytcrmetuLnck; megkisebbedctt cgy fejjcl. ee- Ncmkdilonbn a tlhbi fonlokolk, kik szintdn halallal lakoltak a scgcsv(ari orszaiggy0ilcs hatarozattbo6l. I)e a,gyuiijtoan ag mcg mindigr ott inmaradt (a Sz6kclyfb'ldon,;a kifolvt vr C azt cl neln oltotta. - Jalns Zsigmond, hogy a tov(ibbi la(zongasolkt metgf<ekczhesse, kdt v;rat 6pitctt, cgyet Udvarhlelven, cgyet nem mcsszc att6l \'u'rhcgyen. A-z cgyik rvarnak azt a ncvct adta:,,NSzLcly Iailllad", a mcnsiknak azt a ncvet: S,,Sk'ly blinj/at. A ket vitr tehatt nagy szl.'dka volt a szdkclysseg szcmcben. Eleg volt emliteni 6ket, hogy a1czukba kcr gess a vert. Soka.ig nem lehetett a sz6gyent ti1rni. 159()-bcn az cgyik gcinyvitrat, (a vArhegyit) sz6thainyta a ha;uagit' lobbant szekclyscg ugyr hogy kl6 kOvOn ali maradt. Az udvarhelyi f6szek sokkal crosebb volt, csinosabban, gonddal 6pitettek. MAeg a romok fallin is sokci.ig ]atszott cgy-egy megkopott clmosodott farkas (a Zcpolytik czimcre), nehol pcdig az Izabellia: a kigy6.

Page  81 SZ EKEILY-UDVARH ELY. 81 )e ha sz('zszor erlosebb lett volna is a va', addig ner nyughatttak a vitdz szdkelyek, mig az a farkas rijukvicsoritotta a fogait Cs a kigyo nyakuk klrlullattszottteker6dzni. Neki estek egy nap az udvarhelyi v(trnak is es lerontottl(k; de ncm valami nagy szerencsevel, mert a laczfalvi orszaggyfiles rijulk parancsolta:,,epitsek fel ujra!" Epitsek fel a sajat szegycnClket. Keservesen esett az a teglahordhas. J(anos Zsigmond halaila uttn az (tlladalome lett a vcir, ma(jd II. RiEk6czi Gyorgy adta azt IKemeny Boldizsarnenalk otezcr forintban. K(sobbh a Gyulai csaltide lett, mig vcgre Pekry Lorincz kurucz vezcr h aragjciban lebontatta szekelyek (ltal.1) I-ol a szelcely anny i mnegalaztaatst szenvedett, oda a szekelyc n1p emclesdre, az igazsagnak, hazafis(tgnak, valI(isoss(lgnak, a hasznos ismercteknek, a lagyar tudomanynalk hanjlekot 6pitettek: a mn. kir. callami f6reclisklola diszes palottjt t. A v(iirostol cszak fcl6 tleruil el Simeinfalva, Bethlenfalva, ezzel szcmbcn Kadicsfatlva, tovibhb Fcnyed. Az atellenben emeclkedo hcg\oldalon van Szombatfalva, azutan Lengyclfilva, mg tov(ibb FICarJcz/d, a he(gytct6n Siko6. A Hargita f'clc vctvcn tckintettinket, a magasban Oroszhegyet, alabb Szcnt-Tam'ist, Tibodot, a v6lgyben pedig F.-Boldogaszszonyfalv/ct, Bikafalvait meg Oczfalvact latjuk. A hegyr6l fedett lepcson jutunk lc a Fogarasi Mihtly plispok (ildozatkleszsegebo6l Cpilt leanynevelo-intezet csinos cptletehez. Ennek (ttellendben diszes palota ragadja meg figyelmuinket: a r6m. kath. fogymnasium Ldj palotctja. Ezen iskola a XVII. szazad vedgn keletkezett; kezdetben jezsuit(lk tanitottak benne. 1695-t61 1700-ig a sokerdemii Kaldi 1) Mikszath Kalmian: Magyarorszag lovagvirai rcg6kben. Budapest. 1890. 6

Page  82 82 SZEKELY- UDVA RII ELY. Gy6rgy jezsuita igazgatta az intezetct. Az ldasosan muikodo, j6hirii iskola fentartoja ez id6szerint az crd. r6m. kath. status. A piacz kozepen emelkedik a reformArtus templom sug'rcl, magas tornyaval; a templommal szemben pedig az ev. ref. kollegium k6temcletes uj epuilete. Az int6zetct 1672-ben alapitottik. Alapittisa kLriil Bethlen J(inos, madarasi Kiss Gergely 6s Jozsefszecrztek elevUlhetetlen erdcmeket. A kollegium udvaratn alm(tsi v/(r(s ma6rvainybol faragott diszes piramis orzi a nemes alapitonak: Kiss Gergelynek emleket. Igy ipoljak Szlkel -Udvarhelyen az igazfin nemesnek tiszteletet! Az iskola kittinoen fel van szerelve; k6nyvtAra -- - klonosen regi nvomtatvclnyok dolgaban - ritkitja pairjit. Az aranvlag kis Sz6kelv-Udvarhelynckl teha't hcrom magas szinvonalon all6, teljes koizpiskoltja van:l kt f6 -gymnasium ts egy internatusssal egybekapcsolt f6re/fliskola. Ezen iskolkk jelent6keny t6nvezoi a Szekelvf6ld szellemi l6etcnelk! A piacz v6g6n van a Szent-Fcrenczrendiek zArdaja es k6ttornyos temploma. A zarda hajdan a,,Szekely-TAimad" vcra hely6n allott. iMonunlmntilis kizcpiilet a virmegycehaza is. A megyci torvcnyhat6)s(gon kivfil, nmely ott szekel, van a varosnak kirilyli toirvdenysz6kc, jAir(sbirosaiga, p6nzigyigazgat6saga, s valami tiz iskolkija (koz6piskoltlk, elemi iskolik, nevelo int6zetek, ipar- Cs kereskedelmi iskola, agyagipariskola.) A solk iskola hatasa neglatszik a nep magasabbfoku intelligencziaijan, s a kizmiivelo6dsi egyesuletek nagy szaman. Van itt kaszin6, tobb rendbeli olvaso-, tairsalkod6-egyestilet 6s k.r, zenc-, dal-, nepnevelo-, iparos- es gazda-egyesilct, f6ldmuives tarsulat, sat. A kaszino- es az olvasO-egyesuletck gazdagon cl vannak latva konyvekkel, ujsaigokkal, foly6iraltokkal.

Page  83 SZEKELY-UDVARHELY. 83 Az iparosok legnagyobb r6sze timar, csizmadia es fazekas. A b6r6k piacza a Szaszfold, a fazekas aruke RomTnia. A harom f6utcza egyenes 6sszekottetesben van a mergyci ultakkal; igy a f6tcr deli oldalciba nyilo Botos-utcza a Ealromszekbe vezeto uittal, a ter eszaknyugati reszebe torkollo szombatfalvi-utcza a s6vid6kre vezetovel, a Bethlenutcza pedig a Csikba vezeto uttal. A Szent-Imre-utcza a szant6foldekrc vezet.l) 1' I,,uk6 Albert: Sz6kcly-Udcvarhely. I.K (, '7/ 6*

Page  84 lirandulasok Szekely-CUdYarhelyrol.?2zckclv-Udvarhelvtol dllre, aglig '. (oralnyir, a IikCillo jobh partj'n cmelkldik lhdz'llir. A sziklalhc(g oldalai meredekek, csak eszakon ftigg- (ssze a szomszcdos IKuvaszsza hegygyel. Deli oldala cgeszen kopart, s annyira sima, hogy az ember alig volna k(pcs mag'tt azon fentartani. A nvugati oldalon kimagaslo( hcg(, a BIudvatrnA'l mrn g magasabb Csicscr. A kettot egymAsstol sebesen 1ct6rtct6 hcgyipatak val(asztj(a el. IKeletcn cs 6szakon k6fal ny omai lathat6k, a nephit szcrint Bluda erois vAr(inal0k romjai. E1 v(ir volt a foirabonbainok sz6khelvc, at sz6kclvck vXallasi- Cs politikai eletenek k1izeppontja. Itt Aldoztak az osvatllasCi szel1clyNck. Itt lobogott s cs(pott fel az Wldozat langjart magasra, itt hoztak torv enyt, itt tettek igazsagot s itt hatatroztak a ncmzct 1let6bc v('ig6 dolgai felett. A varos keleti oldalan mag(as hegy cmclkedik: a Szaarkako, a honnan tiszta idoben clrag(ado killtt;is nyilik a IKiukullo-mentere, Homorod-videkcrc, UigyszintIn a fogarasi es brassoi havasokrta.1) 1) EMKE Uti-kalauz Magyarorszig erddlyi rcszcben. Kolozsvrii. 1891.

Page  85 KIRANDIJLASOK SZEI'KF',VY-UIDVARHI-ELYR6O,, 85 Sz6kely-Udvarhelytol 1/2 ora ja(rasnyira, a Klikill6o bal partjan egy tisztavizui sosto van, melyet hideg ttikorftird6ov alakitottak ctt. A ttik6r ket reszre van osztva s kenyelmes 61tozo kabinokkal k6ortlveve. A viz 2' 1/o konyhasot tartalmaz. A vizbol stirfin felszilo16 gatz 13O/oszendioxid- es 870/0 mocslIrgatzbo1l (ll. A sosfuirdot csaknem kizcrol1ag diaetetikus cz6lbol hasznaljgtk az udvarhelyiek. Udvarhelytol csak a Ktikullo va'lasztja el Szombatfihlvdt; e falunak egy patr telke a Ktiukullon innen esven, az teljesen 6ssze van forrva Udvarhelylyel. Szekely-Udvarhelytol fel ora tavolsagra, Szombatfalva hataraban, a szombatfalvi pataknak a Horvcas- es Nagyko-erdei k6z6tt vegig nyfijt6zkodo kies volgyeben fekszik Szfcjke-fiirdo, a kis,,Szkely-Gastein." SzekelyUdvarhelyro1l 6rinkent k6zlekedo tcrsaskocsik sztll1itjak Szejkere a vendegeket. A voilgyeket hatirol6 berczekrol az erd6k lenyfilnak cgdsz a fiurdo-telepig; a volgy menteben pedig ket oldalr6ol himes viriagokkal 6kes mez6k tekintenek be a telepbe. E pompcas, szingazdag kepet alkoto videken lombos crdok, feny6o-iltetv6nyek, s illatos mezok kozott tertill el a nch(tny csinos haizbol (1ll6 fNirdotelep, 568 meter magasan a tenger szine felett. A hegyek szelid lejtojen, a lombos fidk ala rejt6oztt lak6haizak mellett gondosan c5polt kavicsos uitak kanyarognak fel, s vesznek el a hatalmas btkkcrdok cjszakliajiban. A forrlAsokat es fuird6ohzat a vendeglotol es lak6ohazaktol (Kossuth-, Beldi Pal-, Zrinyi Ilona-, Tokolyi-, Bercsenyi-, Szkcely M6ozes-, Mikes Kelemen-, Rak6oczi-haizak) az orszLaguLt vilatsztja el. A firdo kOzcppontja az Atlila ke'evs-for'rds, a mely nagy erovel felt6ro o6rifisi vizmennyisegevel (7000 liter

Page  86 86 KIRANDULA.SOK SZ7iKEI,Y-ITDVAR IIELYIOI,. 6rankent) nemcsak az uszofiirdot (Attila-ftirdo) ta'plalja, hanem a 24 porczellin- es czement-kaiddal ellatott meleg fUrdiket is boven ellttja. Az Attila-forritson kiviil kittiun ivo-forrtlsok is vannak; k6olajjal aithatott, vasban- es szendioxidban, majd szendioxidban Cs carbonylsulfidban g-azdag aIsvanyvizek ezek. A szejkei borvizek a kornyeken keresett Cs kedvelt elvezeti italt kdpeznek. A szejkei ftird6 gyr gyit6 hat(tsa cs;izos, koszvenyes bajokban, idegzs'tbiban rendkivtili; nincsen 6v, hogy sztmosan vissza ne kapjtk ott b6nult tagjaiknalk pseget; mindenek felett baimulatos azonban a viznek regeneritlo ereje. A ftirdo-telepen egyszerfi sirboltban pihen a,,Szckelyfold leircisa" czimui nagybecsti munka felejthetetlen emlekii iroja: Orbin Bal izLs. Csendes legyen pihenese, edes az alma! MIi eletdnek legfobb vagya volt, valosuljon meg ailminban. Lassa nep6t: a szekelynepet boldognak, f6ldj6t: a Szekelyf6ldet virdgzonak. A szejkei flirdo Orban Felix bir6o 6r6koLseinck a tulajdona.

Page  87 omorod-.urdo. dvarhely vasuiti allomasait6l kiindulva a kozsegek egesz sorivalI taltilkozunk. Simenfalva utan Bethlenfalvat, azutan a kies fekvesLi Fenyedet, Fenye'd utan Mctrefalvait erj ik. Alfrefalvat6o mersekelt emelkedessel haladunk a gyonyruil erdos videken keresztiil a (zekend-nek, a Hargita clohegy'enck aljaig. Innen meg nagyobb az emelkedes; kanyalrgos serpentinikban haladunk felfele addig, mig a (Czekend tetcje6e: a 861 mdter magasan fekvo olhilifalzi JIZinsikra jutunk. Utunkban - mint mindenuitt e szep megyeben - oskori emlekelk intenek felenk, melyekool messze id6kbe nen6 regek, neptink tradiczioi csodailatos dolgokat mondanak. Olyan jol esik ezeket hallanunk! Hallasuk szinte folmnelegit. Az olahfalvi fennsik egy sotetz6ld fenyvesekkel, d~is legeo6kkel, kies volgyekkel tarkazott gyonynorii siksAig. A fensik szeldn mint att6rhetetlen hatcirfal emelkedik ki a roppant Hargita, rengeteg fenvvesekkel boritott trachittomegevel. A hegyr1l kristalyvizui patakok sietnek le a fennsik fele, hogy termekenyseget 6ntsenek a szomjas talajb a. A lerohano patakok allotta volgyek kozbtt tcriil el IK(lpolnas- cs Szentcgyhazas-Olahfalu, cgesz a hcavasig

Page  88 88 8IIC)IOMROD -Ft'URDO. nyulo takaros hdizaival, a napf6nybenl ragyogo tornyaival. Ezen falvaktol felolrinyira, a Homolrd 6s Szenes patakok atltal kepezett sztik volgyben, a kis Hombr6d balpcartjain van a lhouor(odi /fiIrdltclep, 5(1l m6tcr malgalsan a tengcr szine felett. A telep az udvarhelyi vasuti ollomi(st6l 1 7 kilometer ta volsagrta esik. IJ O.Nl()?(OID)-I ' le I)(,. A fuirdotclepet neihanv fest6i rcndetlcns6gbcen sz6tszOIrt csinos lalko- 6s fNirdo6hiz es eg(r nag,- vendg'lo k6 -pezi. A forri'sok ta lis-Homorod ballpartji n huzognak ftel. Eizek lkozill kettot (also- &s felsoi-fLirdo) f'irdonckl hIsznltlnak fel. A kiutalk kok(ptibce vanniak foglalva, al fuilrdd f'orralisok nok es fcirfial szamarnla elkcilinitett tiikr-ftilrd6okks6 titalakitva. A fdirdoh(Azban mrelcg kl,;dfurd(lket is k6szitenek.

Page  89 IIOMNOROD-FlTRDO. 89 A homorodi firdo egy pompis fenyoerdo kello k6 -zepen fekszik. Az erdo 6sszeer a havas rengetegevel, melybe gondosan fenntartott hegyi utak vezetnek. A stiirU fenyicrd(o egesz havasi szinezetet ad a videknek. A levego elkepzelhetetlentil tiszta; tele van verofe6nynyel Cs viragillattal, madardallal, patakcsevegessel. Homorod nem luxus-fNirdo; kituino vasas forr(csait, pompcrs fenyveset csak azok keresik fel, kik igazin gy6 -gtyulni es ildilni akarnak. A rendelkezesre llo lako-szobdak (80 szoba) egeszscgesek ds olcsok; de berendezestilben csak es kizir6olag cssak azt nyujtjak, a mire sztikseg van. A vendeglo szeles folyosoja esos idoben fedett setahelyiil szolgdil. A laklisok iigy vannak berendezve, hogy mindenki otthon fozethet; a vendegek j6 resze azonban inkabb a venddgl5o j6 konyh(tj'at veszi igenybe. A koszt olcso, izlctes, CegszsCges. A mi a homor6di asvainyvizeket illeti: azok a legkivtlobb vasas savanyuivizek koze tartoznak; mint ilyenek a hirneves vildungreni buziasi, kryniczai csvcnyvizek mellett igen elolkelo helyet foglalnak el. Vastartalmuk az emlitctt vizckenel joval nagyobb. A homor6di vizek koztll a Gydirftls-forrlcs (Also kilt) meoC a Miko-forrits vizet egesz Erdelben ismerik es hasznaljltk, mint kitiino clvezeti italt Cs pCiratlan hatasii gyogyvizet. A homorodi ftirdonek fenyves levegoje, kituino osszetCteli szensavas vsasas firdo- es ivovize bdamulatos hatasunakl bizonyult az 6ltaldnos testi gyengeseg eseteben, versze:gnrysegben, vesebajokban; el6nkiti es eloimozditja az emcszt6st s a 6lelekzs szerveinekn milodeset, eroJsitoleg hat (tz emberi test egesz idegrendszerere. A fitrdo Kapolnais-Olihfalu kozstg tulajdona.

Page  90 -~ --- --- ---- - - ---— ~ --- — ~ ----, ---- -- ~- ---- — ~ - -- - t — i i, S. ' 1) o t o I 6 -I - mo,; tov.tb tac/l,. -,,,. l!~ t.,'..... '~"~'?~ i" 7,,.. '; I.~ ~._., ',. 1~ Il(i-' [_:kll(~,'. lr~nMo '~omoudrJl hono"d t'i ir " layai~6tyrt/i~l6 -mxg tovhbbp 5'czlC'hzasrh/, jtt t-tldl uk ba ~;-~'L~ ~~) — ~ 1 527, bben ~(~1 embe l*li.r A~; mlg~s en h,;) t s)q,:~tu 6s fm o 7 v1y6~ ~t t mit~ fbiflmgu~6t~l~Ihtfri- az(,hj

Page  91 S Z ENT KE R E SZTB AINYAIIATTtlBEN A IfAR(;r'TAVA,..

Page  92 92 I2KI.\,NDTI LA.SOKI IIOMOI()DIR()L. zordsiagc{hoz k6pest, -sak zab, trpa, blurgonya s kender terem meg. Az egyebekben sz ilkmnarku termelszet azonban bovcn juttatott erdOket az itt lak6knak. falvak ha lny rengte ed falvak hat'igk len rgteg d fa ke'szitesesre s fakereskedesre utaljtk az enbereket. A zUig6 patakok httain zakatol6 ffilrsz-malmolk arr6l tanuskodnak, hogy az emberek klvetik a term(iszet ujjmutattsdtt. Az olthfalusiak csalkugLan temerdek csebret, klidat, hordodongat es deszkcit kcszitenek; kltszitmdnyeiket messzire elhordjatk az orszagban. Az Oli(hfaluIn at sict() Nagsv —Homor6d irdlny(iban haladva egy negy)edra a)latt S:cllt/crlcsztbaud iiii'wz vag'ynlk. A fennsik szel6n lerohan6 viz mcllett 6pitcttcdk fel a kis tclepet, hoo a viz erc jdt is segitsg(iil vehess6k a nagv' munlkchoz:;a vasnakl feldologozatscthoz. A telep, mel! olvasztobol, (into-, kovtics-, lakatos-miihclybo6l 6s ltlak6ohizatkb(l aill, Lilnczky Saindor tulajdona. A vasgycr kct g(zgcpre Cs 10 vizi hajt6 kerckre van berendezve, mclyck ecgyuttvdve ' 52 l6ecrI(t kdpvisclnek s 5 vats-esztcergdt es rgyalult, t, fuv6gf pe t, 2 f'pet, i hamlllrkalaltpacsol t C s 4 kiszl'iit cs 4 rtanak mnlikOdesben. Kiolvcasztcasria 35-40~/() vastartalmu bli arn vask6velk kerlilnek. Az olvaszt6nakl; tUizcsen folyo6 telrm lkdtl: nyclrsvasat 6nt6sre, kovNtcsvas kcszitdsere haszndl iljik. Ez utobbiholl eszk6ozket: klUlonoscn gatzdasagi eszkiYz6cket kcszitenek. A telep felsoL rszcbcn tal/tljulk (a hires Lobo)-fiird6'. A ftird6i egy kis telepet kdpcz lalk6hzlakkal, vcndcgldlvcl, f'uirdh;hizzal, ttkilOrffirdo6vl, iv6oorviz —kutlakkal. A firdo" vize cgy szilkltnak kl6t szomszedos nvilis'lib(l buzog fel. Az egyik nvlyilson elotolr viz mcleg, (a itsikon fclbuzog6 hideg. A klt forrts kellemes, langy os (200 R) vizzel t6iti meg a mIdenczct. A medenczdbol ro

Page  93 KIR;ND ULA.ISOK II()MOR(O)IDROL.t 93 hamosan fclszcllo szcndioxid lllando mozglsban tartja a viz felszinet. A furdo csakugyan megfelel nevnek, mert cz a forriAsa lobog, mint az iistben f(vo, forro, buzogo viz. A flirdo k6zvetlen kornyczete kopar; de 10 percznyi tCvolsagra gyonyorti fenyvest erink. A Lobogo-ftirdo langyvos vasas savanyui vizet sokan hasznaljalk a videkril. A firdo Szentegyhaizas-Olahfal u kozseg birtoka. r p ~~~.,, P: Bc. ~~ F4t s pY' a'jl~A.,; :::x,.~. -6 Bf i~,.: ~~ cc~. P~~n;~c;.' s: I, ) )O G6()-I' i Rl)(). A szikla falak kozoitt n6hol pompas zuhatagokban lerohano 1Homor6odot kovetvc alig nehAiny percz alatt a l)oboo-1-fiirdo-Lrc C6rink; igy nevczik, inert cgyik vize a fold mI6heb6l ( paripa vAgtatistat cszinkbe juttat6 dobogoza(jjal tOrtct elo. A ffirdo-tclep, mclyet ujiabban Szekely-Ftirednek is neveznek, - egy pompis fenyvesscl boritott, baijos v6lgy 6len teruil el. Ilyen lehetett Tusnad gyermekeveiben"! Gyo

Page  94 94 94 ~~~~~iANIILNI)L.soIKI1O1IoD~L nyorfi fekves, pompgAs fcnyves-erd6, fcst6i szikllacsoportok, kitiin6G vizek, 6theri tisztasai'gu levcg6! A ftirdo-medcnczc, mIelyet kitdino vatsas savalnylvizr tolt meg, k6be van fog!alva-. Iv6-bo'vize aL patak sziklamcdrebol tor elo na;(g erLvcl. A tclepet nchany uri-lak k* pezi csupitn. A ftrdti Ugron G(Tbor kepviselonck tullajdona cs tuskulanumla. Szcnteg'yhlzas-Olhfailutit kclctrc aL Tolvajos-htbag6n visz fitunk a legszebb erdon kccesztiil KiilZlrv'-fi'ildo/i' fclc. A Gvcpii-patcak torkolatamlil egy olkerbinllya ds egy fcstck-gyir, --- mclvben az olkkcbl'bl srilga cs vrilC s fcstcket keszitenck lkinalkozilk ltnival6ul. A fest6kglitron alul, mintegy h(iromncgyed oranyira a \'1argyas-vOlgebcn fekszik aL kil UlVi ftilrdo-tclcp. A tulajdonos IJOvcte k1\zs6cgt6l mi(sf'l 6ora al(att lehet elIrni a fulrd6t. A fuirdo-telcp mintego' 1 3 e'- szc1ri lltako61izhol, tiikirffilrdo(b6l es cg'y ixvo borlviz-k(itbh6l h ll csuptil. AL f/lrd6 fckvesc baimu1ltos szcp. A telep a volgyoin Ictoliteto patak egyik oldaldin treil cl. A v61Oyet egbc nyul6o szicl(s, crdl6 hcgyek klcrnyczik, oly Inlaga-s hcgrel, hogy az ember szcmc cloI ugyzolvan elz(trjalk az cgct. A vlgyect becz(r6 legyet balr6l 6riaisi bikkerdo, a jobb oldalon limtagslot a legszcbb fenyicrdLd taklarja. Az erdok zi1odjcb6o hatalmas sziklaszilak nyulnak ki; ilycn a Sl6yomlk,6, mely cpen a ftiird6 felett t6r ki inmaasra. A hrl-om oldalr6(l megkloizclithetetlcn szikla-6rics irtegciben sivit6 s6olymok taTnyitznaCk. A volgy c6ctc a krist('lytiiszta patak, mely hangos lai rmIvatl rohan szilklaatgyTlan alt. E1 a voly cCtl II rmC1j a. Fuird6vendgelck nem cgszcr lhttalk ozet a patak partj(tn, mcly lejott az crd6 zajTihol, hogy itt hTcboritatla

Page  95 KIRTNDULASOK IHOM1OR6DROL. 9 95 nul elvezze a volgy nyugalmit s hogy szomjcit oltsa a patak kristaly habjaiban. A mult szazad v6gen sokan latogattak a kirulyi firdot es pedig nemcsak maga6ert, hanem vadakban (medvc, vaddiszno) gazdag k6rnyczete6rt. 1762-ben gr. LCtzaer JJanost annyira elragadta a fhirdo termeszeti szepsege, hogy latin versekben enekelte meg azt; a verseket Bajtai r6m. kath. pisp6knek ajanlva ki is nyomatta. A negyvenes 6s 6tvenes 6vekben a vid6k szekely nemessegnek kedvencz fNird6helye volt Kiruly. T6bben hazat is epitettek ott maguknak. E ha'zak azonban jobbara elpusztultak. Most leginkaibb segesvari, medgyesi 6s kohalmi szasz birtokosok keresik fel a kirulyi ftirdot. A kirulyi ftirdon vendeglo nines; a vendegelkteljes konyha-felszerelest visznek magukktal. Sokan apro marh'ikat, bivalyaikat is lehaljtat jk oda..A kirulyi asvalnyvizekt kituin6 vasas savanytivizek. Idegbetegek, verszegenyek, rheumatismusban szenvedok nemn egyszer taltltalk meg a kirulyi vizben gyogyito orvossaigukat. A vizek gygygit6 erej6t meg fokozza a legkitiinobb erdei levego. Dobogo-fiirdotol magasan kiugro, meredek, helyenkint ftlelmesen duledezo szikllk kozOtt visz itunk a volgyen lefele. Nemsoklra egy klis bcnya-telepet eriink, egy ptr epiilettel, a hegyoldalon taitongo iregekkel. Ez az tigynevett Rokaz'drlos. Itt fejtik azokat a vaskiveket, a melyekb6l Szentkeresztbtlnyvlcn vasat olvasztanak. Alctbb a volgy elvesziti havasias jelleget es ki is szelesedik. A R6kavarostol nem messze regenyes videken fekszik Lozv'te klzseg. SLiriun egymas melle s egymas f6le 6pitett hazai kIoztt a Homorod tortet lefele. Lovetenek nagy kiterjedesu hatara egesz Olahfalu szeleig terjed.

Page  96 960 K 1IRAN!)IT\LASO(I II.\IORDI))O,. A kozs6gct, - l mint a kct Olithfalut - ro6m. katholikus valltisu sz6kelyek lakjiAk. Lovetcn allil miar alz unitctriusol birodalma kezdodil. Itt a havasok v-ilcigban a szekcllye k mindenc az crdo: a titokzatos, rejtelmcs, de csak hosszOi, vrecjtckcs fiiradtstAg utan fizeto erdo; ebb61 dl is id6ok ta, fiijfibol kell magcinak mindent clotcrcmtenie. A fa hasznAilatAt, alkalmnazistt, a sz'cely az id6k folyamain csodcilatosan kiterjesztette, feldolgozias(t pedig nmivdszi tokeletessedrc emelte. A hlavasok viddkeld utazvTin (a szdkcly lel cm nycssegCenck, tatlllek:on3ysgi inakc, lkezi Li<gyssdcenckI m(ivdszi haljlamninak Icptcn-nyo(mon tantlizonysagaval talalkozunk. Itt cCgy rengeteg munka llL iian irainvyitol clt6ritctt patlak, melynck ercj6t portij(a k1(3ozclch1n fuilrszmlalom hiajttasarail haszniljcl fel a( szekclv, ott cg(r, hidl(b nelkiil, gerendAk iigyes 6sszeillcszt&scvcl, satj tos m6don cpitctt hid, (amo(tt Ce, miivC6sziCsCn kiflaragott, altllllbbulg(os kapu, tulipnt nos jarom, szck6r stb.

Page  97 homorod-almasi barlang. elet nepei, ha boldogsagrol almodnak, patak melle kepzelik magukat es legszebb dalaik forrasok vizerol zengenek. Patakok, forrasok kore telepedtek le az emberek, minthogy az eletnek a viz az elso feltetele. 1) A boldogsagnak ez a forrasa, az eletnek ez a feltetele: a patak azonban neha rombol, pusztit, uijra formal, a mennyiben hegyeket bont, szairazfoldeket hord el, sziklaJegyzet. A czikk cldn iIl16 kep az,,Er6s" nevii hegyben lev6 szikla-iireget: a nagy,,6csur"-t abrazolja. ') Elisce Reclus: A patak eletc. Budapest. 1894. 7

Page  98 9< S A IOIOO1ROD-\ALMASI BARIlANG. kat tor fit, a koszilklkban 6riasi iregeket vij s mit innen magtivall visz, mott Icrakja. A patak mint ilyen hatalmas geologiai t6nyez6 a foldflcl ilet ttalakitaiscban. A pataknak egy igazan hatalmas, — inert dvezredekig tarto munkl j jahoz: a Holorod-alitidsi barltlan-hoz visz utunk. Sz6kely-Udvarhelrtol kiindulva a IKossuth-utcz(in haladunk a varosb6l kifele. Budvart jobbra, a I(uvassza-hegyet s a hcgy vegenel a kipolntt, meg a s6skitat balra hagyva folytatjuk (itunlat tovctbb. Fels6-BoldogasszonTyfalv(tnal az uit a Nagy-Ktikillo volgyebol kit6r, hogy egy patak mcnt6bcn a k6nosi tetore vezessen. A kInosi tcto tobb tekintetbcn figyelemre mel1t6; folytataisa vizvAlaszt6 a Nagy-I, Likullo es az Olt foly6 klozott, a tetorol pedig igen sz6p kilAitas nyilikaNag<y-H-omorod v1lgy6re s a volgyben egymaist suiriln kLvet6 kozsegekre: Homor6d-Kemeny fatlvctra, Abi'sfalvilra, I-lomorodSzent-M/artonra, Rccscnyedre, Szent-I1'ilra, Szent-Pdtcrre, Vafrosfalvara, Janosfalvdira, Dar6czra s a magasan fckv6 Baggyra. Homorod-Szent-Mi\'tonnctl a volgy6n felfclc visz uitunk, mig Abasfalvtria 6rkeziinlc; itt d6lrc fordulunk, maijd itlcpjik a Nagy- es Kis-Homorod koz6tt emelkedo vizvalasztot, hogy a vizvalaszton til nyilo volgyben mcghfiz6do Homorod-Almasra jussunk. Homor6d-Almcisrol deli ircinyban folytatjuk uitunkat tovaibb, a Kis-Homorod volgyet a Vargyas volgyt61l elv{laszto emelkedesen at. Nemsokara a Vargyas patak regdnycs volgyben vagyunk. A patak sziklak kozott, kanyargos uitakon rohan szuk szikla-agyaban tova; utjaban sokszor eltuinik szemeink elol, csak csattogo larmaja arulja el, hogy kozelinkben van.

Page  99 A HtOMOROD-AILMASI BARLANG. 99 A patak v6lgye annyira osszeszorul, hogy a megkezdett irinyban nem haladhatunk tovabb; maga a patak is csak nagy nehezen bir utat t6rni a sziklalk k6ztt. A patak hidjin cttkelven, abalparton folytatjuk uitunkat felfel. Ncemsok(ra egy hatalmas sziklahegynek, a 925 A PATAK ELTUNIK A MALTETO ALATT. mdter magas lliltcto'-nel t6veben talaljuk magunkat. Vele szemben egy valamivel alacsonyabb, de 6pp oly felelmcsen meredek, epp oly sz6p diszits ii m6sz-sziklahegy emelkedik: az,, Eros."

Page  100 100 A IIOM()OROD-ALMASI BARLANG. A IMatltet6 aljaban teriil el a,,K6mezo", melyen egy rom vonja mnagira a figyelmet: a hagyomany szerint egy klipolnanak a romja. Ezt a 1kapolnat azok epitettek, kik a tatarjairaskor a barlangban megvonvan magukat, isten segits6egvel megmenelkiltek. A IoKmezon delfele haladva egy meredeklejto szelere jutunk. A lejto aljarol6 harsogo zaj hangzik fel, a sziklakkal viaskodo patak larmtija. Nagy nehezen lebocsatkozunk a meredeksegen a patak klves medrebe. A keskeny meder szcrazon hagyott resze: e szuik szikla-szoros most a mi iitunk a barlang fele. Az uit ket oldalan magasan emelked6, 6rdekes sziklacsoportokkal, helyenkint fakkal, bolrokkal diszitett falmeredck sziklaktornyosulnak, alig engedve valamit lI'tnunk a kek 6gb6l. A medertuls6 oldalt'n emelked6 szikla-orias: az,, Eros" meredek, kopar sziklahegy, hegyesen vcgz6odo csticsokkal. A szirtfalon ajtoszerui nyilctsok tuinnck fel; ezek egyike egy nagyobb barlangnak: az LUgron1-lyuk-nak kcpezi bej cratctt. A patak iitjait kovetve cszreveszszuk, hogy az cgyet fordulva neki ront az Eros-nek; ez a t6amadast diadalmasan ki'tllvln, a patak a MaJl fele fordul. A M'tlmA'r engedni latszik a ta6madcsnak; amennyiben a viz egy resze egy szik nyilason eltinik alatta. A patak tajtekot hinyva rohan be a szikla6k ali, a masik oldalon pcdig ujra elo6tr, sarosan, zavarosan. - A kinnrekedt viz egy kanyarodatssal ismet az Eros fele fordul. A mit itt latunk, bhimulunk, csodatlunk, a miben itt gy6ny6rklUodink: az a pataknak a szikllakkal folytatott kuzdelme, meg a ltizd6s eredmenye. Az aidaz ktizdelemnek ezen eredmtnyeit: a kette osztott, keresztil t6rt, atfuirt, atlyukgatott sziklakat, barlangokat tekintve nem nehez megallapitanunk, hogy a ktUzdelembof mindig a patak keril ki gyozedelmesen.

Page  101 A IIOMOROD-ALM,ASI BARLANG. 101 A tulajdonkepeni almansi barlang, az ugynevezett,,Kolyuk" alabb, a Mil oldalbo6l tatong felenk. Ez a barlang volt hajdarr a szekely nep mentsvaira, messze tcrjedo csarnokai a szorongattatasok napjaiban mindenkor biztos hiajlkul szolgaltak a szekelyeknek. A barlang bejairata r6gen lovo resekkel ellatott k6 -fallal volt elzarva. A bejairat - mely mintegy 20 nmter A IIOMORODI)-ALMiASI BARLANG. BEJAR.ATA. magasan van a patak medret6l -- meg ma sem egeszen szabad. A barlang sziajihoz falepcso vezet. Belepve a barlang nyilisan, egy oriasi csarnokfogad: a barlang elocsarnoka; olyan nagy ez, hogy ezer ember konnyen elferhetne benne. A barlangban nyirkos, hideg levego csap meg; erezni lehet, hogy a nap sugarai sohasem hatolhatnak be e helyre. Az elocsarnokbol jobbra-balra folyos6k nyilnak, melyeken

Page  102 102 A I-IOMOIRD-ALMASI BARLANG. 'at kiilbnbozo nagysagii boltozatos uregekbejuthatni. A folyos6k nehol annyira sziikek, hogy csak terden csuszva lehet az tiregekbe hatolni. Osszesen tizenbt ilyen uregvan hozzaf6rhetove teve a turistak szatmara. Ezek 758 m6ternyire nyulnak be a hegyseg melyebe. Az almasi barlang cseppko-barlang; hiret azonban nem a cseppk6kepzodesek szepsegenek, v iltozatossigianak kosz6ni. A barlang kBrnyezetenek vadregenyessege s maganak a barlangnak Ori(isi terjedelme teszi azt orsziaghiri termeszeti nevezetessegge. Az almasi barlang azonban historiai nevezetesseg is. A barlang ugyanis regen meg volt er6sitvc; mint ilycn megkbzelithetetlen erosseg hireben allott. A tatardulasok idejeben s maskor is nem egyszer nyujtott biztos menedeket a k6rnyekbeli lakossagnak. A nep kepzelodese a barlang minden zigait, minden cseppko-alakzatat a rege vawtrzsaval vonta be; torpekkel nepesiti be a barlang iregeit, sot itt kcresi Dariusnak kincset is. Kincskeres6k maig is kutatjaik azt a nagy va.sjt6t, melyet Ugron Abraham keszittetett a Dirius kincsei fol6 s melyet leanya ismet elrejte, hogy a sok kincs meg ne rontsa, meg ne vesztegesse a szekely n6p j6 erkolcseit. 1) A barlang iregeiben ezerekre meno denever 61; a boltozatrol egym.asba kapaszkodva csiiggenek alS. A csarnokok foldjet sok helyen vastagon boritja a deneverguano-r teg. A barlangban a barlangi mcedve csontjai ra is akadtak. A barlang-nyilas aitellendcen az Eros szakadekos oldalbo6l egy hatalmas sziklaszatl emelkedik: a,,(csala iorin'a". A monda szerint a tatirjl'jriskor egy (Csala neviu baitor szdkely frfiu feltnmszott ezen s;ziklli'a s annalk cslicsctro1 k6mlelte a tattirokat s azok mozdulatait; innen jelek') J6kai Mo6r: Erdclyi k6pek. Budapest. 1895.

Page  103 A HOMOROD-ALIASI BARLANG. ~ 103 kel ertesitette barlangban levo vereit a kivlCl t6rtentekrol. Midon vegkepen elvonult a tatarsereg, oromeben olyan heves mozdulatokat tett Csala, hogy avers szavai szerint: Akkor liba a161 a k6 omladoza, Nyakra-fore esven, halallal aldoza.1) A Csala-tornyan feliil megnyilik ismet az,Eros"-hegy szikla-t6mege: a patak medrenel nem sokkal magasabban egy iuj barlang tinik elenk: az uigynevezett,,Kis-Locsiir"; igy nevezik ezt a barlangot, mert a megpr6baltatasok idejeben a menekilo6k itt tartottak lovaikat, marhaikat. A,,kis Locsuir" j6val kisebb a nagy barlangnal, de azert nem kevesbe e1dekes annal; erdekesse teszi: cseppkodisziteseinek valtozatossaga, tund6klo szepsege. Mig egyik cseppko-alakzat egy fantasztikus szoborcsoportozatra emlekeztet, addig a mmasik karcsu oszlopot abriazol, melyet a boltivek ala emelt a viz szazados munkaja, a harmadik a faklyak imbolygo langjanal ragyogo csillart tiintet fel, a ktvetkezo pedig egy epen leomlo, sok ranczu fuggonynek hii utanzata. A,,kis Locsuir" nehezen hozzife6rheto6 uregei k6zul egyik,,sut6kemencze", a masik,,mehkas" nevetvisel alakja utan. A barlang alatt emelkedo 6riasi szikla-guilan: a Szechenyi-szirten alul a szoros gyepes tersegge tCtgul, melyet egy boltives kapuval biro magas sziklafal: a,,Kocsur" zar el. A,,K6csiir valoszinileg ktilso eroditese volt a barlang kdornyekenek. A KIcsuir6n alul van az a hely (Vizkelet), hol a Mail ala bujt Vargyas pataka egy sziklarepedesbol hangos lcirmaval cloto6r. A zugo patak csakhamar lecsendesedik s visszakapott szabadsaga.n orvendezve vidraman lejt sziklamedrCben tova'bb. 1) Orban Balazs: A sz6kelyfold leirasa. Els6 kotet Pest. 1868.

Page  104 104 A IIOMOROD-ALMASI BARLANG. A barlang-latogatok elvezetes kirandulasukat azzal teszik igazan felejthetetlenne, ha a farkas6svenyen, vagy a MMa keleti oldalan nyil6 fiton felmatsznak a Mal-tet6re. Az uit nagyon fitradsagos, de a kilcitts, melyet a tetor6l clvezhetnek, elkepzelhetetlenil jutalmaz6, mert fel Erddlyre sz61. 1) 1) Molnir KIroly: Kirindulisok Udvarhely-v:irmegyclcn. Eml6klap. Szerkesztettc: Dr. Vajda Emil. Sz6kely-Udvarhely. 1895.

Page  105 lIorond Cs kornyeke. zzekely-Udvarhelyr61 indulunk megint utunkra. A szombatfalvi uiton haladunk a patak jobbpartjan felfele. Szejket is elhagyva azon vizvalaszt6ra jutunk, mely a Nagy-Kukiillot a Feher-Nyikotol elvalasztja. Emelkedes k6zben a havas szelen szeminkbe tinik Oroszhegy k6zseg, magasan, mint egy sziklahoz tapadt sasfeszek. A havasi regioban, 715 meter magassagban epiilt fel e k6zseg, daczolva a havasok viharaval, melynek szarnyai annyiszor seprik vegig hazait, szep, nagy templomanak messzire feherlo tornyat. Oroszhegynek -nemelyek szerint - orosz eredetii lakoi leginkabb allattenyesztessel foglalkoznak. Az oroszhegyi lovak kivailnak furgesegukkel, gyorsasagukkal, kitartasukkal, szep formajukkal. A vizvialasztorol szettekintve, a Nyik6 volgye tarul fel elotttink, suiruin egymas melle helyezett falvaival. Szemben velunk emelkedik a Firtoshegy es a palfalvi teto; az alatt Firtosvaralja, ez alatt Palfalva tertil el. Jokora itat kell tennuink: Szentleleken, Farkaslakan es Palfalvan is athaladnunk, hogy a palfalvi tetore jussunk. Palfalva atelleneben fekusznek: Firlosvaralja es egy kis havasi falu Enlaka.

Page  106 I I -111,, 'I-,- -- I. i "Ix. -. 11 dm, I i I 1. ',, V\N,% ",,,,, \N Irijolcx", ". I I ". \ NMI- nkA I Lj T., Fe I,. - I I,;, I.1 0 1.. -1 III I,4a I - 1111 qw-- - - L r I k I tI I - i '6 iz C4 *D "I rz 0 0 i4 r-.\ \\

Page  107 KOROND ES KORNYIKE. 107 Firtosvaraljar61 nem nagyon faradsagos ut vezet a Firtoshegyre. A Firtos a Hargitanak egy 1050 meter magas kiagazasa, melynek eszakrol delre nyulo gerinczebol htrom csucs emelkedik. Az eszaki a tulajdonkepeni Firtos; oldalai meredekek, teteje lapos. K6zte s a harmadik csucs k6z6tt mely szakadek tatong; a hegyt6meg meredeken leereszkedo lonkait eszak- es kelet fele szep btikkerdok takarjatk. 1) A Firtoshegy laba'nal allvan, ellenallhatatlan vagy kap meg, megtiporni szikla-tetejet, hol a sasok tanyaznak, hol otthon avihar. Vagyunkat kielegitve, felejthetetlen litvany jutalmazza faradsagunkat. Mintha buv6s latocsobe neznenk, egyszerre feltarul elottink szepseges orszagresziinknek: Erdelynek jo resze sziklas hegyeivel, rengeteg erdosegeivel, aranykalaszt ringato volgyeivel, aranyat hordo foly6ival, varosaival, k6zsegeivel. A hegyteton osregi var nyomait litjuk, a melyek littcira sok szep rege elevenedik fel emlekezetinkben: Volt egyszer egy tinder kiralyno. Nonek szuletett, ferfiui hajlamokkal. Gytil6lt mindenkit, meg a sajait rokonat is, ha j6 volt, s tund6ri v6rTban csak annak lehetett megillania, kit a gonosz erzelmek es atkos tulajdonok a fold 6rd6geve tettek. Ferfiruhcban jart s f6rfiaknak valo mulats('gokban lelte kedvet. Ifju kora verescsatatkban folyt le. Mindig azt a helyet kereste, hol a legvadabbul uiv6lt6tt a vesz, s kardjairol a vernek nem volt ideje leszaradni. Ez a tinder messze lakott innen, Tartod varatban, klozel a gyergy6i szelhez. Gonoszsaigban nem lehetett paiji't kapni. Vele egy idoben itt ebben a vrban lakottaj6 tinder: Firtos. T6ke'letes ellenteteTartodnak. Firtos szcpseget, j6 -sagitt, joszivuiscget a hir szairny'ira vette es elvitte messze, mdg a havasokon is tuil. A szegeny vandor, kit a f6rgeteg 1) Hunfalvy Janos: A magyar birodalom foldrajza. Budapest. 1886.

Page  108 108 108KOROND ES KORNYE.KE. arra, fele6 kergetett, tudhatta, hogy Firtos vaira'ban pihen6" helyet, e'telt-italt, szives von degla'tast talatl. Nem. is volt akkor ezen a lkirnye'ken szerencse'tlen ember. Firtos, mint a j6angyalok szoktak "~jelenkinit, a mikor senki scm. gyan itotta, lesz~a'lott vatra'bo1, fdlkereste a betegek h,61zait, s szrcvAlendl gy'gyit6 ftiveket tett a beteg dgya mell6;ase g nyeknek tires kcamardit mocgt~lt6tte szep aranysargra b zatval, piros, gy~ncrybz6 borral, az ag-gokat megero~sitette, a k~innyd! ve'rti fiatalsa'oot j6' titra terelte. Aldotta is mindenki 6~t. Egyszer egy zivataros napon az a hir sziva'rgrott ki Tartod va'ra'bo1, hogy Firtosnak vatrat sze't akarja rombolni az irigy, rossz lMlk fartod. Tartod a hetedik 6jjelre tdzte ki Firtos vairainak sze'tha'nya'sa't. Irigy icike bosszu'ira gerj edt, inert va'ra'an gyakran ddih6ng~itt a pestis, mindenf~1e jatrva'ny, f6ldjeit sokszor eiverte a je'g, terme'set elmosta a viza'r, Firtost pedig nem 6'rte effe'le soha. Eze'rt volt bosszus, eze'rt tette f61 maga'ban, hogy Firtos, vaira.ban k6" k6vdn ne maradjon. I Firtos nem. tudott a dologro'l semmit. Gyakorolta j6Ote'konysa'ga't, mint eddig, szerette, csodailta 6~t mindenki, mint azelo~tt. Eljbtt a kittizbtt nap estv~je. Firtos tdnde'rei remegtek asszonyuke'rt, de nem. volt mit tenni~k, hiszen hire't is alig hallotta'k a fegyvernek, nem. hogy ertettek volna ahadakoza's mesters'ge'hcz. IKoromst6te' volt az ejs~zaka; a csillagok sze'gyenkezve bujtak ci a komor fclho'k m5ge', hogy ne is la'ssa'k Tartod gonosz mere'nylete~t. rfartod jo6 elore kikc'mleltctve'n Firtos virait,,mcgtudta, hogy cabba, a vairba csak cigy lehet bejutni, ha azt a nagy kdvet onnan a kapu jobbik f6lfdija- a161l kimozditja'k. Egye'bdtt a vair ugy meg volt ero~sitve, hogy azon ember be nem. hatolhatott, de mc'g a ttnder scm. Tartod nem. bizott a saja't tUnde'reiben. Lesza'llt a pokol feneke're s nagy

Page  109 KOROND ES KORNYEKE. 109 jutalom igerete mellett czimborakul megnyerte a hetvenhet 6rd6g6t. Megkezdik a rohamot; pr6baljak itt is, ott is, ujra kezdik, de mindig sikertelenul. A var ugy allott, mint a sziklabercz. Vegre a kapu sarkk6vet kezdik feszegetni. A k6 engedni latszik. A karor6m iszonyu sikoltasa t6lti be a levegot. Az 6rd6ogk ujult erovel latnak a munkahoz, vasrudat szurnak at az oriasi szegletk6v6n s vallaikra emelik. De alig viszik egy lepest, egyszerre nagyot d6rdul az eg, villam czikazik at az ejben, a haromszoros kialtasba harom halalorditas vegyul: Tartodot s a ket 6rd6ogt, kik a k6vet vittek, porra hamvasztja az egi tuz; megnyomuk is elveszett 6orkre. A vasrudat szetolvasztotta a villam, a k6 leesett. Ez az ugynevezett Likasko, mely meg ma is lathat6 Korond falujahoz k6zel. A tobbi 6rd6g eppen akkor ert a var fokara, mikor a varkapolnab6l felszallott a t6mjenfist; a fisttol valamennyien hanyatt-homlok hullottak ala a szedito melysegbe, hogy soha tobbe gonosz terven ne munkalhassanak. Egy pillanat miuve volt az egesz. A k6vetkezo perczben, - mint valami varazsutesre, -kitisztult az eg, a tele hold eziist f6nye lathat6vatette avernyomokat, a csillagok, mint 6rok sz6vetnekek vilagitottak az Ave Mariahoz, mely oda benn meg mindig hangzott ahitatosan. A varnak kilopott k6ve helyett masnap valami lathatatlan kez uj k6vet helyezett, mely egyszerre 6sszeforrott a var falaval; a jo Firtos meg sokaig folytatta jotekonysagat haboritatlanul. 1) Palfalvatol nyugatra esik Enlaka k6zseg; unitarius templomanak falan hun-scytha bettkh6z hasonl6 irasje 1) Boros Gabor: Egyr61-masr6l..Kolozsvari Kozliny". 1886.

Page  110 110 KOROND ES KOR(NY!IKE. gyeket taliltak. Ezen irisjegyek - nmelyek szerint azonosok atz Azsitb6ol hozott s a szekelyek altal sokaiig haszn'tlt bettikkel. Enllaka kizel6ben egy szikla emelkedik, mely messzi1ol tekintvc felnyergelt ds fellCkatntrozott paripaala llkjdtt mutatja. Ez a,,Firtos lova"': a videk idOmutat6ja; ha feher, j6 idot, ha elsotettil, tartos esoit vrrnak. A palfalvi teto6r6l szak fcle folytatva titunkat, egy v6lgykatlan nyilik meg clottiink, melyen a Iorond vize foly keresztul. A Korond vizenek s a Kis-I(uktiillo felso szakaszainak volgye: Erdely hires Sovideke. Ezen volgyben helyezkedtek el: Korond, a kdt Sofalva sa volgytorkolatban Parajd. A ptIlfalvi tetorol a Kalonda-lejton vezet utunk a katlan deli csucstlban felkv IKorondra. Korond Udvarhelyvairmegye legnepcsebb k6zsegeinek egyike. Lak6inak nagy r1sze fazekas. Itt keszulnek azok a maiz nelkiil valo cserepeddnyck, melyek majdnem egesz Szdkelyfoldnck fedezik edeny-szulksdgletet. Falur6lfalura, vasairr6l-visairra viszi agyag-aruit a korondi ember s eladja azt penzcrt vagy gaboneitrt. A szckely asszonyok szivesen veszik a korondi fiazekat, mert azt tartj'k, hogy ncmely etel (puliszka) csak korondi fazekban f6zheto izletesre. A taplo-ipart is uizi nehAny ember Korondon. Az itt k6szitett taplo-munkat klilonsen a furdohelyeken 6rtdkesitik; sokat visznek belole kilfoldre is. Korond falutol egy negyed ora jaraisnyira terebdlyes fAk irnyekot ado lombjai kozott fekszik a korondi ftrdotelep. A kocsi-ut Szdkely-Udvarhelytol a fiurdoigmindossze hcirom 6rctt tart. Az 534 meter magasan fekvo furdot erdos hegyek kornyezik 6s vedik. Felette a Firtos emeli fel vairomladekkal koronazott sziklafejet; odcibb a Fiasteto', oldalaban a

Page  111 KOROND ES KORNYiEKE. 11l Mairia-napi bucsfiirol hires Aqyha falu, az erdelyi reszek legmagasabban fckv\r kozsecgeinek egyike. A ftirdovcl szemben cgy nagyreszt fenyvessel boritott hegy vonul el; kozepen a Hollokt', egy virulo zold erd6bc lkelt hatalmas sziklaszctl. A ket hegysor kozott kanyarog vidaim csevegessel a Korond vize tova. I ~r ~5P~sa~ Ir, '' Ci~i9*,~ \.*cc.I 'r 9,,?; ~~. -r -L_ -pq-l ~ C ~ k.... ~~~ r.. r Jy~ " AZ IVO FORRAS. I1 A ftird6-tclcp a viz balpart-, jan a hegyaljan es a hegyoldalon teril el, folotte szep cserjes. A telep kozeppontja a pompais setater ffakkal, fenyocsoportokkal, illatos viragok-:/ kal. Az uitat szegelyzo hatalI mas falk 6sszeborulo lombjaikkal, egy minden idoben A SETATER.

Page  112 112 KOROND ES KORNYEIKE. arnyekos es szeltol mentes gy6nyorii setahelyet biztositanak. A setatert kellemes hazak szcgelyezik, a melyekre airnyas flik lombkoszortija borul. Itt van az etkezo termekkel, bali helyisegekkel s nehany lakoszobaval ellatott nagyvendeglo is. A t6bbi haz a setatdr fol6tt, a hegyoldalon van festoi rendetlensegben szetszorva. A setaterb61 kinyulo seta-utak a hazak k6z6tt kanyarogva tfutjak azt, egs frdt, egsz a vadviragoktol illatos mezokig. A korondi fdirdonek maga a termeszet olyan kedvezo helyet jelolt ki, a melynel alkalmasabbat, szebbet keresve sem lehetett volna talalni. A ftirdot k6orulvevo magas hegyek minden kellemetlen leveg6-iramltst visszatartanak. A levego enyhe, portol mentes, kellemes meleg. A szel Korondon ismeretlen. Ivoforrasa a telep delnyugati reszen, a Lop/agy aljan, arnyekos fakt6l k6rulvett helyen buzog fel; ezt ott helyben fejt meleg kecsketejjel iszszak a mellbetegek. Az ivoforrastol harmincz lepesnyire vannak a furdoforrasok; mindketto vasas savanyuviz. Egyik forras a k6 -medenczebe foglalt tuk6or-firdot tapla'lja, a masik a meleg firdoket (8 szoba, 14 ktIddal). A furdovel szemben levo hegyoldalon van a hideg sosforirs; vize 17.5 foku sos-savanyi viz. Ize erosen s6s; gyantas szagi, tejfeher szinii, szendioxidban igen gazdag. Vizet a most epitett diszes tukor-firdoben ertekesitik. A furdo most hiromeve Gaspar Gyula birtokatba ment at, ki azt teljesen ujja alakitotta. Az iv6forrast a legtokeletesebb Oelhofer-Walser-fele emelogeppel lttta el, a parkot 50,000 fenyo elultetesevel nagyobbitotta; a regi lak6hazakat teljesen atalakitotta, tobb ujat emelt (SzekelyVilla, Otthon, Firtos var), a sosforrast pedig a ftrd6hoz kozelebb hozta.

Page  113 KOROND ES KORNYEYKE.E 113 A korondi iv6-forras - Hank6 Vilmos dr. elemzese szerint - a legertekesebb savanyuvizek egyike, mely meg a hirneves schwalbachi (Weinbrunnen) mellett is megcallja helyet. A vizben a vasbicarbonaton kivuil lenyeges alkotoreszek: a szabad szensav, a natrium- es magnesiumbicarbonat. Az orvosok sikerrel hasznalhatjak mindazon esetekben, melyekben a szendioxidban es natrium-bicarbonatban gazdag vasasvizek javalva vannak. A korondi viznek a vasas vizek legtobbje felett elsobbseget ad az a koruilmeny, hogy a vas- es a tobbi bicarbonatnak egymashoz valo viszonya olyan, hogy a verszegenysegben es mas bajokban szenved6k emesztesenek megzavarasatol nines mit tartani. A korondi viz ezenkiviil mint asztali es Uidito viz is kituno. Ezen forrastol nehany lep6sre hasonl6 6sszetetelui, bo vasas savanyuivizforrasok fakadnak, melyck vizet fdird6sre hasznaljak; c vizek h6 -foka: 120 C. A korondi sosforras vize egyike a legkitiin6bb sosvizcknek, a melyben a konyhason (15.360/0) kivLil fontos alkotoreszek: a sosvizekben szokatlan sok szabad szendioxid, a vas- es a natriumbicarbonat. Az iv6viz hataisa ttido- 6s l6leegzsi bajokban a csodaival hataros. Nem egyszer t6rtent, hogy Gleichenbergbol remenyteleniil elbocsatott tUidbetegek Korondon teljesen fclepiiltek. Az ivovizet meg v6rszegenyek, gyomorbajosok, csontbetcgsegben sinlodo gyermekek is nagy sikerrel hasznaIljaik. A ftird6k hasznalata utin pedig leginkabb a csuizos es k6szvenyes betegsegek, izzadmanyok, g6rvelykor, borbantalmak gyogyulnak. A ftirdotelepen levo 12 hazban mintegy lOOszoba a11 a vendegek rendelkezesere. A szobak berendezese - kilonosen az 6ij hatzakban - meg a lkvetelobb igenyeket is kielegiti. 8

Page  114 114 KOROND ES KORNYEKE. Kirandulo helyek: a Firtoshegy, a tiz percznyi tavolsigra lev6 Arcsd-Liget, gy6ny6ru lombos fakkal, pihen6 helyekkel, Parajd gazdag s6banyaival, s6hegyeivel, gyaraval. A furdotol tizen6t percznyi tavolsagra van a Csigazhegy (rakod6-hegy). Az uit ide orszaguton, illatos mezokon, ring6 kalaszok k6oztt vezet; egyszerre elottunk a Csigahegy, egy a szivarvany minden szineben tund6kl6, csillog6 szikladomb alakjaban. A csillogo anyagot az alatta buzg6 sostforris rakta Ic; ugyanez, valamint a teton sisteregve felbuzogo tobb mas forras szaporitja, reteget re'teg utan rakva, orar6l-6rara a dombnak t6meget. A dombon helyenkint susogast veltink hallani; a repedeseken s a vizen elo6tro szendioxid-gaz c sajatsagos hang okoz6ja. A firdovendegek a csepegesek ala virnCgszslakat, viragbokretakat, kosarakat helyeznek, melyeket kem6ny kdreggel von be a vizbol kiva16 aragonit. A hegyoldal menteben fakado s6s-forrisok mind ilycn k6regkepz6 tulajdonscaggal birnak; viziikbol a calciumcarbonat sarga, kekesfeher, szederjes, kl6keszold, sziUrke, hagymazold szinui aragonit-kereg alakjaban valik ki. Csiszolva a korondi forrisko, nagyon szcp es bcitran verscnyczhet a karlsbadi Sprudel uledekevel, az figynevezett Sprudelsteinnal, melyet az 6lelelmes csehck apro disztairgyaknak csiszolnak es a furdolatogatoknak j6 penz6rt cladnak; a mi kittino nyersanyagunk cgesz halmokban hever hasznalatlanul. 1) Kirandulo hely mcg Bonis-pinczeje is; cgy sziklaurcg cz a firdo k6zel6ben, mclyben a mult szcizad clejcn cgy remete vezekl6s es imadkozas kozt clt e elet6t. Mohtval rakta ki a barlang belsejet s kofeszfiletct allitott az ureg kozepebe. ') Koch Antal: Erd6ly k6zcteir61.

Page  115 A PARAJDI SOBANYA-TELEP. parajd es kornyeke. Sovidtkeu vagyunk; igy nevezik a Szekelyfoldnek egy isvany-kincsekben gazdagon megaldott videket: a Korond- es a Kis-Kt'iltillo volgyet Ic Maros-Torda varmegyc Szovacta k6zsegeig. A fold, a melyen jairunk, egy tengerresz s6gazdagsagait rcjti magiban. Sot izzad ki a f6ld, s6val vegyes az ut pora, s6tartalmtiakl a forrasok, a kfitak vize sos izui, marvanyf'ehr, sima sohegyek t6rnek ki a foldbo6l s so-sziklakkal viaskodik a v6lgyben let6rteto folyo. Korondot elhagyva, Felso-S6falvaig hegyek k6z6tt visz utunk tova. Felso-Sofalvin tul egy sajatsagos formaju hegy emelkedik. Meredek, hirtelen leereszkedo oldalai feherek, mint a ho, fenylok, mint a gonddal csiszolt carrarai-marvany. 8*

Page  116 '3 *` I 'Y~r`~ -~*. :g~ .I ~~:: ~*d-, ...\Z *r 4 ":~ ~~~ ~: tP: p i iP r it -~.*. t"t '" 'r a>:> 0 -rn ow n.

Page  117 PARAJD ES KORNYEKFE.17 117 A hegy k6rvonala egyenes, gerincze szakgatott, oldala hol sima, hol pedig rovaitkos, vi'zmosta drkokkal, s6te't tiregekkel barazda'lt. Az oldalbo'l helyenkint so'sziklacs'oportok, ne'mely helyen ragyog6' so'vira'gok emelkednek ki. A Sze'kelyfbldnek nagy nevezetessege ez a hegy: a parajdi soliegy. Eur6pa'ban esak itt, Szova'tain e's Spanyolorszagban lehet ilyen magasan kiemelked6" so'szikla'kra tala'Ini. Ezen hegy alatt tertil el a bainyaepU~etekb0`1, rakta'1-akbo'l, hivatalnok-laka'sokbo'l aM16 parajdi scbd'nya-telep. A ba'nyami'vele's egy talpfejte'sre berendezett kamara alakui ba.nyaiban t~5rte'nik. Ez a so'banya az 1 780-dik esztendo~ben keletkezett ke't felszini mi'velet egyesite'se MUta; az igy ta'madt direg Jo'zsef-ba'nya nevet kapott. 1816-ban a Ferdinand- e's Ka'roly-ba'nya'kat nyitotta'k meg. A mi've16'sne61 a pad-rendszer uralkodik, melyne'l a padokatfae'kekkI.el feszi'tik fel e's azokbo'l 30-35 kgr. st'I~yci darabokat vwignak. A felta'rt bsszes talpni'velet 9100 i2. Felette e'rdekes la'tnivalo'ul kina'lkozik -mikor dolgD~oznak - a ba'nya belseje. Me'lyen a fdld alatt utcza.k, terek, folyoso'k, alago-itak, bolthajftasos termek. Az utcza.k burkolata, a folyoso'k, alagiu'tak, termek padozata, fala, boltozata mind-mind egyazon anyag: f6nyes, fehe'r, esillogo', faragott szi'n-s6'. Egy fbldalatti va'ros ez, ha'zak, de nem emberek ne'lkl. Sok-sok ember e1 itt s dolgozik: a ko~s6 vastag szikka'jab6l koczkaikat fejt, emel, a falakat egyengeti, a tbrmele'ket 6sszegyuijti, a so6-koczka'kat koesira vagy az emelo6-ge'pre rakja s a fdld felszine're szatliftja. A vasutvonal hossza a banya.b an: 300 me'ter. Az 1891-dik 6'vben 43,237 me'term-nazsa tiszta so't e's 30,709 me'terma.zsa fdldesso't termelt a parajdi so'banya. A parajdi so' sze'p fehe'r; ido~nkint azonban pirosba ja'tszo6, s nagy ritka'n sz6alas sz6vetui ke'kszi'nui so't is tala'inak.1) ') Weisz Tide': Az erde'lyr6szi b~inyiszat rbvid ismnertet~se. Budapest. 1891.

Page  118 118 PARAJD ES KORNYEKE. Az itt tovasiet6 Korond vize ezen a hegyen keresztCil tort utat maganak, hogy a hegy tuls6 oldalan a Kis-Ktikullovel egyestiljn. Maga Parajd a banya-telep k6zeleben, a Kis-Kikiillo mellett fekszik. A csinos, nepes faluban Reiternek szepen berendezett gyufa-gyara es a fure'sz-telep a megnezni valok. Parajdtol egy oranyira a Juhod- es Szilas-patakoktol korilveve egy magas, szeszelyes alaku, gy6ny6rti sziklahegy emelkedik. Ennek a sziklacsoportokkal, mereszen kiugro sziklaszalakkal diszitett trachyt-hegynek tetejen, hozzafe6rhetetlen magassagban, aillott hajdanaban Rapsonne vara. A varat Rapsonne, a tunderek kiritlyneja epitette bfivos erovel; egy macska es egy kakas hordtaik fel ahegyre az epit6 anyagot. Rapsonnet nagyon furfangosnak tartja a nep-rege, ki meg az Brd6g6t is rcszedte. T6rtent egyszer, hogy a tunderek kliralyneja egy btivos utat vett az 6rd6gtol; egy utat, mely a vartol egyenes iranyban Tordatig vezetett. Igert ez iitert az 6rd6gnek egy hegy aranyat s egy v6lgy ezuist6t. EIzen az iiton csodas gyorsasiaggal jart taltosaival; midon vastirnap Tordan az els6t harangoztak, meg varaban idozott, mikorra beharangoztak, mar Tordan volt a templomban. Egyszer kocsisa kalapjat leejtvren le akart szaillni, hogy felvegye. -- Ok nelkil szallasz le, -- monda asszonya - inert az mair ot 6ra jar6foldre maradt el. Az 6rdog mind varta a fizetest, egyre kerte a penzet, de hiaba. Rapsonne csak hiizta-halasztotta a leszamolast, evekig csak sz6val tartvan az ord6ogt; c klzben egyre szekerezett buiv6s utjan. Vegre 6rdog uram is elveszte tiirelmet, s most mir kovetelni kezdette penzet. Rapsonne nem terhetvetn ki,

Page  119 PARAJD ES KORNYIEKE1. 119 6sszehajta kis kezenek ujjait, s azokba egy aranyat, tenyerebe egy tallert teve, monda: ime itt van a hegy arany es a volgy ezust. A raszedett 6rd6g diih6sen elrohant s szetrombolta a buvos uitat. Az iutnak romjai meg most is megvannak. 1) A varak iranyaban a Szekelyfold koriil t6ltesek voltak, melyeket ismeretlen idokben a hatarvedelem szempontjab61 emeltek ismeretlen emberek. Ezek a toltesvonalak az erdok melyebol elobukkanva, hatalmas kigy6 -vonalban futnak a hegygerinczen vegig, s ismeretlen kezdetikkel es vegikkel 6ork6s kerdojelt kepeznek a jtir6-kelokre. Ilyen hatalmas t6ltes vonul el e vartol is nyugatra. A szekelyek koltoi kedelye megtalalta itt is a megfelelo magyarazatot. Ez volt az ut, melyen Rapsonnet taltosai Tordara repitettek. 2) Parajd szazadok ota adja meg a Szekely- es Szaszfold meg a Maros felvideke lak6inak a mindennapi kenyerhez a mindennapi s6t. A fogyaszt6k szama az idok folyaman egyre szaporodott. A fogyaszt6-teriletek novekedese *ij- es uj utvonalak nyitasat tette sziksegesse. Ez id6 szerint Parajdr6l t6bb uit nyilik nemcsak Udvarhelymegyebe, de a szomszedos megyekbe is. A fontosabbak kozil egyik Szovatan at a K(is-Kukill6 volgyen MarosTorda- es Kis-K(ikiUll6 varmegyek erintesevel levezet egesz BIalCtzsfalvaig. A masik ut Gyergyoba visz. Mindket fitvonalbol nevezetes kiter6k vannak. 1) Orbdin Baltzs: A Sz6kelyfold leirdsa. I'est. 1868. '2) 'I'6glis Gabor: A sz6kelyfoldi Rapsonn6 fitja.

Page  120 .arangolasok UdYarhelymegyeben. 1. UdSarhclytol Zctelakd1ai,. ~ zekely-Udvarhelyr6l kiindulva a Nagy-Ktikillo volgyen haladunl felfele. Nemsokara Silenfadlat, ma jd Bethletnfalzvt erjiik. Ez utobbi helyen figyelmtinket kiilionsen megragadja Ugron Gatbornak gyartelepe (ftireszmalom, fedel-cserepes teglagyar), melynek berendezesenel a modern technika minden vivmnanyat ertekesitve talaljuk. Az agyagot a szomszed agyag-teleprol drotklte6l-pdilyan szcillitjak a gyarhoz. Felette erdekes latvanyt nyuijt (a palya, kifeszitett aczel-koteleken utak, mezok, sz/mnt6k f6 -lott vegig reptilo tires vagy agyaggal telt csilleivel. Bethlenfalvival szemkozt, a Rez ltbctnial teriil cl Kadicsfalva. A kies fekvesti Fenge'ddhez 'rkezve, a I(ukullo-v6lgye eszaki iranyt vesz fel. Feny6dtol a KTlklillo-foig a NagyTikiillol hatalmas hegyi zuhogo, a melyben ugyancsak boven tenyeszik a pisztraing. Jobbra-balra rengeteg buikkerd6k Cs fenyvesek teruilnek el. A Nagy-Kiikfll6 legfelso volgyenek egyetlen helys6ge Zelelaka s a vele 6sszenott Kziikiillo/-Keminyfalva. Itt mait havasi cdet uralkodik. A lakossag arpatermeszt6ssel, desz

Page  121 BARANGOLASOK UDVARHELYMEGYI~BENI.12 121 kaf~ireszele'ssel, zsindelyke'szi'tessel s ttizifa-druldssal keresi kenyere't. A havasi legelh~ket nem igen akrnazza'k ki, aze'rt marhatenye'szte'se csakis a hatzi sztlkse'gletekre szori'tkozik; a Szep szarvasmairha'k nem itt, hanem az alf~ild6n e's a Fehe'r-Nyiko6 vdlgye'ben tala'lhato'k.'1) Zetelaka neapes sze'kely k6zse'g, a havasok e's a havasi erdo~k rengeteg birodalma.nak hata'ra'an. (Lako'inak szaima mintegy 3000.) A lako'sok sze'p szadias termeti'iek; szorgalmasak s Uigyesek kezd~k minden mozdulata'ban. Utols60 tany'j'a ez itt az embernek; ezentiil ember nemlakta, fejsze nem irtotta 6~serd6" k~ivetkezik. A vide'k f6e'rte'ke ezekben a nagy kiterjede'sui, mindent ural6', mindent elfogla'lo erMint mindenditt, itt is tapasztalhatjuk, hogy az emberek foglalkoza'sa't, a kenye'rkerese's mo'dja't a k~irnyezet s~zabja meg. Az erdo6 meg a zajong6' kIrma'val let~irtetP5 JtdkWll6 adja meg a zetelaki enmbernek e'letfelte'tel1't; ez adja megf neki - mit a f6ld nem adhat meg az Ur ima'dsdga'nak mindennapi kenyere't. Mint a fdldmives a fbldh~z, -amelynek bara'zda'iba verejt6ke pereg - oly szeretettel ragraszkodik a zetelaki sz'kely az erdohh5z. Az erd6 azuta'n meg is szogdjargraszkoda'st, a mennyiben a falu ne'pet bo~ven ella'tja e6pito6 -es ttWziftival, zsindelynek, deszkainak e's bornainak val6' nyers anyaggal. Ezzel azonban me'g nines kimieri'tve az erd6" minden aja'nde'ka. Ad ekes~zarvat, mit az alf~ld~in-, hajo6-arboczot, mit a tengerme11e6ken e'rtekesit a zetelaki sze'kely; ezenkivWi ad terpentint, meg a fenyo~viz ke'szi'tese'hez valo6 bor'ka-bogy't; ad a n'pnek er~t s nyugodalmas pihen6ohelyet. ')LaukO Albeit: Sz6kely-IUd.varl-hly.

Page  122 122 2BARANGOILASOSOK UI) \AII H LY.I I,(;'YEBIEN. Zetelaka egy gy/artelep benyomasat teszi az emberre; minden haz benne egy zsindely-muihely. Fulsiketito larma fogadja itt az embert. Csattog a fejsze, recseg-ropog a fa,., zug a malomkerek, zakatol a ffir6sz, sivit a bard. A sok fuireszt a palyaija kezdeten ifjit erovel letlrteto Ktikiklloi tartja mozgasban. A fa feldolgozasara valo gepek a lehetosegig egyszeruek. A gepek k6oztt azonban ritkan talalunkteljesen egyformakat. A szekely ugyanis eszk6zein, gepein, a gepek hasznalatan, gazdasagi eljaraisain mindig javit, egyszerulsit. Ezen javitasok, egyszeriisitesek a szekely talalekonysagnak, furfangnak, teremto elrnek megannyi megnyilatkozasai. Az ember elbamul, olyan kaszakat, ekeket,vizemelods fuiresz-szerkezeteket, olyan gazdasagi fogasokat lait a Szekelyf6ld6n. Hogy egy peldat emlitstink: a fivet a szekely levaigja, mint mas; szenijat azonban a fullesztesnek azzal az aprolekoskodo rendszerevel miveli, a milyent angol gazdasagi szakir6k is csak elmeletben szoktak ajanlgatni.1) A fa egy reszet a Kuikuillo megdagadt airja szillitja lefele; maisreszet s a faa iu'kat a zetelaki szekeres hordja el nyikorg6 szekeren a szelrozsa minden irinyaban. A falutol felo16anyira, 6szak fele a,,VdrdombjT'n egy * meredek, trachyt-sziklhs hegycsicso(n Zeta-v'dr romjtai I tthatok. A legtobb varhnak a Szekelyfoldon csak neve van mair meg. Tort6netet a rege formailja tetszese szerint. A varat - a rege szerint - Zeta, a bdiszke pogtIny f6oir epittette. A kereszteny vallas mar akkor megkezdte h6ditasait. Zeta fia is meghajtotta fej6t a kcresztviz hull6 cseppjei alatt s felvette a klercsztseget. 1) Barlha Mikh;s bcsz6de a,,Szkcely kitlccpito lbizotts:ig" nevsbelrn a sepsiszent-gy6rgyi kizgyiildscn.

Page  123 BARANGOLASOK UDVARHELYMEGYE;BEN. 123 Apja ertesult errol s midon a fiatal dalia hazatert, becsukatta elotte a varkapukat. A varufr szepseges leanyai: B6ra es Nemere, kij6ttek a varfokara es gunyoltak, szidtak, atkoztak 6si vallasat megtagad6 testveriiket. -Hadur a mi vedo-isteniink! Nem kell a kereszteny isten, ide ne hozd 6t! - Majd' elj6n az ide magatol is, kialt vissza az ifjii. No, ahhoz ugyan nincs ereje, - kaczagtak a fiori lanyok gunyosan. De ijedt sikoltasra valt a kaczagas, mert irt6zatos bomb6les, moraj hallatszek a fold gyomrabol, majd megrendult a fbld es meghasadt; a napfenyben buiszken csillogo hatalmas falak reszint 6sszeomlottak, reszint lesiilyedtek. A kereszteny isten megmutatta nekik az erejet. A kik ejszakankent szelcsendes idoben a varhegy k6 -rtil ogyelegnek, nagy siras-rivas jajjait halljak azota a hegy gyomrabo6l. A varral egytitt Zetanak meses kincsei is elsiilyedtek. V alami ketszaz esztendeje egy Bothazi nevu furfangos szekely bemaszott a hegytiregbe s nyilasr6l-nyilasra menven, raiakadt a jajgato leanyokra, kik a Zeta kincseit 6rzik ott. - Miert nem j6tt6k ki a napvilagra?- kerde toltik az 'imu16 Both(tzi - ti volnitok odakiinn a legszebbek. Nem mehetink el innen bizonyos ideig -- sirankozek Bora. Meddig? Nekem addig kell itt maradnom, mig az asszonyok kovaszszal dagasztanak. Hat te kedves huigom? tudakola aztin Bothazi Nemere fele fordulva. En addig maradok, mig a tehenek meleg tejet adnak. 1) Megtoltven Bothatzi kucsmajat aranynyal es dragakovekkel, kijove a kincses pinczebol; a vasajt6 azonban becsap6dott ut'tna s sarkat oda torte. Botha6zi vegkepen santa maradt; elatkozott penzbo6 kerult gazdagsaga csakl) Mikszath KItlil;in: Magyarorszalg lovagv'irai regkhen. Budapest. 1890.

Page  124 124 1BARANGOLASOK UDVARHELYMEGYEBEN. hamar odalett; most cseledei (csaladja) szegenysegben cld6gelnek. L) 2. Udvarhcljrol Barothra. Szekely-Udvarhelyrol kiindulva Felso-Boldogasszon'falva, a Garonpatak szdik volgyeben Arvldtfalva, a volgy fejenel Patakfalva esnek uitunkba. A kenosi hegyre erve Kenos-t talaljuk. Feher hazik6i hivogatolag intenek a gyuimolcsfak suiruisegebol felenk. Kenos videken ki vagyunk teve annak, hogy szembe kell neznunk a bbdik fergetegevel. Egy veszedelmes szelfajta ez, mely foldhoz vagja az embert, felboritja a szekereket, let6rdesi, kitepi a fakat. Kenosrol nemsokara a Kis-Homorod terere, innen Houtorold-Szent-Mdrlton-ba erunk. Homorod-Szent-Marton j6 modu szekely k6zseg. A faluban feltdinik az utazo elott az unitariusoknak varfalakkal, bastyakkal 6vezett regi temploma. A XIV-dik szazadbol valo erdekes templomot es a k6rnyezo varkastelyt Szent-Marton es a szomszedos falvak (Abasfalva, Kemenyfalva, Gyepes, Kenos, Remete es Lokod) 6pitek es tartottalk fenn. A varkastely szolgalt vesz idejen menedekiil a het falu lak6inak. A j6l vedheto, eros falak nem egy ostromot aillottak ki diadalmasan. Homorod-Szent-Marton videke soban szerf6oltt gazdag. Nem egy helven talalunk sokiviragzasra, nem cgy haznak pinczeje van s6sziklaba vagva. Szent-Martonon al'il Recsenydd, majd Hooorldd-Szent-.Phl kovetkezik. Homor6d-Szent-Pal takaros szekely falu. A talalt cserepek, teglak, epulet-maradvanyok azt sejtetik, hogy a k6zseg egy tekintelyes r6mai castrum f6le epiilt. Szep uj templomat a regi helyere epitettek; a regibol csak a csuicsives ') Orhbin Bahlizs: A Szdkelyfild lirnisa. Pest, 18(8.

Page  125 BARANGOLAiSOK UDVARIIELYMEGY'EBEN.. 125 toronykapu es a ket harang maradt meg. A falu deli vgene6l erdekes romok lathat6k: a Kornis-kastely romjai. Homor6d-Szent-Pal kornyeken is sok a so: a fold alatt egy par meternyire mar s6retegre talalnak. Homorod-Szent-Palto nyugat fele haladva sajatsaigos formaju kopasz hegy tinik fel elottink, tetejen Bdcgy faluval. A hazak alig latszanak ki a gyumolcsffk zoldjebol. A falu felett emelkedo hegyen varromok lathat6k. A bagyi hazi-ipar termeke a Szekelyfoldon hires bagyi pokr6cz. Ha Homorod-Szent-Palro a Nagy-Homorod volgyebe teriink, a ket Homor6dot elvalaszto K6vesbercz keleti labanal Homoorod-Kardcsonyfalvdt talaljuk. A falu lakoi nagyreszben unitariusok; a falu also feleben egy dombon puilt templomuk erdekes kozepkori muiemlek. A lak6sok meszegetessel, meszarulassal s a nyiltabb helyeken foldmivelessel foglalkoznak. Karacsonyfalvatol egy negyed6ranyira, a Rika tov6eben van Ho;torod-Okl1dd. Okland 829 lakosu, kies fekvesti kis kozseg. Kozeleben regen vasbanyak voltak. A Kis- es Nagy-Homor6d menten elterilo fold, a ket patak gyonyorii volgyeben szetszort falvakkal egyuitt alkotja a Homtoro'd ideke't. Homorod videkenek lakoi majdnem tisztain unitdrius vallaisu, szep eroteljes, szorgalmas, becsiletes, vendegszereto emberek. Puha, szep, feher kenyerrel, pompas gyiumolcscsel, s joizui turoval kinalja meg vendeget a homorodi szekely s addig mondogatja:,,szeresse no!" - mig az nem eszik. A csereppel fedett, takaros kohazak n-elyekkel Homor6d videken lepten-nyomon talalkozunk- a lakosok j6oletero tesznek tanusagot. Homorod-Oklandon tul kezdodik a hires Rika-hegyseg. Rajta vonul keresztil a Haromszekvarmegyebe viv6 orszagut. Az orszaguton haladva, mindjart a Rika aljan

Page  126 126 12 JARANGOLASOKIlTI)VARIIEI,Y\IEGY)',EI3EN. Felso-Rdkos-ra c rkezunk. A Kormos-patacktol alig nehany meternyi tAvolsagra buzog fel a kornyeken nagyon kedvelt felso-rakosi borviz. Felso-Rakoson tul egy megyei iit Barotlz mezovarosba vezet. Baroth mar Haromszekmegycben van. Ha a Rika tulso oldalan vonulo megyei iiton haladunk, csakhamar Vargyas k6zsegbe eriunk. Ezen az iiton folytatva iitunkat, ezen is Barothra juthatunk. A Rika-hegyseg a Hargita egyik nyulvanya; c hegy Attilaelso nejenek nevet viseli majdnem masfelezerev ota. A hegyet rengeteg csere- es btikkerdo boritja; az athatolhatatlan vadon a szazad elejen rettegett rablo-f6szek volt. Az orsztguittol delre hegyes domb emelkedik; a hagyomany ennek a dombnak a csucsacra helyezi Attila varat: a hegyestet6i varat. Mint a nep meseli, c varban halt meg Rika kiralyn6; a hunok nem tudvan, hova temessek cl a nagy halottat, egy sziklcit g6rditcttck Ic a hegyen; a hol az mcgallapodott, oda astak a sirt. A sir felc sziklat hengeritettek; cz a szikla, a Rika-hegyseg, s a nep cmlekezete orzi a nagy kirtlyne emleket. Az utobbi nem a leghivcbbcn, de a legtart6sabbaln. Vannak ugyanis csemenyek, a melyeknck cmlekcigy bcleveszi magat a n6p lclklebc, mint a mcleg eso a szolnju f-ldbe. A szikla elmalik, a hegy a tcrmeszeti forradalmak megscmmisito hataisa alatt all; a nep cmlekczetc azonb;an addig tart, mig a nep. A Szekelyfold vcdelmi szempontbol a varak cgesz lanczolataval volt kiorlveve. Minden fontos volgy-atjair6t cgy-egy var fedezett. A varak egymassal 6sszek6ttetesben voltak. A varak menteben t6ltes vonulvegig: az,,Ord6g"vagy,,Kakas-barazda" hatalmas t6ltesvonala. A nep az 6rd6g munkajanak tulajdonitja a Rika-hegy gerinczen vcgig futo s ma is jol kiveheto t6lteseket; nem nehez azonban

Page  127 BARtANGOLASOK Ul)DVA[?IIE1IELYMIEGYIEN.1 127 tisztaba j6nnuink affelol, hogy ezen trachit-tuskokb6l cs f6ldbol nagy faradtsaggal 6sszerakott 4 m6ter szeles t6lt6sek szinten katonai czelokat szolgaltak. 1) A var-lanczolatnak egy szemet kepezi a Rika 6szaki rcszenek legmagasabb csuicsa m6g6tt a Lapias-teton epilt Kustaly-vara is. A rege szerint 6riaisok epitettek ezt a varat es 6k is laktak. Tortent egyszer, hogy a varuir leanya a Homorod volgyebcn jatszadozva egy szatntoveto szekelyt latott. Egy ideig csak bamulta a mozgo kis joszagot, azutan egyct gondolt, s a szekelyt ekestol, okrostol k6tenyebe seperte s hazavitte, hogy megmutassa 6rias apjanak a kedves kis jtte6kszert. Udvarhelymegyelck egyik sarkiban, Bar6thtol egy 'cl 6ra jarasnyira, talciljuk Bibarczfalva ktozseget. A kozscgben az orsz(tgiit mellett, egy bels6 telken buzog fel a 1orras, melyet tulajdonosa nehai Baross Gabor minisztcr tisztcletere, Magyarorszag k6zlekedesigye erdekeben kifcjtett korszakot alkot6 muikodesenek elismeresetil, erdovrideki,,Baross-forrds-nak nevezett el. A,,Baross-forrais" az elemzes tanusaga szerint a lugos vasas savanyu vizek k6ze tartozik. A rendkivtil nagy szabad szensavtartalom s a sok vas a legkivalobb vasas savanyuvizek soraba allitjaik a vizet. Az clvezeti viznck kellemes, gyogyit6 viznek nagyon hatasos asvanyviz nagy forgalomnak 6rvend. Hol hajdan Haduir utolso apostolanak: Tiburcznak buszke vara emelkedett, Bibarczfalva toszomszedsagaban a Hargitahoz tartozo Borlegy labanal, egy rendkivul gazdag savanyufviz-forrassal talalkozunk. A forrast kofoglalassal s fedellel vedik a vadvizek es legkori csapadekok ellen, hogy ugy kapjak az emberek, a 1) Tcglis GWibor: A sz6kelyfoldi Rapsonn6 utja. 1896.

Page  128 1 28 B. RANGOLASOK lTDVA RII ELYMG;YBIEN. hogy az a termeszet miihelyeben k6szuil: hamisitatlanul, kristclytisztan, szensavtol buzogon. Messzi foldon hire van a bibarczfalvi-, vagy mniskepcn,,borhegyi borviz"-nek, messzi foldreelviszikazt, mint a legkitiinobb elvezeti-vizek egyiket. A borhegyi viz tudomnTnyos tekintetben is fontos, a mennyiben a szabad sz6nsav benne szensavhidrltt alakjaban van jelen.

Page  129 I,/L B - BAROTH PIACZA. garomszekYarmegye. Bar6tht6l El6patakig. dvarhelymegyeb6l a Rikan at jutottunk el Barothra. Ha Baroth utazasunk czelja, azt a magyar allamvastitak dgosltonfalvi allomasatol k6zelithetjuk meg a legkonnyebben. Az Olt folyo balpartjan a palya Nagy-Ktikullomegyet Agostonfalvanal hagyja el, hogy atlepjen Brass6-varmegy6be; a jobbparti terilet Haromsz6kmegyehez tartozik. Agostonfalva atelleneben, a Bar6th vizenek tere nyilik az Olt volgyebe. E patak vizet j6reszt a Suig6- es Uzoka pata9

Page  130 130 I AROMSZl'; KVARMI EGYE. kok szolgaltatjak, melyek a Hargitanak,,Bar6thi hegyseg" nev alatt ismert kiagazasabo1 erednek. 1) Baroth az agostonfalvi allomastol 6t kilometer taivolsagra, a Bar6th vizenek torkolatat6o egy negyedorinyira fekszik. A szepen fej16do nagyk6zsg termeszetes k6zeppontja az,,Erdovidek"-nek; igy nevezik azt a foldteriletet, mely Felso-Rakostol Hidvegig az Olt volgyet-, tovaibbai a Kormos, Langos es Baroth vizek volgyeit foglalja magaban. Barothnak egesz varosias kilseje van. A kozsegnek kulso kepe, elete, intezmenyei, intezetei, gyair-telepei egy torekvo, gyarapodo k6zseg benyomasStt teszik az utazora. Van itt haizi iparegylet, ket takarekpenztctr, nepbank, iparos tanoncz-iskola, felso nepiskola, k6t mezogazdasagi szeszgyir, turogyar, mely naponkint 15 metermazsa,,szekely tuirot" cillit elo s szallit az orszatg klio1nb6zo reszeibe. A 2167 magyar lakosu k6zseg e videknek egyediili katholikus helysege. A k6zsegnek egyik szereny haztcban laitta meg elosz6r a napvilagot Barothi Szabo Divzid klto, a magyar kolteszet 6-klasszikai irctnyanak Uttor6je. Az Olt vr1lgyvbe terve a folyo jobb partjCin felfeld visz uitunk tovatbb. Az Olt hidjcan (tthaladva, az els6 kiizseg Kiipecz, a melylyel talalkozunk. K6pecz 1040 lak6osi kis koizseg. A falu legnagyobb gazdags'iga szentelepeiben van. Hairomszekmegyeben: Bcar6th, Bodos, Ajta 6s K6pecz kozsegek terCileten 10-101/2 meter, Hidvegen 3 meter, Sepsi-Szent-Gyorgy6n 6s Ilyefalvan 21/2 meter vastag barnaszen (lignit)-telep fordul elo. Miveles tatrgyat azonban csak a kopeczi szen kepezi. K6peczen nyitotta meg az,,erd6videki banya-reszv6nytarsulat" banyaijait, mely dvenkint 500.000 metermazsa barnaszenet termel. 1) EMIK. ltUi-Kalauz lMagyarorszaig erd6ly'i r6sz6ehn. Kolozsvar:. 1891.

Page  131 HAROMSZK EKVARMEGYE. 131 Itt, az eddig ismeretes harom telep k6ziil csak a felsot mivelik; ennek 9'4 meter a vastagsaga, laza-sarga es kekespala a fedoje. A feltaras egy 4000 meter hosszui tarnaban t6rtent. A banyat keskenyvaganyu ipar-vasut k6ti 6ssze a magyar allamvasuit k6peczi allomasaval. A banya sok szekely embernek ad munkat, kenyeret. A. vezetoseg mindent elk6vet arra nezve, hogy a banya muveleset meg szelesebb alapokra fektethesse, hogy ezt a tisztan szekely vallalatot meg jobban felviragoztassa. A termelt szennek egy reszet a vasutakon, mas reszet a k6zel fekvo gyarakban fogyasztjak el. 1848 gyaszos esztend6 K6pecz t6rteneteben. Ez evben t6rtent ugyanis, hogy egy szep ejjelen az osztrak hadsereget k6veto olahok megrohantak a falut, azt negy sz6gleten felgyuijtottak, az almukban meglepett lak6sokat kiraboltak, kegyetlenul legyilkoltak. A viragzo k6zseg romhalmazza valt egy ejszaka alatt. Az emberi kezek azonban iszonyubb pusztitaist vittek vegbe a pusztito elemeknel. Fist6lgo iszk6k, butordarabok, ruhafoszlanyok, vedo- es tamad6 eszkiozk, iszonyuan megcsonkitott, felig megszenesedett tetemek hevertek a f6ld6n ijeszt6 6ssze-visszasa/gban. Pusztulas, jajveszekles, ver es halal jelolte a merre jart - a vad csorda itj/at. Az egre todulo, izzo k6dszerii gomolyok K6pecz felett, a jajveszekles egy-egy t6redezett hangja, mit a szel K6pecz felol hozott, az Olt menten lak6k figyelmet a szerencsetlen falu fele iranyitottak.,,Baj van K6peczen", suttogtak, mondogattak a remuilet hangjan a talalkozo emberek egymasnak. Ez a mondas:,,Baj van K6peczen", - melyet a remuilet adott az ajkakra - k6zmondaissavalt a Szekelyf6ld6n. 9*

Page  132 ~~! r!,. 4~:.;~I~~LY.I... f '"-;: r....:lm

Page  133 4ftci A ICOPECZI ZEYKC-TARNA.

Page  134 134 1 3-I IAROMSZ~KRvAIEM1GYE. Ezt a k6zmondast rendesen akkor alkalmazzak, a midon valami nehezseg adja elo magat. A K6peczre k6vetkezo k6zseg Mikl6svdir, az a helyseg, a mely utan a harom szekkel (Sepsi-, IKezdi- es Orbai szekekkel) egyesitett negyedik szekely sz6ket -- Miklos-vcirsz6ket - elneveztek. Miklosvartol delre a Feketeerdoben taigas volgy nyilik, melyen hangos larmival tortet le az Ajta-pataka. A kies v6lgyben harom falu tunik szemtinkbe: Szdraz-Ajta, Kizedp-Ajta es Xnagy-Ajta. Ezek k6z6tt az utolso a miklosvari jaras szekhelye. Nagy-Ajtan figyelminket kiulonosen megragadja az unitariusoknak magaslaton eptilt, odon varkastely k6rnyekezte temploma. A varkastely szigleteibol eros bastyak emelkednek; a komor falak letiint zivataros idoknek emlckeit orzik. A Szekelyf6ld6n az Ur hazat --- nem egyszer volt alkalmunk megfigyelhetni - - magaslatokra epitettek a regi idok hiv6 emberei; a templom-puiletet rendesen termeskofalazattal: u. n. vairkastelylyal vettek koril, hogy ez a szorongattatasok napjaiban menedekhelyuil szolgaljon a lakossagnak. Ilyen czelbol raktak hivo kezek szazadokkal ezelott a nagy-ajtai templom varkastelyat is. Nagy-Ajta szamos kivalo6 f6rfiuit adott a magyar kIzeletnek, tudomanynak es irodalomnak. Innen szairmaznak a Cserey-ek, itt elt es halt meg Benko J6zsef t6rtenetiro, itt szuletett Kriza Jdnos unittirius pusp6k, a,,Vadrozsak"nak, a szekely nepk6ltes bajos viragainak felejthetetlen 6sszegyuijtoje. A Nagy-Ajtaval szemben, az Olt tulso partjan fekvo Apdcza k6zseg mar Brass6megyehez tartozik, Apacza magyar k6zseg. Itt szuletett (1625-ben) Apdczai Cseri Jdnos professor, a,,Magyar Encyclopaedia" nagynevu iroja,

Page  135 IIAROMNISZEKtRVRMIF:GYE-. 133 135 koranak egyik legnagyobb tudosa. Szilohazat a brassovarmegyei tanitok --- eluk6n Koos Ferencz tanfeliigyelovel - - 1881-ben emlelktablaval je61ltek meg. A falu vegen erdekes romok lathatok. Az Oltnak jobb partjan folytatva tovabb titunkat a Nagy-B61on patak mellett Bol&n nagyk6zseget erjik. A falu eszakkeleti vegeben egy dombon epuilt templomok AZ A'ACZAI ROlMOK. festoi diszt kolcs6n6znek a falunak. Az unitariusok g6tizlesii, odon templomat eros varkastely k6rnyezi; a varkastely magas, 16voreses falaibol bastyak emelkednek ki. A faluban leven, erdemes felfaradni a temetohegyre, hogy egyfelol az Olt v6lgyere nyilo kilatasban gy6ny6rkIdjiink, masfelol, hogy megtekintstik a fejfak valtozatos faragasait. A Szekelyf6ldon sok helyen osidokbol maradt szokas, hogy temeteskor a koporso elott zaszlos kopjat

Page  136 136 A I, ROMSZE KVA. RIEGYE. visznek, a melyet behantolcts utin a sirra tiiznek. Ezek az u. n. kopjafak, a melyeknek egesz erdeje vesz a temetokben koril. B6olnben szdiletett bojlni Farkas Satndor, a hirneves utaz6 cs iro. Eszak-amerikai utazasa, -- melyI olozsvctrtt 1834-ben latott napvilcigot -az elso magyar nyelven irott munka volt Amerikiro6l. Az erdekes es tanulsagos kinyv Farkas Sandor nevet egyszerrc ismertte cs nepszcriivC tette az orszagban. Tovabb haladva Lii'get olah k6zs6get, majd Hidtveg-et, gr6f Mik6 Imre sziileteshelyt erjiik. A kastely, melyben ajeles t6rtenet-tudos, hazafi s az,,erdelyi muzeum" nagylelkii alapitoja sziuletett, most lakatlan, elhagyatott. Rovid utunkon nem gy6oznk betelni a sok latnivaloval. El6ttink az erdelyi reszeknek legszebb fensikja, a htiromszeki rona6val olelkez6 termekeny Barczasdg. A merre e ronasagon a szem csak ellat, mindeniitt aranykalt'szt, buja veteseket, k6ver fuivet ringat a szel. A sikot ovezo hatar gyanant a tavol k6debol oriasi szikla-hegyek bontakoznak ki. Itt a Nagyko-havas, a Feketehalmi hegy, ott a piramis-alakui Kiralyko, amott meg a 2508 magas Bucsecs oriasi sziklafala. A hegyek aljaTban, mint a Fata morgana igezo kepei: a gy6ny6rii fekvesu Brass6 tornyai 6s fellegvaira, festoi rendetlensegben szetszortfalvak merilnek fel. A sik sz6elen -mint valami oriaisi eziistkigyo lassu folyassal kanyarog z6ld barsonynyal beteritett agyaban az Olt tova. A brass6megyei Foldvar k6zseg keleti vegenel Mdri-avar festoi szep romjaival talalkozunk. Hidveg es Arapatak koz6tt egy kis siksaghoz erunk. Az idegen semmit sem lat rajta, mi figyelmet lekotne. Mi nem haladhatunk el megilleto6des nelkil mellette. Szent hely ez mincknlnk magyaroknak, hosok verevel megszentelt hely. 1848-ban itt szolaltak meg legelosz6r a szekely szabadsag vedelmeire

Page  137 11AROM\SZIiEKVARIRMEGYE. 137 a dicso emlekui Gabor Aronnak agyui; a lelkesedes s a hosies elszants/ag fenyes gyozelemre vezettek a maroknyi szekely sereget a tilnyomo erovel szemben. Meg egy fordulat, s Elopatakon vagyunk..AZ I-L(l'.ATAKI 1i"L)O. Elopatak. A mi Belgiumnak Spaa, Nemetorszaignak Pyrmont, Csehorszagnak Franzensbad, az az erdelyi reszeknek Elopatak. Elopatak Haromszekmegyenek egy kies volgyeben, gyonyorii tolgy- es btikkerd6kkel benott hegyek labainal teruil el, 624 meter magasan a tenger szine f6oltt. A legk6zelebbi vasuit-allomas Foldvar; innen a rendelkezesre all tarsas-kocsik 3/ o6ra alatt szallitjak Elopatakra az utast. A Romaniab61 jovoknek Brass6 az utols6 vasuiti allomasa; innen ket 6ra alatt kenyelmesen el lehet jutni Elopatakra. Elopatak az erdelyi reszeknek legregebben hasznalt furdoi koze tartozik. Meg is latszik ez a firdo kilsejen. Kinezese egeszen vilagfiirdoies.

Page  138 138 IIAROM(SZl-; KVA\'iMl E(YE. Az utakat diszes emelctes 6epilek, ponmpis villtk, f'irdoepuiletek szegelyczik. A telep also reszeben jol gondozott park teriil el. E parkban vannak a Jozseffi'herczeg, - 6s Diamna-forrdsok. Kornyezeteben talaljuk a grof Nemcsfele meleg-ftirdoket, a bal- es zongora-haizat, a szegenyek k6rhazat, a go6rg-keleti templomot, s ezen kiviil t6bb diszes epilletet kenyelmes vendegszobaikkal. EL6PATAK. A felso reszben hasonlo gondd(ll (poll parkkal talhilkozunk. Ebben buzog fel a Sv'/ijczi-forrds. Apark kzeleben vannak: a kenyelmesen bcrcndczctt Lobogo-hideg firdo, a r6m. kath. templom, ezenkivil tobb csinos epilet, a melyekben szamos kenyelmes es egeszscges szoba all a vendegek rendelkezesere.

Page  139 IIA ROMISZEKVARM EGYE. 139 A parkbol r6vid seta-ut vezet a Kdroly oldlt kirdlyrol elievezett meleg kdd- es hideg tiikor-fiirdokhez. Igen szep hely ez itt. A furd6o-epuletekre egy gy6ny6rii kert arnyekos fciinak lombsatora borul; a foldet ifju zoldben pompazo barsonygyep takarja, mely mint 6rias szonyeg tarka viragokkal van kihimezve. EL6PATAK. (F6OKT). A ket parkot egy, mintegy fel kilometer hosszu, harses gesztenyefakkal betiltetett s ket oldalrol elegans villak, lakohazak, vendegl6-eptiletek es iruicsarnokok altal szegelyezett szeles setaut k6ti 6ssze. A seta-uit fels6 feleben van a F'lekut szakszerui befoglalassal s f6l6tte diszes kupolas faalkotmanynyal. A kiut paratlan vize e helyet teszi a furdoi elet kozeppontjava;

Page  140 140 tAROMISZEi;KVA RMIRECG'E. a viz mint savanyLi viz dieteticus hasznailatra is igen kellemes; nagy hiret azonban mint gyogyito ital szerezte. A Fokfit vize Europa vasban leggazdagabb vizei kboz tartozik. Nagy fontosstgu a viznekl nagy sodabicarbonat 6s magnesiumbicarbonat tartalma is. A vas-, soda-, magnesium-bicarbonat Cs szensav olyan szerencses aranyban fordulnak elo az elopataki vizben, a milyenben azt Europa egyetlen-egy vize sem tartalmazza. E klortilmeny magyarCtzza meg az elopataki firdonek nagy litogatottsactgat. A ftirdovendegek szama - nem tekintve a turistakat 10 cvi (itlag szerint 1500-ra megy 6venkint. Az emberek legnagyobb rdsze gyomorbajos leven, a firdoi saison nyiltaval ezen bajban szenvedoknek egesz raja keresi fel forrasanal a termeszet-adta csodaszert. A vendegek nagy reszet ez ido szerint is a szomszcdos Romania szolgaltatja. Midon reggel, vagy deluttn a zene-pavillonban felharsan a cziginyzene, a seta-iton tolongo rendkivil elegans, diszes k6zonseg tarsalga'si nyelvebol kovetkeztetve valamelyik romaniai ftirdoben kepzeli magat az ember. A csal6dast novelik a mindegyre felhangzo olah dalok kesergo, panaszos, meghato, de ftltinknek idegen melodiiajukkal. Kedvezotlen idoben a stitt a Fokuit kozeleben levo, nagy kenyelemmel berendezett fedett setacsarnokban vegzik a vendegek. Ezen epiiletben van elhelyezve a gyogyszertar, ugyszinten az olvasoterem is. A seta-iton buzognak fel az Uj- es Anzza-forrdsok. Osszeteteltikre nezve kozel allanak a Fokuithoz. Elpatak 10 asvanyforrisa k6ztil hatot hasznalnak ivo-kurara; ezen gyogyitasmodra van ott ugyanis a fosuily fektetve. A Diana-kilt vizet melegfurdok keszitesere is

Page  141 HAROXMSZ1~KVARMEGYE.1 141 hasznaljak; ket forras a Lobogo-tiukrfurdonek, ketto a Karoly roman kiralyr61 elnevezett melegfurdonek szolgaltat vizet. A KIroly-ftirdoben lev6 tiikorfurd6t egy 160 R. homersekletti 6des vizforras latja el a sztikseges vizzel. A levego Elopatakon kellemes, enyhe; a k6rnyezo hegyek megvedik a furd6t a nagyobb levegoaramlatsoktol. ELTPATAK. (FOUT). A fird6-telepet gy6ny6or lombos erdok veszik kortil, melyekbe nagy gonddal fentartott fitak vezetnek be; az utak szelen lepten-nyomon kenyelmes padok hivjak pihenesre az arra seta16t. Nagy elonye az elopataki furd6nek, hogy a furdo-telep zajait egy par percz alatt felcserelhetjtik a legszebb cser- es nyirfa-erdo nema csendjevel, derengo f6nyevel, balzsamos illataval.

Page  142 142 HA ROAISZIKVA. R RME(;YvE. A grof Nemes-fele telek egyik oldalan levo hegy aljan terjedelmes csonakaz6 to van, k6zepen szigettel. A csonakIazais a furdo vendegeknek igen kedves idotoltese itten. A kristalytiszta to sima tiik6ren ring a sajka, a hegyr6l balzsamos illatot, madareneket, a ftirdro6l vidim zeneszot, a hegyek mogil kongo-bong6 kolomp-hangot, furulyaszot hoz szarnyain minden szello. Piratlan elvezet, egvS ilyen latogatott ftirdo-telep kizvetlen kIzeleben. i ErT(LOPATAK. A villakban, berhzzakban, vendeglkben mintegy 600 k6nyelmes, egeszseges s e mellett olcs6 szoba all a vendegek rendelkezesere. A berhtazak, uigyszinten a vendeglok is az igazgatosaig feltigyelete alatt allanak. Feltigyel az igazgatosatg a viz kezelesere, szetkiildescre is. A vizct a legt6kdletcsebb Oelhofer-Walser-f6le

Page  143 HAROMNSZEKV.ARMEGY E. 143 tolt6kesziulekkel toltik. A firdo egy megyei birtokosokb6l alakult sz6vetkezet tulajdona. Elpatak kirandu16-helyei. Elpatak k6rnyeke rendkiviil gazdag erdekesebbnelerdekesebb kirandulo helyekben; annyira gazdag, hogy ennek a reven uigysz6lvan turista-allomassa lett. Nem mulik el nap, hogy a Szent Anna-tolioz, a Biidisbarlanlghoz, a iaidldasi-, tusnudi-, kovdsznai- es zajzonifiird/;krc, Brassoba, a tomizsi-szorosba, vagy Silzjadba igyekvo turistakkal ne talalklozzek az ember. Sokakat von magaihoz az erdelyreszi Karpatok ket hegy6riasa: a Bicsecs es Kirdlyko is; a kirandulas e hegyekre azonban tobb idot vesz igenybe, faradsagosabb is, de mindenek felett jutalmazo. A kirandulasokra minden idoben kenyelmes kocsik allnak Elopatakon rendelkezesre. A Sinajaba utazoknak a ket oranyira fekvo Brasso a legelso allomasa. Brasso erdos hegyek k6rnyezte gyony6or volgyben fekszik. E hegyek m6gil mereszen emelkednek ki a hatarszeli havasok sziklaoriasai. A varos keleti oldalin, a belvaros k6zvetlen szomszedsagaban egy 965 meter magas, meredek hegy, a pompas Czeuk uiti fel sziklafejet. A varos fele nez6 resze gyonyoru btikkerdovel van fedve, teteje k6szikla. Ez, valamint a Czenk es a t6omsi szoros s6tetzold fenyves boritotta elohegyei k6zt elterulo6 Honterus-volgy a brassoiak legkedvesebb kirandulo helye. A Brassoba erkezo idegennek is rendesen a Czenk az elso uftja. Kenyelmes 6sveny vezet ezen alulrol megk6zelithetetlennek tartott gy6nyorui hegyre. A hegynel maganal csak a kilatas elragad6bb, mely arr6l nyilik. A hegy labanal az erdelyi reszek legnepesebb, legiparuizobb, legszebb fekvdsti varosa teril el; az odon eptiletekkel, szazados

Page  144 144 IIAROINISZ1KVTARMEGYE. templomokkal kirivo ellentetet kepeznek a szebbnel-szebb palotak, melyek szeles utczaiit, taigastereit szegelyezik; az utczatkon pezsgo elet, az elenk kozlekedes, a fuistolgo gyarkemenyek, az epiilo hazak, mind Brasso jovo nagysagar61 beszelnek. Brass6 a Czenkrol feltarulo panoraamcnak csak igen kis reszet teszi. Ott a Barczasag gyonyorti r6onja, festoi falvaival, tovabb Haromszek, itt a hatalmas Kirdlyko, a Bucsecs roppant k6-kolosszusa, amott a fogarasi havasok, a Hargita, a Piliske, a Csomcig, a Biudos-hegy kodbe veszo sziklafalaikkal; emitt meg a fonseges tomosi-szoros, a torkaiban elteruilo Hetfaluval. Magaert ezen kiltase6rt erdemes Brassot felkeresni; felkereseset kuilonben megerdemli maga a varos is, a mely amellett, hogy a legkellemesebb, meg a legegeszsegesebb tartozkodaisi hely is. A brassoi vasuti allomastol Sinaja ket 6ra tavolsaignyira van. Az ut a touiUos szoroson, legszebb hatairsz6li szorosaink egyiken vezet keresztiil. Jobbra a 1Keresztyenhavas (Schuler-hegy), balr a Nagyk6-havas (Peatra-Mare) emeli fel sziklafejet. A havasok ko6ztt a Tomos vize ziig ala, versenyt zajongvan a meredek vblgyben pri'szkolve, zakatolva felkapaszkod6 vonattal. Szemuink kifarad annak a sok ragyogo kepnek nezeseben, mit a termeszet - a legnagyobb mivesz - gyors egymasutanban elonkbe rak. Most mintha sotetzold fenyogalyakkal suiruin beakgatott alagLitban haladna az ember; csakhogy ezen galyak szaizados fenyok, egyenesek, mint a pclma, illatosak, mint a balzsam; csakhogy a falak ket magasan felnyul6 hegynek meredek sziklafalai, a zold galyak koztil mereszen kiugr6 csillogo szobor diszitmenyekkel. A sziklafal egyszerre meghasad; a tattongo resen egy csodaszep fenyoligetnek idylli k6pe t;irul elnk, kris

Page  145 HARONMSZEKVARMEGYE.14 145 tailytiszta patakkal, a biuija fdben legel6sz6- juhnyiijjal, a gyep zdld ba'rsonya-n hevere'szo pasztorffiu'val. A ke'peket mindegvre ma'sok, mind megragado'bbak vN1ji fel feyvse Ie boritott, sziklafalak ezer v6ltozatban, me11e'kv51gyek 6~serd~se'gekkel, szi klanyila'sokbo'l zuhatagolk-ban aldrohano' patakokkal, az elo~ttdnk mind jobban kibontakozo6 Bueseesesel, a technika'nak a term6 -szettel versenyz6" mere'sz alkota'saival. A vasiu't ddb~r6gve szdguld tovca; a terme'szet, ujabb ke'peket helyez ele'nk, mind ma'sokat, egyre lebilincselo~bbeket. A mi lelkdink nem 1k1:veti a vonatot fuftasa'ban, figyelem ne'lktil hagyja az ''Uij ke'peket; az az elo~renyulo6 sziklaszail ottan acnnyira magaihioz ragadja, lebilineseli. Epen 47 esztendeje t~i't~nt. Egy 28000 orosz katondhb61 afflo6 airadat zu'dult neki a t6rnbsi szorosnak, hogy tcal ahegyen a szabadsaigoke'rt kdzd6 mayarokat leverni segi L'se. Hosszi'i v'res kdzdelem uta'n aittbrtc a ga~tot, a melyct. a szoros bej axata'nai magyar hossik teste ke'ezett. Az iiradat tovahbbhaladt. Koza'klovak pata'j'ahak doboga'sa161l, a'gyuk dtib6rg6` zajaito'l volt hangos vilgy es erd6". Az airadat ele' Lij gait kerdilt. 1300 sze'kely vite'z a'llotta ultja't acz elo~re tWrteto6 orosz seregnek. Az 1 300-b61l mindenik egycgy ho~s, ki meg akar halni, ha nem gyo~zhet. E szikla kbrtil foglalt Ml'tl6st a kis sereg. Megt6rte'nt az 6sszeesapas. Csak rege'k emle'keznek ilyen kd~zdelemr0`l. Huszonegy egy ellen! Patakzott a ver, csattogott a szurony e's kard, b~imbblt az a'gyu'; hetven~5tnek e'rcztorka szo'rta a magyai-okra a hala'lt. Ke't orsza~g hallotta e szbrnyui harczi la'rma't. Az egyenetlen kdlzdelem rettenetes mo'don megfogyasztotta a magyarok sorait; a sza.mot azonban p6tolta a fokozo'd6 lelkesede's e's ho'sies ba'torsaig. Csak a halottak nem, harczoltak; a tbbb sebbo~l ve'rzo6 nehe'z sebestiltek is emberfeletti ero~vel kidzd6ttek. Az oroszok minden rohama iszonyu vesztesse'ggel visszaveretett. Ga'bor a6ron aigyuii, a hoSs6k to

Page  146 146 HARONMSZEKVARMEGYE. szuronyai, lelkesedese csakugyan csodakat miveltek. Leonidasnak es hoseinek harcza volt ez a Thermopyleknal; de haj! nem Ephialtes nelkiil. Mar-mar vissza akartak fordulni az oroszok, midon egy brassoi erdesz jaratlan 6svenyeken orosz csapatot vezetett a magyarok m6ge. A harcz el volt d6ntve. A kik megmaradtak, minden oldalrol bekeritve, csak er6feszitessel t6rhettek keresztil az ellenseg tomegen. A hos vezer t6bb sebbol verezve elfogatott. Vonatunk a hataraillomasra Predealra erkezett. R6vid pihenes utan sebes vagtatva indulunk a Prahova gy6ny6rii volgyen lefele; azonban nem sokaig gyonyorkodhettnk a termeszet bamulatos alkotasaiban, mert ime czelnal vagyunk. Sinaja a roppant Bucsecs laibanal, egy pompas fensikon fekszik. A miert a termeszet-kedvelo rajong, a miert veszszel, viharral szembeszallva szaz me'rfoldekre terjedo faraszto uitat vegez: alpesi hegyek buja tenyeszettel, gazdag allatvilatggal, fenyo oserdok illatos ligetekkel, vadul megszakgatott berczek csodailatos sziklaalakulatokkal, omlo zuhatagokkal, pompas retek kristclyvizii patakokkal, azt az ostermeszet pazar bokczuseggel mind egy csomoba rakta ide. Ezen videken, melyen meg csak pair evtizeddel ezelott egy olth remete kepviselte az embert, ma a tarsadalmi es politikai elet legelokelobbjeinck villaival talalkozunk; tiinderpalota mindenik, melyben csupa feny es ragyogas minden. A villak mellett parkok, bazarok, zenecsarnokok, paratlan elegancziaju hotelek, meses berendezesu vizygygyito intezetek. A fensik egy mellekvolgyeben a Bucsecs-fenyves sz61en Carmen Sylvanak, Romania fenkolt szellemi kiralynejanak nyaraloja. Az embert amulat fogja el ennyi feny, ennyi pompa, ennyi gazdagsag lattara. Nyugot minden kenyelmi czikke, gazdagsaga fel van itt halmozva,

Page  147 IIAROMSZEKVARMlEGYE. 147 napkelet ezen elrejtett zuigaban. A tindermesek kincseket 6er aranypalotaja ez, a legvadabb termeszet 61on. Kiralyi lakas, a legpoetikusabb k6rnyezetben; nem csodalkozunk rajta, hogy Romania koronas koltoje itt tart6zkodik legszivesebben. Itt termekenyil meg lelke, itt kap ihletet azon meghato elbeszelesek, azon gy6ny6ri dalok megirasara, melyeket k6nnyes szemekkel olvas, lelkesedessel dalol egesz Romania. T6bb idot k6vetel, nagyobb faradsaggal jar a Bucsecsre es Kiralykore, e hatarszeli hegyoriasokra valo kirandulas. Brassobol kocsin indulunk a torcsvari szoros fele; a szoros torkaban levo T6rcsvaron j6 hegyi lovak kaphat6k a kirandulasra. Ha a Bucsecs kirandulasunk czelpontja, lohaton nagy utat tehetunk felfele. Az ejjeleket fedel alatt tolthetjtk a szebeni Karpategyesulet vedo hazaiban. Utunk sziklakon, keskeny hegyi 6svenyeken, arnyas crdei fitakon vezet felfele; itt kopar sziklafalak, ott surii fenyvesek, athatatlan bozotok, amott tatong6 sziklarepedesek, ztig6 patakok alljak utunkat. Az uit, melyet immar csak gyalog folytathatunk tovabb, egyre faradsagosabb, a k6rnyezet egyre fensegesebb lesz. Vadul megszakgatott kopar sziklafalak, szedito sziklarepedesekkel, csattogo vizesesek szeliden tova sikamlo buvo patakokkal, tatongo barlangok sziklas vadonokkal valtakoznak. Nemsokara tul vagyunk a fenyves region is. Fuvel diisan benott fensikon haladunk az etheri tisztasagu levegoben tovabb; a fensik szelen felbugyogo forrasok kristailycseppjei uj er6t 6ntenek faradt tagjainkba. Nemsokara a Jalomicza erd6vel, sziklat6megekkel szegelyezett gy6 -ny6rti volgyebe szallunk ala. Egy ilyen szikla-t6megben asit a hires jalomiczai-barlang oriasi szaja felenk, a barlang hatalmas torkaban kaluger-kolostor es kapolna emelkedik; egy vallasos olah fiiur epitette 100 evvel ezelott a kaluger-szerzetesek szamara. 10*

Page  148 148 IliARO\MSZEKVARMEGYI,. Jitratlan szikla-gerinczeken, szedito orvenyek felett, kietlen volgyszorosokon, g6rgeteg- es homezokon kell keresztil vergodntink, mig aBucsecs legmagasabb orma ra, az Omura feljuthatunk. Az Omu csiicsa egy meglehetosen kop(cr szikl/as fensik. A felh6kben uszo sziklaorom kiugr6 bizarr sziklaalakulataival, gy6ny6rti kristalyvizit tavcval, erdekes allatvilagdival, saja tos fl6rciaijval Svajcz felseges sziklahegyeit juttatja esztinkbe. Az egbenyulo szirtek oldala itt nem kopilr; teljes virigdisziikben pompitznak, ragyognak egy-egy tomott bokorban a bajos havasi(,yolpil'nak, a szikla.k e gy6nyi6ris6ges viriga nak gyapjas, poszt6 -szerti, feher csillagai. A kilictas, mit innen elvezhettink, minden k6pzeletet feltilm6l nagyszerusedgevel, feloleli az erddlyi reszeknek Istentol megaldott szep fildj6et teljesen s ezen kiviil fel Olthorsztgot. Igen erdekes kirAndul6-pontfil szolgal a 2241 meter magas Kirdl'ykJo is, az erdelyi reszeknek ez a legszebb formaju sziklahegye. Az 6t ide azonban talan m6g faradsagosabb, meg veszelyesebb. A brasso-rosnyo-zernesti uiton konnyen jutunk el a hegy aljlhoz, illetoleg a KiraClyk toveben all6 ved6 haizhoz. Utunk zuhatagokban ala om16 hegyi patakok volgyen, azok koves medreben, gorgetegmezo6kin, majd egy sz6tsz6rt kunyhokbol a116 havasi telepen vezet keresztiil. Mind jobban elkeskenyedo hegyi 6svenyeken, ittalan utakon, leszakadassal fenyegeto sziklafalak menteben, tatongo barlangok, borzadalmas sziklauregek, 6riasi sziklarepedesek mellett visz utunk tovctbb. Nemsokara az a keskeny 6sveny is eltinik elottunk; a talaj elvesz labaink alo6. Szedito mclysegek koz6tt, sziklaszakadekok utvesztojeben, hegygerinczeken, gerinczeleken, olyan uitakon, mely csak e sziklafk foekessegenek, az aczelizmu zergenek biztos, csuiszva, kuszva, kapaszkodva kell tovabb haladnunk, hogy vegre a tetore jussunk.

Page  149 HIARONMSZEKVARMEGYE.14 149 Az tUit kimondhatatlan fdtradalmait elfelejteti az, a mi itten feltdtru1 szemndnk elo~tt. Mintha szemtink hIatoereje egy varazsige hata'sa alatt egyszerre megsza~zszorozo'dott volna. E16"tttnk Mag-yarorszaig legszebb, leg'I~dottabb re'sze Erde'ly, aranyszemti buzait ad6' ro'naival, nektatrt szdlr6 dombjaival, aranyat onto' erdo~s hegyeivel, nagy kiteijede'sU vide'keket megterme'kenyi't6 folyo'ival. Ladtj uk e f6ldet k6rtdl6vez6" erde'lyi Ka'rpaitokat, az erde'1yi re'szeket e's lako'it egy ezrede'ven keresztdl ve'szben, viharban megoltalrnazo, bevehetetlen sziklava'rat. Laitj uk e hatalmas sziklava'rnak felhO~kbe vesz6" b('stydiit: a Csuka'st, a Negojt, a Szurult, fent messze e'szakon a roppant Cziblest, keleten a Kelemen havast. A Kir~dyko~n ttiil feittinik Roma'nia is a Babuska e's Batrina hegyla'nezolataival, a Dumbovicza e's Jalornieza szep v61 -gycivel. Ezen nagyszerti latvainyon kivWi egy e'rdekes terme6 -szeti ritkasdigga1 is kedveskedik a Kirdl~yko6 latogato'jainak; itt e'szlel-het6" a hires kiradlyko~i viszlhang, mely egy 15 szo'tagos mondatot tiszta~n, fokozott ero~vel, d6rge'sszertieg ad vissza~.

Page  150 fl - I~ Szent-Gy6rgy. 16patakr6l szuk volgyon, lombos erdok kozott visz utunk tova. Az erdobol kierve, megnyilik a volgy s kitarul elottink az aranykalaszt erlelo, a delibabot ringato hironmszeki rona. Merhetetlen siksag ez, puha termnofolddel, aranysarga buza-tablakkal, zoldelo vetesekkel, gazdag legelokkel. A k6p fels6 resze Sepsi-Szent-Gyorgy piacztinak egy r6szet, az als6 a megyehazat 6s a honved-szobrot nbrtizolja.

Page  151 SEPSI-SZENT-GYORGY. 151 A siksagon szamtalan helyseg van elszorva. A k6zeli k6zsegek feher hazik6i hivogatolag integetnek felenk a zold fak suirujebol. A tavolabb fekv6knek csak a tornyuk latszik. Kelet fele a tavolban hosszura nyujtott, hullamos vonalokban s6tetlik a keleti Karpatok lanczolata. Alattunk Szemerja, Sepsi-Szent-Gy6rgynek kilvarosa, az egykor hires dohanytermo hely, tovabb Szepmezo', a Szekelyfbld aldott Kanaanja, a mely k6ruil csillogo arkot von az Olt es a Feketeigy. Haromszeknek minden zugahoz, minden rogehez valamely t6rtenelmi esemeny emleke tapad. Minden halom egy temeto itt, melyben nemzeti kizdelmek hosei porladoznak. Szemerja is veres, de dicsoseges harcz emleket orzi s adja at az ut6kornak. 1849. julius 23-an t6rtent, hogy Clam Gallas osztrak tabornoknak orosz csapatokkal erositett serege Szemerjanal megtamadta Gall Sandor szekelyeit. Elszant kilzdelem fejlod6tt ki, mely belenyult az ejszakaba. Az 6go Szemerja langja gyujtott vilagossagot az 6ld6klo harczhoz. Ennel a remes vilagitasnal dolt el az itkozet Sepsi-Szent-Gy6rgy felett azon a magaslaton, a hol a k6rhaz epilt fel. Az Isten, ki a szekely karjaba aczelt, szivebe vitezseget adott, gy6ztesse tette 6t ez alkalommal is az ellensegen. Osztrak, orosz veres fegyverrel, megtepett harczi dicsoseggel hagytak el a csatatert. A kelo nap sugarai csillog6 harmat helyett parolgo verben furodtek a szemerjai sikon. Sepsi-Szent-Gyorgy a Szekelyfoldnek legregibb varosai k6ze tartozik. Lakoinak szama 5632. Csinos, cserepfedeles hazai, elenk forgalmu szeles utczai, diszes boltjai, tagas f6tere, arnyekos setahelyei nagyon kedvezo benyomast tesznek az idegenre. Maga a varos az Olt folyo jobb partjan, siksagon teril el. A varos eszaki vegenel egy magaslaton emelkedik a reformatusoknak a tizenhatodik szazadbol valo temploma.

Page  152 152 SEPSI-SZENT-GYORGY. A templomot 16vo-resekkel ellatott, kett6s fal kornyezi. A varkastely most erdekes rom, fest6i ekessege a varosnak; egykor eros vara, biztos menedekhelye a varos nepenek. Ebben a templomban ds varkastelyban 1l a varos multjanak emleke. Latasara hairomszaz6tven esztendonek meg nem szakad6 klizdelmei vonulnak el szemeink elott. A templom es a varkastely felett az idok folyaman szamtalan vihar tombolt keresztiil; sokkal daczolt, nem egy elseperte, a tatar is feldulta, a t6r6k is elpusztitotta. A lak6sok ujra felepitettek a templomot es varkastelyt. A templomban ismet felhangzott a zsoltarok vigasztalo, erosit6 szava, a varkastely ismet befogadta a falai k6zott oltalmat kereso nepet. A varos legszebb puiletei a f6ter k6rtil csoportosulnak. Ilyenek: a polgairi leanyiskola eptilete, a varoshatza nagy tanczteremmel, vendeglo-, kaszino-, bolt- es hivatalos helyisegekkel. A vciroshaz mellett emelkedik a Mikokollegium ketemeletes, diszes eptilete. A Miko-kollegium internatussal 6sszek6t6tt f6gimnazium. A kitino iskolat gr6f Mik6 Imre fejedelmi adoinanya (60,000 forint) es a vairos aldozatkeszsege emelte arra a kulturalis niveaura, a melyen ma 1Ill. A Mik6-kollegiumban talalt ideiglenes elhelyezest a Cserey Jinosne bokeziisegebol letesiilt,,Szekely muzeum" is. A muzeumhan sok erdekes es megtekintesre melto rcgisdget, oklevelet, termeszetrajzi targyat, historiai emleket 6riznek. Szep epuiletek a f6ter nyugati oldalain a varmegyehaiza es a Ferencz Jozsef-korhaz cpiilete is. Az epiiletek elott arnydkos fasor vezet vegig. A f6teret hatalmas granit-piramis disziti, a Inelynek alapk6ven ket oldalr6l szepen kifaragott oroszlanok pihennek. Az emlek-oszlop rendelteteseir1 szaimot ad ai rajta levo felirais:

Page  153 SEPSI-SZENT-GYORGY. 153,,Az 1848/9. 6vi szabadsagharczban Htromszeken es Haromszekrol elverzett honvedek emleke.",,Ok a szabadsagert s a hazaert kizdve esenek el; e1 or6k emlekuk, mig el magyar, el a szabadsag.",,A nepjog es 6na(ll6 haza vertanuinak emele ezen szobrot emlekul a halas utokor." A jelen kegyeleterol tanuskodo emlekoszlop keso idokig hirdetoje lesz a mult idok klizdelmeinek es dicsosegenek. A regi hataro6rsegi epuileteket nagyreszt az allami mentelepet gondozo katonasag szamara foglaltak le. Az eptiletek elott gondosan fentartott, arnyekos setaut vezet tova. A varos egyik legnagyobb nevezetessege a szovogyar.,,Az elso' szekely szozo'gyar reszveunytadrsasdg" sz6vogyiara mintegy 54 meter hosszu, 14 meter szeles egyemeletes epiilet. A gyarhelyisegben -afoldszinten ugy, mint az emeleten --- egv-egy 42 meter hosszu, 14 meter szeles sz6voterem foglal helyet; ezekben a sz6voszekek, illetoleg sz6v6gepek hdrom sorban sorakoznak. Az epiilet t6bbi resze irodanak, ugyszinten fonal- es aruraktarnak van fenntartva. A gozgep- es kazanhaz egy ldilon szarny-6ptiletet alkot. Az emeleti sz6voteremben miikodo Jaquard- es nyist6s gdpek csango asztalnemiiek es ruhaizati czikkek elo(tllit islara szolgcilnak; a f6ldszinti termet mechanikai szovdsre rendeztek be, a modern technika minden ujitasdval. A gyarban pamut- es lenfonalbol valo a'rukat: frtfids noi mos6ruha-szoveteket, asztalnemuieket, torulk6zokendoket, asztal-terit6ket, szonyegeket sat. keszitenek. GyIrtmnanyai rdszben eredeti szekely es csang6 czikkekbol dallanak, melyek eredetisegiiknel, j6saiguknal, olcsosciguknal, csinossaguknal es tart6ssaiguknal fogva nemcsak haztnkban, de RomMniatban, sot Becsben es Nemetorsz'Igban is keresettek.

Page  154 154 SEPSI-SZENT-GYORGY. A gyar szottesei idehaza is kezdenek mar jobban elterjedni s hogyha a hazi asszonyok nemi elonyt nyujtananak ennek mas fajta szottemenyek felett, s mint hazai termeket ezen szempontbol is felkarolnak: a szekely szottes igen keresett czikke valhatna s a vallalat megizmosodasat is elosegithetne. A gyartelep a mellett, hogy szamos szekely embernek ad kenyeret, a szekely munkasoknak - kik a gyari ipar okszeru fogasait ertekesitik a haziiparban -- kittino isko1aja is. A sz6v6gyar letesiteseben legnagyobb resze van Potsa Jozsefnek, a varmegye f6ispanjanak, kinek aldasos tevekenysegerol az alkotasok, - a humanus- es hazafias tenykedesek, - aszekelyek felsegiteset, aSzekelyf6ld emeleset czelzo intezkedesek egesz sora beszel. A szekely vasut, - melynek Sepsi-Szent-Gyorgy egyik f6oallomasa- mair eddig is ereztette a varossal jotekony hataisat. A vasut altal Sepsi-Szent-Gy6rgy szekely gabonapiacz lett s gytilekezo helye az idegeneknek, kik innen szelednek el a szekely firdokbe a szelrozsa minden irinyaban. Sepsi-Szent-Gy6rgy k6rnyeke. Sepsi-Szent-Gy6rgy deli vegenel a savanyi- es kenes vizek egesz sora buzog fel. A j6 vizeket kevesen ismerik, meg kevesebben hasznaljaik. A k6zelben, a Debren jobb partjan emelkedik az,,Ork6" nevui, kupalaku, magas sziklahegy. A hegy sziklaanyaga kituino epilet-k6vet szolgaltat. Ebbol epiil az uij Sepsi-Szent-Gy6rgy. Ide nem messze, a Sepsi-Szent-Gy6rgyrol Gidofalvara vezeto uit mellett, egy fivel benott, magas sirhalom domboriIl. Gyertyanffy Ferencz honvedszaizadosnak s szazada

Page  155 SEPSI-SZENT-GYORGY. ' 155 vitez legenysegenek sirhalma. Harczoltak, mint a legendak h6sei, a gyozelem remenye nelkil, elestek egy szalig, meghaltak a hazaert hosi kuzdelemben. 1849. julius elejen t6rtent, hogy a kisded csapat feltartoztatott egy egesz orosz sereget. A szazad egy legenye sem mozdult helyerol, hanem hosiesen kuzdve kitartott addig, mig elverzett az uto.lso is. Sepsi-Szent-Gyorgyt6o nyugatra, alig masfl 6raja6rasnyira van a Sugas-fiirdo. Utunk ide a Pilisken, fiatal nyar- es btkkerdokon vezet keresztiil; a tetorol leerve, egy sziikvolgybejutunk, melyet a Hamvas patakaszel at. E szuik, dekies vlgyben, magas fak lomb-satoraban talaljuk a sepsi-szent-gy6rgyiek kedves kirandulo- es nyaralo helyet: a Sugas-ftirdot. Ez igenytelen furdotelep nehany csinos villabol, vendeglobol, hideg tiukr-furdob61, egy ivokuitb6l es t6bb hasznilatlan asvanyforrasbol all. A Sugas-firdonek egyik nevezetessege a G'lo' vagy Gyilkosbarlang. A barlang szensavgazaban sok rheumas beteg, eletunt, a sorssal s 6nmagaval meghasonlott keresett es talalt gyogyulast. Ritka az az ev, hogy a barlang meg ne hozna aldozactat. A Sugas-firdonek eddig tisztan csak helyi jelentosege van; kitino6 termeszeti kincsei, egeszseges fekvese, tide levegoje, pompas iv6- es asvanyvizei teljesen melt6k arra, hogy azt Sepsi-Szent-Gy6rgy varosa, mint tulajdonos, a legnagyobb figyelemben reszesitse. Sugas-firdo a turistanak kellemes es jutalmaz6 kirandulasokat kinal a k6rnyezo erdosegek szebb pontjaira s a 1020 meter magas G6rgo-re; ennek csiucsro6l pompa's kilttais nyilik az Oltra es kies volgyere.

Page  156 15G( ' SEPSI-SZENT-(;YORGY. Sepsi-Szent-Gybrgyrol kiindulva az eszakra vezet6 fit menten balrol Arkos. Ki'rispatak (a KaIlnoky grofok osi lastelya)val), Kdclnok, s a regenyes fekvesii Zalan, jobbrol Gidofahla, Fotos, Mlartonos, Etjf'lva, Zoltdn es Bodok - egytol-egyig takaros szekely falvak - tunnek szemuinkbe. Bodok k6zsegtol mcisfel kilometernyire, a bodoki havas delnyugati aljan, egy kisse emelkedett helyen, erdo szelen buzog fel a gazdag bodoki,,3latild-forrdts". A forrais vize kristcilytiszta, kellemes, csipos, savanyu izi; a rovid idokozben hatalmas buborekokban elo6tro szensav-gaiz mintegy alland6 forrasban tartja a vizet. A vizben rendkivtil gazdag forrast a tulajdonos k6zsegekt61 (Bodok, Zoltan, Etfalva, Gidofalva, Fotos, SepsiMartonos, Angyalos, EresztevenV, Besenvo) Gyr1gy J6 -zsef vette berbe. Vizsgalatom eredmenvehez keppest a viz a legjobb alkalikus savanyvi viztink. Kittino mint borviz, kitiino mint gy6gyito viz. Egy kiv5alo budapesti orvos es balneologus szerint a hurutos bajokban piaratlan orvossag lesz a Matild-forras vize. Csodak nem tolrtennek; de sok szenvedes fog megenyhtilni, sok kialv6 remeny kap majd fij langra caltala. A piacz el van arasztva magyar /asvanyvizekkel; a vasfitak ezen feliil meg a klilf6ldi vizek versengesdt is reank zuditottak. Az ilyen kellemes, gondos es tiszta kezelesii, csinos kiallititsi asvtnyviz ennek daczaira megtaltlja a maga fogyaszto k6oz6nseget. A Matild-viz kristailycseppjeiben sokan fognak tdtilest, gyogyultist keresni, sokan, klilonosen a rossz ivovizzel biro magyar Alf6ld6n, a szckelyf6ldi cisvanyvizek ezen j6vendo piaczan. Az ivo borviz-kittol dszakkeleti iracnyban mintegy 600( meternyire, erdok kl6z6tt, egy melvedesbol buzog ki a firdo'-viz. A viz 6sszetetelere nezve foldes-vasas sava

Page  157 SEIPSI- SZENT-GYORGY. 157 nytiviz. A viztart6 aljan vastag retegben kivalo rozsdav6r6s csapadek elarulja a viz nagy vastartalmat. A forras korWil regen firdoberendezesek voltak; a bodoki fiirdot a mult szazad vegen sokan latogattak.,,A napkeleti hegysorbol egy patak siet le, a VNirpataka. Ezen patak jobb oldalan buzog ki a bodoki-szemnviz. A forras vize szep, tiszta; azonban kenmaij szaga van. Forrasinail feher, sik salakot rak le a k6vekre. Ez a viz a faj6s szemeknek megbecsulhetetlen orvossag. 1830-ban c hely egeszen a maga vadsagaban allt, a forras azert megis nagyon latogatott volt. A forras mellett levo bokrok be voltak teritve szemmoso lenrongyokkal." 1) Bodok felett emelkedik az 1 195 meter magas bodoki /havas; lejt6ojn Kincsats-var festoi romjai lathatok. Az Olt jobb partjdra terven, Bodokon feluil --- Oltslzei kIzseget 6rjuik. A kozseg elnevezeset talan 6sszefuggesbe lehet hozni azokkal a,,szemek"-kel, melyeket a hegylak6k a foly6k, patakok csillogo vizeben latnak, a melyeken at, - szerintik -- a sotet szikla melyebe elzart lenyek bamuljiak a riapvilagot es z6ld erdot; a melyeken at a b6rtne6bol elszabadult nimfa vidaman nezi a kek eget, a fakat, a fuiszalat, s a ringo nadat. 2) Oltszem jomodui szekely k6zseg; eszaki vegen, az Olt-part egy emelkedesen renaissance-stylben epult szep kastely koti le az utas figyelmet. Elo-udvarait hatalmas falak veszik korul. A kastelyt 1827-ben gr6f Mik6 Miklos epittette Herecz-var romjaib6l. Oltszemen feluil emelkedik a Varteto; a tetot surilin benott fak erdekes romokat rejtegetnek: Herecz- vagy Mik6-varanak romjait. ') Kovari Lasz16: Erdely Folde ritkasagai. 1853. 2) Reclus: A patak elete. Budapest. 1894.

Page  158 1 ~ t II t i' 'I s I if U 1;-it i 1 i '~ rsi I '' I rur a,kbiP ILfrT:,~a""" t?1)~ ~5. i~ "~r uR~aP,, pu;:7.t'~' rN"lr, riII-1ulq. C.Vd: t 18,, /U~/~ ' SrY "* I 1,` IcC q I L1..~dt%:~~ d~6~t~,a9:~ ~ " ~IJ1:'" ~liJ L iil;'f*"l — i351y~- ~I. ITil*l;j ilX Ilkhr "I -—;AopmmwWF - Per ot,"Aw - -.W ~ ~-~~-~ - — _. A MALNASI TIERKULES-FURD6.

Page  159 SEPSI-SZENT- GYORGY. 1 59 Az uit Oltszemen feluil az Olt tulso partjara ter at; itt talaljuk Mdlndst, ezen oldalon Haromszekmegye utols6 k6zseget. Malnas k6zsegtol 1/4 6ranyira van a kies mdlndsifiirdo. A tengerszin felett 584 meter magasan fekv6 fOrdotelep az Olt folyo jobb partjan teruil el, egy minden kellemetlen leveg6-aramlast61 vedett gy6ny6ru tersegen. A telep csinos villakb6l, lak6- es furd6hazakb61, vendeg16b61, zene- es tanczpavillonbol all. Az egeszet izleses es nagy gonddal fentartott park veszi k6ruil; nagy gondozasban reszestilnek a fakkal suruin szeg6lyezett seta-utak is, kiul6n6sen azok, a melyek a fird6kh6z es az erd6be vezetnek. Fuirdoi kiozil a Herkules-fiirdo meltan tett nagy hirre szert; vize szendioxidban es kenhidrogenben gazdag, 130 R. homersekletui viz. A medenczebol sirun elo6tro szendioxid-buborekok a vizet allando mozgasban tartjak. A furdo fol6tt csinos firdohaz emelkedik. A tuikr ket nagy,, lobogo" medenczere van osztva; a firdoket az 6ltozo szobak cgesz sora veszi korul. A setater also vegen van a vasasfirdo, vasban, szendioxidban duis 120 R. homersekletiu vizevel. Ezen furdo6epletben van elhelyezve a meleg- es a moor-ftirdo is. Ezen ut6bbihoz az anyagot a furdo teriileten talalhato igen j6 vasas-lapfold szolgaltatja. Ivo-forrasok: a f'klit, szendioxidban rendkivuil gazdag, elvezeti- es gyogyito viznek egyarant kituino vizevel, az ujkzt vasas, savanyu vizevel es a Mdria-forrds szensavban, sz6da-bicarbonaban es konyhasoban gazdag vizevel. Ez ut6bbi viz elemzesem tanusaga szerint kituno lugos, s6s savanyu viz. Azokat a vizeket, melyekhez 6sszetetelet illetoleg legk6zelebb all (seltersi, gleichenbergi) nemcsak helyettesitheti, de hat6reszeiben feluil is mulja.

Page  160 160 SEPSI-SZENT-GYO0RGY. A mrilnasi iv6vizel kituino szolgplatot tesznek az emeszt6szervek bajaiban. A furd6ket fcltuin6 eredmenynyel hasznriljik csiizos, kOszv6nyes bajokban. A lak6ohzakban 6sszesen 120 butorozott szoba 'ill a vendetgek rendelkczesere. A malnasi flird6-telepen szendioxidghfz-klio6mlesekkel is talilkozunk. Ilien a l gozl)'-barlari-, ilv en a szeti- S /il-,(-zlI( is. Ez ut6bbiaknAl a gAlz csoveken t6dul ki; a ki6mlo gazt szem- ds filbtntalmakl enyhitescre hasznailj'k. Szendioxidgaiz 6mlik ki minden ffirt, vargy asott melyedesbol, az Olt medr6bo6l, s6t az Ais6 es kapa nyomitb61 is. A mrilnisi szendioxid-folri(lsol1kbl t fejlo6d6 gaizt tekintve annak tisztas/'g(tt es nagye mnennyiseget czelszerLien fel lehetne hasznAlni folv6sitLsra. A levego Mailndson balzsamosan envhe mdg az esti 6rAklban is. A s6tatit a hirsak alatt, aL bugyog6 Herkules, az Olt feh6r ptiras berkei, a s6tetlo6 Hentermezxo s ( somag kellemes bajt k6lcs6n6znek a kis telepnek, a holdsugarakt6l megeztistozott lak6ohazaknak. IMAlnas egeszseges leveg6je, kituno vizei, szep videke 6vrll-evre tobh nyaralot hoditanak ide. MIalnaison feluil az Olt volgye 6sszeszorul; ezen szo-. rosban egy magaslaton fekszik MikJo-Uljfalu. Itt az ittsz6 -l6n pompcis vasas savanyVviz-forrlis buzog fel. Kit erre vezet itja, az a vizet akarva - nem akarva megizleli, oly szivesen kinailjak a,,firiss borvizet" poharaikban a kocsinkra is felkapaszkodo gyermekek. Miko-Ujfalun till a megvialtozott talajhoz 6s klimiihoz kepest a vegetaczi6 is megvaltozik. A szantofoldek helyenkent lejt6kre kapaszkodnak s csak Airpaval, zabbal fizetik a keserves verejteket. Tovaibb haladva Biikszdd-ot {erjik. Ez a falu erd6s hegyektol hatarolt fensikon, a tusnadi szoros als6 torko

Page  161 SEPSI-SZEN'r-GYORGY. 161 lataban fekszik. Bikszad 1782-ben keletkezett, a midon gr. Miko az Ujfaluban volt uvegcsirt oda helyezte at; az ivegcsuri munkasok: szekelyek, olahok, nemetek es csehek nepesitettek be az ij k6zseget, a mely ma mar egeszen magyar. BUjKSZAD. A falu k6zeppontjan nagy fekete faalkotmany emelkedik: gr. Mikes Benedeknenek Uiveggyara, a Szekelyf6ld egyik legtekintelyesebb ipartelepe. A gyar izleses k6szitmenyei, palaczkjai, k6sz6orilt, festett iuvegtargyai egyre nagyobb piaczot h6ditanak itthon es a szomszedos Romaniaban. Hol a Nagy-Murgo mellett a Kis-Murgo lapul meg, az Olt es a beleszakad6 Rakottyas patak k6oztt, - a KisMurg6hoz tamaszkod6 hegyfokon Vdpa vara terjedelmes romjai lathatok. A balparti fenyvesben meredeken felemelkedo hegyoldalon haladva 3/4 6ra alatt Tusnad-fiirdon vagyunk. 11

Page  162 A alvanyos Jirdao. Lorjai Biidosbarlang. I 4 ~z~r~E. t ' Erd6s hegyeken it, helyenkint valosagos oserdok kozott visz utunk Bikszadr61 hazank egyik legnagyobb termeszeti nevezetessegehez: a torjai Bud6s-barlang-hoz.

Page  163 3ALVANYOS-FUJRDO. TORJAI BUDOS-B3ARLANG.16 163 Hairomsze'kmegye Als6'-Torj a k6zse'genek hata'ra'ban, a Bailva'nyos- es Zsombori-patakok vi'zvailaszto'j'ah, a So'smezonek nevezett fensikon - tbbb forrnis buzog fel s n'h'ny esinos 6ptilet: 1ak'haiz, vend'g16, ftird~h'iz emelkedik. E kis telep a Badlvadnyos-fiirdod. A telepen felfakado6 asva'nyforraisok 6isszete'tele rendkivti va'ltozatos. Van itt egyszerui savanyu~viz, vasas savanyiuviz, glauberso't tartalmaz6' savanyuviz, ti mso~sviz, szabad ke'nsavat tartalmazo6 viz (kis timso6-forr's); e6rdekes tudni, hogy szabad ke'nsavat a terme'szetben eddig ele6 csak Amerika ne'ha'y folyojaThan (Rio-Vinagre), Uj-Granada egy melegforra'sa'an, Tenesse e's Ja'va egy-ke't vize'ben talailtak csupa'n. A Btid6s-fdirdo~t nem sze'p fekve'se, nem va'ltozatos 6sszete'tel(i, tombolva e16tWr6" csodahata'sui forra'sai, nem nagy kiterjede'suie's kitu'n6 'min'ose'g'u'vasla'pja teszik vilaigra szo1 terme'szeti nevezetesse'gge', gyilkos gaizokat: sze'nsavat e's ke'nhidroge'nt kilehel6" s sze'ngaizokkal telt solfatair'ii, barlangjai; a Gyilkos-, Timsd's-, s mindenekfdl6tt a Thids-barlang azok, a melyeknek a Bdid6s-fdrd6" hirneve't k6sz6ni, s a melyekto~l j~vo~j'et, a 1egf~nyesebb j6vo~t vairja. A telepro"l keskeny bokrok, fdik e's szikla'kkal szege'lyezett hegyi iit vezet az 1053 me'ter magassaigban levli barlanghoz; az iUit rnellett itt-ott sirk6vek fehe'rlenek, a melyek alatt Ca barlang aildozatai aluszsza.k 6r6k a6imukat. E szerencse'tlenek k~izui1 t6bben az igazsa'g, ma'sok a zsarnoksaig sujtolo6 keze elo51, sokan a szegyen vagy az e6let elviseihetetlen terhe'nek nyoma~sa alatt kerestek e's tala.ltak itt menede'ket. Ha'nyan vannak, kik a helynek veszlyes volta't nem. ismerv'n, mire scm vigyazva 1pe a barlangba, s hala'lukkal ado'ztak? K6zeledve'n a barlanghoz, megcsap benntinket a kidrami6' ke'nhidroge'n szaga; k6zelebb jutva'n, a szag mind ero.s~ebb' e's ero~sebbe' lesz; me'g egy fordulat, s megnyi'lik

Page  164 164 BALVANYOS-FUTRDO. TORJAI BUDOS-BARLANG. elottink a szikla-hegy, a Budos-barlang 6riasi torka asit felenk. Koszorus k6ltonk, Jokai M6r, csodalatos szinekkel, buibjos ecsettel 6r6kitette meg a kepet gyony6or regenyeben, a,,Balvanyos var"-ban. Bemutatjuk ezt olvasoinknak.,,Rengeteg oserdok k6zepebol tolakodik elore egy oriasi berczt6meg; egymasra hanyt diiledezo sziklak romhalmaza, mintha egy bedolt tiizhcinyo volna. Oldalait kiegett likacsos surlo6kvek fedik, erczsalakmaradvanyok; mogyoro-, galagonya-bokor cseneveszik a hasadekok k6 -z6tt: azokon is rot a level. Csak a pemetfii latszik itthon lenni, s a sirok es romok ket viraga: a kovi rozsa, meg a sarga szaka. A halal orszaiga ez. A bercz oldalkn, fenn a magasban cisit egy szikla-odu; felrediilt gillik kepezik orias kapujat: majszinii, rozsdaveres sziklak, fekete erekkel. Hanem a barlang sza ja k6orl sl'rgcin van zomInczozva szikla es padmaly; mint a penesz, iugy lepi be a halvcnvsarga nyirok az egesz kornyeket. S a bejairat elott rcszkctni latszik a leg, mint a delibab; a k6vek tanczolni latszanak; az 6r6kke nyitott kapu reszket ds a fold maga libcg-lobog. Itt van a pokol tornficza. Mi leheli fel azt a hal/lad ldeget, onnan a szikla melyebol, a mitol meg a felette elrepLilo madar is leesik? Kinek a szavara nyilt meg ez az ireg, a mibe ember ha belepett, tobbe vissza nem tcr?" Dante ilyennek kepzelte magCnak a poklot, sotet borzalmaival. A barlang hoszsza 1884-ben 14, szelessege 2, magassaga, a hol legmagasabb 6-, a hol legalacsonyabb 2 meter volt. A barlang oldalfalait a gaizokbol kivcilo lkenvirag-alakzatok diszitik. A barlang befele lejtos, de a gcizok felszine vizszintes iranyu. Ezen also gazreteg, valamint annak felszine, rezgese, hullamz/asa, aramlasa a 90-es evek elejeig, mig a barlangot szandekosan meg nem sziikitettek, vilagosan kiveheto volt.

Page  165 a ~c"~ r. ~ rPc -c d971e$lglCa`IBRi*'r7;1.,5* -~SE I~aBZ~IILR6a%-BLPr,~ r ~ ~n, 5 " r 4~r BJ, rr g ~; ful 1 o PSLP3~; It)a;Pi^l~aaajF;iePra ,q.B;L c;;a"j~~ I Y r 1 '? I 'J1 T:ifl:3 1 c ~s..Ler J;PP-rsl I ~PFPr4(IBTI;r nrs ~ aa;s.;pce I,.;spp~as%d,:l~sxL"laClil `*:*`

Page  166 166,BALVANYOS-FURDO. TORJAI BUDOS-BARLANG. A bejarat mogott egy kis gyermek is baj nelktil megallhat; a barlang feneken pedig egy kozepnagysagu ember feje folott mintegy 2 meter magasan csapnak 6ssze agyilkos gaz hullamai. A barlang aljan levo koretegek izzadni latszanak; a lecsepego vizet cserepedenyekben fogjak fel, s azzal szembetegek mossak szemeiket. A mi a nagy hirre vergodott csepeges osszet6telet illeti, abban szabad kensav mellett aluminiumot, vasat, meszet es chlort mutattak ki. A kensav, mint a kenhidrogen, illetoleg a ken oxidacziojanak termeke keletkezik. A Bud6s-hegy --- gy latszik - kentermesevel vonta magaralegelobb a figyelmet. Foljegyzesek igazoljaik, hogy itt hajdan kenbinya volt s hogy a nemzeti fejedelmek koraban meg banyaisztak a kent. Torja e banyajaetrt mint banyahelyseg sokaiig kepviselve volt nemzetgyileseinken. 1) J6 regen tudjak, hogy a Biuds-barlang es a szomszedos barlangok merges levegovel vannak tele. A hegy eszaki oldalan a Gyilkos barlang romjai f6oltt elrepCilo madarakat a ki6mlo gaz leszediti; a barlang el6tt a mult szazad vegen egy medvet talaltak, melyet a barlang goze 61t meg. 2) Regen ismerik es hasznaljak a fali csepegest, igyszinten a telep asvanyvizeit is. A kenes savanyuviz-forraisok, fortyogok mellett a gyogyulni j6ttek satrai allanak, s lovaik legelnek. Nem volt ismeretlen a regiek elott a Budos-barlang levegojenek gy6gyit6 hataisa sem. Nyaron elj6ttek a szem- es idegbetegek, kiizzasztjak magukat benne s gy6gyulva ternek meg 6veikhez. 3) De hogy mi az, mi a barlang levegojeben 61 es gy6 -gyit, mi az, mi a csepegest oly hirneves szemorvossaggai 1) K6vari Laiszl6: Erdely folde ritkasigai. 185:. ') Erdely k6pekben. 1., 4. 1.:) K(ivri I,.: Erdely filde ritkasaigai. 1:35. 1.

Page  167 BALVANYOS-FURDO. TORJAI BUDOS-BARLANG. 167 teszi, micsoda alkatreszek azok, a melyek a hegy oldalan es labanal tombolva folfakad6 asvanyvizeknek gy6gyit6 erot adnak, milyen hatasok lehetnek azok, a melyekabarlangot alkoto kozet anyagat megvaltoztatjak s megrajzoljak a sziklafal sarga es feher viragait, mifele titkos ero az, a mely a barlangok gyilkos levegojet oly csodalatos menynyisegben termeli: ezeket a kerdeseket a regiek valasz nelkul hagytak; ezekre a tudomanyos es k6zgazdasagi tekintetben rendkivil fontos kerdesekre csak a legujabb idoben kaptuk meg a feleletet. Bemenve, vegtagjainkat sajatsagos melegseg jarja at, izzadtsag lepi el, pedig a barlangban rendszerint htivosebb van, mint kunn. Addig, mig szajunk, orrunk az als6 retegbol kier, batran lelekzelhetiink; az als6 gazretegben azonban csak visszatartott lelekzet mellettjarhatunk, mert egy lelekzetnyi a gazbol mar 61. A gazfurdo elettani hatasi'nal fogva mar sok rheumatikus bajnak volt gy6gyit6ja. A telep valamennyi kincsenek, valamennyi termekenek tudomanyos meltatasat Ilosvay Lajosnak, a budapesti miiegyetem tudos tanaranak k6sz6njiik, ki,,A torjai Buid6s-barlang levegojenek chemiai es physikai vizsgalata" czimi munkajaban a targyat faradsagos elomunkalatok s meg faradsagosabb, eveket igenybe vev6, kitarto laboratoriumi munka aran a gyakorlati ertekesithetes t6keletessegeig kidolgozta. Ilosvay vizsgalatai nyoman tudjuk, hogy a gazkeverek, a mely a barlangot kitolti, 95'490/0 szendioxidb61, 0'560/o kenhidrogenbol, 0'01O/o oxigenbo1 es 3'640/0 nitrogenbol Lill. Ilosvay meghatarozta a barlangb6l evenkent ki6mlo szendioxid es kenhidrogen mennyiseget is. E meghatarozas szerint k6ruilbeliil 734,800 m3 szendioxid es 2850 m3 kenhidrogen 6mlik ki evenkent a barlangb6l. A ki6ml6tt szendioxid sulya 1,448,000, a kenhidrog6en 4340 kgr.-ra rig. Bischof szerint Andernach mellett,

Page  168 168 168 BALVANYOS-FUTRDO5. TORJAI BtIDOS-BARLANG. a laachi t6' k~izele'ben lev6" forra'sokbo'l 6'venkint mintegy 250,900 kgr. sze'ndioxid 6mlik ki; teha't csak hatodre'sze annak, a mit a torjai barlang szolga'tat. A sze'ndioxidot tei'mel6" helyek k~z6tt vila'ghire van a napolyi Kutya-barlangnak. Ilosvay e'rdeme, hogy most mair tiszta'ban vagyunk az ira'nt, hogy a Bdd'dis-barlang a Kutya-barlangot t'igy gaizainak bsszete'te16ne'l, mint terjedelme'nel fogva sokszorosan f6ltilmulja. A B~dd~s-hegyi barlangok gaiza a szendioxidbo'l mintegy 24-340/o-kal t6bbet tartalmaz, mint a Kutya-barlang6.-. El fog j6nni az id6", mido~n Ja'va meregvblgye, Island forr6' iszapot ha'ny6' geysirei, Baku drdk tdize, Italia tdzes laivait onto' vulkainjai mellett, mint ezekkel egyenlo6 rang(1 terme'szeti ritkasaig, a Bdd~s-barlang is helyct foglal minden mt~ivelt nemzet geographiai tankbnyveiben! 1891 6'ta a barlang tulajdonosa: ba'ro Apor Ga'bor torjai nagybirtokos iparilag is e'rte'kesiti a barlang gatzait. Ez id6" 6'ta ugyanis a Btdd~s-hegy es a Batlva'nyos-hegy kbzbtt, a Bailva'nyos patak mente'ben gyatr emelkedik, sere'nyen dolgozva a barlang sze'ndioxidja'nak megsuiiruisite'sen. A ne'gy kilometer taivolsaigra esoi barlangto'l a gazt gozszivattyu" szivja a lefektetett olomcsbveken at a ga'ztarto'ba. Innen a gaiz a tiszti't6-kaza'nokba jut, a hol az idegen gazokto'l megszabadul. A tiszti'tokbO'l a lehiiit6tt su~ru`sIt"be vezetik; ennek a csapj.r er iisitik a foly" s sz'ndioxid felv~ehtlere szolgailo6 hengercs6" alakui kovaicsolt-vas palaczkokat. Ezekben kertil a foly6s sze'ndioxid forgalomba. Egy sze'ndioxid palaczk si'lya 38 40 kilogramm s 10 kilogramm folyo's sze'ndioxidot fogad maga'ba. A gyair napi termele'se 150 kilogramm foly6s sze'ndioxid. A telep kineseit nagyhi'rii tudo'sok vizsg6altaik: idegenek, hazaiak. A telepnek vilaignevezetesse'ge azonban nem, az idegenek k6zle'sei nyoman ker"Ilt a hit' szairnyaira. A magyar tudo's ugyanis olyan dolgokban, a melyekben

Page  169 BALVANYOS-FURDO TORJAI BUDOS-BARLANG. 169 Magyarorszag legnagyobb termeszeti ritkasaganak ervenyre juttatasa forog sz6ban, nemcsak eszevel, de szivevel, lelke teljes erejevel dolgozik. Ilosvay Lajos munkalatai, publikaczioi s az ezek nyoman keszuilt ismertetesek fognak a torjai Biudos-barlangnak helyet nyitni a fold termeszeti ritkasagainak soraban. Legyen erette jutalma a szekelyek halaja es elismerese! A Hargita-hegyseg deli reszen emelkedik az 1140 meter magas Biuds-hegy. Ennek a hegynek egyik nyulvanyan - 100 meterrel a Budos-barlang alatt - teruil el a S6smezo nevi fensik; nevezetessege, hogy forras forras mellett buzog fel rajta. A forra'sok kzuil a,,Fidelis-forra's" vize kituin6 sos savanyu viz, a,,Karoly-forras"-e vasas savanyuviz, a,,tims6s-forras"-e timsos vasgaliczos viz, a,,fels6 tims6s" forras vize, a,,szemviz"-e, a,,varpad-forrase" es a,,varpad alatt levo forras"-e kiva16 vasas vizek. A forrasok kozul az egyiket,,hammas"-nak is neveziksotetszirke szinetol; alabb a Zsombor-patak k6zeleben elot6ro forrasok egyiket,,vallat6"-nak jeghidegsege miatt. A forraisok k6zol egyik-masikbol olyan er6vel todul ki a szendioxidgaz, hogy ha az ember a forras fole hajlik, r6gt6n elktbul.,,Ha mnts orszagban volnanak e ygygyit6-erejii csodaforrasok" -mondja J6kai,,bticsujar6 kaipolna volna mindenik melle epitve egyfelol, reszvenytiarsasag vend6gfogadoja a masik felol." A fensikon az erd6 lombjai kozil hatalmas, palotaszerui epulet emelkedik ki 924 meter magasan a tenger szine felett. A legszebb erdo kellos k6zepen, egy magaslaton, a szelektol teljesen vedett helyen epuilt elegans szallot alig ket eve, hogy atadtak rendeltetesenek. A szalloban 50 vendegszoba - a legnagyobb kenyelemmel berendezve

Page  170 170 BALVANYOS-FURDO. TORJAI BUDOS-BARLANG. - ezenkivuil nagy ebedlo, tarsalkod6, t6bb ftird6szoba, hideg vizzel gy6gyit6-intezet allanak a vendegek rendelkezesere. Az ellatas a szall6ban penzio-szeru. A vizvezetekkel, nagyvarosi kenyelemmel, elegancziaval berendezett telep a tulajdonosnak: bar6 Apor Gabornak es nejenek Palffy Fidelis gr6fnonek aldozatkeszseget es izleset dicseri. Az ij telepet kituno fekvese, tiszta levegoje, k6rnyezete, berendezese a havasalji klima.-al bir6 klimatikus gy6gyit6helyek soraba helyezi. Ha e helyet r6vid szavakban melt6an akarn6k jellemezni, a kovetkezot mondhatn6k r6la: Balvanyos-furdo az egeszsegnek balzsam, a lleeknek idules, a szemnek gyonyvoruseg. A teleprol j61 gondozott szerpentin-utak vezetnek mindenfele; igy a 10 percznyi tavolsaigra fekvo Bid6sbarlanghoz es az innen ket 6rKinyvira levo Szent-Annat6hoz. Balvanyos-furdo a magyar allam-vasistak k6zdi-vasa/rhelyi allomasatt6l 21/2 6ra alatt erhetoi el. Sepsi-SzentGy6rgytol az ut 31/2 6rat tart. A Buids-tol 14 kilometer tavolsagra fekszik Felso'- 6s Also- Voldl s ezeknek folytatasa-kepen Felso- es Also- Torja. Ezek a falvak faraszt6 hosszuisagban nyuilnak el egesz az erdo aljatig. E k6zsegekben egymast erik a kurialis udvarhaizak. Als6-Torjaban a katholikus -Felso-Torjaban a reformatus templom regi nevezetes epuiletek. Als6-Torjan van a bar6 Apor-csaladnak 6si birtoka. A Torja-patak felso v6lgyeben egy kerekded dombon Torja-varanak nemi maradvanyait latjuk. A Buidssel atellenben fekvo hegy-kupon pedig a romjaiban is bamulatra melto Bdlvadyosvdr, az Aporok osi sasfeszke ttinik szeminkbe. A falutol a Btllvanyosviir aljaiig 12 kilometer a taivolsaig.

Page  171 IIALVANYOS-FfTRD6. TORJAI BUTDOS BARLANG.17 171 Bailva'nyosvair 1029 meter magas, k'palak'i sziklahegyen 6ptlt; ma majdnem hozzadfhrhetetlen, re'ges-re'gen bevehetetlen. Az 6~si vallas hiveinek ez volt menede'khelye; itt lobogott fel utoljaira a tuiz, melyet sze'kely 6~seink a Hadisten tisztelete're emelt oltaron gyiujtottak. A vairtet~ro"l bela'thatjuk f61 Sze'kelyorsza'got. "I IJALVANYOS VAR. Baiiva'nyos vair keletkeze'sero"l a kbvetkezo~t besz'lik. Mikor Szent-Istvain kira'lyunk az erde'lyi magyarokat a keresztyc'n hit felve'ele're szoritotta, az Opur vagy Apor nemzetse'g, mely Etele'to6, a hatalmas hun kira'lvto'l sza'rmazott s mely makacsiil ragaszkodott poga'ny hite'hez, e hegyek k6ze' meneku"Ilt. Itt a suirui erdo~vel bori'tott hegykd'pon hatalmas vairat e6pi'ttetve'n, mereszen daczolt a te'rito6 kirdily, palranesaival e's tova'bb im6adta poga'ny bai1 -Vra1lyait.

Page  172 172 172 BALVANYOS-FUJRDO. TORJAI BfTDOS-BARLANG. 1do~k m.'iltak. Az ege'sz k6rnye'k, az ege'sz orszag mair mind a keresztye'n hit hivei voltak; az Aporok azonban megmaradtak konokul bai1vainyima'do'knak. Tdrte'nt egyszer, hogy Balva'nyos r egyik ifjiira Apor Geaza, egy szomszed u~r lea'nyait, Mike Ilondit, megke'rte felese~gu'l. A szdl~k elutasi'totftak o6t, mivel nem akarta'k 1ea'nyukat poga'ny emberhez adni. E meggyaa'tza'se'rt bosztiit forralt az ifjii e's ke't testve'rbaityja. Egy napsuga'ros d~nnepnapon, a mint e6pen oszlottak a hivek a szomsze'd Torja temploma'bol, egyszer csak kbz `6k vaigtattak fegyveres lovasok s az egyik, Apor Ga'za, kiragadta a templomjairo'k kdzd~l Mike Ilondit s elva'gtattak vele vissza Bailva'nyosva'rba. A vid~k felha'borodott lako'sai felkerekedtek, mint egy ember, fegyvert ragadtak s a ledinyaito61 megfosztott apa vezete'se alatt elindtuiltak, hogy megbtintesse'k a mere'sz lea'nyrablo'kat. Csakhogy ezek s embereik elsza'ntan ve'dtedk magokat az ero~s va'rban. Elkeseredett e's ve'res volt a harcz. Az ido~sebbD ke't Apor mar ott hevert holtan ve're'en, s mire me'g egyszer felkelt a nap, Baiwianyos vair falin nagy resek ta'tongtak. Ekkor megjelent a vahr falain Mike Ilona, keze'ben keresztet tartva, s igy kiailtott:,,Az igaz istennek e's JKrisztus urunknak neve'ben, bc'kesse'g! Ne folyjon t~ibbe' atyaimfiai ve're! Apor Ge'za ke'sz felvenni Udv&~zitO~nk hit't!,,Amen!" felelte a sokasa'g e's a va'r ura me'g az nap keresztye'n hitre te'rt e's noUIl vette Mike Ilona't. A va'r pedig, mivel benne kerestek menede'ket Erde'ly utolso6 ba'1 -vanyima'do'i, megtartotta a BalvahiYos nevet mind a mai napig. 1 1) Radd) Vilmos: Magyar n6prnonddik az ifjiisig szim~ira. Budapest.

Page  173 BALVANYOS-FURD6. TORJAI BUDOS-BARLANG. 173 A t6rtenelembol ismeretes, hogy Apor Laszl6, Erdelynek hatalmas vajdaja e varba zaratta a magyar tr6nt bitorl6 bajor Ott6t es nem bocsatotta addig szabadon, mig meg nem eskudott, hogy a magyar tr6nrl6 lemond es Magyarorszagba t6bbe sohasem teszi be a labat. A magyar korona majdnem ket evig volt Balvanyos varaban Apor Laszl6 kezei k6z6tt. 1) ') Mihdiltz l,.szl6: Torja kirny6kc.,Erd6ly." 1892.

Page  174 \" ' q -~ -— A KL-ZDI-VA.SARILI.E I' \IACZA.\ Kezdi-Vasarhely. ~l [ls6-Torjainil kierve a patakv6lgyb6l, kitairul cl6ttunk Hiromrszekvairmegyenek fels6 siksaiga. A hatarhegysegek aljin, a foly6k menten falvak tiincdeznek fel. A feher hizak koziil messze kiragyog a fnyes tornyiI templom. Az utvonalon teljesen miveletlen videket nem ltitunk sehol; arnyas erdok, napsugaras retek, bfija legelok, aranykalaszt ringat6 foldek valtakozva gyonyorkodtetik a szemet 6s lelket, Esztelnektol Zagonig, a rona egesz hosszTban. A szantok gazdag gabona-termeset szekelyseg aratjla. Szekely a gazda is, a munkis is. Orom nezni, hogy 6g kezeben a munka, mikor a pendlo6 kasza megsuhan es belevag a huszszorosan megaldott kalasz tomott erdejebe. -- A jotekony fold - melynek buza-termese ala harotnszor szant -pazar bokezuiseggel ontja a gazda zsakjaba az aranyszemii buzait, hogy meglegyen a mindennapi

Page  175 KEZDI-VASARHELY. 175 kenyere az egymas nyomaba serdiilo nemzedekeknek. Es meg sincs meg a mindennapi kenyere valamennyinek! A szekely munkas, ha elvegezte otthon a maga dolgat, masfele megy mezei munkara; a legtobbsz6r Romaniaba; itt a munkaad6 szivesen latja a szekelyt, ki intelligencziajaval, munkabirasaval mint egy 6rias magaslik ki a roman munkasok k6zul. Munkajat jol megfizetik; megkovetelik azonban, hogy az erintkezes nyelve munkasok, munkavezetok, munkaad6 k6z6tt a roman legyen. Torjarol kiindulva egy f6lora alatt erjtk Ke'zdi-Vasarhelyt, a Szekelyfold legnepesebb (lakosainak szama 4700), legvagyonosabb varosainak egyiket. Varosi kivaltsagait mar 1427-ben kapta, midon Zsigmond a Feketeigy medenczejeben, a Torja-patak mellett elterilo, -,,Torja-Vasa'rja" nev alatt ismeretes kis telepet, kiralyi varossa tette. A varos k6zepen nyiulik el hosszukas, negyszegletii piacza, melyet csinos, - nagyreszt emeletes-hazak szegelyeznek. A piacz egyik szegleteben emelkedik a reformatusoknak nagy es diszes temploma. A mi a varosban az idegent leginkabb megragadja, az a varosnak sajatszerii epites-m6dja, melylyel csak a legregibb szekely varosokban (p. o. Szekely-Udvarhelyen) talalkozunk. A varosban keves az 6nall6 udvarral biro telek. A piaczon s a varos legtobb reszen az udvarok egyszersmind utczak, illetoleg sikatorok, a melyek ket vegik6n egy-egy utczaval kozlekednek. A sikatorok suruin egymashoz epiilt, - tobbnyire foldszintes hazakkal vannak szegelyezve. Ez az epitesi rendszer sulyosan nehezedik a varosra; mert mig egyfelol gatot vet a fejlodesnek, masfelol a hazak, lakasok 6sszezsufoltsaganal fogva az egeszsegi viszonyok javitasat is neheziti.

Page  176 176 176 KgZDI-V ASARHELY. Az udvarterek, szd~k utcza'k akke'nt keletkeztek, hogy az Os tulajdonos keskeny sza'nto'f~ldje't gyermekei kbzbtt felosztva'n, kdzbs bejairo't volt ke'nytelen fentartani az egyes reszekhez valo6 hozza6Y~rhete'sre. A f~5ldszalag id6" folyftan mindig kisebbre-kisebbre daraboltatott, s minden darabocska'ra lako'haiz 6pudlt.'1) A vatros nagyon 6'lenk, inert e6lenk ipara, kereskedelme. A sok hivatalnok pedig ta'rsadalmi tekintetben teszi a va'rost e'lenkke', mozgalmassa'. Van ugyanis itt tdrvenyszk, jdira'sbiro'satg, k~zjegyzo~seg, ad'hivatal, kath. algymnaizium, polgairi iskola, asztalos-tanmuihely stb. A minoritarendi tandirok kipro'ba't vezete'se alatt aillo6 jo6hiriii algymna'zium IKezdi-Va'sairhelynek Kanta nevili v a'rosrs'ben van. Ez a v'trosr'sz 1 848-ig kdhin k~izs'g volt. Kanta'natl kezdodik Hdromszc'k katholikus re'sze, az Iigynevezett szent fbld, 6 s tart az 6szaki hegyck tb6Vig. 2) Ezen iparuizo6 varosban kdl6n6sen virafgzo az agyages butoripar, meg a bo~ripar; csak a csizmadiaik szaima 180 e kis helyen. Szesz-, valamint sbrgyair is tbbb van a v' rosban; e6rdekes tudni, hogy a szeszgya'rta's to~sgy6keres szkelyek kez'ben van, kik kiv6a6l LiiAeti szellemrnel, szatk6rtelemmel vezetik gydrteleptiket. A va'ros kbzhaszniui inte'zetei kbz"Il me'g a Stephanicmenede'khaizat e's az Erzse'bet arivalea'nyhaizat emlitjd~k fel. Amazt keresetke'ptelen dregek szaima'ra a nemeslelkiui br. Szentkereszti Stephanie alapitotta. A sze'kely hata'ro~rsegi inte'zme'ny fennail6a.sa alatt IKezdi-Va'sarhelyen katonai nevel6"-inte'zet is volt a sze'kely if]jusag szdmaira. Az inte'zet 27 e'vig a{dlott fenn; sza'mos ma isszerepl6" f6tiszt kapta benne els6" katonai kike'peztete~set. ') EMKE. Uti-Kalauz Magyarorszdig Erd~lyi i6sz6ben. Kolozsvdri. 1891. 2) Gerando Attila: K~t h6t Sz6kelyfolddn. Budapest. 1881.

Page  177 KEZDI-VASARHELY. 177 A hatalmas, palotaszerui epiilet ma a honvedseg egy fel dandaranak ad hajlekot. A varos t6rtenetenek legf6nyesebb lapja az, melyen le van irva Kezdi-Vasarhelynek reszvetele a magyar szabadsagharczban. 1848-ban, midon Erdely minden reszeben letettek a fegyvert, az elszigetelten al16 Haromszek kimondotta, hogy az 6nvedelmi harczot sajat erejen, hadiszerek hijaban, a katonailag kikepzettek tavolleteben is folytatni fogja. Hdromlszdk, a szabadsagharcz lefolyasaban d6nto szerepet jictszott. A haromszeki nep - bar a hadvezerlet ellenezte - harczra kelt s 1848. decz. 5-en mar a Szaszfold6n allott Brassot fenyegetve. Puchner kenytelen volt szekereken szallitani Kolozsvairtol a Scharter-dandart, a melynek az volt a rendeltetese, hogy Nagyvaradot elfoglalja. Ha ez megt6rtenik, nem lett volna hova menekilni a magyar kormanynak, s az ev vegevel mar dicstelen veget ert volna a szabadsagharcz. Igy lett a kicsi Haromszek Magyarorszag Spartajava'; 12 ezer harczost allitott, h6 -siesen kitartott, a mig Bern megerkezett. E kis videk 6nvedelmi harcza Gdbor Aronnal s az egesz nep lelkesedesevel oly szep, mint egy klasszikus eposz. Kezdi-Vasarhely az a hely, a hol a honfi tiz eloszor kigyult, a honnan a nemzeti szozat elhangzott az egesz varmegyebe. A bekes iparos-varos gyarteleppe lett; itt aharangokb6l agyuikat 6nt6ttek, az ekevasbol fegyvert kovacsoltak, ott puskaport gyartottak, gyutacsot keszitettek. Innen indult ki Gdbor Aron, a szabadsag- es nemzeti jog lobog6javal, az egyszeru polgarokbol, bekes iparosokb61 hos6kke valt honvedekkel, s a merre jart, felzendiilt a magyar dal, felbuzdult a szekely-erzes, s csodakat mivelt a sz6kely vitezseg. 12

Page  178 z ojtozi-szoros. ezdi-Vaisairhelyr6 kiindulva, kituino karban lev6 orszaguton haladunk Kelet kapuja: az ojtozi-szoros fele. A Feketeugy siksagan eszak-keleti iranyban menve egy negyed 6ranyira Oroszfalt k6zseget erjuik. A k6zsegben levo,,Fortyogo-fi:rdo" vize igen j6 hideg savany'i viz; homerseklete 120 R. A forras nagyon bo. A Fortyogoban valo furdesnek a reumais bajokban szenved6kj6 hasznat latj k. Oroszfalun feluil Sdrfalut, Szdszfaltt, majd --- a Feketeugy partmagaslatan hosszan elnyulva Nyu/jtod-ot, odabb, a meg Nyujt6dnal is hosszabban elnyulo Lettie'nyt A czikk elen a116 k6p az ojto.zi,Rdik6czy-vdr" romjai mellett clhalad6 -- 1887-ben epult - miittat tinteti fel.

Page  179 AZ OJTOZI-SZOROS. 179 talaljuk. A falu also resze a Feketetigy siksagan foglal helyet, felso reszenek hazai felhuz6dnak egesz a havasokig. Lemheny es Almas k6z6tt a Szt. Mihaly hegyrol tekint le a ket falu k6z6s temploma. Lemheny hataraban ered a Feketeugy. Szekelyf6ld6n ered, itt futja meg egesz paly/aj at, itt a megyeben, K6k6s6n aluil fogadja az Olt hullam 6e1be. A Feketeuigyrol tehat igazan ellehet mondani, hogy,,szekely foly6." Lemheny felett a volgy ket agra szakad; egyiken a Kis-Lemheny, a masikon a Nagy-Lemheny pataka t6rtet le, hogy egyesilve Velencze pataka neven folytassak tovabb palyajukat. A Nagy-Lemheny patak volgyeben a Varerosse-nek nevezett meredek szikla-hegyen Almas-var romjai lathat6k. A Kis-Lemheny volgye is rejteget egy varromot. Az erdovel boritott Varhegyen meg Almas-varanal is nagyobb terjedelnmu var allhatottvalamikor, reges-regen. Eztbeszelik legalabb a szetsz6rt k6vek, a varfalak maradvanyai.. A Varhegy egy tisztaisarol festoi kilatas kinalkozik minden oldalra. Az egyik oldalon letekintve p. o. Csomortany, Almas 1athatok, amott pedig Esztelhek, a ferenczrendiek feherlo kolostoraval, btiszke templomaval, Belafalva, a pompas Venus vizet ado Polydn, Szent-Lelek, meg Kezdi-Va'sarhely. Tiszta idoben a k6rnyez6 havasok, a Barczasag termekeny siksaga, sot Brasso fellegvara is j6l kiveheto innen. Lemhenytol kelet fele folytatva itunkat, IKezdi-\Vasarhelytol 16 kilometer tavolsagra, a Magyaroshegy nyerge toveben Bereczk hatairszeli nagyk6zseget erjuik; az utols6 megallohelyet, a Katrpatok vizvatlaszt6jan innen. Bereczk nepes nagyk6zseg (lakoinak szama 3000). A lak6soknak csak feleresze szekely; a t6bbi olah. A szekelyek foldmivelessel, az olahok allattenyesztessel foglal12*

Page  180 180 AZ OJTOZI-SZOIOS. koznak. Nemelyik olah gazdanak nagy juhnyiaja van, sok szazra men6 juhval; ezek a nyarat a hatarszeli havasokon, a telet Torokorszagban toltik nyajaikkal. Bereczk regi telep; Zsigmond kiraly 1426-ban mezovarossa tette s szamos szabadalomban es kivaltsagban reszesitette. 27 ezer hold erd6 teriilete, s Romania fele jelentekeny forgalma is van; megsem vagyonos kozseg. Bereczk a szilohelye Gabor Aronnak, a szabadsagharcz egyik legnagyobb hosenek. Bereczknek mar a legregibb idoben felismertek hadaszati fontossagat; kozeleben a Leanyvar nevu suvegalakui hegy, mint a tortenelem elotti idokb6l val6 orhely el a hagyomanyban. Eszakra, a Bereczk patak mellett van Benetzirnee vdra romai castrum maradvanyaival. Ezen varromhoz erdekes rege fuizodik. A rege abbol az idobol veszi targyat, a midon Matyas kiralyunk a videken jart, a midon Istvan moldvai vajdat uld6zve keresztuil vonult az ojtozi-szoroson. Elt e videken egy derek, szekely vitez, szeg6ny, de igen becsiletes ember; Benet uirnak hivtak. Tortent egyszer, hogy a deaknak 6ltozott M/atyas kiraly betert Benet urhoz pihenore. Benet r - kinek vendegszeret6 haza az uitasok elott mindig nyitva tllott, a deakot is nagyon szivesen fogadta; asztalahoz iltette, megvendegelte tehetsegehez kepest gazdagon; megvendegelte tormctval jol megrakott, j6izii lencse-f6zelekkel. Matyaisnak megtetszett a jokedvui es joszivu szekely s meghivta 6t magahoz Budavaraba. Benet fir kezet adott rea, hogy felkeresi; s minthogy a szekely adott szav't be is szokta valtani, egy szep napon csak beallitott Matyas udvaraba.,,Hozta isten, Benet uram!" koszonte 6t a nagy kiraly.,,Kend engem ismeretlenuil is megemberelt hazanal, tormts.lencsejet most visszaadom." Hozott is izibe egy

Page  181 AZ OJTOZI-SZORO.S.18 181 tatI aranyat megrakva eztisttel, meg egy tai1 eztist6t, megrakva. aranynyal s mind neki ada'. A jelenlev6" f6urak la'tva'n, hogy milyen ero~teljes, nagytermetud s vastag nyaku sze'kely a mi emberdink, koma'zni (tre'filo'zni) kezdettek vele. Hozza6Thptek e's nyakatba akasztottaik soija'ban boglairos, nehe'z mente'Jdket. Mikor ma'r vagy husz mente fdgg~itt a nyaka~n, megszolita. 6t a kiiltly:,,Birja-e me'g kend Benet tir?",,Akair haza'ig, tfelseges uram; hunczfut, a ki visszaveszi!" A kirily nagyot nevetett a szc'kely tigyes felelete'n, s megveregetve'n vai11a't, igy szo'lott hozza':,,De ma'r a kinek annyi sze'p menteje van, ill16, hogy ahhoz valo6 szep kardja is legyen." S leoldva'n saja't gye'mantos kardjait, felk~ite Benet uram dereka'ra.,,Ezzel haza'mert harczolok, s' a kincset orszagrod-, az en hazaim j avaira fogom forditani, " monda' k6nnyes szemekkel Benet tir. Hazae'rve'n mindja'rt hozzaifogott egy vC' 'pt's'hez, de biz azt ma'r csak a felese'ge fejezhette aztain be, a-zert hi'vja'k a,,Benetu'rne' vairainak." 1 Bereczkc az ojtozi-szoros elo~tt, a ha'romsze'ki si'ksa'gn1ak e6pen a sze'1en fek'szik. Td'l rajta, a6ilando6 emelkede'ssel halad az ai11ami k~iziit a Magyaro'steto"re. Az 1883-ban inse'gi munka'va1 6~jrae'pitett pompas utt minden kanyarulata.na61 ma's- e's ma's tajk'p gybnybrk6dteti a szemet. Itt illatos fenyo~kkel su'ruin megrakott szikla's hegyoldal k~ti le a szemle'li figyelme't; a hegyaljain a szik1a'k hatalmas darabjait mintha titainok doba'ltaik volna. egytiv&' Ott nagy me61yse'gben - mint egy eldobott tdk6rdarab - patak vize esillan meg; oda'bb az erd suiruije'b0"l buja havasi legel6" z6ldje villan ki. Amott egy f6lelmesen zugo patak tbr e16"; a magasbo'l leomlo6 vize fehe'r habba' zUiz'dik bssze a sziklamederben. ') Orb~in Bahizs: Sz~kelyf61d leirdisa III. kdtet. Mikszith Kdilman M Xagyarorszdig Lovagvdirai reg~kben. Budapest. 1890.

Page  182 182 AZ OJTOZI-SZOROS. Kuilon6sen megragad az a kep, melyet az ut harmadik kanyarulata tar elenk. Mig itt Haromszek-varmegye fels6 siksagan es aldasain merul el szemiink, a fordulo tuls6 oldalan a Feketehegy fenyves tomegeb6l a Jezuspatak mely bevaga'sa sotetlik elenk. Felerve a 846 meter magas vizvalaszto nyergere, feltarul elottunk a szuik es tekervenyes Ojtoz-volgy, a volgyet szegelyz6 hegyekkel, s a keleti Karpitok hegytomegebol kiemelkedo csuicsokkal. Az Ojtoz-patak volgye 2'22 meterrel melyebben fekszik a hegy labanail. A tetor6l az itllami kozut - az ut6pit6 technika ezen remeke -- tizennegy kanyarulatban kigyozik le az Ojtoz-telepre. A hol az Ojtoz-patak eszaki iranyat valtoztatva inkcibb keletre fordul, a kopar Tolgyestetej s a sziklis Perdikator kozott-, ott van a regi ojtozi vamhivatal epulet-csoportja. Az Ojtoz vize, Ojtoz-teleptol kezdve, az ojtozi-szoroson vonul vegig, melyet az id6k folyaman vizei nyitottak meg maguknak. Komor kepet nyujto, eleg szuik it ez a mai is, melyen bevesodve a jobb- es balparton egyarant magasan feltornyosul6, erdoboritotta hegysegbe. A szoros helyenkint oly szuik, hogy csak mestersegesen, robbantasokkal kellett a mai remek orszagutnak helyet nyitni. Az ojtozi-telep, - midon meg a vamhivatal es a veszteglo intezet itt szekelt - egy viragzo kis varos benyomasat tette az utasra. Mi6ta ezen hivatalokatahataron ort allo Sosmezore vittek, a telep joforman kihalt; az epuletek egy reszeben, a templomban az enyeszet vert tanyat maganak; csak az itfentartok, penzugyorok es a fureszesek adnak a telepnek nemi eletet. A tulajdonkepeni szoros a telepen alo6 kezdodik. Magas, meredek hegyek szoritjak 6ssze a volgyet; eszaki oldalan a Maglyako, deli oldalan az erdovel boritott Rakottyas emelkedik. A Kishavas bercz atelleneben a

Page  183 AZ W)TOZI-SZOROS.18 183 Rakottydts hegy lejto~j'en a Radkoczy-vadr-nak romjai tdnnek fel, festo~i ke'be olvadva azokkal a sziklaszirtekkel, melyekb61I mintegy kino~ni la'tszanak. Nagy kiterjede'sui va'r lehetett ez; legalaibb ezt sejtetik az Ojtoz-patakig lenyulo6 falak. A vairfalak e's ba'stya'k egy re'sze meg megleheto~sen e6pek. A rn'gi ido~k e sze'p emle'ke II. Raiko'czy Gy6rgy neve'hez f 'iz Od ik.I A RAK6CZY-VAR EL6TT 1885-BEIN LEPULT MUEMT. ARdcko'czy-vdr a 1egregibb id "kt "I kezdve alapja volt aszorosban emelt ve'domuiveknek; ezt bizonvitjdk a redut-, futo'drok-, aigyu've'd-maradvainyok, a melyeknek egesz so~ I'thatjuk a vair kdzel'ben. Ala'bb a v6lgy me'g szebb, ire'g regenyesebb; egyik oldalon szikla's be~rcz emelkedik, mere'szen, meredeken, a maisikon fenyves-boritotta hegy. A Kishavas hegysegb l sebesfolya'su'i viz t6rtet e16": a Kalaszt6-patak, melynek t6bb me'ter magasbo'l nagy zu'iga'ssal leomlo6 vize zuhata

Page  184 184 AZ OJTOZI-SZOROS. got alkotva rohan be az Ojtozba. Itt van a szorosnak legszikebb resze. A hegyseg labanal kanyarod6 foly6 athidalasamnal a meredek oldalakba vagott utat csak hatalmas tamaszto- es vedo falak segitsegevel lehetett biztositani. Ket kilometerrel alabb a Gyilkos-hoz erkezunk; igy nevezik azt a sziklafokot, melyen 1788-ban a szekely 6rseget az aluitakon bevezetett t6orokk kegyetlenuil lemeszaroltak. Ez volt a t6roknek utolso szereplese orszagunkban; A KALASZT6-PATAIt KCdRNVIKE. ezzel azutan veglegesen meg is szint a,,tor6k vilag Magyarorszagon." 1) Meg alabb kiszelesedik az Ojtoz-volgy; itt terul el Sdsmezo'-kozseg, a vamhival szekhelye. A hazak az orszaguit menten, az Ojtoz-patak balpartjan kifejlo6dott alacsony terraszokon vannak elszorva. ') Gyirfais (;yoz6: Az ojtozi szoros.,,Erddly". 1891.

Page  185 AZ OJTOZI-SZOROS. 185 Sosmezo a mult szazad vege fele keletkezett olah falu. Bereczktol valo tavolsaga 24 kilometer. Nevet sosforrasaitol kapta. Keleti oldalan huz6dik el az orszag hatarvonala; a hatarvonalat Magyarorszag es Romania k6z6tt a Csernika-patak kepezi. A hatart jelzo hidon innen dalias magyar csendor all; tuilfelol olah daraboncz. Az itt kifejo1dott keskeny Ojtoz-volgy a foldmivelesnek csak felette kiszabott tert nyuijt; a meredek, k6ves, sziklas hegylejtok erre epenseggel nem alkalmasak. A hegylejtoket, valamint a k6rnyekbeli hegyeket rengeteg erd6 -segek fedik; a havasok csticsait es gerinczet legelok foglaljak el. A lakossaig ily viszonyok k6oztt elso sorban allattenyesztesre es az erdomiveles nyujtotta keresetre van utalva. Nagyon sokan azonban a szomszedos Romainiaban keresik es kapj6ak kenyeriket. Sosmezo klimaja a szomszed videkeketol teljesen cltito, szelid, enyhe. A k6rnyeken meg h6lepelbe van burkolva erdo-mezo, meg fagyos szel jarja keresztul-kasul a volgyet: itt mar a tavasz teregeti himes szonyegeit. A k6rnyek hegysege t6bbnyire reteges karpati homokkobo1 all; a jobbparti hegysegb1o itt-ott hofeher gipszkupok tirnek a felszinre. Sosmezo hataran a petrl6eumregi6ba jutunk. Vallalkoz6k bemelyedtek a f6ld gyomraba, hol a petroleum tize alszik dus forrasokban. A kiemelt petroleum s6tetzoldesbe jatsz6 surufi folyadek. A petroleumnak nagyobb mennyiseget a felszinre hozni azonban meg nem sikeriilt. A kutat6 furasokat felmerilt akadalyok miatt ez ido szerint nem folytatjak. Moldvanak egy szomszedos k6zsegen (Cherzsa) alil annyi a petroleum, hogy a degetkutakbol el6tor6 nyers petroleumnak kiemelese gozgepek szakadatlan munkajat igenyli. A Brezan-patak jobb partjan artezi kut van, melyet petroleumert firt az elelmes vallalkoz6; petr6leum helyett azonban gazdag s6sforrast kapott.

Page  186 186 1AZ (.)TO7ZI-SZO()ROS. A furolyukbol ki6mlo kristalytiszta, kellemes s6sizii vizet ket oldalt vezetik le csatornakban a furo-torony ket oldalan keszitett kadszeru melyedesbe. A vizet a lakosok furdesre hasznaljak. A vizbol kivalo vasokker a viz nagy vastartalmara vail. A vizbol kiszabadulo szenhidrogen gazok ego gyufaval erintve lobbot vetnek. 1) A k6zel multban, -midon Haromszekmegye volt Moldva aruhaza -igen elenk forgalmi ut volt az ojtoziszoros. A haromszeki iparczikkeket ezen az Uton szallitottak Romaniaba. Az augusztus honapban megtartani szokott kasoni vasa.rra: a,,jarmarokra" (Jahrmarkt) szazaval vitte a kupecz a Szekelyf6ld6n nevelt nemes paripakat; csupan Kezdi-Vasarhelyr61 egy millio par csizmat adnak el evenkint a kasoni vasaron. 2) Ma az ojtozi-szoros a pompas muuiton k6nnyen megjarhato; az ut a kepzelheto legelvezetesebb. De nem igy volt regen, a midon a szorosban pusztin csak az Ojtoz-patak volt az utmester. J6kai,,Damokosok" czimu gy6ny6rii regenyeben a szorosnak ezt az allapotat a k6vetkez6 leirasban 6r6kiti meg:,,Az ut nem ut t6bbe, csak g6rgeteg k6vek vegtelen vaganya, csupa fenyoerdo minden egesz az osveny martjaig: csak a bemeszelt fak mutatjak, hogy merre kell tartani a harasztlepte bozotban; itt-amott a tisztason egy pakular-kunyho, mellette egy szenaboglya, felpoczkolva egy-egy terebelyes fa tetejere, nehol a nappal is s6tet mely utban egy kiallo sziklan latszik egy sok agu keresztfa, melynek minden oldala tele van irva cyrillbetuikkel. Ott valami gazdag bojart vertek agyon a zsivanyok: annak az emlekere emeltek azt a hirmondo keresztet az utasok. 1) Bockh Jtnos: A haromszckmcgyei Sosmez6 6s korny6eknek gcologiai viszonyai. Budapest. 1895. 2) Gyarfas Gyozo: Az ojtozi-szoros..Erd6ly". 1892. I. k6t. V. fiz.

Page  187 AZ OJTOZI-SZOROKS. 187 Egy helyen az utnak csufolt jairokat egy meredek palako-sziklapadmaly annyira odaszoritja az Ojtoz folyanmhoz, hogy a lovasoknak magaban a mederben kell csulokig gazolni. A palakoreteg amphitheatrum alakban karejt fog, a miben a folyo fennakad; ezt aztan mestersegesen 6sszebb vonja valami cziklopsi korakas: ugy latszik, hogy ez is valami hajdankori agathyrz munka, a mikbol azutan a meggyujt6tt vizet ellenseges berohanas idejen a tamad6k fejere zuditak."...,,A vedgat ott all szinig megtelve vizzel, a meredekebb partjairol hosszan libegett ala a tavak zold,,iszszakdlla", a csendesebb 6bol rejteket pedig felverte a vizi t6k, meg a beka-kors6cska, szeles g6mb6lyii borleveleivel"... Az ojtozi-szoroshoz nem egy nevezetes t6rtenelmi esemeny tuzodik: 1241-ben Bathu khan itt t6rt be tatal hordaival. 1466-ban Matyas kiraly ezen uton vezete sereget a lazong6 moldvaiak ellen; a fegyveresekkel megrakott szoroson karddal nyitott maganak uitat. 1576-ban itt vonult ki Bathori Istvan fenyes kiseretevel, hogy Lengyelorszag tronjat elfoglalja. 1849-ben a szorost egy zaszloalj honved tartotta megszallva; tulfelol az orosz. 1849. jul. 28-an Bem ket zaszloalj honveddel s keves huszarsaggal es agyuval Eresztevenyrol ide csapott, elonyomult, csatazott. Az orosz elvonult elole s o egesz.Oknaig hatolt. 1) 1) K6vtiri L.: Erd6ly foldc ritkasagai. 61. 1.

Page  188 Gabor )ron, a szekely agyuhos. 1848. novembereben miir egesz Erdely elveszett a magyar uigyre nezve. Enyed, Torda, Dees, Szamos-UjvCar utan Kolozsvair is elesett. A szekely taibort Maros-\TVsarhelyen szetsz6rtak. Heydte osztrik tAcbornok bet6rt Udvarhelyre; sot mar Csikszeket is hatalmitba keritette. (Csiggedes, ketsegbeeses vett erot az embereken. Ezalatt az ollih remuralom f6nykorclt 6rte Erdelyben. Egyik magyar csaladot a m6asik utan irtottak ki. Egyik magyar kozseg utan a misik borult lingba. Zalathnatt6l f6l Maros-Ujvarig egesz Also-Fehermegye egy nagytemetoh6z hasonlitott. Janku, Axente: az olah hordak vezetoi elemiikben voltak; csak uigy tobzodtak a magyar verben. Meg csak Haromszek nem hodolt meg; csak meg Haromszek allott renduiletlenul! November 28-ara gyulest hivtak 6ssze Sepsi-SzentGy6rgyre, hogy Puchner cs. kir. kormanyzonak feltetlen meghodolast kovetelo proklamaczi6jara megadjik a valaszt. A gytiles nagyon nepes volt. Reszt vett benne a megyenek minden szamot tevo embere. Ott volt nehany f6tiszt kisereteben Dobai KI(roly ezredes is. A nep izgatottan hallgatta meg Puchner fenyegeto atiratat. Voltak, kik k6veteltek az ellenallast; voltak, kik

Page  189 G;ABOR ARON, A SZ1~-KELY AGYtTi-6s.18 189 az egyre 6rkezo6 rossz hirekt~l lehangolva, a teend~k higgadt megfontola'sa't aja~nlotta'k. -Ha kell, mind meghalunk, de meg nem adj uk magunkat! kia'Ita k~zbe Nagy Ferencz, gido'falvi ref. lelke'sz. - Helyesen mondja! Uigy van! Nem adjuk meg magunkat! zu~igJaik mindenfelo~l. Ez mind nagyon sze'p, -mondja Dobi zrees - de a h'tbori'hoz p'nz kel! -Van me'g hatezer pengo~forintunk! - kiailtotta'k t6bben. Igen, de nines puskapor! -kia'Itotta Dobai. Erre mar esak egyetlen hang felelt: -Teremtdtnk! -Nines a'gyuc! folytatta az ezredes. -~Lesz! - kia'Itotta ugyanaz a ba.tor hang. Ki az Ki e'I? L'~ssuk! -ki'Itott'k. A terem egyik sz~iglete'b61 egyszerU" zekeposzto'ba 65lt6zk6d6tt izmos, kerekke'pui barna sze'kely f6rfi ke'rt szo't: - Uraim! hallom, hogy a f6tiszt urak azt mondja'k, nines a'gyu'1, nines muniezio6. Ha esak ez a baj, iUigy en azt mondom: lesz aigyu', lesz muniezi6', a mennyi esak kell! -Ki az? Ki az? -- ke'rdezte'k t6bben, mire ve'gig d6rddlIt a termen: Eljen Ga'bor Aron! -En Ga'bor Aron vagyok. Ontbk a6gyuit, a mennyi csak kell. Nem ke'rek t~bbet, esak egy forintot, hogy a fdlei vasha'morba utazhassam s ott dolgozhassam. Ha ma'hoz ke't he'tre Sepsi-Szent-Gy~rgy piacza'n hat a6gyui nem lesz f616'll~itva s ha azokkal a pro'balive'sne'l cezt nem tala'lok: maam 1iok tiz 1'p'snyire elej'be cez'1tdbldnak! Oria'si lelkesede's harsogta aft a termet. Az aja'nlatr4 nem lehetett ma's szo'val felelni, mint annak elfogada'saival. B616n k~zse'g volt az els6", a mely templomi harangjait odaaja'ndekozta a6gyu'f6mnek. Csak egyet hagytak a toronyban. Arra szdikse'g volt. Ha valamelyik sze'kely falu

Page  190 190 (;iBOR ARON, A SZEKELY AGYUTHOS. hataran megjelent az ellenseg: megkondult a toronyban az egyetlen harang. Zendtilese hiradasa volt a veszedelemnek. Szava atzugott a masik faluba s opar percz mulva ott is megkondult a harang es atvitte azt az eredeti telefonhirt a harmadik, negyedik, tizedik faluba. Es felajanlottak a Szekelvf6ld asszonvai is 6sszes 6n- es rezedenyeiket. 1) Hat nap mulva mar ott allott Sepsi-Szent-Gy6rgy piaczan ket agyui es Gabor Aron az elso lvesnel czelt talalt. Ket het sem telt bele, s fel volt szerelve a hat agyu; Gabor Aron fellepese csodas valtozast idezett elo a szekelyek hangulataban. A hir szarnyra vette az egyszerii szekely nevet, s bejarta vele egesz Haromszeket. A szekelyek onbizalma visszatert, most mar harczolni akartak mindnyajan. Hatartalan volt a lelkesedes kul6n6sen Kezdi-Vasarhelyen. Nem volt ember a varosban, ki ne tett volna valamit a hadviseles eszk6zeinek eloteremtese dolgaban. Tlurroczi M.ozes rezmiives felkeresi Gabor Aront, beavattatja magat az agyiuntes titkaba, azutan hazamegy, niihelyebol agyuont6 muihelyt csinal; nehanv nap mulva egy hatalmas rezagyuval lep az amul6 kezdivasirhelyiek ele. De az agyuhoz golyo es puskapor is kell. Sebaj, ezeken a hianyokon is segit a szekely talalekonysag. A faliorakrol leszedik a vasnehez6keket s ezeket 6ntik goly6bissa. Majd elo6ll Szacsvay Janos, esztelneki birtokos, a videk leghiresebb vadasza. -A puskapor miatt ne aggodjunk, -- szol 6bl6s, melv hangjan -- majd csinalok 6n. Tiz ev ota pusztitom a vadat, de meg soha egy szem puskaport sem vettem; magam keszitem magamnak. Torja ad kent, saletromot kerittink, szenet pedig majd egetiink. Es megkezdodott a puskaporgyvrtas is. ) Bern ap6 h6sei. Budapesti Hirlap. 1896. 282. sz.

Page  191 (;ABOR ARON, A SZIKELY AGYUiH6S. 191 Gabrianyi J6zsef gy6gyszertaros a kapszli-keszites nyitjara bukkan. Soha senkitol sem latta, magatol jon ra. 1) Gabrianyi gy6gyszertara 24 6ra alatt kapszlikeszito-muihelylye valtozik. E k6zben megerkezik Gabor Aron. A hadfelszereles elere all, a muihelyeket egyesiti; az agyiuonto-muihelyt berendezi, a muihely f6mestereve Thur6czi Mozest, az egyszeru istcsinalot teszi. Thur6czi munkatarsai asztalosok, kerekgyartok, csizmadiak. Az asszonyok elokerestek 6ntalaikat, kanalaikat, tanyeraikat, a ferfiak levettek a harangokat s vittek valamennyit Kezdi-Vasarhelyre; hadd legyen mibol Gabor Aronnak agyut 6nteni. Haromszek 125 harangot szallitott Kezdi-Vasarhelyre; ezenkivul temerdek onedenyt. Marosszck terileterol 93 harang, 2 nagy mozsar es 4 mazsa rez kerult az olvasztokemenczebe. Udvarhelyszek 14 harangot s tobb mazsa vasat, Aranyosszek pedig 25 harangot adott. Gabor Aron szemelyesen ork6d6tt az agyiunto-telepek munkajan, nemcsak itt, de a ftilei es a szent-keresztbanyai hamorokban is. Itt tervez, ott munkat vezet, amott utasitasokat ad s dolgozik mindenuitt, mintha szaz keze volna. Emberf6oltti er6feszitessel r6vid id6 alatt hatvannegy agyuit 6nt es szerel fel teljesen. Ez azonban meg nem elegiti ki tetterejet, munkakepesseget. Ezenkivul tizereket toborz, eleszti bennuk a hazafisag tuzet, tanit, idomit, tiz ember munkajat vegezve; csodas munkassagaval a semmibol ttizerseget teremt nemzetenek. Igazan meseszerii tevekenyseg; talan el se hinnok, ha e csodas tevekenysegnek havas fejii, tisztes tanui nem jarnanak k6z6ttink! 1) Gracza Gyorgy: Az 1848-49-iki magyar szabadsagharcz t6rtenctc. Itldapest. 189G.

Page  192 192 GAiBOR IRON, A SZ!KKELY AGYIHOS. Ez az energikus es tevekeny ember, ez a katona- es technikus-zseni, egy bereczki sziiletesu, egyszerui katonaviselt ember. De a mi ertek, a mi ero a szekelyben van: ertelem, tehetseg, talalekonysag, hev, lelkesedes, szabadsagszeretet, akaratero, az benne fokozott mertekben megvolt, azt 6 mind harczba vitte a nemzeti ugy erdekeben. Mar javICban megkezdette Gibor Aron cgyiuont6 munkaijcit, midon egyszerre megcsendul a harang-telefon: Heydte dragonyos f6tiszt bet6rni keszuil HCiromszekre. Mint a megzavarthangyaboly, egyszerre megmozdulnak a szek lakoi. Megperduil a dob, kibontjak a zaszlot; harsogo enekszoval, lengo zaszl6val indul uitjitra a fegyveres nep, mintha csak lakodalomba menne. Kitoro lelkesedes 6s nemzeti onerzet lengette a szekelyek zaszloit; csak egy dolog bAntotta: nincsenek meg agyiik. Az ellenseg F6ldvairon iutott tanyat, a szekelyek Hidvegen vonulnak meg. Egyszer csak a messze tavolbol diiborgo moraj zugasat hozza a szel, mely egyre n6vekedik. Mint a mesek segito tindere egyszerre csak k6z6ttik terem Gabor Aron ket agyujaval. Eljen Gabor Aron! hangzik ezer torokbol. Eljen Gabor Aron! - zug bele a v6lgy. Megkezdodik a csata. Gabor Aron egy dombteton allitja fel agyuja.t; 6 maga tolt, maga iranyoz. Eldbrduil az elso 1lves. A goly6 magas ivalakban csap az elonyomulo dragonyosok koze; a masodik az olahok tomegen szant keresztiil. 1) Az arczok egyszerre megelevenednek s mint a villamos aram fut a szekely harczosokon vegig a lelkesedes gyujt6 szikraja. A mienk nagyobbat szolott, mint az l) Gracza Gy6rgy: Az 1848-49-iki magyar szabadstigharcz t6rt6nete. Bucldapest.

Page  193 GABOR ARON, A SZIKELY AGYI'H6OS. 193 ellensege, mienk a gyozelem! hangzott vegig a honvedsorokon. A kik az agyu koruil voltak, elhalmoztak szeretetuik minden jelevel, rea borultak, simogattak, csokolgattak. Szuronyt szegezz! Elore! - hangzik most a vezer d6rgo vezenyszava. Nem kellett a szekelynek tobb biztat'is. Mint a futo tuz lingja, mint az aradat csapott az cllensegre. Az ellenseget nem verte meg, hanem szetszorta, clseperte. A kivivott diadalnak nagy fontossagu kovetkezesei voltak. A felbatorodott szekelyseg idot nyerve szervezkedett a tovabbi diadalmas csatakra. Az agyu- es l6voszer-telepeken az ezernyi ezer kez szakadatlan munkaja 64 agyut es temerdek lovoszert teremtett. A harczvagyat, a lelkesedest a szello elhordotta hatarrol-hatarra s falurol-falura; az ifju arczokon kigyilt a tuz s nem maradt fasult az 6reg sziv. Csapatok alakultak s gyiltek a szek minden pontjara; ezek a csapatok olyan 1eo vedofalak voltak, melyeken az ellenseg att6rni nem tudott. Gabor Aron a hidvegi csata utan meg tobb mas csataban vett reszt. A riado szavara az agyuihos borkotenyet karddal cserelte fel s rohant a vermezore. Ott is hos volt, els6 az elsok k6oztt. A hos nevet es tetteit a hir is szarnyara kapta es elvitte a hegyeken is tuil, a magyar kormany szekhelyere: Debreczen varosaba. Az orszag kormanyz6ja kival6 erdemei elismereseil 6rnagyi ranggal a szekely tiizerseg foparancsnokava nevezte Gabor Aront ki. Csodas szereplesenek legnagyobb resze van abban, hogy a Szekelyfold 1848-49 telen a vedelmi harczot megkezdhette s magat Bem diadalmas elonyomulasaig fenntarthatta. A vedelmi harcz azonban csakhamar tamado harczcza valtozott at, mi az ellenseget az orosz segits6gnek ig6nybe vetelere kenyszeritette. Haromszek erejenek egy r6szet Bern seregehez csatolva osztozkodott azon bamu13

Page  194 194 GABOR ARON, A SZ7EKELY AGYIHO6S. latos hadjiarat dics6segeben, mely r6vid hairom h6nap alatt Erdelyt megszabaditotta az osztrak-orosz hadseregektol. 1) 1849. julius 2-ika dics6seget hozott a sz6kely fegyverekre, de egyszersmind nagy gyaszt a szekelvekre. A kel(o 4if Atop _.I "! nap fenyeben uszott avaros, amidon futar erkezett Ga:bor I-,",i Aronhoz, jelentven, hogy a kokosi hidnal az oroszok megtamadtak a szekely sereg eloorseit. Habozas nelku:l lora 1) Orban Balazs: A Szekelyfold leirisa. 3-ik kotet. nap feny 1ben dsota/r s iP ft. reetGto A~~~~~~~~~cirohzjeevnhgakksihi d h r.1 z orosok meg t/md/t z~eysre g e5rsit H oz.s ~ltl 1 i) Oxbg. n Ba~4lg.z.ASzklf1d eria -kkt

Page  195 GABOR ARON, A SZIEKELY AGYUHOS. 195 pattant s mint a szelvesz, elvagtatott. Mire 6 6s keves vartatva agyui megerkeztek, mar javaban folyt az Uzon es Kokos k6z6tt elteriul teren a csata. Felallitotta gyorsan 36 atgyuijat s megkezdodott arettenetes agyuharcz. Az agyuik d6rgesetol rengett a f6ld, vert61 piroslott a mezo, s a k6zeli dombok puskaporfiistot felhoztek. Gabor Aron a leg6ld6klobb goly6zapor kozott szaguldott egyik uitegt61 a masikhoz, hol biztatva, hol dicserve, hol korholva az iranyz6 tizereket, vezenyelve a tuzelest es az elonyomulast. A kiizdelem heveben lova nyakilra hajolva,,fennebb",,,lennebb" szavakkal vezenyel, iranyoztat... s e perczben j6n a vegzetes 6 fontos agyugoly6 s balkarjab61, honaljabol es mellebol egy darabot elsodorva: nemes szivenek langjat, nagy szellemenek viliga6t egy pillanat alatt kioltotta.1) Csodas vegezet! Az tgyuih6st, az agyuk nagymesteret epen agyui olte meg. A hos tetemet az eresztevenyi temetoben tettek 6r6k nyugalomra. Sokaig jeltelenil allott a sir. 1892 6ta diszes siremlek jelzi a helyet, a hol a legendas hos porai pihennek. A szep emlek a tervezonek: Gyarfas Gy6oz f6mern6knek hazafisagat, izleset es szakertelmet dicseri. A siron virag diszlik, a siremleken sohasem hervad el a koszorui; van-e a Szekelyfoldnek annyi viraga, koszoruja, a mely melt6an kifejezhetne Gabor Aron irant a nemzet halcijait? A hos lelke ihlesse meg, a hosnek erenyei hassak at nemzedekrol-nemzedekre e fold minden gyermeket! Sirja felett lengjen beke! Az emlek felett 6rk6djek a kegyelet! ') Nagy Sando'r: Harolnszdk 6nvdelmi harcza. 1848 —49-ben. Kolozsvair. 1890. TP-4i-^te^^< 1.3

Page  196 haromsze'ki Yasu'ton. Szarnyas kere'k nagy ho'dita'st telt az erd'lyi r'szekben; uralma imma'r kiterjed a par excellence Sz6'kelyf~ildre is. 1891. 6'ta, a tejjel-me'zzel folyo6 Barczasaigro'l naponkint ke'tszer go~zkocsi robog be a de'1iba'bos hatrornszeki r6'nara, s r6piti azon keresztdl a ha'romszek 0tzkt A roszki vas't 'ullom'sai: Sz'sz-Herm'ny. Pra'zsna'r, IK6kds, Uzon, Kilye'n, Sepsi-Szent-Gyo-rgy, Ereszteve'ny, Nagy-Borosnyo, Bara'tos, Kova'szna, Pa'va, Zabola, Imecsfalva, Ke'zdi-Va'sarhelv. Mindja'rt uAtunk kezdete'n kita'rul elo~tt~ink agy~iny6r~t hariomsze'ki ro'na, a melyen a meddig a szem csak ellat, aranyszemekto~l nehe'z aranykala'szt ringat a sze'l. A kala'szok ve'gtelense'ge egy folyo6 aranytenger benyoma'sat teszi az emberre, a melynek ttkdre'n ezer, meg ezer hulla'm reszket. A szemhata'ron falvak jelennek meg. Kdzel~ikbe e'rve feittinik elo~tttnk a nagy rend C's tisztasago a lakosok ruha'zata'ban, tisztasa'g es rend a ha'zakban, a bels5" telkeken e's azok kdrlH; feittinik elo"ttInk a ha'zak diszite'se, a fdldnek, minden talpalatnyi fbldnek kitudno megmivel'se, erte'kesite'se. Legala'bb ke't kimagasl6 e's kituino~en gondozott 6pUiletet tala'lunk itt minden faluban: egyik az Jsten ha'za, a

Page  197 A IIAROMISZEKl VASfTON.19 197 rni~sik az iskola; mcngla'tszik rajtuk, a ha'ny ember a faluban, annyi az o6rizo'je e's gondoz'j'a. Igy van ez minden hairomsze'ki sze'kely faluban. Mindenned jobban jellemzi ez a mi jo'zan gondolkoza'su, hangya. szorgalmu, kiva'l16 tigyesse'gu, utainozhatatlan ke'pessegu~ neptinket: a sz&'kely ne'pet. Ezen tulajdonsa'gok, meg a pa'ratlan vende'gszeretet, az idegenre sohasem te'vesztik el hata'sukat; egyeni jellemvona'sa ez a sze'kelynek, a mely vonz s honva'gyat fakaszt az ember lelke'ben. Az elso6 ha.romsze'ki 6a'loma's K05ks, a Sze'pmezo~nek: az alvide'k ezen. gy~ny6rU ro'naij'anak egyik szeglete'ben teruIi el. KL~zele'ben folyik a FeketetIgy, mnelyen a k6k~si hid vezet keresztdlI. IQ~k6s~in fel"Il Uzont, a Be'ldi-csala'd 6'si f~szke'te6rjtk. Vidaim kdlsejui sze'p nagy falu, tbbb udvarha'zzal. A piacz k6zep'n. a'llo6 templomot magas, re'gi vairfal k~irnyezi, mely sok ostromot di1lott ki diadalmasan. Uzon uta'n a kilye'ni A11lomason, Sepsi-Szent-Gybrgybn, mai d Ereszleveinyen tar-tunk pihenito. Jobbra egy, dombteto~n emelkedik a redtyi templom, a Sze'kelyfbld legregibb temploma. Fe'nyl6' tornya messzire ella'tszik, m-egkondulo6 harangj anak szava messzire elhallszik. A falu a domb de'li lonka'j'an terd"i el. Td'l a Feketetigybn va-n a re'tyi iN~yir. Ez a hornokszigret itt felejtett tanuja annak a kornak, midodn o6ria'si t6' hulhi'mzott ezen a tertieten. Emle'ket d~rzi a f6nyld" vbr6s homok, a mely vastag-on bori'tja a fdldet, meg az a t6'csoport, a melynek egy-egy tagja ki-kivillan a karcsu nyirek e's a s~tett lombozatu egerftik suird"Jebodl. A to'csa'k ne'melyike bozo'tos, hina'rral a'tszd~tt, ingovanyos, nemelyik naidda1 van tele. A na64asok a vizi sza.rnyasoknak latogatott tanyai. Egyik-ma'sik to'ban egyetlen sas- vagy vizifona'l sines; tiszta ke'kesz61d ttkbre mozdulatlanul pihen.

Page  198 198,\ IIARmOMNSZE1'Ki xV',l'oN Nehany t6ban erdekes n6venyritkasag el: a XNytlphaca alba. A k6znep Kupain-viragnak hivja ezt a gyony6rui viragot. A n6veny t6bb meter hosszui, ujjnyi vastag; husos szara a to fenekerol nyuilik fel a viz szinere. Itt himbal6dnak tanyernagysagui, k6ridomui, vastag zold levelei, melyek k6ziil vakitoan ragyognak ki a fenylo, feher viriagok: a vizi viragoknak valosagos nimfaIi. Itt vonul el a Hom-arka (Hun-arka) nevui t6lt6s; a regmultnak ez a nema emleke egyenes vonalban huz6dik a retyi nyiren at Magyar6snak. A Feketeigy6n athaladva:Vagy-Bo9-osn'yt / erj uk. Szep fekvesui, nepes kozseg. Temploma, szep, nagy, emeletes k6zseghaza, iskolahja egy magaslaton foglalnak helyet. Nagy-Borosnyot elhagyva (Cz'falva, majd a tersegb6o mereszen kiemelkedo dombon epiilt drahegy k6zeleben visz el iitunk. A domb 6szaki sz6gleteben lathatok Szekelybdnja varnak fest6i romjai. Bandatos Cllomasig terjedo Litunkban a falvak egesz sora marad el jobbra es balra. Ott,Zdon, a legnagyobb sz6kely falvak egyike, a hova Mikes Kelemen, Rakoczy Ferencznek bijdosagstban hii kisro6je - keserves hontalansagabol6 egyre visszavitgyott. Amott Papolcz messzire fenylo tornyaival, meg K6rois; alllra Leczfalva, Telek. Koroson szLiletett (1784-ben), innen kelt szcirnyra Ko&osi Csozma Sdndor, a nagy-azsiai utaz6. Itt 6lte az elso kikeletet, a fiatal sziv elso kinyilaisat; itt kapott osztont azon elhatarozasra, hogy Azsia belsejet atkutatva az osmagyarok honat felkeresi. Lelket, szellemet elokeszitve 1820 tavaszan megindult szeduletes nagy itja'ia. Megjarta Perzsiat, Tibetet, bejarta a Himialaja volgyeit, berczeit, szakadekait, be Indiat. Huszonegy evig tart6 utazasa a lelkesedesnek, kitartasnak, allhatatossagnak, a tudomanyos mairtirsagnak

Page  199 A HAROMISZfEXI VASTTONN.19 199 olyan p6lddija, a~ tniilvent ha~sztalan keresdnk az utazdsok t6rte'nete'ben. Ho'napokat buddha zdrda'k szuik, filtetlen czella'iban, zerus alatt 15 foknyi hidegben dolgozott koplalva, feizva, 6j~jel-nappal, szakadatlanul. A Hima'laja be'rczei k6z~tt bennszdlbttek kunyho'iban lakott e's tanult a legnagyobb ne61k16ze'sek kbzdtt. A~tkutatva az arab, sanskrit s tibeti nycivet e's irodalmat, I Uj u3tra ke'sz"Ilt. Meggyo~zode'se szerint a Lassza't6l 6'szakkelet fel6, China hatdrdn lako6 dsungar nevui n6p az, a melyben vegre a magyarok rokonait, s az 6"s6k 616' ivade'kait feltaldlhatja. Ezt a nepet felkeresend6" 1841. m6arcz. 24-e'n Dardsilingbe, az ind-angol birodalom 7000 la'bnyi magassdtgban fekv6" hatdira'11omnaisara e'rt. Itt akarta a lasszai 16ama engede'lyet bevairni a tova'bb utaza'sra. A fdradt va'ndor k6zel 6Alott utaza'sa cze'ljdhoz! A vid6ken uralkod6 Ia'z, a mely megrohanta, ero'sebb volt vagyainaM, akarataimi'; meg~ilte, mielo~tt cze'lja't ele'rhette, hazaij'at viszontla'thatta volna. Messze tokink, a vila'g egy mas re'sze'ben, Ott, hol a nagy Hima'laja cinci h6takart be'rczeit, pihen most a zar ndok hosszi' vmndorla'sa uta'n. A szi'v, mel olyhn, oly ero~sen dobogott hazatj'aicrt, idegen fdldben hamvad el, s maga a ffil, mely porca felett n6", idegen kdlsejui; de K~ir~si emnleke itt elk1z~itttnk, s mig e hata'rok k~izt szi'v lesz, mnely haza'ja neve'nel feldobog, dics6" emle'ke felejtve nemn lesz. 1) Az a'zsiai angol tdrsasa'g, mely e'lete'ben megbecs"Ilte, hal5.la uta'n, kegyeletes e6rzelemmel, magas emle'kk~vet ke'szittetett angol felirattal hamvai f616', s ro'zsa.kat &s szomorI ifizel~et Ciltettetett az emle'k k6r6.2 1)Eotvos i6zsef br.: Em1~kbesz~d Korosi Csoma Sindor felett. ~jA Pallas nagy Lexikona. X. kdtet.

Page  200 2300 2A IHAROMSZEKI VASUITON. A haromszeki vasut k6vetkezo allomasai: Ko'vdszna, a'dva, Zabola, a Mikesek osi birtoka, Imnecsfalva, s SzezntKatolna utan Kezdi-Vdsdrhely. A siksag, a melyen vegig robog vonatunk, a Feketeuigy volgye: az Istentol megaldott haromszeki rona; eszak fele vegtelen, keleten a bereczki, nyugaton a bodoki havasok zarjak be a ltats hatarait. A ket hegyseg kioztt itt is, ott is a falvak egesz sora tinik fel. Zabola utan a jobb oldalon Haraly, Gelencze, Hilib, Ozsdola, a baloldalon Talmdsfalva, Hatolyka, Mdrtonzfalva, IMdarkosfalva, Albis, Also- es Fels'-Cserndltonz, kafalva, Futasfalva maradnak el. A falvak elmaradnak; de AlsoCsernaton pompais 6don templomanak (reformaitus) magas tornya folytonos kiseronk felvideki fitunkban.

Page  201 r I KOVASZNA PIACZA, K6Zil'PEN A POKOLSARRAL. aovyszna. ovaszna Hatromszekmegy6ben, a keleti Kairpaitok libainail tertil el, 560 meter magasan a tenger szine folott. A falu bitumen tartalmu agyag-palan huz6dik vegig, mely helyenkent termekeny diluvialis reteggel van boritva. Emez agyagpala r6tegei, melyek nagy mennyisegui novenyi maradvanyokat zairnak magukba, - nem fekszenek szabalyszerfien vizszintesen, hanem egyes helyeken eredeti fekvesokbol ki vannak mozditva, sot fel is allitva. (Benko Gibor dr.) Kovatszna mintegy 4000 lakossal biro szekely k6zseg, mely faraszto hosszusagban huzodik el az erd6s hegyek t6ven. Ez erdos hegyek itt a Magyarorszagot Romaniatol elvalaszto hatarhegyek. A hegyek aljan szazados fakbol llo6 lombos erdo emelkedik, mely eszrevetleniul olvad be a mertfoldekre terjedo fenyvesek rengetegebe.

Page  202 202 KOVASZNA. A falu egyik szelen siksig, mely tavolhan osszeolvad az eggel, a masik reszen erdovel boritott hegyek. Gy6ny6rui videk, az alfold nyilt derije'nek s a hegyseg fensegenek 6sszhangjaval. A kozseg tulajdonkepen ket reszbol ill: Kovaszncibol es a vele 6sszeforrott Vajnafalvab61. A havasok koze melyen felnyulo volgybol a Kovaszna vize tbrtet le hangos csattogassal. A tiszta vizii patak a k6zseget hosszaban ketfele szeli. A messzire feherlo tiszta, csinos hazak, a ragyogo templomtornyok, a hazakat kbriilvezo gyimolcsosok egy kellemes kis szekely k6zseg benyomasat teszik inkabb az emberre, mint egy nagy jovore hivatott ftirdo-telepet; azt meg eppen semmi sem arulja el, hogy Eur6pa leggazdagabb szendioxid-forrasainak toveben vagyunk. A piaczon diszes, tornyos es faczifraizatokkal ekesitett eptilet vonja magira figyelmiinket. Ha nem figyelmeztetnenek rea, az epilet homlokzatro6l is leolvashatn6k, hogy Erdely foldjenek egyik legnagyobb termeszeti nevezetessege: a Pokolsdr elott allunk. Az eptilet belsejeben kulo6n6s moraj hallatszik, hasonlo ahhoz, a melyet a legerosebb forrasban levo viz tamaszt. Belepve sajatsagos szuiros, de nem kellemetlen szag iti meg orrunkat. Hatalmas deszkafallal ket reszre osztott vizmedencze van elott/ink: a Pokolsar ez, tombolva felfakad6, kavarg6, irvenylo, zLigo, forrasban levo vizevel. A medencze falab6l 6riasi erovel, nagy tomegben kitodulo szendioxidgaz dolgozik itten; ez a vizet nemcsak alland6 hullamzasban tartja, hanem a medencze falat alkot6 agyagpalat megpuhitva, 6sszezuzva, felkavarva, hamuszurkeve is teszi. A szendioxid a k6rlegnel nehezebb leven, allando gazreteg boritja a viz felszinet.

Page  203 KOVASZNA. 203 A gazreteg magassaga folytonosan v/iltozik. Egy eg6 gyujtoszallal k6nnyen megallapithatjuk azt a hatart, a melyen alul az eges megszinik, illetoleg a hol a szendioxid kezdodik. A szendioxid -- mint a leveg6onl j6val nehezebb gaz -- edenynyel, kalappal kimerheto, folyadekok m6djara egyik edenybol a masikba toltheto. A POKOLSAR-FIURDO. Egy kalapnyi szendioxid-mennyiseggel ego papirost, gyertyat k6nnyen elolthatunk. Ha a szendioxid-reteg bizonyos magassag-reteget tullep, alkalmatlan lesz a furdoknek. A Pokolsar vize, mint valami haborg6 vulkan, neha kicsap medenczejeb.ol s elontessel fenyegeti a videket.

Page  204 204 2KOVASZNA. Felszakgatja a medencze deszka-padozatat, sulyos k6vcket dobal, gomolygo goz6ket l6vel ki, a melyek megnehezitik a k6rnyeken a lelekzest, szennyes vizzel, s hamuszinii iszappal boritja el a piaczot. Suiri fuist-oszlop emelkedik ki a forrongo medenczebol s nagy magassagban szetteruil, a gazfejlodes e k6zben oly nagy es rohamos, hogy a fojto gaztol a furdepiiletbe belepni nem lehet, a furdo fdoltt elreptilo madarak pedig elettelentil zuhannak ala a vizbe. A harom-negy napig tartt erupczi6 egesz tartama alatt morajl6 zuga's hallhato a Pokolsartol 100 meternyire is, a fold pedig megraizk6dik. Azonban rnindennek egyszer vege szakad. A levego megtisztul, a morajlo zuigais elhal, nemsok.ra a viz is visszahuzodik es csendes lesz ismet minden. A kit6res utan tatongo tolcser marad a medencze helyen, a melynek bet6mesere 2-300 szeker Ik6 alig elegendo. Az ilyen kit6resek jelentekeny jelensegek a Pokolsair t6rteneteben, csodaijara is jarnak az egesz videkrol. Szazadunkban 1837-ben, 1856-ban es 1885. januarius 4-en voltak a Pokolsarnak nagyobb kit6r6sei. 1837-ben egy kemeny teli esten egyszer csak megrendiilt a fold a kovasznaiak laba alatt, a falakr61 az edenyek lehullottak, a pohar-szekekben az edenyek osszecsenduiltek, az emberek remuilten futottak ki lakasaikbol. Ma'snap a Pokolsar rendkivuli er6vel t6rt ki, gaiz/aval bet6ltotte a levegot, vizevel elont6tte a piaczot. Az 1837-iki kit6res elott a viz kristalytiszta volt; ez ido ota szennyes hamuszirke felileten pedig olajszeru folyadek uszik. A Pokolsarbol meritett szirke, olajos vizzel a nep haza falat festi: mondjak, hasznos 6v6 szer az elosdiek ellen. A kovasznai szekely sohasem telik be a Pokolsar szemleletevel; mert a Pokolsar, mint a tenger, sohasem ismetlodo valtozatossaggal naprol-napra mas kepet nyujt

Page  205 KOVASZNA. 205 s mindig megragadot. Ma megdagad s magas hullamokat vet, a viztiikr folott levo tert teljesen kitblti gyilkos gaza'val; holnap alaszall tikre s bar hullamai nem simulnak el teljesen, a tdik6r k6zepen mindig buzog, egyre mozog, fortyog, fodrosodik. A tukor szelen lomhan gyuiriznek a hullamok, szeliden nyaldosva a medencze deszkafalat. A kovasznai Pokolsar vize 1890-ben vegzett elemzesem szerint kituno alkali-s6s savanyi viz; a viz homerseklete 15-50 C.,,A Pokolsar iszapja megszaritva hamvas sztirke szinui es helyenkent muszkovit-pikkelyektol csillaml6. Az iszap hosszabb ideig iszapolva, laza, homokszeri t6meget hagy vissza, melyben az asvanyos elegyreszen kivul sok korhad6 n6venyi maradvany van. Az asvanyos elegyreszek k6z6tt, nem tekintve az agyagiszapot, keresztezett nikolok alatt k6nnyen felismerheto a csillam, kvarcz, foldpat es meszpat." (Benko G. dr.) Mint a latvany, melylyel e kivalo termeszeti nevezetesseg az embert gyonyvrkodteti, oly bamulatos a viznek gy6gyit6 ereje. Csuizos bajban elgy6t6rt, k6szvenyben nyomorekkat valt, idegbajban sinyl6desre karkoztatott nem egyszer kapta vissza a Pokolsar vizenek hasznalata utan testenek, tagjainak, idegeinek elobbi epseget, rugalmassagat. A Pokolsar j6voje6be vetett remenyem nem helyezi nagyon tavolra az idot, midon vize az ischiasban szenvedoknek speci/lis gyogyitoszere lesz. A 7-8 meter hosszu, 3 -4 meter szeles tuikrfurd6 -ket kenyelmesen berendezett vetkezo szobak veszik k6rtil, a viz iszapjanak lemosasara kristalyvizii zuhanyok allnak rendelkezesre. A meteorologiai jelensegek (eso, ho, k6d) eszrevehetoleg m6dositjak a Pokolsar szendioxid-mennyiseget; esozesek utan szendioxid-reteg a vizszin felett szokottnal

Page  206 206 KOVASZNA. magasabb leven, a fej k6nnyen juthat a szendioxid fojt6 legk6rebe. Ftirdeskor ilvenkor a legnagyobb vigy6azat aijanlatos. A furdo utitn sztikseges mozgtast a vendegek a Pokolsar k6zeleben, a patak menteben keszitett igen csinos setat'ren vegezik. A Pokolsair nem az egyedtili asv(tnyviz - es szendioxid forras Kovasznan. Csodalatos hely ez! Uton-Ltfelen, arokban, hegyoldalon, erd6 siruisegben, sot a kapanyomaban is csodaviz"i forraisok fakadnak fel foldj6b6l. Minden magantelken pompasabbnailpormpasabb vasas savanyuiviz forras, gazkih3mles. Az (tsvanvvizekbol a legt6bb helyen meleg flirdot k6szitenek az anncl a hazntl szallasol6 vendegek szmmara. A vizet tist6kben vagy izz( kovekkel melegitik. Ember, allat annyira megszokja itt a savanyuvizet, hogyha mats videkre kerul, csak a legfenyegetobb szomjusag eseten nyiul az edes vizhez. Mintha kit6rni akar6 vulkinon fekudnek a falu, idovaltozasoknal az egesz volgy vitriol-szagot g(ozolog a foldszinre s a pinczek mintha parolognanak, a kutak, pinczek g6zzel telnek el, melyek a madarakat elszcditik. 1) A Pokolsarral uigyszolvan egy vonalba jobbra-balra szamos gazforrassal talalkozunk. A piaczi kilt kitiun vizet a ki6mltt szendioxid allando forrasban tartja, a kiut mellett lesieto patak kristailyvize a t6bb helven elofordulo szendioxidtol sistereg, forr, buzog. A patakon tiIl az igynevezett,,Kis-Pokols ir", a Pokolsar miniatur kiadasban; ez is egyre hanykodik, viztikre a hatalmas buborekokban szakadatlanul felszallo szendioxidtol allando hullamzasban van. Ilyen lehetett a Pokolsdr gvermekkoriban! A furdotelep tulajdonkepeni k6zeppontja fenn Vajnafalvin, a fiirdo' szamara megvasarolt Mikes-fele telken van. ') K6ovri L.: Erddly foldje rilkasdgai. 1853.

Page  207 KOVA SZNA. 207 A Mikes-telek gy6nyo6ri park, baratsagos, mosolygo lakohazakkal, zenepavillonnal, arnyekos setahelylyel s az u. n. Mikes-fiirdo'vel. A Mikesfurdo zuhanyokkal es csinos vetkezoszobakkal ellatott kettos tuikr-ftird6, a mely f6le az 6v tavaszan diszes 6epletet emeltek. A firdo k6zeleben van a Czifra kzit; vasas savanyuivizet ivasra hasznaljaik. A Mikes-telek szomszedsagaban levo - egesz az erdoig nyulo --- Apor-telken fiirdovendegek villakat epitenek. Egy par ev leforgasa alatt egesz villa-kolonia fogadja itten a latogatot. Fennebb a volgy ketfele nyilik; az egyik volgynyilasban, pompas erdos k6rnyezetben az elvezeti- es gy6gyit6 viznek egyarant kittno6 Horgdcz-kutra akadunk. A viz komederbol csurog ala; a kutat fedelzet vedi a legkbriek hatasa ellen. Vize szeles Erdelyben keresett aruczikk. A masik volgynyilasban, szep lombos erdo toveben van a sos-fiirdo. Kett6s tik6rfiird6 z, mely fole a foly6 evben nagy gonddal berendezett diszes epuletet emeltek. K6zel van ide a Hanko-kit,; vize kituno alkali-sos savanyu vizforras; 6sszetetelehez kepest elokelo helyet foglal el a gleichenbergi es seltersi vizek mellett. A kovasznai Pokolsdr, Horgdcz, Sos- es Hankd-forrds vizek a legkittinobb alkali-sos savanyu vizek k6ze tartoznak. Feltuino e vizeknek a szabad es felig k6t6tt szensavban, a sodabicarbonatban, s a konyhasoban valo nagy gazdagsaga; figyelemre melt6 e mellett a Hank6 -kutban a jodnatriumnak es natriumsulfatnak jelentekeny mennyisege is. A Horgacz-kuit es a Hanko-kut vizenek feltino natriumbicarbonat, konyhas6 es szensavtartalma melt6va teszik e vizeket arra, hogy mint a vilaghirui gleichenbergi vizekkel egyenlo ertekiieket az orvosok a legnagyobb figyelemben reszesitsek. Kittino 6sszetetelltkh z kepest ygygyito-erej k is kittuno.

Page  208 208 KOV.ASZNA. A Pokolsdr- es Sos-fiirdo', mint hidegftirdok csizzoskiiszvenyes-, g5rvelyes- es idegbajokat gyogyitanak. A Horgdcz- s a Hankd-kitja vizenek belso alkalmazasaira f6kepen a hurntos bajok ygygyulnak. Vr1sziikseg eseteiben, i'gyszinten a hiduaiyos vdrkepzo'dedsne'l is javalva van kolcs6onsen a Horgaczviz hasznalata. De nemcsak az emcszto szervek hurutos blntalmainal, hanem a legzoszervek llztrltjdnidl is j6 sikerrel rendelhet6k a kovaisznai vizek; f6kep a ko1iih()esi inger ds tiido' huzz1t javulnak mellette. A Mlikes- es Czifra-forrdas vizei vasas savanyii vizek. Alkalmazasuk kiilonosen hiidnyos drkdepzes eseteben, 6s idegbajokban ajanlhato; Kovaiszna pedig czelszerii tartozkodo hely mindazoknak, a kiknek havasalji, illetoleg hegyi klima befolyaisara van szukseguk. A kovasznai vendeglokben, villckban, firdohazakban es a falubelieknek hazaban 6sszesen 300 szerenyen biitorozott, de tiszta es egeszseges lak6szoba all a vendegek rendelkezesere. A Pokolsartol jobbra van a goz'l. Egy krliTlbeliil 2 D meter terileti, mAisfel meter mely god6r ez, melvbol folvtonos airamlisban sze.ndioxid gaiz mrlik ki. A go6drbol kifele nezve bizonyos viligitas mellett tanui lehettink a termeszet bctmulatos jttekainak: a nehez gtiz libeg6 mozgasanak. A bejcirat elott reszketni latszik a levego, mint a delibab, a kovek tcnczolni litszanak. Nem regen a tulajdonos az tireg f6le egy fahaizikot emelt s ez altal megfosztotta a vendegeket a felseges latvanytol. Az elmult evekben a godr6t jobban kiast/ak, melyitettek, szelesitettek. Az ireg szelerol lepcsoket keszitettek az ireg fenekere, hogy a gazfirdot hasznal6 beteg egesz nyakig belemeriilhessen a szendioxid gazkorebe. A felso lepcson a szendioxid bok.aig, al alson nyakig er; az uireg

Page  209 KOVASZNA. 209 aljan egy kozepnagysagu ember felett osszecsapnak a gyilkos gaz hullamai. Addig, mig szank, orrunk a szendioxid retegebol kier, batran lelekzelhetink. Az uireg feneken azonban csak visszatartott lelekzettel jarhatunk. Mert egy lelekzet gaz mar 61. A Pokolsar kitoresenek ideje alatt zsongas hallatszik. E zsongas sokszor tevedesbe ejtette az embert, az erupcziok okat illetoleg. E foldalatti moraj nyoman, a kepzelet leszallott a fold belsejebe, hol az 6ork tuz langja pofog, s ez 6rok tiizzel hozta a kitoreseket okozati kapcsolatba. Nem kell nagy megfigyelo tehetseg annak belatasara, hogy a Pokolsar kitoresei nem vulkani erupcziok. A kitoresek rendesen teli idoben vannak, midon a legkori csapadekok vize, a h61l beszivarog a talajba s ott megfagy, mialtal betomi azokat a nyilasokat, melyeken a fold melyeben kepzodo szendioxid kiszabadul. A kiomles vonala alatt 6sszegyilemlo szendioxid gaz a soha be nem fagyo Pokolsar vizen keresztuil talal legkevesebb akadalyt, hogy szabadba juthasson. Midon a gazok feszito ereje annyira novekedett, hogy a Pokolsar medenczejenek falan az idevezeto nyilasokon, a viztomegen utattorhet, a szendioxid nagy erovel, zajjal, robajjal rohan ki, magaval ragadva az utban allo koveket, iszapot, deszkafalat, vizet. Szerencse, hogy az 6sszegyulemlo szendioxid nem egyszerre, hanem reszletenkent tortet a szabadba; az utban allo6 akadalyokat ellenallhatatlan erovel tavolitja el utjbo61. A mult tavasz nyiltaval, midon a Pokolsar ij epuiletenek alapjat dolgoztak, egy tobb meter melyre bevert faczolopot mint tollu pelyhet 16kott ki az azon helyen felboffeno szendioxidaram. A szendioxid gazkorbe lepve, a szendioxid-gaz a testnek abban a reszeben, melyet elfod, amelegseg erzetet kelti, mintha melegvizbe leptiink volna. Kiserleteim meg14

Page  210 210 KOVASZNA. erositettek Ilosvay Lajos dr. magyarazatat a szendioxidnak a szervezetre valo hatasa/t illetoleg:,,a gozloben nem azert erezziik a hoseget, mert benne tenyleg melegebb van, mint kint, hanem azert, mert a szendioxid a bor felileten levo nedvesseggel kemiai es fizikai atalakulasok miatt akkora h6t fejleszt, hogy arrol erzo idegeink utjian tudoma'st szerezhetiink." Az a vizmennyiseg, mely a bort rendszerint boritja, teljesen elegendo arra, hogy a fennebb emlitett kemiai hatas letre jojjon; nem szukseges erre, hogy a b6rt izzadsag-reteg boritsa. Vastagabb vizreteg epen akadailyozza a hatast. Az az inger, melylvel a gaiz a testre hat, mar sok nehez reumas bajnak volt gy6gyitoja. A gaz-furdot rendesen a Pokolsar firdovel pairhuzamosan hasznaljak a betegek; ha delelotti orakban keressuk fel a gozlot, a kul6nb6z6 magassagban elhelyezett ulo6helyeken, lepcsokon, szekrenyekben, ritkan talalunk tires helyet. Sokan az altal iparkodnak a gaz gy6gyit6 erejet fokozni, hogy vizes ruhat kbtnek beteg tagjaikra. Vajnafalvan szinten sok a gaz-ki6mles, a kuitak, pinczek szendioxid-gazzal telvek; esos idoben pinczebe menni, kutat aisni nem lehet, mert a pinczet kitilto, a kutbol kiaramlo gaiz, mint a n6p nevezi,,doh", megfojtja az embert. Az utmenten levo nagy gozlot, minthogy t6bb ember emesztette el magcit gyilkos gazaban, a hatosatg bet6mette. Kovasznanak jelentekeny asvanykincse az a temerdek vasercz is, mely a k6zsegek mellett emelked6 Kopaszhegyben van felhalmozva. Par evtizede megnyitottak a hegyet, hogy feltart kincseit ertekesitsek; ez idoszerint a banyat nem mivelik. Kovaszna hosszan terjed el a volgyben; szelessege csekely leven, a falu k6zepen erezzik a ket oldalr6o hatai

Page  211 KOVASZNA. 211 rolo mezok, erdok balzsamos illatat. Ezen erdos hegyek itt a Magyarorszagot Romaniat61 elvalaszto hatarhegyek. A hegyek aljan szazados fakb61 allo lombos erdo emelkedik, mely eszrevetleniul olvad be a mertf6ldekre terjedo fenyvesek rengetegeibe. A hegyek lejtojet gy6ny6rui pazsit boritja, melynek iide szine, bija n6vese az oserdoknek moha pairnajara emlekeztet. Megfizethetetlen elvezet a nagyvarosok gozkrebo6l, az alfold izzo homokjabol menekuilo ember szamara az, mit Kovaszna nyuijt. Elvezheti a k6zeli berczek sziizi levegojet, s azt az illatot, melyet a huis szello viragos mez6k, orias erdok arnyas melysegebol szakaszt fele; elvezheti termeszeti kincseit, mindezt elvezheti meses olcson, elvezetevel j6 embereket boldogitva. Kovasznanak nagy szerencseje, hogy tekintelyes megyebeli f6rfiak - erteket felismerve - reszvenytarsulatta alakultak kincseinek kiaknazasa czeljabol. Ez a reszvenytarsulat nagy buzgalommal latvan munkahoz, remelheto, hogy Kovaszna par ev mulva egyike lesz Erdely leglatogatottabb fuirdoinek. 14'

Page  212 1. A SIKLO ALS6 AI.LOMIASA. 9. 'I'ERRtT-.AI,LOMA.S. ), koYaszna-gyulafalyi iparvasut. yulafalva a Keleti-Karpaitok magasra t6ro berczei kozott, a Meneshegy aljan, a Baszka-folyonak egyik terjedelmes 6bleben letesitett faipar-telep. A hatalmas telepet 1889-ben Horn David es tarsai alapitottak, a nagyreszben hozzaferhetetlen fenyooserdok

Page  213 A KOVASZNA-GYULAFALVI IPARVASUT. 213 rengetegenek kihasznalasa/ra. A telep azota gazdat cserelt; ez ido szerint az,,Erdelyi erdo-ipar reszvenytarsasag" tulajdonat kepezi. A A CGULAFALVI J6ZSEF GOZFiURISZ-TELEP. A VASUT KEZDO PONTJA. Az elso telep, a melyet berendeztek, a Jozsefgozftiresztelep volt; ezt csakhamar egy masodik: a Gabor gozfiresztelep k6vette. A SIKI. FELSO ALLOMASA. (1015 M. MAGASSAG). A telepet a vallalat elobb Papolcz felol egy 26 kilometer hosszu kocsiut keszitesevel tette megk6zelithetove.

Page  214 214 A KOV\ASZNA-(;YULAFAIA'l IPARVASL'T. A szallitas k6nnyebbitese czeljabol azonban vasuitakra volt szukseg; surg6sen kovetelte ezt a naprol-napra fokozodo termeles. KILATAS A SIKL6-PALYA FELS; RASZfT6L.,~ N - i1 I, I. - \ A szukseg pa-. rancsszavanak en- ' ^ gedve Kovaszna k6zseg fels6 vegetol, az ugynevezett \ -. s Terret-tol kezdve - ipar-vasutat epitte-.FEL INDULO TERIELT sO KOS. tett avallalat. Hogy a Karpathegyseg vizvalaszt6ja konnyen megjarhat6 legyen, a palyatestbe egy 1260 meternyi hosszu, s kbzel 400 meternyire emelkedo siklo van beigtatva. Nehany percz, s a terreti allomnsrol a sikl6 als6 allomasara eriink. A siklo menten kenyelmes 6sveny vezet fel a

Page  215 A KOVASZNA-GYULAFALVI IPARVASUT. 215 felso allomasra, a honnan elbuiv6lo kilatas nyilik egyfelol a szomszed havasokra, masfelol az alattunk elterulo siksagra, a tapllo, eletet fakaszto aranykalaszos haromszeki r6nara. -. iit VONALRESZEK A GYULAFALVI IPARVAS(JTBOL. Az iparvasut a Sisakf6hegyre felemelkedven, folytonos esessel halad tova a paratlan szepsegui 6sfenyoerdok

Page  216 216 A KOVASZNA-GYULAFALVI IPARVASUT. rengetegeben. Erdo-erdore borul itt mindenfele; s6tet fenyvesek mindenttt. Meredek sziklak oldalan, athidalt melyedesek, szedito melysegek felett zugo fenyvesek csobog6 patakjai, harsog6 vizesesei mellett, hatalmas feny6k 6speldanyainak egymasba olelkez6 vegtelensegen at, vagtat, rohan a vasparipa; zakatol6 larmaijat61 viszhangzik az erdo. A vadregenyes videk minden egyes pontja muivesz ecsetere melt6, elragad6 kepet tar a szemle6l ele; ezekben a kepekben addig hozzaferhetetlen hegyvidek felseges panoramaija nyilik meg elottunk.:i -— ' -- -_: -7 ' — - KOMAND6I GABOR GOZFTURASZ-TELEP. A megall1o-helyek a furesztelepek: a gyulafalvi J6zsefes a komand6i Gabor furesz-telep. A telepeken nytzsgo elet vesz k6rul; nyuzsgo elet az oserd6 kellos k6zepen! Szazakra meno firge szekely es t6t munkasok mozgo csoportjai es az utemesen zakatolo g6pek allando zaja megelevenitik a telepet. A gozftresz-telepeken a modern technikanak minden vivmanyat ertekesitve talaljuk. De nemcsak a berendezes t6keletessege, hanem a terjedelem, a termeles nagysaga J

Page  217 A KOVASZNA-GYULAFALVI IPARVASUT. 217 altal is kivalnak ezek a telepek. Az 1260 meter hosszu lejton jaro siklo naponkint 40 vaggon deszkat szallit le a terreti allomashoz. A telep g6zgepei k6rilbelo6 400 loerot bocsatanak rendelkezesre a fa feldolgozasa- es leszallitasa czeljtabl. Ejjel-nappal harsognak a keretes- es korfiireszek, sivitnak a gyalugepek, visongnak a k6sz6ruik. Az ej s6tetjeben a villamos feny gyujt nappali vilagossagot. Ugyanez a fenyforras a tisztviseloi- es a munkas lakasokban is. 1) ERDEI KORPALYA. Az erdokbol 16vonatu vasutak gyuijtik ossze a temerdek tonk6t. Az erdei k6rpalyan a termekek szallitasara meredek lejtesui vaganyokat fektettek, melyekre az tires vasuti kocsikat lovak vontatjak fel, a megrakott kocsik pedig szabadon gurulnak le. 1) Latogat6k lapja. Haromsz6kmegye.

Page  218 5 3odza foly6 es szorosai. agy-Borosny6r61 del fele haladva Kis-Borosnyot, - ettol nem messze a haromszeki siksagot a bodzai fensiktol elvalaszto vizvalaszt6t erjuk. A vizvalaszto kanyarg6s uitjan felkapaszkodva a fensikra - s nemsokara a Bodza foly6hoz jutunk. A Bodza folyo Brass6 varmegye deli hatarhln ered; eleinte keletnek tart, majd eszakra fordulva a vadreg{enyes bodzai-szoroson at a veszteglo intezethez s onnan Bodzavdm k6zseghez jut el. Ezutatn nyiltabb volgyben folytatja eszak fele tarto titjait tovabb; Bodzafordulo kozsegnel hirtelen dellkeletnek fordul abba a mely volgybe, mely a Csukast - a deli es keleti Kcirpaitoknak legszebb havasctt -a bereczki hegysegtol elvalasztja. A volgy nehol annyira elkeskenyedik, hogy az orszaigitat csak nagy nehezseggel lehetett a hegyekbe vaijni; a krasznai (most nem dolgozo) uiveghutan tul meg 6 kilometerig tart az iutvonal vegszakasza, a mely fole nyugaton a mar Romaniaba eso 1664 meter magas Szilon emelkedik, mig a volgy masik (bal) partjat a Kiralyhegy szegelyezi; maganak a v6lgynek tenger feletti magassaga itt 634 meter.

Page  219 A B3ODZA FOT,YO EIS SZOROSAI. 219 A penziigyorsegi laktanyatol kezdve a teljesen kiepitett ut megsziinik s Romainiaban csak masodrendui utban folytatodik. A Bodza volgyenek az a resze (krasznai-szoros) a legszebb. Vadregenyes videken, 6serdok koz6tt, a Bodzaviz zuhatagai mellett, szeditoen meredek hegyoldalokon visz az uit egesz az olahorszagi hatarig, hol a Szilon laban'il a patak partjan olath dorobanczok 6rzik a hatirt. Az Lit helyenkent szaz meternyire vezet a zuigo Bodza felett. Az tit itt meroben sziklaba van vagva. 1887. szeptember havtban itt talaltaik a hires bodzakrasznai aranvrudakat: egy a maga nemeben pairatlan, a sirmiumi penzver6 hivatal jegyeivel ellatott kincset; a rudaknak egy resze a magyar nemzeti muizeum birtokaba keriilt. - Ez a lelet is bizonyitja, hogy a romaiak idejeben erre sokkal nagyobb volt a forgalom, mint ma. A Bodza volgyebol azonban meg egy uit vezet Romaniaba: a tulajdonkepeni bodzai-szoros folytatasaban egyenesen del fele; ez a mcisodrendii ut itt egy 1345 meter m agas hag6n att eri el Rominia hatarcit. Erre -- a hagyomcny szerint -- mar a hunok es kunok is jartak, a t6orokk pedig szamtalanszor t6rtek ott be'); itt jartok emleket 6rzik a lepten-nyomon lathato taborhely-maradvinyok, erodites- es agyuitelep-nyomok. 1788-ban, midon az erdelyi reszekbol kivontak a rendes helyorseget, a t6r6k itt viszonozta a tamadast. 1789. augusztusban Bora 6rnagy es Damo szazados veres harcz utan vertek ki a t6riokt. A Kapolna-hegyen s a vamhivatal kertj6ben pihennek azok a szekely hatar6ork, kik eletuket aldoztak akkor a hazaert. A mi redutjaink, melyek a berlini kongresszus utan 1878-ban epultek, immar szinten romszamba mennek. 2) ') A Pallas nagy lexikona. III. k6tet. 2) Emke uti Kalauz. Kolozsvar.

Page  220 220 A BODZA FOLYO ES SZOROSAI. A bodzai-szoros tulajdonkepen csak Olahorszagban bir a valoban j6l vedheto szoros kellekeivel: annal nagyobb figyelemre meltok azonban a belole Kis- es Nagy-Borosnyora, aztan Prazsmarra es Zajzonba vezeto szoros utak. A Bodza foly6 ket helyen t6rte at az orszagokat elvalaszto sziklahegysegeket; ehhez kepest kettos szorost is kepez: felso folyasanal a bodzai-, kifolyasanal a krdsznai-szorost; a krasznai-szoroson elobb csak nehezen jarhat6 bsvenyek vezettek kifele; mint maga a folyo, a k6zlekedes is kifele t6rekedett ezen a szoroson. Rettenetes lehetett az a ktizdelem, a mit ez a viz ezen a videken a sziklakkal folytatott. Szazadokig tart6, szakadatlan kizdelmek aran vegre megcsinalta maganak az utat a hatarsz6li havasoktol a bodzai-szoroson at a haromszeki rona fele; egyszerre csak - mintha meggondolta volna magat - hirtelen delkeletnek fordul s felveszi a sziklakkal ujra a harczot. A harcz meg tartosabb, meg elkeseredettebb. A krasznai-szoros menten neki zudult a sziklahegy egy sebheto reszenek es addig t6rte, zuzta, mnsta, szakgatta, mig at nem vagott rajta, hogy Romaniaiban folytassa uitjat tovabb. A Bodza volgyeben harom k6zseg van. Bodzavdut kisk6zseg; a bodzai-szoros nyilasatol eszakra fekszik; olah lakosai juhtenyesztessel es hatarszeli kereskedessel foglalkoznak. Bodzavamon feluil van a bodzai vamhivatal es a veszteglo-intezet, a vamhaboru ota majdnem elettelen telepek. A Bodza egesz v6lgye bajos, a vamhivatal k6rnyeke azonban elragado szep. A Bodza folyonak egyik balparti mellekpataka menten, a vamhivatalt61 egy 6ra jarasnyira a Sugopatak felseges vizeseseivel talalkozunk. Ket csodas vizeses ez, melyeknek mindegyike egy-egy hatalmas zuhatag-csoport. A meredek hegylejtokon lezuhogo vizdus forrasok vizebol kivalo. mesz, migegyfelol vastag asvanyreteggel vonja

Page  221 A BODZA FOLYO ES SZOROSAI. 221 be a vizmeder oldalait, addig masfelol lepcs6ket alkot, a melyeken hangos larmaval szokdelnek le a patak tajtekz6 hullamai. A mnelyviz, a vekony fugg6nyszerii vizeses, a larmas zuhatagcsoport, a habrojtok, a rejtett sziklatarajok felett kepz6do hullamfodrok rendetlenul valtjak fel egymast a v6lgy nyilasaig. A vamhivataltol 12 kilometernyi tavolsagra van Bodzafordulo, szetsz6rtan elterilo, 1981 olah lakosu kisk6zseg. A lak6sok foldmivelok, allattenyesztok es szeneget6k. Bodzafordulonal felseges havasi panorama tarul fel elottink egesz pompajaban. Bodzavolgy erdo palasttal fedett hegyhaitai felett zeg-zugosan megszakgatott gerinczevel a hatalmas Csukds, a deli- es keleti Karpatok hatalmas sziklaoriasa tunik fel, jobbrol a piramis alakui Dobromir es Teszla, balrol a Csukassal versenyzo Tejk6' tornyosodnak fel. Bodzafordulon tul, a Bodza volgyeben hosszan elnyulva teril el Szita-Bodza, a Bodza folyo menten levo k6zsegek harmadika.

Page  222 I Csikyvrmegye. T'usn nd. Ott, hol az Olt 3,t folv"onak 6vtizedeken at tarto nmun-.'ija tatongo rdst iit6tt a Hargita sziklavTi-'n, Csikv ar1mcgfy e deli rl6 -sze1n, a 1regenyes tusnaidi szorosban, fenlvesecktl beniott hegyek (l1tal v6 -dett helyen fekszik Elrd6ely gngye: a szep 'Ttszudd fird(6. ') A czikk elen ill;6 kep az (lt viilgy6t es a Iikas-kovet tibrdzolja.

Page  223 CSiKVARMEGYE. 223 A szoros kezdetenel egy sajatsagos formaju sziklagula: az Also-Solyomko" emelkedik ki magasan. K6zel van ehhez a Likas-ko', egy mereszen kiugr6 sziklafal, melyen az Olt hullamai tengernyi ido munkaja aran hatalmas nyilast vagtak, kenyelmes utat nyitottak magukriak. A kerek nyilason faradhatatlanul es nem sziin6o si erovel zug at az6ta az Olt vizenek egy resze. A szoros keleti oldalat a Nagy-Pdlcza s a Nagy-Csomdg, nyugati oldaht a Piliske szegelyezi. A hegyek oldalat nagyobb reszben feny6-erdok boritJjak, a melyeknek zoldjebo6 mereszen kiemelkedo, fantasztikus sziklaszalak feherlenek ki. A Csomdg nyugati lejt6jen harom nagyobb terrasz van; ezeken buzognak fel a tusnadi asvanyviz-forrasok, itt teril el a firdo-telep maga is 656 meternyire a tenger szine felett. Fenn a sziklafalon az 6s fenyoerdo koronai zugnak, balzsamos illatot arasztva szet a legtisztabb hegyi leveg6 -ben, alant az Olt hullamai csattognak, szilaj rohanassal vagtatva ala a megostromlott szikla-lepcs6okn Haromszeknek aranykalaszt ringato ronaja fele. A regenyes videk, az 6riasi fenyoerd6k, a friss, egeszseges hegyilevego, a legkellemesebb homerseklet, az asvanyviz-forrasok bosege mintegy folhivjak az emberek vallalkoz6 kedvet itt, hol minden t6nyezo k6zremiik6dik klimatikus gyogyhely letesitesere, s annak felviragoztatasara. Megfoghatatlan, hogy ezen pazarul megaldott helynek 6rtekesitesere ezel6tt 50 esztend6vel meg csak nem is gondoltak az emberek. A tusnaidi furdo mindossze 45 esztend6 alatt emelkedett a mai kulturalis niveaura; az emelkedes azonban rohamos volt. A hol ezelott 45 esztendovel surui bozot boritotta a foldet, vagy oriaisi fenyok allottak, most pompais villasorok, diszes furd6oepuletek, nagyvarosi szabasu vendeglok emel

Page  224 224 CSiKVARMEGYE. kednek, olyanok, a melyek barmely vilagfirdonek is diszere valnanak. A tiszta, j61 gondozott setahelyek, betiltetett utczak beleolvadnak a legszebb setauitakba, a melyeknek fai 6szszeborulo agaikkal arnyas folyosot alkotnak, mely meszszire felvezet, vegre elvesz a rengetegbe. Tusnad emelkedese folytonos, szemmel lathat6. Nem csoda tehat, ha ehhez kepest latogatottsaga is evrol-evre novekszik. Hogy az emelkedes is folytonos marad, erre nezve biztositekul szolgalhat a fiirdobirtokossagnak aldoz6 keszsege, s a furdo kituino orvosanak odaad6 buzgalma es szakertelme. Tusnadra a vendegek Brasso, Sepsi-Szt.-Gyorgy es Agostonfalva felol erkeznek. Tusnad az iuj sepsi-szentgyorgy-csikszeredai vasutnak allomasa; a magyar allamvasutak Brasso allomasat61 7, a sepsi-szent-gyorgyi vasuti allomastol 3, az agostonfalvi allomast61 (Kohalom es F6ldvar kozotti allomas) pedig 4 6ra jara'snyira fekszik. Brassoban kenyelmes berkocsik 6llanak a vendegek rendelkezesere; Agostonfalvan kivanatra keszseggel rendel berkocsit a furdobiztosi hivatal is. Az uit Tusnaidra mindharom allomasr61 gyonyorii erd6s videken vezet keresztul. Minden fordulatra soha sem ismetlod6 valtozatossaiggal mas kep, mas latvany taruil az utazo ele; igezo, lebilincselo. A szem nem tud betelni a sok latnivaloval. A kaleidoskop egy ij fordulatara megnyilik a rengeteg, s a fenyvesek sotetjebo6l uj kep bontakozik ki; a legszebb, a mit csak valaha lattunk, a melytol nem tudunk megvalni, a melyet szeretnenk megorokiteni, mert azt hissztk, hogy ennek nincsen, nem lehet hasonmasa. Elottuink van Tusnad fiirdo, a maga fenseges nagyszeriusegeben. A Csomag es Szurduk fenyvesekkel boritott lejtojen, egy gyonyorii tisztason epitettek fel a furdotelepet. Folotte a Csomag emeli erd6s, sziklas fejet az egnek, alatta az Olt hullamai zugnak; szemben van vele a fenyvesekkel

Page  225 CSiKVARMEGYE. 225 benott FelsoJ-Solyotmko, melynek hozzaferhetetlen sziklaoduiban mai napig is solymok tanyaznak, mint sok evvel ezelott a fejedelmek koraban, midon a szegeny szekely 1lo solymokkal ad6zott a fenyes portanak. A svajczi stylben epuilt csinosabbnal-csinosabb eptiletek harom sorban terulnek el egymas f6oltt, a nelkuil azonban, hogy egymas elol elvennek a kilatast. Azok, a kiket bant a tarsasag, a zaj, a sok szem, a kivancsisag, a TUSNAD-FURDO. hegyoldal fenyveseben elrejtett izleses kis hazakban'vehetnek lakast. Ezekben 6sszesen mintegy 550 butorozott, kenyelmes, szaraz, egeszseges es olcs6 szoba all a vendegek rendelkezesere. Az utak igen jol vannak gondozva, ugy, hogy esoben is sar nelkiil jarhat rajtok az ember. Ilyen idoben kiloben a fedett setahelyen szokta6k a vendegek szokasos napi setajokat elvegezni. 15

Page  226 226 CSIKVARMEGYE. A fedett setahely 6ssze van k6tve a gy6gycsarnokkal, a melyben nemcsak billiard-, olvaso- es tanczterem, hanem kaveha.zi es vendegloi helyiseg is van. Tusnadon 7 asvanyvizforras van hasznalatban. Ezek k6zul a Fokuit 10 percznyi tavolra a fenyvesben kis sziklamederbl t6r elo". A telepen felbuzogo forrasok k6zelseg6k daczara felttinoen kiulnboznek egymastol 6sszetetelre, homersekletre. Az I. szamui ivo-forras (Rezso-forras) konyhaso-, vas- es j6dtartalma altal tinik ki. Homerseklete 19-30 C. A II. III. IV. szamu ivoforrasok kivalo6 sszetetelii sos-vasas vizek. Homersekletuk 182 —19'90 C. Az I-IV. szamu furdo-forrasok vize szensavas, sos, vasas, 20-7-23-90 C. homerseklettel; az oldva tartott konyhaso, szendioxidtartalom es magas homersekletuk folytan a meleg-, sos-, vasas-savanyu vizek soraban az elsok k6ze tartoznak. A Fokkut vize kittino egvenyes, sos, savanyu viz, mint ilyen meltan allithat6 a hirneves giesshiibelivel egysorba. A vizek kiulnbzo6 6sszetetele, homerseklete azoknak a legszelesebb k6rben valo alkalmazasat teszi lehetove. Nem regen egy pompas fiirdodlzzzal szaporodott a firdoi epiletek szama. Az impozans epuletben - melyben 4 nagy tuikr, 4 hideg szalon furdo, 14 k'nyelmes porczellan-kad all a vendegek rendelkezesere - ertkesitve talaljuk a modern balneotechnikanak 6sszes vivmanyait. A furdoket a furdo-forrasok latjak el vizzel. A kadakban a viz felmelegitese a Czernicki-fele keszilek segelyevel t6rtenik; e keszilek alkalmazasa mellett a furdes idejere a furdo meleg vize szamara biztositva an a forras friss vizenek 6sszes szensava es vasa, a mi altal a meleg viz gyogyit6 hatasa jelentekenyen fokozodik.

Page  227 CSIKVARMEGYE. 227 A fiirdo6hazban fenyokivonat- es vas-lapftirdoket is keszitenek; ugyanitt kulon termeket rendeztek be test-,egyenesit6-, massage- es vizgy6gyit6 czelokra, ugyszinten szetporlasztott asvanyviz, fenyopa6ra, suiriisitett es ritkitott levego belelegzesere is. A firdoi elet kze6ppontjat a fedett setacsarzok s a telep pompas kis setatere kepezi. Midon a diszes zenepavillonban felharsan a zene, a legvalasztekosabb k6z6nseg lepi el a setahelyeket; tarka csoportokban hullamzik a vendegsereg, a melynek soraiban a videki nemesek, a nagyvaarosi urak s a m6dos keresked6k mellett ott talatljuk Tusnatd legbuzg6bb, legkitartobb latogatoit: Romania duisgazdag boj6arjait is. A telep fenyokkel szegelyezett setauitja beleolvad a legszebb erdei iitakba, melyekben k6 -nyelmes padok hivj6ak pihenesre az arra jar6t. Az utak bevezetnek az oserdok stiruijebe, a mely- TUSN. STAT. nek f6ldje szazadok ota nem latta a napot, oly suirui es sotet a reaborulo fenyvesek 6jszakaja; felvezetnek a hegyoldalon a fenyvesek k6zt a hegyek ormaira, a tisztasokra, a magasra nyulo 6s messze kiugro sziklakra, a honnan elragado panorama nyilik a fiurdore, a szomszed hegyekre es videkre es az Olt kies v6lgyere. A legt6bben azt az itat jarjlak, mely a firdo f6 -l6tt kiemelkedo5 Apor-ba'styara vezet. Egy festoi formaju magas szikla-szal ez; a tetejere epitett csinos szetnezo 15*

Page  228 228 CSiKVARMEGYE. toronybol szep kilatais nyilik a szemben fekvo Solyomkore, a furdore, az Olt volgyere es a szomszed hegyekre. Innen tiz percz alatt a Ludmilla-~magaslaton vagyunk. A teton levo csinos faepitmenybol pompas kilatast elvezhetidnk; belathatunk a kies al-csiki volgybe, lathatjuk a Jdihoros-tetot, azt az 1375 meter magas, Tusnadr6ol harom 14 TLSNAD. APOR-BASTYA. ora alatt megjarhat6 regenyes magaslatot, a honnan egyszerre 6t megyere szolo buivbs panorama tarja fel elottink ragyogo kepeit. A firdovel szemben, s tovabb az 6r6kke zugo Olt jobb partjin erdos, szikllas hegyek emelkednek ki magasan. A hegyoldal pazsitszonyegebol s fenyvesenek haragos zoldjebol kisz6kelo szeszelyes alaku sziklak felseges

Page  229 CSIKVARMEGYE. 229 latvanyt nyujtanak. A firdovel epen szemben ftiggelyesen felmeredo hatalmas sziklaszal a Felso-Solyomkod. Tusnadnak egyik legszebb disze, ekessege. Ennek folytatasakepen a fantasztikusabbnal-fantasztikusabb sziklak egesz sora - TUSNAD. cs6 NAs T O. TUSNAD. CS6NAKAZ6 TO. k6vetkezik. Ez a szikla itten egy diiledezo toronyhoz hasonlit, amaz emberi es allati alakok formajat mutatja, abban pedig egy oskori var omlo falat lattatja veliink a kepzelet. A vendegek legkedvesebb mulatsaga a csonakazais; a csonakaz6 to kik6to6jben pompas sajkak allanak a vendegek rendelkezesere.

Page  230 A Szent 5Anna-t6 es kornyeke. Szent-Anna tavahoz a tusnadi-, a Ludmilla-magaslat fe1ol a regi-, vagy a fuirdo deli vegetol az 6j uton ketes fel 6ra alatt setalepesben is k6nnyen eljuthatunk. Bikszad fele keriilve a t6 szekerrel is elerheto 4-41/2 ora alatt. Leirhatatlanul pompas az a latvany, a mi a regi uton haladva elenk tarul, midon a Szent Anna-tavat magaban rejto hegytolcser szelehez erkezink. Mintha csak egy regen kialudt tiizhany6 hegy oriasi kra.tere tatongna elottiink. Alattunk a lombos fakkal suiruin ben6tt melyseges hegytolcsernek aljan, a gyonyorii gyepterseg kello k6zepen egy tik6r simasagui, kristalytiszta tengerszem tiize ragyog felenk. A t6 alakja kerekded, keriilete 1800 meter, k6zepen igen mely (12 meter); a viz szine kek, mint az 6gboltozat, a mely Napoly fele borul, tiszta, atlatszo, mint a toszeli vadvirag kelyhen rezgo harmatcsepp. A hegyt6lcser oldalat bikk-erdo boritja, partjait nyulank fenyoszalak koszoruja 6vezi. A katlant szel nem jarja soha; csak neha-neha barazdalja egy kis szello a to eziist tuk6ret. A tajeknak erdekesseget meg emeli a visszhang, a mely a katlan minden reszen, de ktilonsen a to eszaki partjan 6-8-szorosan

Page  231 A SZENT ANNA-TO ES KORNYIKE. 231 adja vissza a hangot. Szintfugy eszrevehetjik, mint nyargalja k6riil a hegy tolcseret a hang, melyet elobb er6sen hallunk, kesobb mind gyengebben es gyengebben addig, mig teljesen elhal. A hely elragado szepsege, elrejtett volta, az uralkodo isteni csend mintegy folhivjak itt az embert az iorkkevalo isten imadasara. Csakugyan e helyet szentnek tartottak minden idoben az emberek. A hagyomanyok szerint, az SZENT ANNA-TAVA. 6s magyarok Hadurnak itt mutattak be aldozataikat meg akkor is, midon az osi vallast szabadon nem gyakorolhattak. A hol egykor Hadur oltarai fustlo6gtek, a kereszteny magyarok vallasos kegyelete Szent-Anna tiszteletere bucsuijaro6 kdapolnat epitett, a melyben evenkint ketszer, felhangzott az 6sszesereglett hivek szent dicsoit6 eneke. Kesobb a buicsukat betiltottak; azota a kapolna elhagyatva all; a hely azonban, a termeszetnek ez utolerhetetlen mui

Page  232 232 232 A SZENT ANNA-T6 ES KORNYItKE. veszettel alkotott. temnploma, a terme'szet-kedve16~knek bu'icsudja'ro helye lesz az ido~k ve'geig. A Szent-Anna-tava'hoz s a ka'polnamoz sok gy~ny6ri'i reoget f~iz a ne'ppoe'zis. A kaipolna kis harangja mninden este imaira szo'li'tja a hiveket, de az ezilst csengesu harangszo sehogyan scm tetszik a zbldszaka'imu vizi tdnde'rkira'lynak s a sok ttnde'rnepnek, inert sz~irnyen zavarja 6'ket pajkos jaite'kaikban. Rctvesznek tehait ige'retekke1 egy pasztort, hogy lopja el a kis harangot. A szerenscs~len pasztor el is lopja s belehajitja a tengerszembe, de a tdnde'rek ra'szedik OR, aranyat 'es ezdistdt nem kap, hanem belefojtja'k a t6' vize'be. Mair most szabad a va'sa'r a to' k~irul1 s este'nkint, a mikor a hold ez~ist f~nye ek~mlik a regenyes ta'Jon, felke'l a tdinde'rsereg s vig ta'nczot jc'tr a t6' partja'n. Sok szege'ny szkely 1ege'ny adja meg az aira't ennek a csaibit6 hIt'ny nak. A ttnde'rkira'ly szc'pse'ges szep latnyai becsalogatjaik 6'ket a zsombe'kba e's hina'rba, a szerencse'tlen elka'bulIt ifjak vakon rohannak a szire'nek- utah, a mig egy szerre meniik alattuk a hamis folyondair s elnyeli 6ket a m'lyseges tengerszemn. Gerg6", a fiatal sze'kely'-vada'sz azonban a't6leli az 6t csalogato6 legifjabb ttndc'rlednyt s forro6 cso'kot nyom az ajka'ra. A cso'knak vara'zserej.e megrfosztja a tdlnde'rt hatalma't'l. Feitaimad a szerelem benne a deli sze'kely lege'ny ira~nt s ott hagyja a Pinde'rkirdly birodalma't, hogy felese'ge legyen Gergo~nek. Megt6rte'nik az eskdivoS nagy pompdval, ta'nezezal e6s vigsaggal. Az 6reg remete esketi 6~ket dssze s uta'na fel akarja szentelni az "i harangot. A mikor azonban a szentelt viz a harang 6'rczere hull, la'ngok csapnak fel s nagy ddrge's es villamrla's kbzt hirtelen eleme'sztik a harangot. Az 6reg bara't elo~tt la'tomnanyjelenik meg, hogy addig, a mig az ellopott harang vissza nemn kerilil a tdnde'rkirdly

Page  233 A SZENT ANNA-TO ES KORNYEKE. 233 palotajab61, nem szolal meg harangsz6 a Szent-Anna-to partjan. Gergo s fiatal felesege erre elhataroztak, hogy visszahozzak a harangot. Elkerik a baratt61 a keresztes botot s batran leszallnak a vizek mely6be a tiinderkiraly palotajaba, a hol nagy a vigassag. A hivatlan vendegek megerkezese nagy riadalmat okoz a ttinderkiraly udvaraban. Mindenf6le fortelyt megprobalnak a tinderek, hogy csak ne kelljen a harangot odaadniok, de a keresztes bot hatalmanak nem tudnak ellentallani. A fiatal par vegre raakad a szentelt harangra, s nagy diadallal felhozza azt a ttinderkiraly palotajabol, hogy ismet hirdesse isten dicsoseget a hegyek k6z6tt:,,Gingallo, gingall6!" Haromszor megkondul a harang, s a tinderpalota 6sszeomlik. A tinderkiraly ven varangyos bekava zsugorodott bssze s a tinder halla valtozik at. A Szent Anna-to felett 1300 meternyire emelkedik a Csom{adteto (Csomag); a tetorol elragad6 panorama nyilik az alatta elterulo t6ra, Haromszekmegye kezdi es sepsii jarasa/nak varosaira es falvaira, az Erdovidekre, Csik egy reszere, a Barczasagra, ugyszinten az Erdelyt delrol 6vezo havasokra. A Csomad es Buids hegyt6megeinek 6sszetorlodasa/nal, a Szent Anna-to felett egy ing6, mohhinar halozta, tengerszemekkel es biudukkel tarkalt havasalji lap teril el: a Szent-Anna-tavanal j6val nagyobb kiterjedesui Kukojszds (Mohos). Ezer meternyi magassagban fekszik a tengerszin felett a termeszetnek ez a sajatos alkotasa, a melynek parjat hiaba keresstik a hazaban. A Hansag, az Ecsedi lap, mindannyian elt6rpiilnek a Kukojszas valtozatos, n6venyekben gazdag ingovany laposaval szemben. Delrol a Bid6s, eszakrol a Csomad lejtoi hataroljak; kelet fele zuhog6 patak ered belole es vajja a Lazaarfalvanak tart6 volgyszorost. Val6sagos vizvar ez, hatalmas Sphagnum

Page  234 234 A SZENT ANNA-TO ES KORNYEKE. szonyeggel bevonva, mely barmennyire inog, locsog es sz6rcsbg is talpunk alatt, megis sokkal hatalmasabb, semhogy az ember testenek sulyIat el ne birna. Nem valosziniitlen, hogy ez a viztikr6kkel tarkalt laptertilet a Szent Anna-to felso viztart6ja, honnan f6ld alatti csatornakon szivairog le a Szent-Anna-tavat minden kigozolgese mellett is valtozatlanul ugyanazon szinvonalban tarto vizmennyiseg. 1) Deli szeleit luczfeinyd erdeje gy6keresiti be; k6zepe fele erdei fenyo' telepedett meg rajta csoportonkent, meg egy par jegenyefenyo"' itt-ott szileziai fiuz, kdrpdati es varancsos nyir, ddrdds fiiz es boroka bokrai nepesitik be: ily helyen biztosak lehetiink aztan, hogy be nem sippedink. Keresztezo iranyokban at- es atgazoljuk e lapot, hogy az innen kozolt itrpe?n irt is meglelhessik; de bizony nem akadunk rea, hanem csak a kdrpdti nyir fiatal vagy lerdgott t6rpecske szarait szedegetjtik ki a mohabol. Jokai-nak a Kukojszashoz sz6tt tunderregeje szerint, fejsze ott soha sem irtotta ki a roppant faikat, s az idotlen id6k ota egymasra duiltek ott a ven fitk, ott korhadtak, f6ldde valtak, s a rohabol uj fa nott ki, az is sziaz meg szaz evig nott a szep csillagocskak fele, mig azt is elerte sorsa. A halalnak nyomaban azonban ott van mindig az ujra sarjad6 elet. Az elkorhadt faik testen moherdo keletkezett es tenyesz; mint palmaliget az oczean szigeten. A fatetem fijra kiz6lduil es a mosolygo novenyek uj vilaga el rajta. Hajh maskep van az ma, mint volt hajdan a Kukojszason; de koriilotte is. A feleje ereszked6 magas hegylejtok erdeje eltunt, torzsig ragott legelo valtotta fel; csupan a Buids gerincz6hez tamaszkodo hegyoldalon ') Orban Balazs: A Szekelyfold leirasa III. kotet.

Page  235 A SZENT ANNA-TO ES KORNYEKE. 235 tengodik meg a sarjerdo. Marhajarta csapasok es foltonkent lelegelt teriiletek disztelenitik manap a Kukojszast. Tindervonasai, egy-ket sajatszerui novenye eltiprodtak mar. De azert maradt meg emlektil egy-egy keves reank is a regi j6 idokb6l. A kukoisza es a haromfele dfonya ezernyi-ezer bokrocskai ma is diszitik; a feketebogyojui Empetrum es a valtozatos leveli Andromeda ma is 6ssze-vissza fonja, a ro6saszin siivegui savanyu dfonydval egyutt, mint egykor meg inkabb tehette. A Scheuchzerid-kkal es egyeb hinarral felig-meddig benott buduik ma is veszedelmesek rajta, szeleiken pedig ott diszeleg nemcsak a kerekleveli harmatfii, hanem a hosszaslevel hzarmatfii is, levelrozsainak gyemantgombocskek gyanant ragyog6 szorpillaival. Kristalytikrui toszemei is meg vannak. Ezeknek vidrafii es moh szotte peremok oly tomott, oly szivos, hogy batran raallhatunk es gyonyorkodhetunk a to sima tukreben sajat kepmasunkon; vagy pedig lefekhetiink ra, hogy a csodas to tiszta vizebol szomjunkat olthassuk. Sem a toszemek viztukrebe, sem a buduik sippedo ingovanyaba, ember es allat nem lep bele: mert ott nyomban erezne, hogy talpa alatt elvesz a fold, hogy ott a halal torka nyilik. Batran gazolhatunk azonban terdig is vizbe, a sudar sdsok es fiivek nagy'rengetegeben; mert ezeknek eros a taraczkja es zsombekkal szakgatjak meg az oket tapl6lo viztert. Ezert megse inog labunk nyoman a szeles vizfenek. 1) A novenyvilag kozepett nyizsgo elet latszik, bizonytalan mozgo alakok siurgnek a novenyzet suirijeben, hol a levelek, szarak, viragok rezgese arulja el a koztuk likteto eletet. Jokai ezt a videket is bearanyozza kolteszetevel. 1) Simonkai Lajos: Havasvid6keink nive'nyvilaga. Eml6kkonyv a k. m. Termeszettudomanyi Tarsulat ftlszazados jubileumara. 1892.

Page  236 236 A SZENT ANNA-TO tS KORNYEKE.,,A halal orszaga ez" irja,Balvanyos var" czimu gy6ny6ru( regenyeben.,,Lattara meg a paripak is horkolni kezdenek, mikor a szelet elerik. Labaik alatt d6ng a talaj." .. t- ~~::.rr t- r;~~ ~e ~;~u~.... ~n ~,i r:~c~`$;3.~,~.`r ~?r., ~~ ~ r~-* ~. )t. r:~"~r~ ~ -~ *Zi(i~W~ iT1 s' )' L ~~ :s . ""~~' 3 c~ ~?;9 ~ ~ "~ *`;i ;~. r.i;& Y.` Xt ~~:J`..43, .,~ qP " 'C Y 1` i* c ~: "` *. r C~.'i ' ~4 'Y C:r `' '~r* r ~ , iuC,,Az ember teste vegig borzad, mikor ezt atajt elosz6r meglatja. Soha ezt a nagy boz6tot kigy6n, bekan, vidran, repilo madaron kiviul mas elo leny nem jarta. Sassal,

Page  237 SZENT ANNA-TO ES KORNYIKE. 237 szitty6val ben6tt zsombikok, mintha ezernyi sirhalom volna egy rakason, rot szinii bozot, verhenyes n6venygubancz, a miknek a neveit sem ismeri az ember, k6ztuik egy-egy nyomorek luiczfenyo, egy gics6rt6s arva-nyirfa, aztan megint haragos-z6ld n6venycsoportok, roppantzsur16k, pafranyok, barsonynak latszo halmok, k6ver mohab6l. S azon az elijeszto pazsiton alul az ismeretlen melyseg. A ki ebbe a stippedo ingovanyba beleteved, ember, vagy medve, az sohasem j6n ki belole t6bbe. Mikor mar eszreveszi, hogy supped, oszlik alatta, k6orultte: az uszas nem segit, a fu, a boz6t, a moha6sszezarodik az elmerulo6 feje f6oltt.",,Ennek a halalos videknek meg a tajara sem merik hajtani a marhaikat a pasztorok.",,Mikor aztan ezt k6ruilkeriilve a hegytetore felkapaszkodunk s onnan tekintiink ra vissza, akkor meg mar egy csabitoan varazsl6 tinderorszag all elottink. A lapaly szaz meg szaz gomb6lyui tengerszemmel van behintve; olyanok azok, mintha ablakai volnanak egy foldalatti vilagnak, valamennyi beszegve a vizit6k feher tulipanjaival es szeles leveleivel. Mikor a lemeno nap visszatikroz6dik rajtuk, ugy latszik, mintha arany-tanyerok volnanak zold abroszra rakva." 4 -

Page  238 Kaszon J6ldje. aromszeknek Csikba vezet6 kapujan, a Bukszadnal kezdodo tusnadi-szoroson atkelve Tusnad-furdobe, Tusnad-Ujfaluba, majd Csik-Tusnadra erunk. Tovabb haladvan, Csik-Kozmason alul az ut elagazik. Mi azt az utat k6vetjik, mely delkelet fele egy szuik volgybe, onnan a Aiyerges-tetore vezet. A Nyergesen visz keresztuil az az ut is, mely Csik-Szereda es Kezdi-Vasa/rhely kozott szazadok ota k6zvetiti a k6zlekedest. A Nyerges hegyhat, mely teljesen uralja a Kaszon felol odavezeto szuik volgyet. A Nyergeshez sok t6rtenelmi esemeny fuzodik. Felismerhetjuk meg az agyiuuteg helyet, honnan az 1849. jul. 31-en a Kezdi-Vasarhely felol felnyomulo orosz-osztrak sereget Tuzson Janos szekely honvedornagy tobb izben visszakergette. Elszant hos csapatat utoljara is arulassal lehetett csak allasab61 kiszoritani. 1) A Nyergesrol leszalva ismet egy szuik, alabb kitagulo volgy fogad be benntinket. Itt terul el Kaszou-Ujfalu, Kaszon f6ldjenek elso kbzsege; ettol keletre t6rtet le a Kaszon vize, mely itt egy havasokkal szegelyezett, havasias jellegui, dombos volgy-katlant alkot. Ebben huz6dnak 1) EMKE Uti-Kalauz Magyarorszig erd6lyi r6szdben.

Page  239 KASZON FOLDJE. 239 meg Kdszon-Feltiz, Kdszon-Altiz, Kdszon Imper- es Kdszon-Jakabfalva. A harom elso kozseg ossze van epiilve teljesen; Kaszon-Jakabfalva pusztian csak par szaz lepesnyire fekszik Kaszon-Impertol. A volgyre hatalmas havasok (Repati havas, stb.) tekintenek ala, fenyoerdokkel suirin benott csucsaikkal; ezen erdoknek befele ember-nemjarta 6sfenyvesek kepezik folytatasat, melyeknek minden egyes faja szazados emlek. A volgy legmagasabb hegye az 1650 meter magasba nylo6 Nemere-teto' a melyrol kelet fele Moldva sikjara, delkeletre az Alduna hajlasatol6Dobrudsaig latunk; nyugat es eszak fele pedig az erdelyi felfold taruil ki elottiink. Kaszonban a lak6sok szekelyek, kik nagyresztfaaruk (deszka, zsindely) keszitesevel foglalkoznak; a Kaszon vizen fireszmalom fireszmalmot er. Ka'szon-Jakabfalva kbzsegtol felora jarasnyira fekszik a kaszon-jakabfalvi, vagy a hogy k6zbnsegesen nevezni szoktak: a kaszoni fiirdo'. A ftirdo-telep nehany szereny ktilsejui hazbol: vendeglob61, firdo es lak6hazb61 all; ezeken mintegy 6tven csinosan berendezett, egeszseges szoba all a vendegek rendelkezesere. A telepen buzognak fel nagyreszben a furdo forra'sai is. Ezek koziil a,,Fo-forras" kepezi a telepnek ugysz61 -van kozeppontjat. Egy homokko-sziklab61 el6tor6 gazdag savanyuviz-forras ez, mely folott diszes kioszk emelkedik, a vizet a rendkivuil nagy szensavmennyiseg, a benne elofordulo jod-, vas- es natriums6k a legkittinobb elvezeti es gy6gyit6 vizek koze soroljak. Erdely egy r6szeben, igyszinten Romaniaban a,,kaszoni borviz" kelendo forgalmi czikk. A Fo-forras nemcsak az iv6 kurahoz szolgaltat vizet, hanem a meleg ftirdokh6z is. A meleg furdo melle csinos kis fod6tt setahelyet epitettek.

Page  240 240 KASZON FOLDJE. A telep t6bbi forrasai a tik6r-fiirdot latjak el vizzel. A teleptol f6lora jarasnyira delre, egy igen bo kenes savanyuviz-forras bugyog fel, melyet a nep,, Szemviz-kut "nak nevez, mert vizet a szembetegek szemviziil hasznaljak, meg pedig sokszor bamulatos eredmenynyel. A ftirdot j6l gondozott park veszi korul, melynek fenyo-setautai 6sszeolvadnak a volgyet s hegyeket borit6 erdo utaival; az erdto6l 1-2 6ra jarasnyira mar az 6s fenyoerdok regi6ja kezdodik. A volgy aljan sziklamederben kristalytiszta hegyi patak hajtja feheren tajtekz6 hullamait. A fuirdo 714 meter magasan fekszik a tenger szine felett; magas fekvesehez kepest klimaja havasi. Minden oldalrol magas hegyek veven k6riil, a levego magas fekvesehez kepest kellemes, enyhe. Teljes szelcsend, idilli nyugalom, balzsamos, tiszta levegoi, port6l mentesseg az, a mi a kaszoni frdotjellemzi. Egy csendes oazis ez a firdo, a hova nem hat el a nyuzsgo sokasag idegbont6 zaja. A volgy csupan csak a termeszet zajatol hangos; ezek a hangok azonban j61 esnek, eltetnek; a kaszoni furdon az embernek igazan madardal az ebresztoje, patak csobogasa, erdo zugasa az altat6ja. A kaszoni firdo kitinoi levegojenel, paratlan vizenel, olcs6sagana/l fogva igen alkalmas arra, hogy a hosszu munkaban elfaradt lelek ott razza le gondjait, felejtse el bajait, ottpihenje ki faradalmait, s szerezzen uj erot az uj munkahoz. A nagyobb furdok nem felelnek meg e czelnak; sokkal t6bb benn6k az izgalom, a varosi zaj, larma, semhogy a lelek a kivant nyugalmat megtalalja s elvezhesse. A kaszoni furdo Kezdi-Vasarhelytol 3, a tusnadi-firdoto1 es Csik-Szeredatol 4 6ra tavolsagra, a brass6i allomast61 pedig egy napi jaro6f6ldre van.

Page  241 KASZON FOLDJE. 241 A kaszoni viz kil6n6sen nagy szensavtartalma altal tunik ki; e tekintetben azzal mas viz nem vetekedhetik. Sz6nsavtartalma mellett a krondorfi 773. k. c., a giesshiibeli 1205 k. c., a bilini 1337 k. c. szensavtartalommal elt6rptil. Sodabicarbona- es jodtartalma a legkitinobb alkalicus es j6dos vizek soraba allitjak a kaszoni vizet. Sokan aldjak e vizet, mert jodtartalmanal fogva mar sok nehez, gyogyithatlannak tartott scrophulosus bajnak volt gyogyit6ja. A kaszoni ftirdon 6sszesen 50 szereny felszerelesu, de egeszseges szoba all a vendegek rendelkezesere. A firdo Baldisy Lajos megyei nagybirtokos tulajdona. A termeszet a lakosok anyagi boldogulasanak forrasaul termeszeti kincsekkel boven ellatta Kaszon foldjet, a lakosok eletrevalosagara bizvan azok okszeru kiaknazasat. Azon termeszeti adomanyok k6z6tt, melyekkel ezen kis folddarab meg van aldva, nem utols6 helyen allanak a jobbnal jobb alkalis savanyu vizforrasok, a milyenekkel itt lepten-nyomon talalkozunk. A kdszon-impe'ri,repdti" savanyu viz a jok kozott is a legjobbak koze tartozik. A,,repati" forras a volgy egy kies zugaban tor elo Kaszon-Imper kozsegto6l 11/2-, a kaszon-jakabfalvi fuirdo"tol pedig 3 6ra jarasnyira. Gy5rgy Jozsef, a forras berloje a viznek erteket felismerven, a forrast ujrafoglaltatta, fedel ala hozta, a legczelszeriibb tolto keszulekkel latta el, s a vizet j6 minosegu, csinos kiallitasui palaczkokban forgalomba hozta. Az erdelyi es romaniai kozonseg meggyozodven arrol, hogy a repati nemcsak mint elvezeti - hanem mint gyogyito viz es megbecsiilhetetlen: mind jobban es jobban kezdi felkarolni es fogyasztani azt. Az elemzesbol kitiinik, hogy a repati viz egyike a legjobb alkalikus savanyuvizeknek, a melyben lenyeges alkotoreszek: a natrium bicarbonat, a borsavas natrium 16

Page  242 242 KASZON FOLDJE. es szendioxid. A repati vizben a felig kotott es szabad sz6nsav egyuittveve csaknem haromszor annyi, mint a luhi Margit-forrasban. A kaszon-jakabfalvi furdo k6zvetlen szomszedsagaban egy sziklairegbol buzog fel a kaszon-jakabfalvi,,Felso'forras." A forras rendkiviil gazdag; folosleges vize a sziklaba vagott csatornan vastag sugarban 6mlik ki. A viz kristalytiszta, s igen kellemes izui; a rovid idokozokben hatalmas buborekokban elo6tro szensav-gazok mintegy forrasban tartjak azt. A viz osszetetelere nezve alkalikus vasas savanyu viz.

Page  243 I-skan. usndr61 indulunk ki megint, hogy az Olt v6lgy'n folytassuk tova'bb iUitunkat. Tusna'd-Ujfalu uta'n egym~sra kbvetkeznek: Csik- Tusiuid, CIk-Vrbs Csatszeg, fentebb Csik-Szent-Sirnon. Csinos, rendes, neapes sze'kely falu valamennyi. Zsindelyfedeles ha'zaik kapui sze'1esek, s csaknern hairom 6l magasak, hogy a rakott szeke'r is ke'nyelmesen elf6rjen alattuk. Egyik-ma'sik kapu a fa-faraga'snak valo'di remeke. Csoda-e, ha az ilyen remeket -- Meg ha rozzant is - az uto'dok nem sietnek (ijjal kicsere'lni? Ne'melyik kapu 100-150 esztendo~re is visszatekinthet. Egyik csi'k-verebesi kapun a kdvetkez6" felira'st olvashatjuk: Itten jdro6 embertdrsam ha ere'nyes kebeled, Akkor nyiljon neked kapunk, s legyen Isten teveled. Csina.ltatta Gy6rgy Andra's hiv n6je'vel Fazekas Tere'zia asszonynyal. 1847. Csik-Szent-Simonbo'l-, a sepsi-szent-gy~irgy-csi'kszeredai vasuit 6a'loma'sa'to kelet fele6 fordulunk, hogy az Olt 10*

Page  244 244 AL-CSIKBAN. v6lgyenek keleti felen, a hegyek t6veben elteriilo CsikSzent-Mdrton-ba jussunk. Csik-Szent-Marton nagy kiterjedesui, nepes k6zseg; a falu deli reszet Csekefalvanak hivjak. A hegyoldalban Nagy Sandor birtokos telken a klo6nbzo6 6sszetetelu asvanyvizeknek egesz gyuijtemenyevel talalkozunk. Kulono6sen figyelemre meltok a telep b6vizu vasas savanyuviz-forrasai; felette erdekes az a forras is, mely a telep szelen t6r fel s szensavgyongy6kt61 buzogo, kristalytiszta, alkalis savanyuvizet szallit fel a fold melyebol az egeszsegesek uditesere, a betegek gy6gyitasara. A nagy jovore hivatott termeszeti kincseket, birtokosa a helyszinen -mint furdot, fogja ertekesiteni. Az alkalis savanyuvizet forgalmi czikke teszi. Csik-Szent-Martonbol egy k6ruilbeluil 30 kilometernyi megyei ut vezet a manapsag csekely forgalmfi zuzvolgyi (kis-tolgyesi) hatdrszorosba. Az uzv6lgyi (kis-tolgyesi, vagy kokerti) szoroshabar csak k6nnyui jaromiivekkel jarhat - azert megis kivalo figyelmet erdemel, a mennyiben Okna olahorszagi varos es Csikszereda k6z6tt ez kozvetiti a legr6videbb 6sszekottetest. Az Uz vadregenyes v6lgyet ste6t fenyvesek es meredek sziklahegyek hataroljak; a folyton szuikulo v6lgytilet utja eleg nehezen jarhat6. A nagy erovel let6rteto folyo menten 14 ftresz-malom zakatol, rengeteg pusztitast okozvan ama havasvilag kiterjedt erdosegeiben. Az Uz fejetol es a vizvalaszto hegyhattol a szuk volgy k6riilbelol 4 mertfoldet tart, midon a hatarszeltol mintegy f6loranyira egyszerre gy6ny6rui tersegge tagul. - Ez a tagas terseg, melyben buja ffivel boritott legelok es vadviragokt6l ekes kaszalok valtakoznak: a Tabla-pusztaja.

Page  245 AL-CSiKBAN. 245 A Tabla-pusztajan tul, a hatarszel fele a volgyilet ismet 6sszeszortul; a folyam szuik medre mellett elvezeto ut szekerrel csaknem jarhatatlan. A levezeto volgyet a hatarszel k6zeleben negy hatalmas foldtoltes es sancz szeli at. E foldt6ltesek egyik6t a szekely hatarorezred csinalta; a tobbi harom szekely honvedeink munkaja.1) Csik-Szent-Martonba, onnan Csik-Szent-Simonbaviszszaterve tovabb folytatjuk az Olt volgyen megkezdett utunkat. Az Olt bal partjan nemsokara Csik-Szent-Imret, azutan Tiva-patak beomlesenel Csik-Szent-Kirdlyt e1juik. Csik-Szent-Imrenel nyilik a Fissak volgye, melynek f6helye Szent-Gyorgy; vele 6sszefiigg egyfelol Bdnkfalva, masfelol Mieasdg-Ujfalu. Ujfalut6l 15 percznyire van a Tapolcza volgyeben Menasdg. Temploma nagyon erdekes k6zepkori muiemlek. Az Olt utunkkal ellenkezo iranyban viragos retek kozott kigy6zik tova, szinig megtoltven pazsitos medret. Csik-Szent-Kiralyt, mely a volgyben hosszan nyulik el -a foly6 ket reszre vagja. Az Olton tuli reszben emelked6 templom erdekes g6t izlesui muiemlek. Csik-SzentKiralybl6 vette eredetet az Andrassy-csaldd, mely annyi jelest adott hazajanak. A regi varkastely nyomai meg most is lathat6k. A falu lak6i malomkovekkel iznek elenk kereskedest. A,,Farag6" apr6 szemu trachit-porfir sziklaijaban a vesonek val6 kitino anyag folosleges mennyisege a falu lak6it kofaragasra utalja. Ez a mesterseg egyikmasik szekely kezeben csaknem muiveszette finomodik. Az uiton, utf6len emelkedo kokeresztek a csik-szent-kiralyi szekelyek tigyessegerol es vallasossagarol beszelnek. Utunk czelja: Csik-Szereda, a varmegye szekhelye leven, tovabb folytatjuk utunkat. Csik-Szeredan alul a fel-csiki medencze hirtelen 6szszeszoril; az Olt volgye ket oldalrol vadul megszakgatott ') Vitos M6zes: Csikmegyei fiizetek. Csik-Szereda. 1896.

Page  246 246 AL-CSiKBAN. sziklas hegyekkel kornyezett, - ket kilometer hosszuszorossa keskenyedik, a melyen szilaj rohanassal t6rtet keresztul az Olt, hogy mielobb elerje a gyonyori al-csiki r6n6.t. ronat. Al-Csik eszaki kapujanal, a festoi szep zsogodi szorosndl vagylmzk. A szoros eszaki es deli torkolatanal csinos falvak terulnek el. Amott Zsgoid, a kitino Miko-csaladnak bolcsoje, itt meg Csik-Szentkirdly. CSIK-SZENT-KIRALY. Zs6g6d hatiraTban sz'amos asvanyos forr/as buzog fel. A vizek kittino 6sszetetele, a hely nagyszeruisege, a pompas k6rnyezet, mind k6zremiikodtek arra, hogy itt firdotelepet letesitsenek az emberek. A zs6g6di ftirdo egypar szereny ktilsejUi dpiiletb61: vendegl6b61, firdo6hzb6l 11ll csupan. Ezekben meleg- es tdik6r-ftirdok, s mintegy 25 szoba all a vendegck rendelkezesere. A ftirdoket az Anna-forras latja el vizzel. A fird6 egy romantikus hegy laba'nal az Olt folyam jobb partjan fekszik. K6rnyezetot s6tmten borong6 fenyoes lombos-erdok siiriije boritja, melybe meg a ragyog6 napsugar omlo1 aranya is alig tud derut hinteni. A mi itt szep, azt a termeszet keze alkotta, az emberi kezek csak

Page  247 AL-CSiKBAN.24 247 rendezte'k, egyengette'k egy kiss6' a bozo'tokat, facsoportokat, sziklaikat. A levego5 tiszta, illatos, s a hely 648 me'ternyi magassaga dacza'ra is enyhe. F~ny, illat 6rad itt szerte s napsugar, mely nemesak vira'got, de e'1et-kedvet is fakaszt. Csi'k-Zs6g~id predestinailva van arra, hogy nya'ri tiddl"hely legyen. A mit egy par excellence tiddlohelyto"l megkiva'nunk, az itt a terme'szet jo'volta'bol mind megvan: balzsamos tiszta leveg5", illatos mez5, e'1etet, uij ve'rt ado' asvainyos forra's, huds a6rnye'kka1 kinailkozo6 erd5", erdo"s szikla's-hegy, paizsitos a6gya'ban tombolva tovasiet6" f6ly6-_ viz, t~ibb szebbne'l-szebb kira'ndulo6 hely, terme'szetalkotta se'tne'zo torony: a Kisvd'rtetd, a mely~ z'~6ajrs nyira fekv6" Csik-Szereda, Csik-Somlyo6 sze'p temploma'val, ka'polndiival, tova'bb Felesi'k sza'mos falva, so~t Csik-SzentDomokos gy6ny~ird havas lainezolata is j61 la'that6'. A mint az elemze's adataibo'l kitetszik, a zsbg6di asvanyvizek a legkiva'16bb alkalis, vasas savanyii vizek k6ze' tartoznak, a melyekben le'nyeges alkoto6 re'szek: a j6dna'trium, ke'tszer sze'nsavas naitrium e's ke'tszer sze'nsavas vas. Csi'k-Zs6g6d fdird6" Brasso'tol 91-, Csik-Szeredditol 2 kilometer ta~volsa~gra van.

Page  248 CSfK-SZEREDA. Csik-Szereda. Csfk-Somlyo. jsogobd falut elhagyva nyomban szemuinkbe tunnek a csik-szeredai var bastya-tornyai; meg nehany percz, s magunk elott latjuk Csik-Szeredat, a legkisebb varmegyei szekhelyek egyiket. A varost nem annyira tortenelmi multja, mint inkabb kevezo geografiai fekvese tettek a varmegye kozeppontjava. Csik-Szereda kicsiny, alig par utczabol allo s nem is a legrendesebben epiilt varos; egy kis varosias szinezetet a valoban impozans megyehaz s meg nehany csinos k6zeptilet adnak neki. Csik-Szereda rendezett tanacsu varos 1789 magyar lakossal; Csik varmegye t6rvenyhat6saganak szekhelye. Van itt t6rvenyszek, ugyeszseg, j arasbiros ag, k6zjegyzoseg, allami 6pito-hivatal, takarekpenzt/cr, k6rhaz stb. A nepnevelest az elemi iskolak mellett a polgari leanyiskola, a gazdasagi szakiskola es a felsobb nepiskola, szovo-tanmiihely vegzi a varosban. Csik-Szeredanak vasutja is van; a sepsi-szent-gy6rgygyimesi vasuit - melynek itt van most vegso allomasa, a

Page  249 CSiK-SZEREDA. CSiK-SOMLY6.24 249 mely nemsokaira a gyimesi-szorosig kie'pui1, j elent'kenyen hozza' fog ja'rulni a va'ros emele'sehez. A vairos de'li oldalain 6rokkal e's ne'gy ba'stya-toronynyal megero'sitett vairkast61ly emelkedik. Falazata, tornya, ba'sty~ai me'g teijesen. Cpek; az e6Iet semn halt me'g ki belo~le. A va'rat bearanyozza, a multak emle'ke, a ba'styatornyok fed61lzete't a napf~ny ragyoga'sa. A vairat Mik6' Ferencz 6'pitette 1621-ben; az ido'k folyamain sok vailtoza'ison ment keresztiiil: feldu'ilta'k, leromA CSfK-SZERIEDAI vAR. bolta'k, ujrae'pi'tette'k. Romjaibo'l 1 714-ben gr6f Steinwille Jstva'n ta'bornok e'pitette fel mai alakja'ban. III. Kdroly alatt az els6" sze'kely hata'rori ezred tisztikara, lakott benne. Most honve'dse'gi laktanya. A vairos szelen az Olt jobb partja'n a'svainyvi'z-forra'sok buzognak fel, melyeket a csi'k-szeredaiak fdlrde'sre haszna'lnak. Gsik-Szeredditol alig f~lo'raja'rasnyira, a keleti hegyek fele6 egy reszben bakkerdo~vel takart, szelid hajla'sui kudp

Page  250 250 250 CSiK-SZEREDA. CSiK-SOMLY6. hegy emelkedik: a Nagy-Somlyo6; ehhez egy hasonlo6 alakd', meredek domb taimaszkodik: a JKis-Somlyo6 vagy a Ka6lvairia. A domb teteje't kaipo~na korona'zza. A Somlyo'hegy la'bana'l ter"Il el Csik-Somlya. Ennek legnevezetesebb 6'pffletei: a ferenczrendiek 1802-ben 6pdlt hatalmas ke'ttornyul temploma, mellette kolostora: sok sza'zados muitnak 6rdemes emle'ke. A kolostor terj edelmes nc'gysz6g-e'pd et; keletkeze'se 6'ta jelente'keny te'nyez6" a varmegye tbr'tenet~ben. A t~r~5kvi1a'gban, a tatdrduldsok ideje'ben ott C'pp olyan biztos menedc'kct CSfKC-SOMLY6. tala'lt a szorongatott csiki szc'kely, mint ma sz1vC5 vende'gkIta'st a bek6sz6nt6" idegen. A rohano6 ido~k a'rja nem egyszer elsodorta a kolostort; de Isten segitse'geve1 ujra C's ujra fele'pdlt e's mindig erosebb e's mindig hatalmasabb lett. A harezok Wtzenek la'ngja ellobogott, a fegyvercs~5rges megszd~nt, a ve'rt beitta a fold. A kolostor most a valla'sossa'gnak, a hazafisa'gnak C's tudomanynak vonzo6 tanyaja. A kolostornak nagyon beeses, sok unikum magyar nyomtatva'nyt tartalmaz6' k6nyvta'ra van.

Page  251 CSiK-SZEREDA. CSiK-SOMLYO. 251 Csik-Somlyo nevezetes bucsujairo hely. Punk6sd innepen 20-25 ezer ember is 6sszegyul itt a katholikus Szekelyfoldrol. A bucsu-menet lengo zaszlok alatt, ajtatos enekek eneklese k6zben vonul fel a kapolnakkal s keresztekkel szegelyezett uton a Kis-Somly6n emelkedo Salvatorkapolnahoz. A templom fooltaranak csodatevo Maria-szobra elott sok ezer hivo lelek jelen meg evenkent ahitataval. Csik-Somly6nak van internatussal egybekt6ttt katholikus fogymnasiuma es tanit6kepzo intezete is. Ebben a gymnasiumban nevelik eros magyaroknak a varmegye fiatalsagat. Sok szekely ifjui szerez benne ismereteket az elet harczaira; az irodalom, tudomany es ertelmi elokeloseg sok jelese kertilt ki mar ebbol az iskolab6l. A kolostorral szemben emelkedik a regi Csikszek haza; szep nagy emeletes eptulet. A Kis-Somlyo eszaknyugati aljaban vasas savanyuviz-forras fakad, mely nagy bosegben 6nti idito, gy6gyit6, huis vizet. Egy masik figyelemremelto termeszeti nevezetessege Csik-Somlyonak a Nagy- es Kis-Somlyo k6oztt levo visszhang, mely 15 szotagot egesz tisztan ad vissza. Csik-Somlyo Csobot es Vardotfalvaval egy kozseget kepez. Midon Csik-Szeredat elhagyjuk, ket ut nyilik meg elottink: egyik az Olt vizenyos lapalyat atszelve a Hargitan at Udvarhelyre vezet, a masik az Olt csillog6 vize menten haladva Fel-Csikon visz keresztul. Mi ezt az utobbi utat k6vetjuk.

Page  252 Fel-Csikbari. csiki tersegek, mint Zsogodon tul, ugy azon innen is rakva vannak kozsegekkel. Csik-Szeredan feliila felcsiki tersegen ket sorban sorakoznak egymas mellett a kozsegek: az Olt menteben Csik-Taplocza, Csicso, Ma'defalva, a Keleti Karpatok aljan Csontortadny, Pdlfalva, Delne, Borsova. A ket sor veget eszak felol Csik-Rdkos, SzentMilidly, Ajndd es Sze'pviz kotik ossze. A hol az Olt 6lebe fogadja a Szepviz foly6t, ott talaljuk Csik-Csicso kozseget. Csicso csinos szekely falu; kaposztajat szeretik es vasaroljak Maros-Vasatrhelytol Brassoig. A falu kozepen balra ter egy ut a Hargita fele, s fel a Hargitara. Az ut a zabot es borokait termo Egresmejek nevi fensikon vezet keresztul. Ha ezen az uton haladunk, masfel 6ra alatt mar Csicsd-var romjaiban gyonyorkodhetink. A Hargita oldalanak egy magas szikla-szalabol kiemelkedo falakat csenevesz, vorhenyes fu notte be, itt-ott egy-egy beteges feny6 tekint ki a romok kozul. Itt, ezen a sziklateton allott hajdan Csicso-var, a rabonbanok eros vara. Midon a rabonbinok napja lehanyatlott, a k6rnyek nepenek szolgalt oltalmara, vedelmere. A romok nagyon sietnek az enyeszet karjaiba. Ma mar csak egy par falmaradek mutatja a helyet, melynek falai

Page  253 FEL-CSiKBAN.25 253 k6z~itt a rabonba~nok idej eto~l kezdve e'vszaizadokon keresztt1 dicso~seg e's viszontagsaig va'ltakoztak. A milyen gazdag a Hargita-aija t6rte'nelmi em1e'kekben, e'pen olyan gazdag terme'szeti kincsekben. A Hargita'nak csicso'i hata'raiban a Medveg~id6r teteje 'es Orottas dombja k6z6tt, az erdo6 rengetege'ben huzo'dik meg a csicso'i Hargita-ftirditelep, Magyarorszaig legmagasabban fekv6" fdirdohelyeinek egyike (1310 me'ter magas). Maga a terme'szet is klimatikus gyo'gyi't6 helynek teremtette ezt a telepet. A magyar birodalomban me'g csak egy y~gyt'hely van, mely enn'l magasabban fekszik; kitdin6, porto'l mentes a leveg"je, kitdinok vasas savanyuviz-forra'sai, gazdag a sze'ndioxid gaizforra'sa. Kivainatos, hogy a terme'szetnek ezen bo~kezui aj'ainde'kaiva1 szemben az ember is megtegye a maga'e't. A telep ne'hainy faha'zbo61 all, a melyekben avende'gek csak nagyon szere'ny sza'llaist kaphatnak. Ke't fdird"je kdzul az egyik krisftalytiszta, je'ghideg borviz-fdrdo6; a maisik vasasfdrd6", a melynek sarga'sba jaitszo6, zavaros vize sztintelen forr, lobog. A hargitai fdlrdo'nek legnagyobb nevezetesse'ge azonban a,,eKng6d~5r": Egy 4 ne'gysz6gme~ter tertiletti 1/ m'ter me'ly f6ldnyila's, mely 12 14 szem'lyt fogad be egyszerre. A betegek ebbe a me'1yede'sbe ai11nak vagy Olnek, hogy testdiket a g6d~irb61l kiairam16' sze'ndioxid 6s ke'nhidroge'ngaiz hata'sainak kitegye'k. A hata's sokszor igazain ba'mulatot kelt6"! A hargitai fdrd6" Csi'k-Szereda virosaa't'l 3 o6ratnyira van. Mido~n a Hargita-fdrd~ro"l lesza'llunk, hogy az Olt v61 -gyben folytassuk tova'bb iitunkat, fiij6 szivvel kItjuk, hogy az erdo~k itt is egyre ritkulnak, az irta'sok egyre ta'gulnak. Az erdo~letarola's miatt verejte'kes munkaj'anak silainy gytim~1cse't szemle'lve, a ra'kosi sze'kely buja'nak a kdvetkezo6, egyszeruisege'ben is meghat6' versben ad kifejeze'st:

Page  254 254 FEL-CSiKBAN.,,Hargitanak hires neve; De keserui a kenyere." 1) MaIadfalvanal az ut szelen egy magas fakereszt emelkedik; a keresztre ez van felirva:,,Ezen kereszt allittatott emlekul, kik itt nyugosznak az 1764 veszedelemtol. Keszittette nagy-ajtai Cserei Zsuzsanna." Talan mondanom sem kell, hogy a.,,madefalvi veszedelemt" aldozatai aluszszak a kereszt alatt 6ork almukat. Az Urnak 1764-dik esztendejeben tbrtent... A szekelyek, kik annyi katonat adtak mar a hazanak, vegre megsokaltak a veradot, s hivatkozvan kivaltsagaikra, 6vast tettek az eroszakos toborzas ellen. Kervenyt szerkesztettek az uralkodohoz s azt egy feher zaszlos hosszu p6znara. tuizve, afegyverfoghato nep 6sszeirasara kiktildtt Bukow csaszari parancsnokhoz akartak vinni. S6tet teli ejszaka volt; sotet, mint Bukownak a lelke. Midon erre a helyre erkeztek a kild6ttseg tagjai, fegyverek villantak meg: Bukow zsoldosainak agyui fogadtak oket; a fegyverek 6ldoklo tuze figyszolvan elseperte a kild6ttseget. Az dldozatok kihullott vere - ugylatszikmeg nem oltotta el Bukownak boszuszomjat; mert most rabocsatotta zsoldosait a falura. A katonak megrohantak Madefalvat s az utolso gyermekig lemeszaroltak a vedtelen nepet. Ez a,,maidefalvi veszedelem" szomorid t6rtenete. A sir, mely az artatlanul legyilkoltak hamvai fble borult, az idok folyaman egyenl6ve lett a folddel: csak a sir felett all6 kereszt s a nep kegyelete virraszt emlekezetuk felett. Madefalvaval csaknem ossze van epuilve Csik-Rdkos, ezzel pedig Gorocsfalva es Vacsdrcsi; ezek az apro falvak es az ezektol eszakkeletre fekvo Csik-Szent-Mihaly csaknem egesz szelessegeben atfogjak a felcsiki terseget. ') EMKE Uti-kalauz Magyarorszdig erd6lyi resz6ben.

Page  255 FEL-CSIKBAN. 255 Csik-Rakos a milyen kis k6zseg, epen olyan nagy t6rteneti multtal dicsekszik. Nevezetessegei is ennek a multnak itt felejtett tanui. Egy dombon emelkedo csucsives temploma a Szekelyf6ld legszebb szentegyhazainak egyike. A templomot lovoresekkel ellatott fal veszi koril. A falunak egy ma'sik nevezetessege az a nagy, magas fedelui, tornaczos, odon eptilet, a melyben Cserey Mihaly t6rtenetir6 sziletett (1668-ban). Rakos k6zeleben vannak a Poganyvar romjai. SZENT-MIIIALY. A R{akossal szomszedos Vacsarcsi k6zsegen felil, hol a Rakospatak harom kisebb patakot fogad be hullamolebe, fekszik Csik-Szent-Mihdly. Lovoreses fallal k6riilvett temploma erdekes muiemlek. A Vacsarcsi es SzentMihaly k6zott emelkedo dombon romok lathatok, a hajdan rabonbani tisztseget viselt Sandor-csalad osi kuriajanak maradvanyai. Szent-Mihaly hataraban sok szarvasgomba terem. A szarvasgombat sertesekkel keresik a szent-mihalyiak. A gomba-vadasz szekely bottal s egy zsakkal indul

Page  256 256 256 FEL-CSIKBAN. meg; zsebe'ben keve's makk vagy kukorieza. A serte's kedvvel k6veti s szimatol, keres, mig egy helyt tiirni kezd. Mikor a gombait ma'r fela'sta, a j61I betanitott ai11at mega.11 s, gazdaij'aira ne'z, kId egy par makkal vagy ne'ha'y szem kukoriczaival jutalmazza fdradtsa'gat e's kiszedi a gombaf~szket. Szent-Miha'lylya1 szemb en fekszik Csik-Szent-Mliklo's, etto"l keletre a Sze'pvi'z patak torkolata'ban, kies vide'ken Sz'p'vi'z k6zse'g. Sze'pviz neapes falu; piacza't csinos emeletes 6'ptiletek szege'lyezik, brme'ny lakosai e'lenk kereskede'st (iznek. A kdzse'g k~ze16ben emelked6" Poga.nyhavas szikla'in szent Ldisz16' kirdly lova patko'inak nyoma't mutogatja'k. Sze'pvi'zro1 j61l gondozott iit vezet a gyimesi szI.or-osba es Moldova'ba. Az iUit elso~ben a Pogatnyhavas e's Kishavas kdz~itt nyil6' szepvizi v61gy~in halad f6Ifele', azut6an az eszakr61l jdv6" Csermdiszo6 patak vblgye'be fordul be, onnan a v61gyf6ne'l emelked6" Ftige'sre kapaszkodik fel; ennek eszakkeleti alja'ban a Tatros v~lgye nyilik, melyben a Tatros hulla~mai szbkdelnek a szikla's meder felett; ez a vblgy ke'pezi a gyimesi v6lgyet. A Tatros v~lgye a Csi'ki-hegyse'g egyik legnagyobb vblgye, mely a gyimesi meI116kvaimhivata~na'l e's vesztegl6"inte'zetne'l eri el -- 720 me'ter magassaigban - Roma'nia hata~rat. A vblgy 6'szakkeletre vonu~il; oldalait most kopa.r, egyhangtui hegyek szege'lyezik; az erdo~t az ege'sz vonalon. kiirtotta'k. Az erdo~k letarola'sa'val sofrat veszi'tett a szoros terme'szeti sze'pse'geibo61. A gyors folya'su, sokszor rombol6' Tatros a minden oldalro'l fe1e'je sieto6 vizekkel gyarapodvan, csakhamar *tutajozhato6 lesz. Ugy a f6v6lgyben, mint a me11e'kszurdokokban esinos 6s tiszta hava-si ha'zak vannak sze'tszo'rva; ezek hairom faluhoz tartoznak: Gyimes-FelisJ-Lok-hoz,

Page  257 A TATROS-VOLGYE.

Page  258 258 FEL-CSiKBAN. Gyimes-Kozep-Lok-hoz es Gyimes-Biikk-hez. A harom falu hazai 14-18 kilometer hosszu tertileten vannak elsz6rva. A ket elso falut kizar61ag magyarok lakjak; GyimesBukkben olahok is vannak. A faluknak nincsenek termeszetes hataraik; hazak, kertek, gyumolcsbosk, szant6k folytonos egymasutanban kovetkeznek. A volgyben, az irtasokon sereny munkazaja hangzik, a hegyekrol a legeleszo nyajak kolompjanak hangja sz61 le a volgybe. Gyimes-Felso-Lok also vegenel a Tatros delkeletre fordul s v6lgye a hajlasnal kiszelesedik; jobbr6l a NagyGYIMES FELS6-LOK. patak, balrol a Hidegseg es Baraczkos patakok szakadnak fele. A Hidegseg v61gyenek hattereben a Naskalat hosszu gerincze, a csiucsos Javardi es a Tarko tornyosulnak. Kelet fele a Tarhavas kopar orma magaslik ki az alacsonyabb hegyek koziil. Gyimes-Bikk6n alul meg siuir erdsedgek vannak, gyBny6ru fenyves erdok, jobbrol a sziklas Apahavas s a varrom alakjat utanz6 Koorr vagy Kocsup emelkedik; az ut6bbi felol egy sziklas orom a Tatros v6lgyeig nyuilikle; meredek elofokan egy er6sseg van, melyhez fedett folyoso vezet.

Page  259 -~xr:~ itr-f-"-'*h -iJ*. ~-.~ ~ c f \I IJ ~-jC~:.. r:r " A''a" ~:~"r C.7.. *;~lt: v, II..! h A GYiMESI VAM A GYfMESI-SZOROSBAN.

Page  260 260 FEL-CSIKBAN. Vele szemben, a volgy rmsik oldalin egy szinten meger6sitett hegyfok emelkedik; a k6t hegy kozott a sziik volgyet karozat zarja el. Agyimesi vamhivatal eptletei es a szereny kis kapolna a baloldali elohegy oldalcnak egy kis melyedeseben vannak elrejtve. A karozaton ttil mir a moldvai vaimhivatal silany haizai Itinnek fel. Ettol nem,tI - I PRTROLEUNIhKUTATAS CYIMIES D'II)IKgM. messze Olih-Cs(igcs az elsO falu; lakosai kikiltoz6tt szckelyek, cllenben az Erd6lyhez tartozo MIagyar-Csdiges lakosai olahok. 1) Nern telik bele egy csztendo scm, s a gyimesi-szoroson vasuti-vonatok robognak keresztil. A ma aligszamba veheto forgalomnak elore lathatolag nagy lendtiletet fog adni a Csik-Szereda-gyimesi vasut, a legszebb hegyi vasuitak egyike. ') Hunfalvy Jdnos: A magyar birodaloni f6ldrajza. Budapest. 1S8(3.

Page  261 FEI,-CSiKBAN.26 261 A milyen gazdag Gyi'mes vide'ke taij'szepse'gekben, 6pen olyan gazdag terme'szeti kincsekben. Ezen kinesek legnagyobb re'sze azonban meg el van rejtve, me'g felta'ratsra vair. A vide'k a'svainykincsekben valo6 gazdagsa'gainak hire ujabban petroleum-kereso~ket vezetett ide; munk'j'okat azonban nem korornazta az 6'hajtott siker. PETROLEUMN-FUROTORONY GYfIMES VIDAKAN. A jelek, melycket a f~ld me'1yeben rejl6" petroleum esaihatatlan hirado'jatnak hittek, eziuittal -(igy la'tszika d6libdh csalo6 ke'pei voltak, melyek huis forra'sviz helyett forr6' homokkal szolga'Inak a tikkadt va'ndornak.

Page  262 r'elcsfkban. Az Olt Jels6 Y61gye. ~isszate'r'ink Csi'k-Raikosra., hogy tova'bb folytathassuk az 01t v6lgye'ben megkezdett iiitunkat. Az Olt szorosain -Bogaithon -a'itkelve, annakjo'val keskenyebb fels6" vdlgye nyi'lik meg elo~ttdink. Jobbro'l a Csi'ki-havasok, balro'l a Hargita, iUitunk ira'nya'ban az egymasra k~5vetkez6" falvak hosszui la'nczolata. A la'ncz ve'ocn a hata'rsze'li Ka'rpaitoknak fest~i sziklacsoportja emelkedik; ezentu'1 e'szaki ini-nyban mair nem. terjed 16'ta'sunk. Az els6" falu, a melyet e'rtnk, Csi'k-Madaras. Temploma a falu melleltt emelked6" dombon e'puIit (1770-ben); a lakosok a templomn k~rirU temetkceznek. A falu, mely re'gen - Zsigmond kirdly ideje'benvasba'ny'iro61 volt hires, ma agryagede'nyeiirOl nevezetes. A lakosok az agyagipart haiziipar gyanant uhiik. Minden ha.z egy fazekas-milihely. A sze'kely fuvaros, ha idee'rt, versben mondja el azt, a mit az utas afaluro'l tudni kiva'n:,, Ez a falu Madaras, Hol a pap is fazekas."' Madaras k6rnye'ken (a Hargitaiban) nemcsak vasat, de ke'neso~t is ba'nyasztak. Azt a ke'neso~t, melyet a nemzeti fejedelmek ideje'ben, mint fontos kereskedelmi czikket ') Orb~in Bainz: A Sz6kelyfbld leirdisa. LII. kot.

Page  263 FELCSIKBAN. AZ OLT FELSO VOLGYE. 263 Konstantinapolyba szallitottak, nagy reszt a madarasi banyakbol kaptak. Alig marad el Madaras m6g6ttink, mar Danfalvat s nemsokara Karczfalvat erjiik. Ddnfalva, a vele szemk6zt fekvo Oltfalva, Karczfalva es a vele 6sszeepuilt Jen6falva Nagy-Boldogasszonyfalva nev alatt egy egyhazk6zseget kepeznek. K6z6s templomuk Karczfalva k6zepen egy dombon ernelkedik. --- Lm I " 11 -;; - -f. n "- 'IC4w - "a;- a- gra ~: g-G~q - ~ A CSiK-KARCZFALVI TEMPLOM. A pompas fekvesui templom a XV-dik szazadbolvalo muemlek. A lvo6resekkel ellatott magas falak, melyek k6 -ruilveszik, mg ma is teljesen 6pek, epen mint abban az idoben, a midon a tiork6k elol menektilo felcsikiakat oltalmaba fogadta. A templom kincsei k6z6tt igen regi es becses szent edenyeket oriznek. Jenofalvan tul Szent-Tamds, s ettol negyed6ranyira Csik-Szent-Domnokos k6vetkezik. A ket nagy falu regen egy

Page  264 264 264 FEL-CSIKBAN. AZ OLT FELSO VOLGYE. egyhaizk6zse'get ke'pezett. A kett6" k6z6tt (ep"I~t k6z~is ternplomuknak ma esak romjai kIthato'k; festo~i romok. Csi'k-Szent-Domokos 3531 sze'kely lako'ssal biro6 nagyk6zse'g. A hosszan elnyulo6 falu ve'gen nyugszik ei a felcsi'ki te'rsc'g. A lakosok to~zsgybkeres sze'kclyek, kik haiziipar gyanant csak a fazekas mesterse'get ilizik, pedig hegyeinek kincsei alkalmas anyagot szolgailtatnainak ave'sonek is. Csi'k-Szent-Domokos egyik hegye ugyanis tiszta marwiny: egyenletes apro6 szemecske'j'(1, sze'p ho'fehe'r rnairvainy. Ezt a di'sze'puilet-ko~nek alkalmas, muiivesz ve'soj'ere me~1to6 anyagot itt kizairo61ag az orszaigult k6veze'sere haszna'ljaik. Saja'tsa'gos ellente't; a Sze'kelyf6ld legelhagyatottabb, legszegenyebb vide'kenek lako'i fehe'r mairva'nynyal k6vezett ilion jairnak, szaladnak napestig, hogy maisnapra legyen betev6" falatjuk. Szent-Domokos hataira'ban a Pa'sztorbtikk teto"n van Baithory Endre erde'lyi fejedelem sirja. Az egyszerui sirt, mely a szerencse'tlen fejedeler-nre borul, szomoru nyi'r feher digai takarja.k. A nyi'r levelci a biboros fejedelem szomort vg'r"1 susognak: O1ihorsz'igi Mih6Ay vajda, ve'res harczban legyo~zte Baithory Endre't. A vesztett titk6zet uta'n elmenek~ilt fejedelmet minden diron keSzre akarta, keriteni, hogy maga, szdimdra biztosi'tsa Erde'1y birtokait. Tervenek kivitele're a sze'kelyek k6zdl is sokcat megnyert, megige'rve'n nekik, hogy visszaszerzi elvesztett szabadsa6 -gukat; egyu'ttal nagy jutalmat ige'rt annak, ki Baithoryt e'lve-halva keze'be szolgailtatja. A szege'ny fejedelem, mint az dildbzdtt vad futott egyik erdo~bol a ma'sikba. Utolja'ira a csi'k-szent-domokosi erdo~k siirudje rejtette ci a bujdoklo6 fejedelmet; a paisztorkunyh6' adott neki 6j jeli szai11a.st, a hegyen felbuzog6' forras hu'is cseppjei enyhi'tette'k szomjusaigait.

Page  265 FEL-CSiKBAN. AZ OLT FELSO VOLGYE. 265 Akarmilyen suiruik is voltak a csik-szent-domokosi erdok, megsem tudtak a menektilot elrejteni Kerestely Andras eles szemei elo61. Ez a furfangos szekely nyomara jutvan Bathory rejtekhely6nek, egy alkalommal almaban meglepte 6t s fejszejevel agyonsujtotta. A biboros f6pap megoleteseert VIII. Kelemen papa Csik-Szent-Domokos kozseget egyhazi atokkal sujtotta. Bathory kardjat Bogathi nagybirtokos orzi. A veres tett szinhelye - melyet egyszerii fakereszt jel61 - buicsuijar6 helye a szent-domokosiaknak. A kereszten a k6vetkezo feliras olvashato:,,Bathory cardinal, Erdely fejedelme Elt6t itt vegezte, v6gso veszedelme Tulajdonittatik Nagy Kristaly Andrasnak, Mikor egy hijja volt az ezerhatszaznak, S azutan tizenhet s ketszaz esztend6kkel Tetetett e kereszt, hogy lenne iork jel.",,Tette e keresztet Puskas Tamas papunk, Mikor ezernyolczszaz tizenhatot irtunk." Csik-Szent-Domokosr61 az Oltnak egyre szuikulo s mind vadregenyesebbe va16 v6lgy6n folytatjuk tovabb utunkat felfele. Tizenket kilometer uitat hatrahagyvan, a 853 meter magasan fekvo Baldnbdnydra erkeztnk. Balanbanya a szuik volgyben messze felnyul6 banyatelep 475 magyar es nemet lak6ssal. A felette eltertilo hegyseg (Balanhavas) az orszagnak leggazdagabb rez-, termohelye. A chloritpala kvarcztelepeiben kifejlo6dott rezkovand'ereket 6t egymas felett a116 tarna segitsegevel munkaltak. A Ferdinand-aknabol kifoly6 v6r6sszinii czementviz az akna szajato61 kezdve t6bb egymas mellett fekvo, harom meter szeles favalyun - melyekbe 6cska vasdarabok vannak felhalmozva - halad keresztiul. A vas kivalasztja a czementvizben feloldott rezvegyuletbol a rezet. Az igy kapott

Page  266 266 FEL-CS1KBAN. AZ OLT FELSO VOLGYE. rez evenkint 100 metermazsara volt teheto. Az ujabb rendszeri czementezo-csatornak a telep eszaki reszen vannak. A tarnakban fejtett rezerczet a szinit6kben 6s olvasztokban dolgozzak fel. A telepen meg par evvel ezelott 7800 metermazsa v6r6srezet termeltek. 1) 1895 6ta Balanbanyan - Magyarorszag rezerczekben leggazdagabb banyatelepen - szunetel a munka. A bai BALABANYA. (TARNA-NYLAS). nyasznep kenytelen volt a szomszedos fauzleteknel es vasuti vallalatoknal munkat keresni, hogy megszerezze a mindennapi kenyeret. A dolgok jobbra fordulasat csakavasuttol varhatjuk, mely a banyanak ugy termekei elo6illitasaban, mint azok kiviteleben nagy segitsegere lehet; nem annyira a sepsi ') EMKE. Uti-kalauz Magyarorszag erdelyi r6sz6ben.

Page  267 FEL-CSIKBAN. AZ OLT FELSO VOLGYE.26 2w 6 7 szent-gy6rgy-gyi'mesi vasdtlt6l, -- mely a szege'ny felesi'ki sz kle skanit segit, hogy megk~5nnyiti neki az 'itat Moldova'ba - hanem a Csi'k-Szeredait61l Gyergyo6-SzentMiklo'son ait Sza'sz-Re'geniog tervezett vasiu'tto'l, mely kbnynyebb6 e's olcso'bba' fogja tenni az i'tat azorszag belseje feld. Elso~rendui 6ilami e's nemzetgazdasa'gi e'rdek, hogy a sz kle ie nrnmk'pes taipl'lni az istenadta BALANBANYA. AZ OLVASZT6K. fPld - ne idegen orsza'gban, hanem itthon keresse'k az eszk6z6ket, a melyekkel javithatnak sorsuk mostohasa'ga'n. Aldott legyen a ke'z, a mely elo~sz6r ve'gez komoly munkait ebben az ira'nyban! Bala'nba'nya haittere'ben, a balparton roppant me'szk6"havasok tornyosodnak. A napf~nyben csillog6', huilaiM

Page  268 I.4 -141! 1, EGYESK6.

Page  269 FEL-CSiKBAN. AZ OLT FELSO VOLGYE. 269 zatos, h6feher szirtekkel diszitett, csaknem fuiggolegesen meredek hegyek: a Tarko es a Nagy-Hagymds. Az egeszen alpesi jellegui, festoi diszitesui hegyek csicsa kopasz, oldalait hirtelen ereszkedo sziklak, erdovel ben6tt hegyfokok fodik. A Tarko eszaki szegleten egy nem kevesbbe hatalmas sziklahalmaz: az Ocsemteteje emelkedik, mely mint a Tarko es Nagy-Hagymas, alakjanak valtozatossagaval, t6megenek nagyszerii aranyaval ejt bamulatba. A Tarkot es az 1795 meter magas Nagy-Hagynlast, ezt a ket sziklaoriast, szep fenyvesekkel benott hegyhat: a Kurmatura k6ti 6ssze; ezen a hegyhaton k6zelitheto meg a ket sziklahegy csupan. A hol a Kurmatura legerdoduisabb: az erdok ste6t z6ldjebol egy piramis-alaku hatalmas sziklaszal: az Egyesko' valik ki; hirtelen felnyulo sziklaszal ez, melynek orma a fellegekben vesz el. Az Egyesko csucsa hofeher, kopar, oldalan csak ritka sorokban ereszkednek ala a s6tetzold fenyok, melyeknek sorai k6z6tt eles baratzdaikat szant a szikla-toronyrol alaomol6 k6grgeteg. A hegy, mely messzirol tekintve, mint egy osszefugg6, hatalmas piramis tunik fel, k6zelrol sziklafolyos6kkal elvalasztott obeliszkek, tornyok, bastyak, sziklaszalak val6 -sagos iutvesztojenek litszik. A messzire ellatszo remek form/iju hegy melyen vagja sziklafejet a levego-egbe. Derilt idoben verof6nyben firdik a hegy csuicsa, sot f6nyben ragyog meg akkor is, midon a balanbanyai telepet az esti szirktilet mar betakarta fatyolaval. Az ormok f6l6tt gyakran ver6dnek 6ssze felhok, melyekbe belevesz a sziklahegy. A koborgo felhofoszlanyok gyorsan suhannak el a sziklarepedesek k6z6tt. Midon az elektromossag felgyuil a felh6kben, kit6r a vihar, megszu

Page  270 VERESKO.

Page  271 FEL-CSIKBAN. AZ OLT FELSO VOLGYE.27 271 letik a zivatar, megkezdo~dik az elemek a'daz harcza, melyben megrendd~l az Egyesk6" bdlszke sziklava'ra. A Nagy-Hagyma'shoz a meredeken feltornyosulo6 Vereskoduek kopasz, veresen erezett, orgona-si'palaktui sziklaszltakka1 'kesitett roppant sziklat~imege tatmaszkodik. Ennek szomsze'dsa'gaman a Czofronkct csipke'zett sziklahegye tekint alai. Valamennyi me'szhegyben tala'lkozunk k6vdiletekkel, a reg mult ido~knek ne'ma tant'iival, melyeknek alakjai sok ezer ev el'ott elevenen nydizsbgtek atengerfen'k iszapja'banA Veresk6" m6g6tt sze'p, te'res mezo nyilik: a Fehdermezo, melyre a Fehe'r-Hagyimas eztlstbs f~nyben tdnd~k16" sziklacstuicsa ne'z le a felho~k k6zuil. A mezo~t, mely egyike a legjobb havasi legelo'knek, t~imenytelen havasi viraig tarka'zza. A Tark6", Nagy-Hagyma's, Egyesk6", Czofronka, Veresko6 a legszebb, legfesto~ibb me'szsziklaik k6z6' tartoznak; a vide'knek igazi e6kesse'gei ezek. A sziklafalazatok pa'rka'nyain a havasi vide'kek baijos lak'j'a: az igazi gyopar nyitogatj a fehe'r, bolyhos csi11agvira'gait.

Page  272 Gyergy6ban. tunk cze'1ja Gyergyo6: Csi'kva'rmegye lecgeszakibb reszen, a Maros foly6' mindke't pai-tjain elterfil&' gybny~rd" fensik, a ne'gy folyo6 hazdijhaknl,. fensikjai kdzbtt a legmagasabban fekvo~k egyike (700-7 80 me'ter). Csik-Szent-Domokosro'l kiindulva a Nagy-Lok-patak, majd a Sairosiu't-patak kies vbilgye'be, s innen az Olt e's a Maros vi'zva'iaszto6>ira: a Fel-Csikot Gyergyo'tol elva.laszto6 Gere'czesre ertink. A Gere'czes hegyha't, mely a jobbro'l emelked6" hatalmas Feketerezt 6sszek6ti a tuilfelo~l tornyosulo6 De'Ihegygyel. A Gere'czes teteje'r61 megnyi'lik elo~ttnk a Marosnak szepseges v6lgy e: a minden oldalro'l s6te't fenyvesekkel, havasokkal k~rnyezett gyei-gyo'i fensik. A Gerc'czesen leve'n, nem vagyunk taivol a helyto"I, a honnan a Maros kiindul hosszI ui tja'ra. A Maros -hoszszaira nezve Magyarorszaignak negyedik foly6j'a -a Fekete-Rez de'lnek ne'z6 oldalain mint kis csermely ta'mad; a gyenge csermely csakhamar megizmosodik s egy 6'rainyi taivolsaigra mair tutajokat hord hulla'mha4tan. AGere'czes e'szaki lejt~j'ro`1 1ee'rve Gyergyo6 szep terere jutunk. A gyergyo'i sikon e'pen az arata's- es szenagydj~ muk~a folyik. Ezen a f61d~in tiszta bthz'it m't nem sokat aratnak, inka'bb rozsot e's zabot; aze'rt me'gis vidaim dal hangzik a mez6'n!

Page  273 GYERGYOBAN. 273 Az els6 k6zseg, a melyet eruink, Gyergyo-Vasldb; a szep fekvesui k6zseg lak6i nagyreszt olahok. Utana csakhamar Gyergyd-Tekeropatak nagykozseg kovetkezik. 1734 -ben epuilt szep templomara nagy betuikkel van felirva:,,Uram, szeretem a te hazad ekesseget." Vaslab es Tekeropatak k6z6tt az uttol balra, a Maros mellett ep(ilt Gyergyo-Ujfalu marad el. A Maros itt mar olyan nagy, hogy elbirja a tutajt. Ujfalunal kezdodik a tutajok vilaga; itt idozve megismerkedhettink ezzel a vilaggal s ebben a gyergyoi tutajos szekely keserves munkajaival. A fenyok, melyek szazadok ota szabadon eltek a szikla tetejen, egymasutan d6lnek ki az arasznyi fejsze csapasat61. A lezuhano fak helytikn maradnak, mig megjon a tavasz; de ez a tavasz sem hoz ebredest szamukra. A szekely oda all a mar ledont6tt fenyo melle s folytatja k6ny6rtelen munkajat. Eles fejszevel megfosztja minden diszetol; es a mikor puszta szalfa lett belole, akkor ott hagyja kiteritve. Elmegy haza kaszalni. E k6zben megfeledkezik a feny6krol, csak oszszel jutnak eszebe, mikor az ij gabona mar a padlasra kerilt. Ekkor ujra kimegy az erdobe, megbolygatni a halottak nyugalmat. Nyolczan-tizen neki allnak egy-egy fat6rzsnek, rudakkal emelgetik, taszitjak, g6rditik, a mig a sikos, meredek oldalon meg nem indul s dtib6orgve le nem zuhan a volgybe. Ezutan ismet csendes lesz az erdo. Megj6n a tel. Oles h6 boritja az erd6t. Hosszu sorban szazaval indulnak neki a volgynek: szazaival az ember, szazaval az 6okr-szan. Kiszedik a ho a161 a fenyot, egyik veget vastag lanczczal rak6tik a szanra s ugy vontatjak ki a Maros partjara. Oreg este lesz, mire a befagyott Maros mellett hazaforditjak a kifaradt 6k6rpart. A munka igy tart megszakitas nelkuil addig, a mig a tavasz els6 sugarai 18

Page  274 2) 7 4 274 GYERGY6BAN. meg nem mozgatjaik a Maros jeg~t. Ekkor szaporain 6szszr'~k a tutajt a fa vastags'g'thoz kUpest hat-, nyolcz-, tiz fdtbol. Ja'rmat ke'szi'tenek elso6-hadts6 ve'gere, beillesztik a kormainyrudat; egy 16ke's, s a h~o'ovada'sto61 megdagadt Maros rohano6 arja ragadja maga.val a recseg6", ingo6 faalkotnahnyt. Minden tutajon ke't ember van: az els6 e's ma'sodik kormatnyos. Mennyi u-gyresseg, mennyi ero kell ahhoz, hogy a kanyargo6, 6rve'nyl16 szikla's, sebes folyo'n, az ese'seken keresztd~l, a zditonyok, forgatagok mellett baj ne'lktil haladhasson a tutaj. Messze Gyergyo'tol, hol a Maros mellett ha~rom megye talailkozik, van egy kis falu, Za'm a neve. Ez a gyergyo'i tutajok piacza. Ha itt meg nem. veszik, lemennek ege'sz Szegedig, vagy me'g azon is tiil.'1) Tekero~patakto'l alig egy negyed o6rara van Gyergy6' f6helye: Gyergyd'-Szent-Mikl6s, a 42,372 lakossal biro re'gi Gyergyo6-sze'k sze'kelyse'ge'ek politikai, kbzigazgata'si e's katonai kdzpontja. Itt lakott 1848-ban Miko6 Mihaly korm6anybiztos s innen indult 6" ki az agyagfalvi nemzeti gyI'1sre Gyergy's z'k fegyveres erej 'vel. Gyergy6-SzentMiklo'son e's Csi'k-Szeredhin szervezte Mik6 e's Gai1 Saindor azt a sze'kely sereget, mely a ha'romsze'kive1 egyes~ilve Bem serege'nek 10,000 honve'det adott. 2) Gyergyo6-Szent-Miklo's a gyergyo'i havasok t6ve'ben elter~ilo nagyk6zse'g. 6104 lakosa k6z6tt 410 brme'ny. A k~zse'g mair a taivolb61l kellemes hata'st tesz az utasra; k6zeledve'n, a kellemes hata's meg fokozo'dik. Gybnydri'i templomait: a katholikus templomot, melynek tornya 1498 -ban e~p"I~t, az 6irme'nyeknek ba'stya's ve'dofalakka1 kbrnyezett, 1830-ban e'pudt templomait, csinos kdz- e's magan6ptileteit, sz~1es utczaiit, sze~p, nagy kertjeit, taigas piacza.t s a piaczon pezsgo6e6letet szemle'lve, vairosban ke'pzeli maga't ')Urmdinczy Ndindor dr.: Sedes Giergiensis.,Erd6ly". 1896. 2'Jakab Elek: Gyergy6-Szent-Mikl6s. Nemzeti Ujsdig. 1895.

Page  275 — rlg --- -~-~ -- --- I A GYERGY6-SZENT-M1KLOSI OIRMINY-TEMPLOM. [S3

Page  276 276 276 GYERGY6BAN. az ember. FO~utcza'ja' k~ivezett mederben a Be'keny patak krista'lytiszta vize foly ve'gig. A k6zse'gben van takare'kpe'nzta'r, hitelinte'zet, nefpbank, polgairi iskola, gyeirmekja'itekszer-tanmiu'hely, szeszgyair, s~irgyair stb. A sze'kelyse'g marhatenve'szte'sse1 e's f61dmi've1e'ssel foglalkozik; ha'zi ipar gyana~nt az agyagA kereskede's majdnem. kiz'ro61ag a-z 6irmenyek keze&ben van, a kik j6' hazafiak, nyelvre, e6rzdlletre magyarok. Egyhaizi szertarta'suk csak annyiban ktJ~nb~izik a katholikusoke'to1, hogy a mise't 6rme'nydil mondjaik. A pap azonban magyarul szo'l hi'veihez, ezek pedig magyarul J6mo'du valamennyi; vagyonukat marhakereskede's reven szerezte'k. Aranyido~k voltak, mido~n a szent-miklo'si birme'ny szaiza'va1 hajtatta fel Be'csbe az bkr6t, lovat, juhot. A marhakereskede's napjainkban tetemesen cs6kkent, bar meg mindig jelente'kenynek mondhato6. 1894-ben a szentmiklo'si va'sairokra 40,554 darab szarvasmarhatt e's 7029 lovat hajtottak fel. Az 6rme'nyek keze'ben a fakereskede's is vira'gza'snak indult. Gyergyo6-Szent-Mi klosto'l ne'gy ora ja~ratsnyira van Gyergy6' sziklavilaiga'nak gy6ngye, a turista.k legkedvesebb kiraindulo'helye: a tengerszine felett 995 me'ter magasan fekv6" Gyilkostod. A Maros- e's a Romainiaiba sieto6 Be'kas k~izbtt vizva'laszt6' Pongraiczon felkapaszkodva, meredek hegyoldalokon, keskeny vblgyeken, 6~serdokk5n, fatbrzsekkel burkolt 6sve'nyeken visz iUitunk kereszti'i1. Ne'gy 6rai ftiraszto6 szekerezes uftan egyszerre csak megnyi'lik a vblgy s magunk elo"tt talaijuk a gyergyo~i hegyek rejtegetett kincse't: a Gyilkosto't. A Gyilkost6' mintegy 600 me'er hosszui, keskeny, n'hol 200 meter sz'les viztdkrdt k'pez. Vize krist'l~ytiszta)

Page  277 GYERGY6BAN.27 277 mint a harmatgy6ngye, helyenkint 30-40 me'ter me'1y. A to' kbrnyezete elragado6 sze'p. Keletro"l a s6te'tzbld fenyvessel bori'tott Gyilkoshavas, 6szakon a Nagy-Czoha'rd v6 -r6s szinben csillogo6 roppant szikla-t6mege nyulik ei mellette; de'lfelo~l a Nagy-Hagyma's emeli fel sziklafeje&. Auig mult f~lsza'zada, hogy ott, hol most e csoda's szep, to'nak vizttk~5re esillog, pompa's havasi liget 6allott, melynek ba'rsony gyepszonyegen a Likas-patak e's a de'1i iratnyb61l 1et~irtet6" Gyilkos-patak egyesuiltek. Magas feny6"szaflak no~ttek ki a patakok partja'n, ragyog6 szinekben poa'z havasi vira.gok, kuszo6 n~ivenyek tarkaizta'k az illatos ftierdo~t. 1837-ben egy sz'p, napon megrenduIit a hegy s hol a v6lgy legszuikebb, a hegyoldal szikla'i mennyd6rge'sszeriii robajjal leomlottak s betemette'k a kifele' rohano6 patak ilijait. A vizben gazdag patak ela'rasztotta, majd megt6lt6tte a v6lgyet. Hol nem. re'gen fGi, fa no~tt, viraig nyilt, terjedelmes to' krista'Iyvize hullkimzott. Meg-telve'n a v6i1gy, a viz a't1e6pte a sziklagattot s hogy ke'sedelme't behozza, fokozott gyorsasa'ggal vaigtatott megszaki'tott iitjain, a Be'ka's-szoros iltveszto"in tova'bb. 1gy ta'madt a Gyilkosto6. A viz ttire'bol me'g ma is kila'tszan ak az eltemetett fenyo66rhiasoknak minden diszUlket elvesztett, ke'rg~kt61l megfosztott, megfehe'redett csluLcsai. A fenyo~k egy re'sze gy~ikerest61l khiazott; a viz i-n&venyekkel befont fenyo~sza'lak tutajok gyanaint uszka'lnak a to' sima tdk6re'n. A t6' a pisztratngoknak kedves tany'j'a; ezek k6z6tt nem. ritka a 2 -3 kilogrammos pe61dainy. ') A to' partja'n menede'kha'z fogadja a turista't. Az a keskeny dt, melyet a Be'ka'spatak a Magyarorszagot Moldv6a'tl elva'laszto6 sziklabe'rcz-t6megen nyitott: a Bdkas-szoros. ') Orb~in Balazs: A Sz~kelyf6ld leirdisa.

Page  278 Sot +/-/ vy -.< ---"" j 1 -;, P<^w.- la f 4.,- * h _-.,' _i-~ <f '* * ', 7. ' '. ': '..,,''_ A:, A GYILKOST6 MOG<TTE A NAGY-CZOIARD.

Page  279 GYERGYOBAN. 27 9- 79 Az v'it ebben a vadrege'nyes szorosban re'szben a patak rnedre'n, re'szben a zu~g6 patak mellett vonul el. Eso"s ido~ben a szoros alig meg~izelithet6". A be'kasi va.mhivatal az u'gynevezett Aima6smezo"n van; itt fogadja hul1dm6l&e'b a Be'kaspatak a Zseda'npatakot. Alma'smezORt"l kezdve Magyarorsza'g e's Romainia k~zbtt a Be'ka's vize a hatairvonal, ege'szen oddig, a hol abba a Tikos-patak belefoly. SZIKLASZOROS A ZSEDANPATAIK FELETT. A Be'kas-v61gyben Be'kas k6zse'g, Tilos, Iva' os, Zsedainpatak, Da'muk e's K6szdrd~kOpatak havasi telepek ha'ziko'i vannak sze'tszo'rva: lako'saik t~bbnyire olhhok. A v6lgybe gy6ny6rii v~ilgyek nyi'lnak; ezek k~5z6tt a Zseddnatak vblgye'nek t'j'szepsege csodalatram'lt6. A mio'ta a Kis-Bea'ks-szorost megnyitotta'k, e'rdekes la'tnivalo6 az is. Egy sziklaszoros ez, a mely ne'hol olyan

Page  280 280 GYERGYOBAN. szik, hogy kiterjesztett karokkal elerjuk mind a k6t falat, a melynek fala meredek es olyan magas (50 meter), hogy eltakarja az eg boltozatat. A ket sziklafal k6z6tt mely homaly borong. Ebben a szorosban a legut6bbi idokig az ember idegen volt; csak a patak volt benne otthonos, melynek RISZLET A KIS-BAKAS-SZOROSB6L. hullamai hangos csattogassal sz6kdelnek keresztuil a sziklameder felett. A szoros menten, a hegyeket borito 6s fenyvesek faja/nak ertekesitese czeljbo61 a csaknem jarhatatlan szoroson keresztil rengeteg munka aran, kimondhatatlan faradsaggal fuggo-csatornat epitettek; ezen a fa ma mar

Page  281 RISZLET A KIS-BfiKAS-SZOROSB6L.

Page  282 282 GYERG'YOBAN. konnyen elszallithato Romaniaba. A csatorna magasan halad az alatta zuhogo esessel tova sieto patak felett. Szediliink, ha a csatorna deszkajarojarol6 letekinttink a melysegbe, a patak vizebe, a mely itt mint eztist sugar omlik ala a sziklamartrol, amott meg tajtekozva zudul at a szettort sziklakon, az 6rvenyek felett. A kesz deszkak, tonkok s mas faarfik gyorsan suhannak el a csatorna vizen mellettink. SZ.ARTEGY LATKrEPE. CSERNY L. M. KIR. I[ONVED FOilAI)NAGY FELVETELE. A csatorna egesz hossza harmincz kilometer, melybol tizenketto Romania teriletere esik. A nagy mui masfel ev alatt kesziilt el. A ket es fel kilometer hosszu szorosi resz epitesen szaz munklas dolgozott.1) Visszateruink Gyergyo-Szent-Miklosra, hogy tovabb folytathassuk a gyergy6i fensikon megkezdett utunkat. Alig marad el Szent-Miklos m6ogttiink, egy szelid hajlasui hegy tiinik szemiinkbe, melybol hofeher sziklak vil ') Urmanczy Nandor dr.: A Gyilkost6 6s korny6ke.,,Erd6ly." 1895.

Page  283 GYERGYOBAN. 283 lannak ki. A hegy deli oldalanak t6veben teruil el Szdrhiegy k6zseg. A falu felett emelked6 Szarmany-hegy anyaga vakit6 feher; apr6 szemecskejU, jol faraghat6, szepen csiszolhat6 marvany. A k6 mar ki van pr6balva. Muivesz vesoje probalta ki ezt a carraraival vetekedo pompas szobor-anyagot. Szelesebb k6rii felhasznalasanak egyetlen akadalya a kbzsegnek a vasuittol valo nagy tavolsaga. Ez ido szerint a k6zsegi uitak fenntartasara, javita'sara hasznaljak. SZARHiEGY. A SZLNT FERENCZRENDIEK TEMPLOMA iS KOLOSTOEA CSERNY L. M. KIR. HONVEIl FOHADNAGY FELVATELE. Szarhegy csinos, j6m6du szekely falu. A k6zseg haizai kozil biszken emelkedik ki a Lazar gr6fok 6don kastelya, szeszelyes bastyaival, fogrovatkos falaival. A hatalmas negyszogui varkastely ma nagyreszt romokban hever; falai az idok folyaman sok szep napot lattak. Ez volt a Lazar gr6fok osi f6szke; itt elt Bethlen Gabor evek soran anyjaval, Lazar Druzsinanaval. Ezek a terebelyes fak ta

Page  284 284 GYERGYOBAN. lan meg azoknak a faknak lehullott gyLimolcsebo6l magzottak ki, a melyek alatt Erdely legnagyobb fejedelme a gondtalan ifju kor 6r6mteljes napjait elte. A falu felett emelked6 hegy oldalaban a ferencziek kolostora es f6nyes temploma emelkedik. A Szarmany tetejen Szent Antalnak szentelt kapolna van; a gyergy6iak latogatott bucsujarohelye.:,~i,`-*~~.. -~ ~~ =r~.`';: ~ ~` ` ~. `~ ~ i'~l -; ~~ r~. DITR6 LATOKtFE. CSERNY FUHAPNA.Y FELVETELE. Sza.rhegytol delnyugati iranyban haladva Gyergyo-Alfalut erjuk. 5175 magyar lakossal biro nagyk6zseg, a Belkeny patak mellett elterilo szep r6nan. Temploma Gyergyonak legregibb szentegyhaza. Allami nepiskolaja gazdasagi szakosztalylyalvan megtoldva. Hatara igen nagy. Alfalut6l delre fekszik Csomafalva. Forras forras mellett buzog itt mindenfele, dombok t6veben, erdok arnyekaban, s6t az as6 nyomaban is: idito, pezsg6, szik

Page  285 GYERGY6BAN.28 285 razo savanytuviz-forra's. A faluban a Maros vize'n ki'viil nem tala'Ini e'desvizet. Szairhegyt61l egy 6'ra ja'ra'snyira, a gyergyo'i si'ksa'g keleti sze'1en, a gyergyo'i havasok t~ive'en ter"I el Ditrd', az erde'lyi re'szek legvagyonosabb kbzse'geinek egyike. Te'res piacza, diszes dizletei, a piaczot szege'1yz6" esinos maganha.zak, kbzeptiletek, a piacz e616nkse'ge egesz varosias szint adnak a falunak. A k~izse'g sokat a6idoz az egyha'zra e's az iskoldra. A piacz legszebb C'pd~ete iskola-'ptilet. A lakosok f6foglalkoza'sa az, a mivel Gyergyo munkabiro6 ne'penek legaldbb is fele foglalkozik: fakereskede's. Soknak ad keny eret a borvizzel val6' haizala's is. Befogja fdrge kis lovait gye'keny-ernyos szekere'be a ditr6i sze'kely, felhajt Borsze'kre, megrakja szekere't borvizzel, s nyikorg6' szekere'n bebarangoIj a a f61 orszaigot. Ditro'ban is sok sz6'- SZAKELYIIAZAICDTRBN pen faragott kapuval talaulkozunk. Nem egy kapun olvashatjuk:,,Jezus segedelmNb6 6ptilt ez a kapu." Egy 1785-ben ke'szuIiit kapusason pedig a k~vetkez6" a felira's:,,IKi kapumon bej~5sz, ne j6jj ketto's szi'vvel, Hozd be a jobbikat, a bal maradjon el." A Ditr6'- e's Ta'rnok patak v~lgye'ben, a Piricskehegyen nagy mennyise'gben fordul e16" a ditroit nevui, ke'kes szirnarnyalatu, grainit kemenysegui k6zet, Ditr6" ko~zet-specialiftasa, a mely monumentalis e'pi'tkeze'sekhez, asztalok, vaiza.k, di'szmiiivek ke'szite'sehez a legszebb k6-_

Page  286 286 GYERGY6BAN. anyag a vilagon. A marosvasarhelyi Bem-szobor pompas talapzata ditroitbol keszuilt. Ditro atelleneben, a Maros tuls6 partjan fekszik Gyergy6-Remete, igen szep fekvesui k6zseg. Ditr6t6l eszaki iranyban haladva a Tilalmas-hegyre, innen az Orotva v6lgyebe jutunk. Az eszakrol lerohano Halasag patak szuik volgyen felkapaszkodvan, a K6zrezhavasra erink, a melynek tetejerol belathatunk a volgykatlanba, mely Magyarorszag legszebb firdojet: Borszeket rejti magaba.

Page  287 I. Borszek fekvese. Utja. elyen elrejtve a keleti Ka'rpatok hegyoriasai k6oztt, az erdelyi reszek eszakkeleti szogleteben, k6zel a helyhez, hol a Kelemen-havas emeli egnek felhoket ostromlo csucsait, vegtelen fenyvesek rengetegei k6oztt fekszik Borszek. Az erdelyi reszek ezen hirneves furdoje egy eszakkeletrol dIenyugat fele huz6do volgyben teruil el, a lombos erdovel fedett Biikk-havas es a Kerekszek, egy pompas formaczi6ju mesztuffsziklahegy k6z6tt, 882 meter magassagban a tenger szine felett. A czikk elen a116 k6p a borszeki utba eso Palota-Ilvdit brazolja.

Page  288 288 BORSZEK. IBORSZK FELE. UT A MAROS MELLETT. A Bukk-havas kis lombos erdeje itt felejtett tanuja annak a kornak, midon a k6rnyezetet mindenutt lombos erdok boritottak. A Biukk-havasnak cser- es bikkfbo6l al16 erdeje most csak egy kis szigetet kepez a fenyvesek vegtelen oczeanjaban. Borszekre leginkabb 3 iranybol jbnnek a vendegek; delrol Brass6 felol, keletrol Moldvab6l 6s vegre SzaszRegen felol. A del felol jvo6k utolso vasuti allomasa Brasso, az erdelyi reszek legnepesebb, legmagasabb, legiparosabb, paratlanul szep fekvesu varosa. A delr1o vezeto6 tvonal hossza Brass6t6l, mint utols6 vasiti allomast6l 189 kilometert tesz. Az ut, mely CsikGyergy6n atvonul, egyike a legerdekesebbeknek. Minden lepesre, minden fordulatra uj meg uj meglepetesekvarnak az utaz6ra. A latnivalok sokasaga, az utvonal menteben

Page  289 BORSZE K. 289 eso videkek bamulatos szepsege, boven karp6tolja az utast az ut faradalmaiert. A Moldvabol j6voknek Pidtrdtol, az utols6 vasuti allomastol 85 kilometernyi utat kell megtenni6k. Az ut a Borpatak es Bisztricsora volgyen, a regenyes tolgyesi szoroson vezet keresztuil. BORSZEK FELE, A MAROS-SZOROSBAN. (SZERECSENHEGY). A Budapest-, Nagyvarad-, Kolozsvar-, Marosvasarhelyrol jvo vendegek - tehat a vendegekzome-SzdszRegen felol erkeznek. Szasz-Regenben - mint az utolso vasuiti allomason -az erkezoket,,Borszek" feliratot viselo kenyelmes gyorskocsik varjak, melyek a legujabban kesziult es 95 kil6meter hosszu toplicza-szekpataki utat; valtott lovakkal 8 es f6l 6ra alatt teszik meg. 19

Page  290 290 BORSZEK. Az ut Kocsardtol Maros-Vasarhelyen keresztil avasuti vegallomasig: Szasz-R6genig, innen Topliczaig a Marosnak aranykala'szu buzavetesekkel, bujan benott retekkel, takaros falvakkal tarkazott, erdos hegyekkel szegelyezett felseges v6lgyen vezet keresztiil, melyen mint eztist-szalag kigyozik tova a Maros folyo. A joletrol tanuskodo, csinos Maros-menti falvakbol messzire kicsillannak a sugar templomtornyok s a diszes urasagi kastelyok. Ratosnyanal a Maros volgye hirtelen 6sszeszorul, szoros jellegii lesz. Szerecsennel annyira megsziikuil az ut, hogy az ut fele hajlo oriasi szirtek alatt kell elhaladnunk; mellettink a Maros vize zuig. Szeszelyes hegysorok, erd6vel suiirun benott sziklakkal diszitett emelkedesek, szakadekok, szeditoen magas sziklacsoportokvailtakoznak perczenkint. A delelo nap f6nyeben furdik az erdo, mid6n a kies fekvesu Palota-Ilvara erkeztink. A vendegloben izletes ebed var; itt alkalmunk van megizlelhetni a Marosparti halaszat pompas termekeit. Az ut mind vadregenyesebbe valik; a termeszet valtozatos szepsegei, a zugva t6rteto Maros, s ezen a faszallitmanyokkal tova iramlo tutajok annyira lek6tik az itas figyelmet, hogy eszre sem veszi, mikor Topliczdra erkezik. Toplicza nagyk6zseg a tutajkereskedes k6zeppontja, a Maros es Toplicza 6sszefolyaisanal. Fekvese elragado szep. Eszakra egy sajatsagos alakzatui szikla-hegy emelkedik ki; tovabb a hatalmas Kelemen-liavas iti fel fejet; keletre a Szep-patak melleki havasok, nyugatra pedig a Bunydsza es a Magura terilnek el. Topliczanal a Maros volgyet jobbra hagyva az uitas a szekpataki itra ter ki, a melyen haladva, nemsokara AlsdBorszekre erkezik. A kocsiuit Szasz-Regentol Borszekig bar teljes 8 es fel 6rat vesz igenybe, azert meg sem farasztja ki az embert, atiszta, eles, balzsamos levegoju, vadregenyes

Page  291 t, I",i 'k %, 'I I - i4 19*

Page  292 0)9,? -1 — d BOUSZ11"K. havasok kdzt val6' utaza's mn'g ddit, edz e's ero~sit. Innen van az, hogy Borsze'kre e'rkezve alig e'rez fdiradsaigot, t5r6"dt~ttse'get az ember. IL. A fi~ird6telep berendeze'se. Borsze'k, Ditr6 e's Szairhegy csi'kmegyei k6zse'gek k6zbirtokossaigainak osztatlan tulajdonait ke'pezve'n, az kd BORSZ1tK. SZT. ISTVAN-U~T. zegeivel ha'zilag kezelteti a hatalmas telepet, a mely szaiz meg szaiz munka's kezet foglalkoztat, sza'z meg szaiz embernek ad kenyeret. Jlyen tekinte'lyes teleppe' Borszi'k mind~5ssze esak 80 ev alatt fejlo~ddtt. Ismerte'k ugyan azelo~tt is a borsze'ki vizeket, alkalmaza'suk azonban csak igen kis kirre szori't

Page  293 BORSZEiK. 293 kozott. Borszek hist6riaja alig ketszazados. Ketszaz esztendovel ezelott, hol most olyan pezsg6 az 6let, nagyon csendes volt minden; legfolebb csak a nyajakat legelteto pasztorok vagy a b6lenyuizesben, a vadak felhajtasaban eltevedt vadaszok larmaja t6rte meg olykor az erdok nema csendjet. A telep ket reszbol all: Also- es Felso-Borszekbol. Als6-Borszeken van a telep iveggyira, zuzo- es fUireszmalma, k6szenbanyaja; itt vannak az izleti hivatalok, itt a hivatalnok- es munkaslakasok. Also-Borszektol Felso-Borszek 20 percznyi tavolsa.gra esik. A Fels6-Borszekre vezeto uiton felfele haladva jobbra egy gy6nyorii sziklahegygyel, a 917 meter magas Kerekszekkel talalkozunk; tovabb folytatva iutunkat, egyszerre csak elottinik Felso-Borszek, a tulajdonkepeni firdo es forrastelep a maga igezo pompajaban, nagyszeriisegeben. Felso-Borszek parkszeru berendezese altal igazan meglepo panoramat nyujt. A firdotelep k6zeppontja a F'kzt, mellette a svajczi stylben epuilt t6lt6-haz, e f6oltt fedett setahely, csarnok a zeneszek szamara. A kik ismerik a Fokut vizet, meltan tartjak azt a savanyuvizek kiralyanak, mert az csakugyan Eur6panak rangban legelso elvezeti vize. E viz kepezi targyait annak a viragz6 izletnek, mely azt 3 es fel millio palaczkban tavol keletre, egesz Konstantinapolyig bevezette. Borszek j6ovojbe vetett remenyem nem helyezi nagyon tavolra az idot, midon a borszeki viz uralma kiterjed meg messzebbre keleten es nyugaton; midon az uzlet intensivitasa k6vetkezteben a vizsziiksegletet az Arany Janos-, J6zsef f6herczeg-, Kossuth- es a t6bbi kutb61 fogjak fedezni, midon a savanyu vizek kiralya elol vegleg meghatralnak az idegen foldrol importalt ketes erteku assvanyvizek. A viz t6ltesere az Oelhofer-f6le gepet hasznaljak, a legt6keletesebbet, mit e teren a balneotechnika csak pro

Page  294 294 BORSZ[EK. dukalt. Alkalmazasa mellett a toltesnel, dugaszolasnal a vizbl6 semmi sem vesz el; biztositva van a palaczkokba vont viz szamara a forras tiszta vizeben foglalt 6sszes szilard es legnemii alkot6 resz. Eddig a borszeki Fokutb61 ejjel-nappali toltessel 10,000 literes palaczkot csurgattak; ma az Oelhofer-fele gep alkalmazasaval pusztin nappali munkaval 20 ezer palaczkot t6ltenek meg. jIIk IJI BORSZfIK. KOSSUTII-KIT. A borszeki viz ma mar kezeles tekinteteben is f6oltte all a hazai 6s kilfoldi vizek legt6bbjenek. - Ki Alexandriaban, Konstantinapolyban, Budapesten, Parisban, Londonban, vagy New-Yorkban borszeki vizet hozat haza a kereskedesbol, az tenyleg azt a kellemes, izgato, szensavgy6ngy6ktol mintegy forrasban lenni latszo, buzogo, kristalytiszta vizet elvezi, mely fenn Magyarorszaig keleti hataran, egre t6ro berczek aljan, csodaszep fenyoligetek 6leben a Fokuitb6o elot6r. A csinos villak, a nagyvarosi

Page  295 BORSZEK. 295 szabasui vendeglok, a stylszeriien epitett furd6k, a diszesen koriilvett es befedett kutak, a karcsu tornyu templom, a tavir6- es postahivatal epilete, az olvas6-, billiard-, zongora- es jatsz6-termekkel kib6vitett balhaz, az orvosilakas meglehetos szetszortan fekisznek a gy6ny6ru v6lgyben. E tekintetben Borszek elony6sen ktulnbbzik az u. n. vilagfirdokt61, a melyekben akar csak egy varosban haz haz mellett fekszik. Borszek es a vilagfurdok fekveserol sz6lva, eszembe jut egy kivalo plubliczistanknak itt is j61 alkalmazhat6 hasonlata. Borszek vadleany, a termeszetnek pirospozsgas, egeszsegtol duzzado gyermeke. Tagjairol festoi ruhadarabok csingnek ala; a ruhadarabok k6ztil a legszebb tagokat mutogatja, tan ep azert, mert nern ismeri a derekfiizot. A nyugoti orszagokvilagfurd6je toilettes, felcziczomazott dama, ki nemcsak a vallffiz6t ismeri, hanem meg a pirosit6t is. A telep gyaraiban keszitik a csomagolo ladakat, szalmatekercseket, palaczkokat, itt nyomjak meg a vignettakat is. Borvizes tivegeiert az elelmes szekely nem ktildi ki szazezreit Siemens csehorszagi gyaraba, hanem epittetett maganak tokeletesitett Siemens-f6le gazzal fuito olvaszt6 kemenczet es tivegeit maga csinalja, a mivel vagy 200 csaladnak biztositott kenyeret. A borszeki firdo- es asvanyvizuzlet mar ma is 1000 munkaskezet foglalkoztat, 1000 embernek ad kenyeret es ket nagy szekely k6zseg (Ditro es Szarhegy) kulturalis koltsegeit fedezi. 1) Borszeken az epiileteket, furdoket, kutakat a legnagyobb gonddal fentartott uitak, pompas fenyoseta-helyek k6tik 6ssze. A Fokuit az Erzsebet- es az als6 seta-hely koz6tt fekszik. A Fokdittol alig 15 lepesnyire az Erzsebetsetahelyen buzog fel az Erzsebet-forrds. 1) Szilvassy Jinos dr.: Borsz6k.,,Erdely." 1894.

Page  296 DORSZiK-FURD6.

Page  297 297 A Fokuft elott egy gy6nyoru kertt eatalakitotttervan: a Dedk-tdr, melyet meltan tartanak a muikerteszet remekenek. A ter k6zepen diszes szoko6kuit van, melynek torkab61 hatalmas vizoszlop t6r a magasba. A F6kut k6zeleben van a furd6 masodik nevezetessege, az 0- es Uj-Lobogo-fiirdo'. A ket firdo k6z6s burkolattal van kortilveve, s harom tiukrfurdovel ellatva. A medenczeket kenyelmes 6lt6zo kabinok veszik k6rul. A viztikr6k f6detlenek, hogy a vizbol millio meg millio buborekban felgyingy6zo, kiaramlo szensav utat talalhasson az eltavozasra. Ez 6v6 intezkedes nelkul a nagy gazki6mles kovetkezteben felgyilemlo szensav a furdoben valo tartozkodast lehetetlenne tenne. A Lobogok forrasai 8-7-9' 1 C homersekletui szensavval tuiltelitett savanyu vizet szolgaltatnak. A vizbe lepve a rendkiviili hideg es szensav egyideju hatasara a test sajatszerii valtozason megy keresztuil, a szervezetet kilon6s erzes fogja el; a test rakv6r6s lesz, elzsibbad, zsibong, felhevul, majd dideregni kezd. Ezutan az egeszseg veszelyeztetese nelktil nem lehet tovabbra is a vizben maradni; a furdot sziiksegkepen el kell hagyni. Nagyon eros szervezetinek kell annak lennie, ki 10-15 perczig kitartja a vizben. A viz izom-, idegedz6, erosito hatasa a csodaval hataros. Fiirdes utan a legnagyobb erofeszitesre kepes az ember, mintha a szervezet, mintha a vegtagok megk6nynyebbuiltek volna. A viz a labizmoknak bamulatos k6nynyuisget, ruganyossagot, aczelossagot, firgeseget k61 -cs6n6z; jatszva, a legnagyobb k6nnyuiseggel tesz meg olyan hegyi utakat, a milyenek megtetelere azelott keptelennek erezte magat. A Lobogo mellett van a melegfiirdo, melyhez a vizet a Lobogo forra'sa szolgaltatja. A melegfurdo-epulet kenyelmesen berendezett kabinokkal s f(irdokadakkal van ellatva.

Page  298 298 BORSZEK. A fuirdessel 6sszek6tve a sziikseghez kepest a massaget is alkalmazzak. A melegfurdo-epuletben tbrpe fenjyo- es vasldp-firdot is keszitenek. Az itten hasznalt kitin6 minosegii lapf6ldet a fiurdo kornyeke nyujtja. Az Uj-Saros-furdo kbzeleben, az ugynevezett,,Hdrmas l(get" parkban van egy k6rulbelo1 20 holdnyi teruilet, melyen t6bb vasas savanyuviz-forras buzog fel, vizevel evszazadok 6ta aztatva a fivel bujan benott fbldet. A dus novenyzetet nem ertekesitik e helyen; a hol tamad, ott pusztul, korhad, korhadasa termekeivel megtermekenyiti a foldet, taplalja a romjain fejlodo n6venyzetet, szaporitva a n6venyreszek korhadasanak, a kozetek elmalaisanak termekeibol, a vizek asvanyi alkot6 reszeib61 keletkezo lapfoldet. A lapf6ld itt nem egy helyen t6bb meter vastag reteget kepez. A barnas szinii, spongyaszerii t6meget, hogy hasznalhato legyen, a levego es fagy huzamos hatasanak teszik ki. Az igy elkeszitett lap megszitalva, s6tetbarna. zsiros tapintati, savas hatasu, meleg vizben felduzzad6 t6meget kepez. Vizzel keverve, egy resze barnas sarga szinnel oldodik. Elemzesem adataibol kitetszoleg a lip igen j6 anyag lapfirdok keszit6sehez; isszetetele nagyon hasonlit az also tatrafuredi vaslapehoz, a melynel meg tobb vasat tartalmaz. Ha meg tovabb erik, kittino vaslap lesz belole. A vizet a melegfiirdo'hez egy-ket l6ereju gozgep melegiti. Nem regen diszes epiiletben egy minden igenyeknek megfelelo hidegviz-gyoyito-intezetet is letesitettek Borszeken. A gyogym6dot technikailag j61 kikepzett szolgak gyakoroljak, dr. Szilvvssy Jdnosnak, a ftrdo kitino orvosanak es egeszsegugyi vezetojenek feligyelete alatt. A Lobog6tol, valamint a Deak-terr1o gy6ny6rii setautak vezetnek a Kerekszekre. Ennek egyik oldalan magas

Page  299 - - - '*.,-.:: 't;.:?ID,:i ~A w4 "'q"s*e -9~.T:...;rr.f.2jalCI;41&Ii~~C,:,d ~ I V 3~' ~~i: ~: aQP iap. J ~~~:a;E ~--. - u~ Q -. iii-i ~~~~"' — U —~- "" -~ * dlP I_ ~inO" b-~~ kDYrr: 2`"."?. rsCS*t U a ~~~:r~".~x b' ~-Y *C C ~p~~ g7j ^ i~,6i-.t~ ~~.~ '*~ ~r v~: sr r~;1' ', ~i -~ a o~,.,., -u ~r~ ~1;~ ~I~ r.,.,;.4- 1 p BORSZtK-FURDO LAT6KIPE.

Page  300 - 300 BORSZEK. feny6k 6r6kzoldjenek koszorujaban van a diszes setacsarnokkal k6rtlvett Kossuth-kut. Vize kitino vasas savanyuviz; sok ezer ember aildja, magasztalja, mert sok ezernek adta vissza elveszett egeszseget, sok fiatal lanynak festette meg eleven r6zsakkal halovany orczajat. Kozeleben van a Petofi-kt, melynek vize 6sszetetelere nezve igen k6zel all a Kossuthehoz. Also-Borszek gybny6or fenyvesei kboztt elrejtve talaljuk a Jozseffo'hercze —kztal. E ktithoz Felso-Borszekrol igy, mint a Felso-Borszekre vezeto uitrol, pompas setautakon lehet eljutni. Felseges idylli hely ez. Kinek lelke fogekony a termeszet szepsegei irant, azt nem fogja hidegen hagyni a kuitnak leirhatatlan szep, vadregenyes kornyezete. Felso-Borszekrol jbvet, uitunk meg ket, kitiiun vizui kut mellett vezet el. Az egyik a Pdsztor-, a maisik az Arany Jdnos-kut. Als6-Borszekrol a firdotelep fele tartvan, a Borpatak hidjan tuil mindjairt a meglepoen csinos Ldzdr-fiirdo'vel talalkozunk. Ez k6ralakui medenczebe foglalt s teljesen bef6d6tt hideg firdo. Szensavtartalma csekelyebb, s homerseklete magasabb (140 C), mint a t6bbi. Odabb van a diszes epilettel korulvett Zzihany-fiirddo; ez noi es ferfi-oszftilyokra elkuilnitett sugir-eso, permetez2- s mozgo-zuhanynyal ellatott igen kenyelmes fuirdo. A vizet ide az 0- es Uj-Saros-furdokbol vezetik. A zuhany-furdo kozvetlen szomszedsagaban ket kituino vizui borvizkuttal: a Boldizsdr- es Ldcszl6kzttal talalkozunk. Mindketto folott izleses faalkotmany emelkedik. Eszaki iraSnyban folytatva'n utunkat, ket csinos es minden kenyelemmel ellattott furdohazhoz 6erunk; ezek az 0- ds Uj Saros-firdo". Az O-Saros (I11 C) k6t, az Uj-Sairos egy tuikorfrdovel bir.

Page  301 BORSZIK, 301 A felsorolt asvanyvizek szensavval tultelitett, egymastol 6sszetetelre 6s h6mersekletre meglehetosen kiulnbozo6 savanyuvizek. E korulmeny azoknak mint gy6gyito tenyez6knek erteket jelent6kenyen n6veli, mert a legtagabb k6rui orvosi alkalmazasat engedi meg. A borszeki fiirdo terileten az emlitetteken kivuil meg sok, egytol-egyig kituino savanyuvizforras van, a melyeknek ez ido szerint alig jut mas szerep, minthogy taplaljak a lefoly6 patakok vizet. Ertekesitesokre ma meg gondolni sem lehet; a sziiksegletet az emlitettek bosegesen fedezik. Hisz csak a Fo6kut maga 8 milli6 liter vizet ad evenkint. Hat meg a t6bbi forras? A Jozsef f6herczeg-kut evi vizbosege 4 millio negyvenezer liter; a Boldizsar-kute: 3 millio kilenczszaznegyvenezer liter; a Laszlo-kute: 3 millio szazo6tvenezer liter; a Petofi-kute: 1 millio szazezer liter; az Arany Janos-kuit e: negyszazhetvenharomezer liter. E tengernyi vizmennyiseggel fel Europat el lehetne latni, s meg mindig maradna Borszeknek is eleg. III. Lakas-viszonyok. Ell.tas. A borszeki fird6ben a pavillonrendszerii 6pitkezes a leggyakoribb. E par excellence klimatikus gy6gyit6 helyen - a hova a vendegek j6 reszet a fold legjobb levegoje utan va16 vagy hozza - nevetseges is volna peldaulazok kaszarnya-szeru elhelyezese. A villakban ds vendeglokben 6tszaz szoba all a vendegek befogadasara. E szam a furdo rohamos emelkedesenek megfeleloleg evrol-evre emelkedik. A mult esztendokben is t6bb villa es egy hatalmas vendeglo epuilt. A villak csinosak s igen szep fekvesiiek. A szobak egeszsegesek, minden megkivanhat6 kenyelmet nyujtanak s e mellett olcsok.

Page  302 - 302 BORSZEK. Egeszseges szoba, kenyelem, olcs6sag, j6 ellatas a legfontosabb momentumok valamely firdohely megitelesenel. Hiaba ajandekozott meg a termeszet valamely helyet a legszerencsesebb klimatikus viszonyokkal, fe~kvessel, vizzel: okos orvos nem fogja oda kuldeni beteget, ha a szobak egeszsegtelenek, a melyeken keresztuil-kasul jar a szel, nedvesek, ha rosz az ellatas s megis nagy a dragasag. A vendeglok a kor ig6nyeinek megfelelok. A szolgalas, ella'tas, konyha mindenikben az igazgatosa6g szigorui ellenorzese alatt all. A f6teren levo nagyvendeglo (Mellikszallo) mar ktilsejevel is imponal. Els6 tekintetre inkabb nagyuri kastelyhoz, mint a vendegek kenyelmere 6pitett berhazhoz hasonlit. A berendezes dolgciban eg6szen nagyvarosi szinvonalon ill. Nagy crdeme, hogy benne oly izletesen es valasztekosan lehet etkezni, mint a f6vatros legjobb ettermeben. Az 1890. evben epiilt Reeincy venddglo meg epen diszere valnek bcirmely vilagfurdonek. - E vendeglo akar diszes kulsej6t, akar berendezesenek czelszeris6egt, elegantiaja/t tekintjiik, pairatlanul dll az erdelyi reszekben. IV. A borszeki levego. Setahelyek. Borszek fekvesenel fogva predestinalva van arra, hogy klimatikus gyogyito-, dii16l- es nydri tartozkodaisi hely legyen. Hideg, zord szelektol vedett magas fekvesenek tiszta, portol mentes, balzsamos leveg6jenek elettani hatasa semmiben sem kiulnbozhetik a kilfold klimatikus gy6gyit6 helyeinek hatasaitol. Hogy ezen elettani hatasok nincsenek feltetlenil Svajcz vagy Tirol klimatikus gyogyit6 helyeinek nevehez k6tve, arrol egy Borszeken t6ltott nyar mindenkit meggy6zhet. Setahelyei a legszebb s a legjobban gondozott fenyosetahelyek, parkok. Ezek k6z6tt is kivalnak: a Pet6fi-ut,

Page  303 BORSZtK. 303 az Aiidalg6k z'tja, a Deaik-tdr, s az Erzse'bet-se'tahiely. Az iUitak szdesek, s akk'nt van nak k'szitve6sgnzvhymg a legnagyobb es6" uta'n is sdr ne'1kd1i ja'rhat rajtuk az ember. Az titakat fdk s tarka vira'gokkal himzett pa'zsit-sz6"nyegek szege'Iyezik. Ez iitak hoszsza meghaladja a tiz kil6'm'tert, felvezetnek messze a hegyekre, a honnan len'ze a sok hegy e's vblgy megkapo6 ke'ppe olvad 65ssze; a szem elfiirad ve'gig tekinteni e buivo-s, baijos panoraiman. A leveg6" itt vira'g- es feny6-Lillatto"l terhes, mese's, b6'dit6', re'szegito6 s emellett mozdLulatlan esendes, nema, mint ezer me~ternyire a tenger alatt. Csak ritkatn szakitja meg a csendet a zizego6 agak k6zt enyelg6" mo'kusok hIarmaija, az enekes rig6' dala, vagy a zene-pavillonban felhangzo6 cziga'nyzene egy-egy akkordja, melyet a szell6" elkap s sz'airnyain ideszai11it. A vairosi zaj ban, izgalomban kimerdilt beteg idegrendszer, a hossziui munka'ban, a he'tertva16' kdzde'sben kif6.radt 1e'1ek itt igaza'n gyogyil, e1ed, pihen, erossidik. Meglep5" itt az iide, buja terme'szet is; fG~, fa, viratg ruinden egreszse'get, 6'letet lehel. A leveg5" Borszc'ken idealis tiszta, porto'l 'es fdstto~l mentes, kellemes, enyhe. A ttd6" itt igazain kita'gul, s nem tud jo'llakni az 61tet6", balzsamos levego~vel. A felse'ges levego, a term-neszet nagyszeriiise'ge mind olyan te'nyezofk, melyek az egeszseog helyreai11ita'sara jobban kbzremuik6dnek, mint a nagyvairos patikaij'a'nak 6sszes szerei; leveg6", terme'szet, mind hivatott te'nyezo'k arra, hogy a beteg kede'1ye felviduijon, s teste megedzo~dje'k. A napszakok h6-_ merse'klet'ben nines meg az a nagy ellent&', a mi p. o. az alpesi e's taitrai fardokk5n. eszlelhet6". Borsze'ken a nappalok kellemes melegek, nem forro'k, az este'k enyhe'k, nem hdv~isek. A sze'l e's k~id ismeretlenek itten. Az es6" gyakori u~gyan, de rbvid ideig tart6'; a ftird6- e's ivo'kura esak nagy ritkain van a'ltala megzavarva.

Page  304 ____ Borsz6k klimiaja, magassagathoz kepest, havasalji. - Atlagos h6m6erseklete julius h6napban 15'70 C., augusztusban 14.90 C. A leveg6 viszonylagos nedvessege juilius hoban 61, augusztusban 73. A szel iranya A czikk 6len allo k6p a borsz6ki,,Medve-barlangot" tinteti fel.

Page  305 BORSZEK. 305 es erossege juiliusban: SW3, augusztusban SW3, a levego ozon tartalma juliusban 8'9, augusztusban 8. V. Kirandulo helyek. Keves firdo dicsekedhetik k6zel es tavolban annyi kellemes kirandulo helylyel, mintBorszek. F61keresesuikre nem csak paratlan szepseguik, hanem annak belatasa is 6szt6nzi a vendegeket, hogy az intelligens embernek nagy sziksege van oly pihenesre, mely a test kello mozgasaval koti 6ssze a szellem kimeleset. Ezt a sport klo6nfele nemei es a tornaszas csak reszben teljesithetik. F6l6tttik all a turistasag, melynek a hegyek b6seges j6 leveg6je all rendelkezesere. A kirandulas a hegyek k6ze juttatja csak igazan j6 levegobe az embert, hol minden hata's megvan, a mi a levegot a szennyezestol folyton tisztogatja. A j6 levego hatasa fokozodik kirandulasokkal jar6 mozgas k6vetkezteben. A test t6bb levegot fogyaszt, a tuido gyorsabban es nagyobb mertekben tagul es szedi magaba a levegot. Elosegiti a tudot rmikde6seben, kiszellozeseben az is, hogy a hegyek levegoje ritkabb. A mozgas gyorsitja a sziv mik6odest, tehat a ver keringeset is. A gyomor gyorsabban es t6keletesebben emeszt, mert a gyorsabb verkeringes, gyorsabb lelegzes, nagyobb testi munka es nagyobb melegvesztes gyorsabban elhasznalja a verbe jut6 tapla6 anyagokat. A nagy erokifejtes, ha t6bb mozgas fejleszti, erositi a test izmait, ellenben a felesleges k6verseget apasztja. A piheno agyvelotol pedig elvonja a f6olsleges vert, azert a rossz kedv, ingeruiltseg oszlik, kepzelt betegsegek mulnak, az elme elenkebb, a lelek dertiltebb lesz. Kipiheni magat a szem, megallapodik a fejlodoben levo k6zellat6ssag. 1) 1) Csapodi Istvan dr.: A turistasaig eg6szsegtana. 20

Page  306 306 BORSZEK. Klimatikus gyogyit6 helyeken nem ok nelkul tekintik a kirandulasokat a kuira egyik kiegeszito reszenek. Borszeken a kuranak egesz lelkesedessel alavetik magukat a vendegek; akarmelyik kirandulo hely fele tartunk, mindig talalkozunk oda igyekvo vagy visszatero karavanokkal. A kirandulasokat a kirandulok fizikai erejehez, a hely tavolsagahoz kepest gyalog, kocsival vagy 16haton szoktak megtenni. A BORSZtK1 YJI GBARLANG.' A nagyobb megeroltetest ki nem biro vendegek meg a kisebb utakat is kocsival teszik; a faradsagot nem ismer6 edzett turistak azonban a legmesszebbre es6 kirandulo helyeket is gyalog szerrel jarjak meg; ezen kivuil mereszen megmaszszak az utban eso hegycsucsokat, az egre t6r6 sziklaberczeket, versenyre kelve a k6szali zergevel, vagy a levego daliajaval, a magas r6ptui sassal. Faradsagukat elkepzelhetlenuil finom, etheri finomsaigu leveg6, nagy

Page  307 BORSZEK. 307 szerii panorama, s a termeszetnek szamos, csak itt feltalalhat6 ritka alkotasa jutalmazza meg. A leggyakoribb kirandul6 helytil szolgal a Jozsef f6herczeg-kut. Egy kis seta ez a ftirdo-teleptol csupan. Ugy el van rejtve Als6-Borszek egyik pompas fenyveseben, mint a fulemile feszke a tolgyfa galyai k6z6tt. A kiut hp7qFWx. ( * ~i%=l 'P ' ```` ykrlVw ~ `r~ '~~) IJI r ~r.x-~ -- *`'\P~_ ~*P A BORSZAKI,,USFORRAS." felett csinos pavilion emelkedik; c korul a kirandulok szamara kenyelmes ulohelyek es asztalok vannak keszitve. Igen erdekes kirandulo hely gyanant kinalkozik a Kerekszdk nyugati orma is. Emlitettuk volt fennebb, hogy Kerekszek egesz t6megeben mesztuffb61 all, mely kepz6 -20*

Page  308 - 308 BORSZIK. deset a f6ldbol felfakado, a maiaknal vizben gazdagabb asvanyviz-forrasoknak koszoni, a melyekbol evezredek hosszu soran valott ki. Ezen hegy, egeszeben formiajanak valtozatossaga, mereteinek aranya altal mindenkit, tudost, turistat meglep, egyes reszleteiben pedig felszinenek csodalatos alakulasa altal mindenkit elragad. Ilyen erdekes reszletet kepez kulonosen a hegy nyugoti orma. Vadul megszakgatott, aitlyuggatott, itffirt, kivesett bamulatos sziklacsoportokkal talalkozunk itten, helyenkint sziklaba vagott mely folyos6kkal, iuregekkel, csarnokokkal, barlangokkal, melyek nehol hatalmas oszlopokkal, masutt obeliszkekkel vannak diszitve, fodros meszkovekkel kirakva. A mesztufa kitiino epito-konek bizonyult; 3 meter hosszui lemezeket is faragnak belole. A barlangok k6z6tt az uigynevezett Medve-barlangok es az ezektol nem nagy tavolsagban levo Jegbarlang a leglatogatottabbak. A medve-barlangok k6zeleben ket hatalmas, mintegy 20 meter magas mesztufa-oszlop emelkedik ki egymas mellett: a Szechelyi- es Teleky-szikldk, ercznel maradandobb eml6k-oszlopai ezek a,legnagyobb magyar"-nak es dicso emlekii Teleky Laszlo gr6fnak. Itt van mindjart a,,Tiinder-kert" is, egy fenyokkel k6orlvett gy6nyorui tisztas. A jegbarlang mesztuff-sziklaba vagott keskeny ureg, melynek bels6 fala a legmelegebb nyiri napon is tuikrsima jegreteggel van boritva. A jegt6meg nem nagysaiga, hanem disziteseivel tinik ki; e diszitesek a faklyalang minden lobbanasara mas es mas alakot mutatnak. A jeg rendkivil kemeny; csak a legerosebb eszk6z6kkel darabolhat6 szet. A jeg kepzodeset a likacsos k6zeten leszivargo asvanyviz gyors elparolgasa magyarazza meg.

Page  309 BORSZtK. 309 BOSEK 0 Kellernes kirdndulo6 hely az Osforra's, felbugyogo6 savanyiuvize'vel, nernktiWnben a Szacskai k~rnydke is, krist~alytiszta, tide, e6letet ado' edesvizui forra'saiva1, melyekb61I zi~gva t6rtet a viz le a hegyoldalon. K~rirdtte a ke'pzelhet6" legpompa'sabb paizsit, mely mintegy olta'rszo~nyeg tarka viraigokkal van gazdagon kihimezve. BORSZ1tIC K15RNYfKE. HOLL6I A VISZHANGDOMBR6L. A mu'l~t e6vben egy kira'ndu16' tarsasaig a Borsze'kro61 Hollo6-f6le vezetP5 erdei (iton saja'tsatgos viszhangot fedezett fel. A viszhang saja'tsa'ga abban all, hogy a ki a hangot adja, az nem halIja a viszhangot; esak az halIja -e' pedig ha'romszor-ne'gyszer megero~s6dve - ki tole n'ha'ny 1e'pesnyi ta'volsa'gra all. A vende'gek kira'ndula'sanak me'1to cze'lja a Ver6'fbtyoldal (1075 in.), e's a honnan a borsze'ki vizek eredet~iket

Page  310 IIOLL6-TOLGYES VOLGYEI HATTARBEN A CSALH6VAL.

Page  311 BORSZEK. 311 veszik: a Biikk-havas (1347 m.) is. Mindket hegyre jol gondozott, kenyelmes gyalog6svenyek vezetnekfel, mindket hegyrol a legszebb, a legmegkapobb havasi panorama, Borszek k6rnyekenek panoramaja tarul elenk elragad6 perspektivaban; lat6hatarunkat keleten a Komdrnyik roppant sziklat6megei es Moldva hegyoriasa, a fest6i Csalizd, eszakon a roppant kiterjedesui havaslancz: a Kelemenhavas, nyugaton a gorgenyi havasok zarjak be. A kozeli kirandulo helyek kzuil erdemes megtekinteni az Also-Borszeken levo, messzi f6ld6n hires havasi mezet produka16 minta-meheszetet, a ko'szen-bdnyat, valamint az asvanyvizes palaczkok gyartasara berendezett iiveghutdt is. A tavolabb fekvo kirandulo helyek kozil a negy 6ra jarasra fekvo tolgyesi szorosnak, Belbornak es a Kelemenhavasnak van legt6bb latogat6ja. A tolgyesi szoros hazank legszebb hatarszeli szorosainak egyike. Utunk oda a Borpatak, majd a Besztercze regenyes volgyen vezet keresztiil. Az it gybnybrii erd6k, sziklacsoportok, a Besztercze folyon es partjain pezsgo elet, a viz tukren tova iramlo tutajok, a Kormarnyik egnek meredo, kicsipkezett feher csuicsainak, a Szincserozahegy fest6i sziklakuipjainak, majd a felttino Csalhonak szemlelete teszi felejthetetlenne. A hol a Besztercze volgye kitagul, ott Holld olah falunak haizik6i vannak szetszorva. Hollot csak egy hid valasztja el Tolgyest6l. A Csalho, bar Moldovtban fekszik, de felhokbe nyulo6, 6riasi sziklahalmaza mar messzirol elottink jar, utunk czeljaig, a Tolgyes falu als6 vegenel fekv6 tolgyesi vamig, hazank hatarszeleig. Ezen kival6an erdekes hegy h6feher szirtjeivel azt a benyomast teszi a szemlelore, mintha h6val volna boritva. N6venyzete, allatvilaga is egeszen alpesi. A vamhivatal a Tolgyes also vegenel, a Beszterczevel

Page  312 312 312 BORSZ9K. egyesdil6 Putna torkolaftaban fekszik. A Putna torkolatain aiiM a vilgy isme't 6sszeszorul; itt e'puiit fel a vesztegl6'inte'zet. A hata~rt a v~ilgyben az %'szakro'l de'lre folyo6 Preszeka'r folyo'cska jehl.6i; jobbpartja'n van a magyar orha'z es wamsoromp6. A tuls6' part on ma'r ola'h hata'ro~r seta' feltuhz~tt szuronynyal. Thigoycs 2758 magyar e's oladh lakossal bir6' k6zse'g, az Ola'horszaigga1 folytatott fakereskede's f6 -helye; a lakosok kbzdtt sok a jomo'dtu fakeresked6". A tblgyesi va'mto'l csak egy le'pes e's Moldva'ban vag-yunk. Piheno~t tartunk Tblgyesen; soka' azonban nem maradhatunk, inert a lenyugv6 nap sugarai imnar buivo~s aranyfrityolt szo'ttek a Csalho6 csii'csai k~ze'; vissza kell indulnunk Borsze'kre. Ki~borra az i'it a Besztercze'nek hol. szilikdl6", hol. tagulo6 vb1gye~n vezet keresztiiil, magas sziklakapuk, illatos viraigokkal. behintett b ' 'a re'tek, s erdo~kkel boritott hegyek kc~z6tt. A v6lgy lelke, a Besztercze 'I1etet fakaszt mindentitt uitjaThan; sok helyen azonban rombol is, cs attogva, rohan Ic, szikla'kat te'pve ki medre'bol, - s hatalmas k~veket h6mp~lygetve szikla aigya'ban. Ne'gy 06rai kocsiiit uta'n, a be'lbori katlanban s nemsoka'ra a kbzse'gben vagyunk. Be'bor Erde'lynek legmagasabban fekvo6 k6zse'ge; magassaiga 1053 me'ter. A vila'gto'l teijesen elszigetelt - nagy re'szt oa'th - lako'i ero'teljesek, izinosak, j61 fejiettek; a no~k feltdno~en sze'pek. Be'1bor k6rnycke a'svafinyvizekben rendki'vuil gazdag, szaimuk a 100-at is meghaladja. Ezek k~zd1 azonban csak ketto're forditanak nagyobb gondot; az egyiket - mely k6ptibe van foglalva -iva'sra hasznailja'k, a ma'sikban pedig - mely medencze've van kitaigi'tva, s deszkafallal kbrdlve've - fr~dnek. A be'lbori a'sva'nyvizek ktils6" tulajdonsa'gaikat illeto~leg nagyon hasonlitanak a borsze&kiekhez; ezek is Ditr6 e's Szairhegy kt~zse'gek birtokossa6 -gainak tulajdonai.

Page  313 BORSZEK. 313 A Kelemen-havas, Eur6panak eme leghatalmasabb trachit-szikla t6mege, egy roppant kiterjedesui havas lanczolat, mely a t6lgyesi- es borg6-prundi szoros k6z6tt epen hazanknak hatarszelen vonul el, a Szekelyf6ldnek athatatlan eszaki vedfalat alkotva. Az uitat Belborig kocsin, Belbortol odaig lohaton szoktak megtenni. Az uit jo ideig gy6ny6ru fenyoerdok es illatos mezok k6z6tt vezet, a mig egyszerre csak olyan helyre jutunk, hol a tavaszban, nyarban es telben egyidejiileg gy6ny6rk6dhetunk. Lenn a hegy aljan nyari pompajaban diszlik fa, bokor, fi, virag; a lejto k6zepen az ebredo tavasz mosolyog reank; fenn a csuicsok medenczeit, tekn6it meg most is vastag h6reteg takarja. A csucsokat 6vedzo erdoben az allatvilagnak Eur6 -paban otthonos legtobb nagy alakj a: a medve, farkas, vaddiszno, hiuz feltalalhato. A fenyok zizego koronai alatt, az erdo szelen ezrivel mosolyog reank a harasztok vidam zoldje m6guil, a mohok ste6t barsonyb61l a sok illatoshavasi virag. A csuicsok nem koparok, hanem havasi fivel, bokrokkal, futo fenyovel vannak fedve. A havas lejtoje es fennsikjai kituino legelot szolgaltatnak. Nyaron a havas a legeleszo nyajak kolompjat61, a pasztor-furulyaszotol, a nyajorz6 ebek csaholasatol ugyancsakhangos; augusztus vege fele azonban, mikor a nyajak elvonulnak melegebb videkre, pusztan csak az erdok dalosai torik meg ezen oriasi havas-terilet nema csendjet. A Kelemen-havas 6riasi testebol kilencz nagyobb es tobb alacsonyabb csucs mered az egnek. Ezen csucsok megk6zelitese verejtekes munkaval jar; az a leirhatatlanul nagyszerii kilatas, az az elbuiv6lo panorama azonban, a mely a csucsokrol nyilik, gazdagon karpotolja a turistat a kiallott faradalmakert. A Kelemen-havas sok asvanyi kincset, kiulonosen sok kent rejt magaban; de olyan magas

Page  314 314 314 BORSZEtK. saigban (2000 in.), hogy 6rte'kesite'sere gondolni sem, lehet. A vegeta.czio6 hata'rain kiv"Il, o6srengetegekben rnunka's-telepet e'piteni nem. Jehet. Vajvodd'szadr6l bela'thato6 a sze'p Gyergy6', a Marosnak e's Besztercze'nek gytbny6rQ kbrnyezete, a hol a fellegekbe nyulo6 hegyek mosolyg6' ro'nakkal va'ltakoznak, a hatalmas Koma'rnyik e's Csalho6, Moldova e's Bukovina hata'rhegyse'ge stb. A Gyalu'-Latrodl sza.z meg szaiz hegy e's v61gy, a NagyBesztercze v~lgye'nek szaiz meg sz6.z k6zse'ge la'tszik, messzire csillogo6 karcsiui tornyaikkal; ezenkivudIla'tszik f61 Moldova. A Negojral pedig - mintha varatzstdk6rbe tekinten~nk, -egyszerre szemle'lhetjtik Besztercze, Sza'sz-Re'gen, Maros-Vasairhely va.rosokat, a Mez ose'get le ege'sz a Tordahasade'kig, a vulka'ni alkota's ezen ba'mulatos remeke'ig. Pa'ratlan e'lvezet! Haitha me'g hozza' veszszti a le'leknek azt a megifjoda'sait, a melyet itt C'rez~ink, a melyct puszta'n csak a hegyma'sza's, a friss hegyi leveg6" ke'pes elo~ide'zni. VI. Borsz~k vizei. A mint elemze'si adataimbo'l kitetszik, a borsze'ki asvanyvizek legle'nyegesebb alkatre'sze a sze'nsav, melylyei e vizek a szo6 szoros e'rtelme'ben tiil vannak teli'tve. Alig van a kontinensen firdo~hely, mely ilyen az 6'lvezetre e's gy~gyit~asra szatnt egyaraint kituino6 savanyuvizet oly kolosszalis, mennyise'gben szolga'1tatna, mint Borsze'k. A borsze'ki vizek f~1ig k~it~tt e's szabad sze'nsava'nak ba'mulatra me'1to nagy mennyise'ge, kituin6" 6sszete'tele az els6" helyet biztosi'tjaik sza.mukra a hazai e's ktilfdldi e'1vezeties gy gyi O t6 vizek sora.ban. Nagy el6nye e vize'knek dsszete'teltik a'11and'sa'ga is; a legujabb elemze's tanusaiga szerint a borsze'ki vizek chemiai alkota'sa 17 e'v alatt alig va'ltozott valamit. Az a cse

Page  315 BORSZtK.31 3 1 DE k~1y va'ltozdts, mit az elernzes feltdntet, a vizeknek csak elo6nye're t6rte'nt. A mi kU16n6sen a,Fjk'kgt vize't illeti, alig van 'asvainyviz, mely versenyezhetne azzal. A Fdkut vize az e'1vezetre valo6 vizek k6zt az elso6 helyet foglaija el; a viz esakugyan a savany'i vizek kirdlya, teijesen me61t6 arra, hogy a vilaigpi'aczon legala'bb is azt a helyet tbltse be, melyet ez id6" szerint a sokkal cseke'1yebb erte'kui Krontthali-Apollinaris bet~lt, a melybo"l az 1 887-dik 6vben tizenegy Millio6 nyolczsza'zezer, a k~5vetkezii esztendo~ben tizenke't millio6 he'tsza'z ezer palaczkot t6ltittek. Ugyanazt mondhatjuk a FU'6'k1ta neha'ny 1e6pesnyire 16v6",,Erzse'bet-forra's" vize'rol is, mely a f6kilt vize'hez teijesen hasonl6'. Az ivo'vizek chemiai 6isszete'te1e6ben 1e'nyegesebb kUi1bnbse'g nines. Ktiln6sen a sze'nsav, vas- e's lithium azok az alkoto6 re'szek, a me'y ekben jelente'kenyebb az elte'res. Sze'nsavtartalomra a FO~ku~t, vastart alomra a Kossuthku't vize aMi els6" helyen. A Kossuth-kiit vize a vasas savanyii vizek kbz6tt a vila'ghirfi schwalbachi, spaai, pyrmonti stb. a'sva'nyvizek mellett foglal el igen elo~kel6" helyet. A IKossuth-kilt vasbicarbonat tartalma: O'1051, a k8 -inigs;varti-e (Eleonoren-quelle): GA 1027, a driburgie (Hauptquelle): 0'0744, a schwvalbaclii-g' (Adelhaidsbrunnen): 0-0422, a pyrmtonti-e' (Hauptquelle): 0-0770, a spaaie' (Souvenie're): 0-0771. A fdirdo~vizeknek ktffin~isen ho~merseklet'ben van a legnagyobb elte'res. A milyenek az iv6' borvizek, olyanok a fdirdo~vizek, p. u. a 24 6ra'nke'nt 360,000 liter vizet ont6' Lobog6": szensavval ti'lteli'tett, kristailytiszta, forr6', lobogo6, szikr'zo6, oria'si vizmedencze'ket a kicsordula'sig megt~lto6 savanyu~vizek. Ilyen vizekben nem ftirdenek sehol. a vila'gon!

Page  316 316 BORSZIEK. A borszeki fuirdo a rohamos haladas utjan van, a legjobb uton arra nezve, hogy a legrovidebb ido alatt ezren meg ezren meritsenek itt segitseget a termeszet 6serejebol, gyonyoruiseget a szep ezen kozvetlen forrasabol. Borszeken minden megvan, a mit a termeszet megadhatott; nagyon sok van, a mi az ember munkaja. Hogy meglegyen a teljes harmonia a termeszet es az ember muivei kozt, az ember meg egy nagy munkaval ados: ki kell epitenie a Topliczdtol Borszekeu at Tolgyesig terjedo vonalreszt. Ez a munka, mely a vilagforgalom utjaba hozza Borszek kincses banyait, nem a borszekiekre, hanem a kormanyhatalomravair; uemzetgazdasdg-ierdek koveteli ezen munka siirgos teljesiteset. Ez a vasuit teljesedesbe fogja hozni a Borszek jvo6jehez fuizbtt legvermesebb remenyeket is. A vasut a figyelmet okvetlenuil rea fogja iranyozni Belborra is, Erdely legmagasabban fekvo, klimatikus gy6gyit6helynek teremtett k6zsegere is. Borszek 6rvendetes emelkedeseben a fird6-bizottsag aldozatkeszsegen kiviil legnagyobb resze van dr. Szilvdssy Jaduos firdoorvos mindent iniczialo faradhatatlan munkassaga.nak, KolloJdnos igazgat6 erelyes, tapintatos vezetesenek, mindenre kiterjedo figyelmenek s tevekenysegenek. D

Page  317 ------- I _r.-: ' - 1-,.. J..... - - -"! 5 '_,5 varos-2orda Yarmegye. aros- Vsrh ely,I W,\fi Gyergy6ban az 1422 '~,.&sK,~~,, t ' hegy-hag6 kinalkozika t_(, ' ' ' i Jar6dl Maros-Torda varmegyebe, a kies gorge- -- - nyi volgybe. Mi nem k6 -< vetjuk ezt az utiranyt; szekelyfoldi utunkat Gyergyoban felbeszakitjuk, hogy masodik uitunkban a,,szekely f6varost": a kedves MarosVdsdrzhelyt koszonthessuk elsonek. Kolozsvar felol erkezve vonatunk a Maros gazdag volgyen, zoldelo retek kozott, sa rga kalasz-tenger mcllett, A czikk elen a116 kep Maros-Vasarhely piaczat es a Bem-szobrot abrazolja.

Page  318 318 318 MAROS-TORDA VARMEGYE. MAROS-VASARHELY. borterm6 hegyoldalok mente'n si'klik tova. Hegy C's v6lgy, airnyas erdo~k, napsugaras mezo~k, mosolyg6' szo"l0k, gytimblcs'5sbk va'ltakozva gybny6rkbdtetik szemd~nket, lelkdinket. A Maros ke't partja'n itt is, ott is csinos falvaknak fehe~rre meszelt ha'zai td~nnek fel. A terjedelmes gyim~i1 -cs~sbk z6ldje'bol karcsii, f~nyes tornyok, urasa'gi kaste'1yok villannak ki. Itt Nyacraidto, a megy~hen az els6" vasu'iti a611omas, ott Malomfalva Kemeny Domokos bairo6 kaste61yaiva1,. j6' bort termo6 hegyeivel, amott meg Mfedgyes-falva;, az a C-Ci MAROs-v.ASARIIELY. hatalmas sze'p 6'pulet, mely oly btiszke'n emelkedik ki a falu apr6' haizainak sora'bol, a Laizar gro'fok kaste'Iya.,,Isten a f6gondviselo"', olvassuk a kaste'ly homlokzata'n. Malomfalva a tutajoza's egyik f6helye. A gy-ergy6i havasokro'l letisztatott negyedtutajokat itt foglalja'k dssze egesz tutajokka6. Ha kine'zdnk s tekintetUnk a'treptili a v~ilgyet, szem~inkbe td'nik Maros-Va'sarhely, f6nyl6" tornyaival, Mfst6lg6" gya'rke'me'yeivel, a Maros sze'1es vize balpartjatn elhelyezkedo6 haizsoraival, s a melyhez taimaszkodik: a

Page  319 MAROS-TORDA VARMEGYE. MAROS-VASARHELY.31 319 hegyen sze'tszo'rt nyaralo'ival, csinos gloriettj eivel. Me'g n hiy ee, s robog6 voaunk meg'll a maros-va's'ir Maros-V'sa'rhely elso6 va'rosa a Sze'kelyfdldnek; nepessege (14,212 lak.), ipara, diszes 6'ptletei, templomai, k6nyvta'ra, isko1a'i, nagy intelligenczi~j'a, ta'rsadalma, a t~hb szaizados muitnak emle'kei teszik azza'. A va.ros re'gmu'l~tjat sudrui homaily fedi. Annyit me'gis tudunk, hogy itt szoktaik volt hajdan a magyar kira'iyok alatt az bk6r-ado't beszolga'Itatni; az 6kbrs~titssel, vagyis a kira'iyi ado'ba adott 6kr~ik megbe'lyegze'sevel va'sar volt egybek6tve. Ez a hely az ido~k folyama~n la'togatott vaisa'rhelylye6, majd va'rossa' n~tte ki maga't. Igy lett az egyszerui va.sartelepbo'l vairos: Sze'kely Vaisa'rhely va.rosa. A va.rost Bethien Ga'bor tette szabad kiratlyi vairossai; tole kapta mai neve't is. A va'ros sok f6nyes, dicso'seges e's boldog napot la'tott; de nern egyszer kellett fene'kig kitiritenie a szenvede'seknek poharait is. Mintegy 30 orszaiggytil~st tartottak falai k6z6tt. Nem egyszer volt fejedelemva'laszt6' Unnepsegek szinhelye a varos. A nemzeti fejedelmek ideje'ben soka'ig innen inte'zte'k Erde'ly-orsza'gnak sorsait. 1 657-ben a tata'rok megrohanta'k, felduilta'k s 3000 embert rabszijra fdzve magukkal hurczoltak. 1876. a.prilis 1 2-e'n az elemek inte'zt ek taimada'st, a va'ros ellen; a va.ros nagy resze a la'ngok martale'ka lett. Daczaira a sok csapa'snak, a vairos nepessege nem fogyott, hanem szaporodott; pedig duzzad6' ereibo'l ailland6an bugyog a j6f~le sze'kely ve'r s folyik az orszaig minden re'sze'be. A vairos is kiheverte a siuilyos vesztese'get; mit, az elemek elpuszti'tottak, az emberek visszaszerezte'k virraszto6 gonddal, ftiraszto6 hangyamunka'val.

Page  320 - - - — - -- I- -- -.-t- --- —-- -- --— I -- 1 ~ V I~I ~ iFs-,, I~ ` I I illr i I ii i liriI v I... /I vrlllrll! lp.. n ii~ rII I~ I ia Ir 1' hil le:5-j~ M -L- _ —CI I~~IIIIIC\-I LCYI Y;lmm- —.- --— ~I n IIf ~~ :i, iilit(ilIII)j r:)I( C: iiiriII I(lr _ Ij j I ;7r: 1, I r i, I z1.;Itf iiiln\\ \\P\\a. ku~\` I L, -- r.~ --;7s.. DISZITETT KISKAPU.

Page  321 MAROS-TORDA VARMEGYE. MAROS-VASARHELY. 321 A varmegye t6rtenetenek legfenyesebb lapjara van feljegyezve Maros-Torda megyenek es szekvarosanak dicsoseges szereplese az 1848-49-iki szabadsagharczban. A magyar hadseregnek legkivalobb ket zaszloaljat: a 12-diket es 87-diket Maros-Torda varmegye, illetoleg Maros-Vasairhely adta a nemzetnek. Megperduilt a dob, kibontottak a zaszl6t s kiindultak dicsoseges utjukra, egyenest a harczok fergetegeibe. A 12-dik zaszloalj Ber vezetese alatt reszt vett az erdelyi hadjarat valamennyi nevezetes csatajaban; a 87-diket idokozben athelyeztek a bansagi sereghez. Hihetetlen az a lelkesedes, a mely ezeknek a szekely honvedeknek kebleben fellobogott, midon Bern: a legendas szabadsagh6s vezette oket csatara. Hihetetlen az a batorsag, elszantsag, a halalnak az a megvetese, az az orrilessel hataros 6nfelaldozas, a melylyel vegig ktizd6ttek a szabadsagharcz kuizdelmeit. Csak ep6sz-kolto mondhatna el meltoan a dicsok harczait es csodas haditenyeit. Szomoru veget ert a kuizdelem; 6sszet6rt karddal, de szeplotelen harczi dicsoseggel tertek meg a szekely honvedek a csataterrol. Az igy elbukott, de azert 6k meg sem kizd6ttek hiaba; harczi erenyeiknek emleke hodit6 peldat mutatott, peldat, mely a dics6seg utjaravonz, megtermekenyitette a sz6kely ifjiusagot, nagyra n6velte a szekelyek 6ntudatat. Az elesett honvedek vere sem folyt hiaba; a ver megtermekenyitette a foldet s a foldbol r6zsa n6tt, a szabadsaag r6zsaja. Maros-Vasarhely kies fekvesu, rendesen epiilt varos. Kozeppontja a Szechenyi-ter, melybol szeles, szabalyos, befasitott, tiszta utczak agaznak el. A tert szegelyz6 csinos maganepiiletek mellett suiruin emelkednek ki a k6zepuletek. Az emeletes hazak alatt erny6s boltok hosszu sora. A f6ter delkeleti sz6gleteben van a r6m. katholikusok kettostornyu temploma (epuilt 1728 —50), eszaki sarkan a 21

Page  322 322 MAROS-TORDA VARMEGYE. MAROS-VASARHELY. ferencziek szentegyhaiza es kolostora. A plebaniatemplom atelleneben az oszlopsoros csarnokkal k6rulvett Labashazban van a katholikusok gimnaziuma. Az itt emelkedo Transylvania-szallonak kiilseje, berendezese egeszen nagyvarosi szabaasu. A ter k6zepen szobrot emeltek Bem J6zsef tabornok dics6segenek. A Huszar Adolf muitermebol kikeruilt diszes emlekszobor magyar embernek magyar lelekkel megalkotott munkaja. A Foter kbzepen van meg a Bodor-kut, vagy zenel'kzit is. A kut felso resze oszlopos csarnok; a kut fedelzeteben egy vizzel mozgasba hozott gepezet volt elhelyezve, mely a nap bizonyos ora/iban messzire hallhat6an gyony6rui zenedarabokat produkalt. T6rtent egyszer, hogy a zen6el-szerkezet mesteret: Bodor Palt valamely biinteny elkovetese miatt elfogtak. Bodor fogsagaban egy napon azzal a keressel jarult orizoihez, engednek meg neki, hogy meg egyszer gy6 -nyork6djek a kut zenejeben. KIereset teljesitettek. Felvezettek a kut gepezetehez s mig az javaban zenelt, 6 a gepezetbol eszrevetlentil egy szeget vett ki; a kuit megszint zenelni. Az6ta hasztalan minden kiserlet, a kt zeneje nem szol tobbet. A kutbol negy sugarban omlik a varhegy deli oldalan fakado forrasbol idevezetett viz. Kivalobb eptiletei meg: a csizmakeszito tarsulat aruhaza, a tanacshaz, a plebania-eptilet, a Banffy-palota es a takarekpenztar haza, az a haz, a melyben Bem es Petofi is megfordultak. A Szent-Miklos utczaban az 1631. elott epult Telekihaz, a varmegyehaz, a kiralyi tabla, t6rvenyszek, penztigyigazgatosa6g- es a ref. f6iskola epiiletei a legnevezetesebb hazak. A Teleki-haz egy par szaz esztend6vel ezelott

Page  323 ~r ~4,,~~ ~ ~,;r Y, F/. I jl I I FARAGOTT KAPU. 21*

Page  324 324 324 MAROS-TORDA VARMEGYE. MAROS-VASARHELY. a mairnal sokkal zajosabb e'let szinhelye volt. Czifra szolgak sdlrbgtek-forogtak, fegyveres lovgok csillog6 ruha's f6urak ja'rtak-keltek falai kbzbtt; a termekben Erde'ly nagysagos fejedelme'nek sarkantycii pengettek, mido~n egy orszag gondjait, hordozva fel- s ala s6ta'lt azokban. A ref. kolle'giurn ha'za re'szben egy-, re'szben k't, emeletes, 6don e'pdlet. A reforma'tusoknak mar a tizenhatodik szazadban volt itt iskola'Juk, ezt, azonban esak a tizennyolezadik sza'zadban fejlesztette'k f6iskola'va', mido~n a Sa'rospatakro'l eldzhitt tanulo'k C's tana~rok egy re'sze itt keresett es talalt menede'ket. Ezen id6" 6ta az iskola 6~rtornya a magyar kultura'nak, terjeszt"j'e a tuda'snak, izle'snek e's hazafisa'gnak; a benne mUdkod tana'rok pedig jelente'keny t'nyez "k a varos irodalmi C's szellemi e'lete'ben. Volt ido6, mido~n kora'nak egyik legels6", haza'j'anak pedig eddigele6 legnagyobb matematikusa, a f~inse'ges erzelmui e's gondolatci kUlt6"-filozofus: Bolyai Parkas hirdette ezen iskola'ban a tudoma'ny ige'it. Az iskola f~nykora'na'k nevezhetno~k ba'tran azt az WdA (1 804 185 1), melyet Bolyai benne tbiltt~tt. Milyen ido~k is voltak azok, mido'n a tudomany fejedelmei kereste'k fel leve'lben a kis Maros-Va'sarhely szere'ny kollegiuma'nak nagy professorat, hogy tudomanyos ke'rde'sekben ne'zeteit halija'k! Bo'lyai a sze'pirodalmon, matematika'n kivd 1 technikai ke'rde'sekkel is foglalkozott. KtIl6n6sen sok jeles fudto- e's f6zo~kemencze't talalIt fel, melyek nemesak a fdte's, hanem a szoba levego'jenek tiszta'ntartasa tekintete'ben is kitino~k voltak. A B61yai-kemencze'k annak ideje'ben Marosva'sarhelyt e's kdrnye'ken hiresek voltak. A mai draisine-t is mar 70 e6vvel ezelo~tt f6ltalalIta e's a szoba'ban haszna'lta. A harminczas 6'vek ve'gen egy saja'tsagos ktlsejU` szekeret is talalt fel. ElO~bb ha'romkerekuire csina'lta, de ez nem mutatkozva'n cze'1szerd~nek, ne'gy

Page  325 .MAROS-TOIRDA VARMEGYE. MIAROS-VASARHELY.32 325 kerekilire v'I~toztatta. A szeke'r alakja ne'gysz6gd' volt, negyoldalhi filagoria-fede'llel; ajtaja hMiU, hogy elragada's esete'ben vesze'ly n'lkcuIl lehessen belo"le kile'pni; tengelyei, mint a Vas'tli kocsikna6l, a kere'kkel egy~itt forogtak. Te'lben egy kis ple'hkemencze volt benne, me lynek kinyi'l16 cs6'ke'me'ye iigy fdst~lt, mint egy kis lokomotive6. Mikor legelo~sz6r kiindult vele, s ve'gig robogott Maros-Va'sarhely utcza6in, a ne'p 6sszesereglett, s megba'multa, mint valami csoda6t. Hires munka'j'a1 a,,entament" latin nyelven irta; ehhez hozzaikbtve jelent meg fia e's matematikai la'ngeszenek brdkbse: Bolyai Ja'nos neve alatt a vildghiriui,,Appendix." Ez a munka tette a Bolyai nevet vildghirive' e's a Tentament az Appendix kedve'ert elannyira keresett6', hogy ezen ige'nytelen kUlseju'i munka't a berlini antiquariusok most az eredeti a6rnak husz-harminczszorosa.val fizetik. BO'lyai Farkas 82 esztendo~s kordtban hunyt el (18 56 -ban). Si'rja't ma mar nemcsak az a po'nyik-almafa, melyet a vegkivainsa'gnak megfelelve egy szereto6 ke'z tiltetett dombja t~ve'be, hanem diszes emle'k is jelili, melylyel a maros-vasairhelyi ko~llegium a kitden6O tandrt, a tudoma.nyt s leginka'bb pedig bnmaga't tisztelte meg. 1) A kolle'giumnak 24,000 darabbo'l 6'116 igen becses k6nyvta'ra van; ebben sok e'rte'kes kb5nyvet e's nyomtatvanyt 6~riznek. A ko~llegium k~inyvta'ra'na1 meg e'rtekesebb, me'g nevezetesebb a Teleki-ha'z egyik sza'rnya6t elfoglal6' Telekikanyvtd'r. A 70,000 darabbo'l 6116 kiiz-k~inyvta'rt Teleki Saimuel gr6f alapitotta 1800-ban. Mido~n a nemes alapit6' a k6zmi've16de'snek ezt a csarnoka't megnyitotta nemzete elo~tt, arro'l is gondoskodott, hogy az ne esak fentartasse'k, hanem fejlesztesse'k is. ')Szily Kdimmin: Adatok Bolyai Farkas 61etrajzdihoz. Term~szettudomd~nyi IKozl6ny. 1884.

Page  326 826 326 A1POS roR14A VARMIEGYIE-. MNAROS-1TASAIRHIX. A k6nyvta'rban sok becses, ma's helyen fel nem, talaulhat6' kbnyv e's ke'zirat van. Ktil6nsen beeses darabok: a,,vasairhelyi Codex", egy biblia 1400 eleje'r61, Histo'ria's enek 1570-bo61, Magyar Aritmetica 1591-b61', egy~ eredeti Corvina (Tacitus), Melanchton Fdl6p ke'zira'sa, sat. A k6nyvta'rnak kis muzeuma is van, a melyben sok 6issze van hordva a mult ido~k kincseibO"l, a hazafias kegyelet emle'keib061. A piaczto'l de'lkeletre van a dombtet O"n C'pdit va.r, melyben a domonkosoknak matr a tizenbtbdik szaizadban volt templomuk e~s kolostoruk, ezt Ba~thory Jstvain 1492-ben va.rra alakcittatta a64; Ba'sta katonaii a va'rat a tizenhatodik sza~zad ve'gen felduiltak, de 1602-53 U'jija fel~eptit s ma is teijes e6pse~gben van meg. A vafir alakja szaba~lytalan ne'gysz'5g, magas falai 6t bastya.ra ta'maszkodnak, homlokzata a va'rosra tekint; erre nylik egyetlen kapi ija is. A v "r d "lnyugati sz~glet'ben hatalmas, 6don templom. emelkedik, "g felh' tbr6", sugar, f& nyes tornyiui templom; ez Vaisa'rhelynek legkiva'lobb 6'ptilete. A k6ze'pkori e'pite's ezen erdekes mU~emle~ke, mely 1446. taij'an csi'csi'ves stilben e6ptllt, az ido~k folyama~n sok viszontagsa'gon ment keresztiuil; eredetileg a ferencziek6' volt, de uto'bb a reformaitusok keze'be ment ait. A rc'gi ternplombo'l csak a szente'ly maradt meg a maga, figyelemrem61t6 eredetise'geben. Erdekes tudni, hog-y Erde'ly rendei ebben a templomban mondotftak ki Ja.nos Zsigmond fejedelem. jelenle'te'en a szabad vaihi'sgyakorlat elve't. A ternplom, sirboltjdiban aluszsza br6k "Ilma6t Bethien Jainos kanczellair 'es t6rte'netir6." A Hajo~s-utcza.ban a honve~d laktanya s a sze'kelyfbldi iparmuzeum diszes e~pdlete a nevezetesebb haizak. Ez uto~bbiban a tdbbek k~iz6tt sok sze~p 'es e'rdekes sze~kely iparczikk k6ti le figyelmdtnket. Ezek az iparczikkek hangosan hirdetik, mennyire rat

Page  327 MAROS-TORDA VARMEGYE. MAROs-vAsARHELY.32 327 termett a sze'kely az ipari foglalkoza'sra. Valo'ban, a j6' iparpolitika'nak haboza'st e's halade'kot nem t(1r6' feladatlk volna, a sze'kelyek vele szilletett ke~pessegeinek e'rte'kesite'se. Az iparfejleszte's alapveto6 gondolata a Sze'kelyf6ld megerosi't's'nek, m ert csak ez aillithatj a meg a kivaindorlast. Az a6ilamnak maga'nak is re'szt kell vennie az ipar megteremte~seben, de f6ke'p a maganva'llalkoza'st kell sarkalnia, hogy vonuijon be a Sze'kelyf~ldre. Az agrikultura. az Alf6ld~in, az ipar a Kira'lyha'gon tI~u a nemzeti j6vend6" alapja. A kiindul6' pont azonban a Sze'kelyf6ld. 1) Maros-Va'sa'rhely lombos fakkal betiltetett sze~p temeto~hegye a nemzet sok jelese'nek, 6~rzi poratt. Itt pihennek: Borsos Tama's, a va'r 6pito~je, id. Sza'sz Ka'roly tana'r, Erde'ly egyik legkiva'lobb a'llamf6rfia, Bolyai Farkas, Do'zsa Elek, Geese Daniel, Bodola Samuel, s megannyi sok ma's. A Maros ke't a'ga a varos mellett egy darab fdldet za'r be, rnelyet nagy faradsa'ggal fa- e's vira'gcsoportokkal diszitett, arnye'kos se'tahelyey varazsoitak. Ez a kies fdlddarab a marosva'sa'rhelyiek legkedvesebb 'mulato'helye: az Elba-slzliget. A szigeten nya'ri szink~r, e6tterem, fdirdoiha'z, korcsolyacsarnok is van. Kedves tala'lkoz6' helye a va'ros es vide'k elo~kel6" k6z6nse'genek a torna-kert is. Aka'rmelyiket la'togassuk meg - alkalmas ido~ben - a ke't se'tahely kizt1l, pezsgo6 elet fogad, tarka csoportokban hulla'mzik, mulat ott is, itt is a marosva'sa'rhelyi,,ta'rsasa'g"-nak szine-java. A va'ros mellett ter"Il el a,,ostare~t". Itt egy domb t6ve'ben emelkedo' karcsi'i gra'nit obeliszk jeizi a helyet, hol T~irdk Ja'nos, Ga'lfi Miha'ly e's Horvath Ka'roly sze'kely vertaniuik a Va'radi-f6le 6sszeeskd~vesben val6' re'szve~tel miatt 1854-ben kive'geztettek. Az emle'kko'rol sohasem fogy el a vira'g, sohasem hervad el a koszord'. Ezen a te'ren 1) Beksics Gusztfiv: Nemzeti Akczi6 a Sz~kelyf6ld6n.,,Nemzet". 1897.,

Page  328 ,* DmS^fTniCTT * K'I\,,~, ':i:!,.,:.~~.. ~,~.i~~, ~, ~..... DiSZfTETT NAGY KAP6.

Page  329 MAROS-TORDA VARMEGYE. MAROS-VASARHELY. 329 valasztottak az elmult szazad elejen II. RakoczyFerenczet Erdely fejedelmeve. Maros-Vasarhely szekhelye a varmegye t6rvenyhat6 -saganak, a kir. itlo6tablanak, f6iigyeszsegnek, sajt6bir6 -sagnak, a 62. hadkiegeszito keriletnek, a 22. honved-gyalogezrednek sat. Az itt szekelo kereskedelmi- es iparkamara k6zgazdasagi tekintetben teszi a varost olyan k6zeppontta, a honnan a szekely erdekek vezerszalai agaznak ki. Van szekely arvaleanyhaza, kitino katholikus gimnaziuma, polgari- es alsofoku ipariskolaja, fels6bb leanyiskolaja, leanynevelo intezete, megannyi bastyaja a k6zmuvelodesnek. Az iparmuzeummal kapcsolatban egy fa- es femipari szakiskola all, 6sszek6tve teli epito- es agyagipari tanfolyammal. Van a varosnak orszagos k6zk6rhaza is. A t6rekvo varos sajat erejen tartja fenn a k6zmivelodesi intezmenyek, k6zintezetek, k6zhasznu egyestiletek egy reszet, maga akarvan megalkotni folemelkedesenek eszk6zeit. A varos irodalmi es szellemi eletenek jelentekeny tenyezoje az a tarsasag, melyet Kemeny Zsigmond nevenek varazsa mellett alakitottak. A hazcsoportok k6z6tt egyenes, tiszta, beiltetett utczak, terek mosolyognak reank; ez utczakon, tereken, az izletekben a varos eletenek eroteljes lukteteset erezzuik. Lepten-nyomon magas gyarkemenyek ttinnek elenk, melyek fustje s6tet karikakban szall a magasba: nagyszabasui ipartelepek gyarkemenyei. Ilyen ipartelepek: a petroleum-finomit6 gyar, a sorgyar, a szeszgyar, a gyermekjatek- es fadiszmiuaruigyar, a szeszgyar, a gozfiireszgyar, a butorgyar, a mrrialom, a kekito- es tesztagyar. A varos forgalma elenk; gabona-, bor-, fa- es marhavasarai jelentekenyek, tojaskivitele es szotyorkereskedese szamottevo. 1) 1) A Pallas Nagy Lexikona. XIl. kitet.

Page  330 330 MAROS-TORDA VARMEGYE. MAROS-VASARHELY. Maros-Vasarhely nemcsak tozs-gy6keres magyar varos, hanem tipusa a magyar varosoknak. Evrol-evre erosbodve pezseg benne az elet, forr a munka, izmosodik az ipar es kereskedelem. A varos fejlodik, gyarapodik, az erkolcs6k azonban a regiek. Jokedv, frisseseg, elenk szellem, lelkesseg, foldjik es falaik szeretete, a mult emlekeinek megbecsulese, nyilatkozik meg a varos lakoiban lepten-nyomon, meg a k6ziigyek irant valo meleg erdeklodes. A lelek ertelme ott il az arczokon, valamennyinek sziveben ott langol a szabadsagvagy6 es a hazaszereto os ero. A maros-vasarhelyi nok, kik tipikus szepsegek, szellemesek, kedvesek, elenk, vidam kedelyuiek; a csaladiassag, munkassag, takarekossaig f6jellemvonasuk. Maros-Vaisarhely uri osztalya miivelt vairosi nep, ontudatos nemzeti iranyui miiveltseggel; nepe intelligens, mely mostoha viszonyai k6oztt is erdeklodik a koziigyek irant, ismeri jeleseit s fellelkesil meg nevuk hallaisan is. K6zintezeteinek, humanus egyesuleteinek, kultur intezmenyeinek nagy szama, nepenek tulajdonsaigai, erk6lcsei Kolozsvar utan Maros-Visitrhelyt teszik a magyar kultura masodik er6ssegeve az erdelyi reszekben.

Page  331 5I Jlaros-volgyen folfel. aros-Vasarhelyt elhagyva, a Maros termekeny v61 -gyen haladunk folfele. Utunk a Marosnak ringo buzavetesekkel, bujan benott retekkel, gazdag gyumolcs6s6kkel, takaros falvakkal tarkazott, erdos hegyekkel szegelyezett felseges volgyen vezet keresztiil. A Maros-mente es egyik-masik mellekvolgye a szep gyuimolcsnek termo hazaja. Itt terem a varmegye hires alma-speczialitasa: a,,marosszeki piros-parizs". Faja meg a varmegye czimereben is ott diszlik. A joletr1o tanuskod6 csinos marosmenti falvakbol messzire kivillannak a sugar templom-tornyok s a diszes urasagi kastelyok. A czikk elen 1 kep: Urasagi kastely Abafiajn.

Page  332 332 A MAROS-VOLGYEN FOLFELE. Itt a maros-szent-gyorgyi Mariaffi-kastely, meg a nagy-ernyei (Balintitt bar6 kastelya), ott a sdromberki (gr. Teleki Samu Afrika-utazo kastelya) es a sdrpatakz (gr. Teleki Domokos-fele kastely), amott meg agernyeszegi kastely, a Telekiek 6si feszke tunik elenk. Ezt a pompas kastelyt meg a nagy Teleki Mihaly epittette; o maga is szivesen tartozkodott ezen a gyonyorui helyen. Tovabb haladva Abaftjmn, a Huszatr b 'r6k kastelyat, a Horva/th-felet, Radnztfcit'oll~.a,;' jdn a Tholdalagi gr6 -fok es a Matska'sy-csalaid szep kastely6at latjuk kiemelkedni. Meg nehany percz, s Szdsz -Regen, a A M.'kTSK;iSI-KASTtLY RADN6'rFAJAN. vasit vegs6 allomasa elott ill meg vonatunk. Szaszregen mintegy hatezer lakost szamlalo6 kis varos a Maros jobb partjan, egy lombos ftikt61, gyuim6lcs6s6kt61 z6ldelo hegyoldal k6zepen. Diszes k6z- es maganepuiletei, ki'magasl6 f6nyes tornyai, parj/at ritkito szep nagy piacztere, k6ruiltiltetve hatalmas hatzakkal, palotakkal, nagy varosi szabasu vendegl6i, szep k6vezett utczai, pompas setatere kellemesen lepik meg az atutaz6 idegent. Templomai k6zuil az evangelikusoke szep ajt6inak es ablakainak kodiszitesevel vonja mag/ara a figyelmuinket. Tornya negy vaIllat egy-egy tornyocska ekesiti. Iskolai (evang. algimnaizium, leanyiskola, elemi iskola) kituin6 felszerelesuiek, sok n6vendeknek adnak gondos oktatast; ezen iskolaknak szellemi berendezese is azon a szinvonalon all, a melyen all ktilso felszerelese.

Page  333 A MAROS-VOLGYEN FOLFELE. 333 A varos lakosai szaszok, magyarok es olahok. A lakossag jelleget azonban a szaszsag adja, ez a szorgalomra, rendszeretetre, takarekossagra, 6sszetartasra peldabeszedszerii nepfaj; a faj sajatsagai visszatuikr6zodnek a varos egesz kepen. A lakosok nagy resze iparos es kereskedo; a viragzo ipar, kereskedelem elenkke, pezsgove teszi a varos eletet is. Elenk, mozgalmas kepet tar elenk klo6n6sen egy hetivasar, midon negyven falu vegyes nyelvii nepe 6z6nlik k6zelbol es tavolb61 a varos 6riasi piaczara; meg elenkebb '. "-~... ',.,i,," 't, SZASZ-RfGEN PIACZA. egy orszagos marha-vasar, a melyre seregestol jonnek az orszag minden reszebotl az adok es vevok. Nagyon elenk itt a fapiacz is. A faraktarokban roppant mennyisegu faariu, a palyahaznal rengeteg kemenyfadonga van felhalmozva. Tavasz nyiltaval tutaj tutaj utan vagtat, rohan le itt a Maroson a magyarorszagi piaczok fele. - A SZszasregeni gyaripar es kisipar auzletkret immar a ktilfldre is kiterjeszte. Temerdek farui, gabona, liszt es sajt kerul innen kivitelre.

Page  334 'I!. _c \t ~~I~'iYd#~ j He ~~~ 1, r ri z. cI A; N \ '\e - -~-`-="~ t 1' s -~' 4 a

Page  335 A MAROS-VOLGYEN FOLFELE. 335 Magyar-Regent csak egy hid valasztja el Szasz-Regentol. Nagyreszt magyar lakosainak szama 1157. Szasz-Regentol kituino6 uton haladunk a Maros jobbpartjan tovabb Vecs k6zsegig. A falu szelen lev6 magaslaton sanczokkal koruilvett, felvono hiddal ellatott odon varkastely emelkedik; kormos falai, romlatag bastya-tornyai zivataros multjar61 beszelnek. A Kemeny-ek 6si varkastelya ez. A VACSI VARKASTLY. Az idok forgataga sok derius, dicso, de sok zivataros napot is hozott a varra; fel is duiltak, a tiz predajava is tettek. Az utodok kegyelete - legalabb reszben - vissza helyezte a varkastelyt elobbi f6nyebe. A kastely m6g6tt 6riasi park teril el, a min6t csak nagyuiri bokezuiseg alkothatott valaha s a melyben szazados fak vetnek s6tet arnyekot. Fellegekbe olvad6 lombjaik meg-megsuhannak a langyos nyari szelloben s leveleik a szomoru veget ert

Page  336 336 336A MAROS-VOLGYE-N FOLFELf,. IKendi Ferenczro"l susognak. A va'r mostani ura Kemeny IKa'main bMm6. Ve'cset cihagyva. a Maros mellett visz (dunk tova'bb. A falvak, a melycket e6rtink, nagyre'szt olaih-.lakta falvak. De& daincil a vblogy 6sszeszorul; Bisztra'na.1 ma'r a Maros-szorosba jutunk. A IKelemen-havason levaigott fa. e szoroson Z24 ait jut kereskedelembe; e'venkint 16,000 negyedtutajon mintegy ke't milli6' sz6al deszka't, hairom milli6' zsindelyt e's t6bb ezerre men6" C'pdietfdt sza'llitanak a Maroson a magyar Alfdldre. 1) Szikla's hegyek k6z6' jutunk; a hegyfalakat fantasztikusna'l-fantasztikusabb sziklacsoportok, bizarr ke'pzo~de'su 1) EMKE Uti-Kalauz Magyarorszdig erd~lyi r~sz6ben.

Page  337 A MAROS-VOLGYEN FOLFELE. 337 sziklaszirtek diszitik. A hegyek tetejet gyonyorui erdok koronazzak. Galanyan az ut menten keskeny tengeri-fold k6zepen kerek szikla all magaban. Ez a,,Vig Albert k6ve." A hagyomany szerint Vig Albert volt az elso, ki tutajat 6sszerova a Maros hatara tette. A gyors folyasui Maros, mely itt hanykolodva bukik at a 'szirteken, mint egy pelyhet ragadta magaval a k6nnyui faalkotmanyt, s bosziiltharaggal a szirthez sujtotta. A tutaj 6sszetort, s a tutajos eletevel fizette meg mereszseget. Ratosnyat elhagyva, Szerecsen tajan bejutunk a fenyvesek birodalmaba; ezentul a videk egyre szebb, egyre vadregenyesebb. A volgy nehol oly keskeny, hogy az orszagut s az u't falat ostroml6 Maros alig f6rnek el benne. Az utas megborzad, midon az ut fele hajl6 magas szirtek alatt, s a mellette zuig6 Maros szelen halad el. Palota-Ilvanal a legkeskenyebb a Maros-szoros; azontuil mar lassankint szelesedni kezd. Balzsamot lehelo feny6 -erdok k6z6tt, csergedezo forrasok mellett haladunk el, midon egyszerre megnyilik a volgy s hol a Maros magaba fogadja Topliczat, a legnagyobb marosmenti falvak egyiket Topliczdt latjuk magunk elott. Toplicza mintegy 5000 (nagyreszt olah) lelket szamla16 falu; a fakereskedes, a marosi tutajozas egyik f6helye. A Kelemenhavas roppant faanyagat a szasz-regenies topliczai tutajkereskedok tarsulatanak fureszmalmai itt dolgozzak fel. Csak malom es firesz 64 van a faluban. Kulonosen telen van nagy elenkseg a Maros partjan, midon egesz Gyergyo szekely nepe itt van, hogy a havasr61 a levagott fat a Maros melle vontassa. Ilyenkor a Maros partjat egesz Ratosnyaig megrakjak fat6rzsekkel. A nagy kiterjedesui faluban 6t templom van; ezek k6 -zott a g6r6g keletieknek kettornyos temploma a legnagyobb. Csinos piaczan takaros epileteket, diszes udvar22

Page  338 P I: "r E.is-;"g rsC I:: u.~ p: ~C 'j/ d ~, ~1~ ~r i- ~ '~ 1 *n~ \* ~:: r ~ ` c h:.~~;~~; ~.' ''B -S" ~`rai:~~ yC. ~* ~-.": `~ ".``;.~~.~;i.""I ~.I.Jt~....; I Nl z z ~~-. -,..4 n./6 i( d ~ ~r*r ~.,t o ' mf2ra*j: `2~. C~`;~;; ~ ~ ` ~ :~~`" ;;:`u. ~~~~~..-~ -~ t *i~:

Page  339 A MAROS-VOLGYEN FOLFELE. 339 hazakat latunk; valamennyi k6z6tt kivalik a vendegszereteter6ol messzi f6ld6n hires Urmanczy-csalade. Topliczan gyogyito erejii meleg forrasok (26.50 C homers.) is buzognak fel; ezeket mint furdoket ertekesitik. Egyik forras a Maros balparti magaslatan fakad fel; a forrast csinos ftirdohaaz veszi kiorul. Ez a firdo a br. Banffycsalade. A masik a Maros- es Toplicza osszefolyasanal kis szigeten van. A forras ket reszre oszlott medenczeve van kitagitva; a medenczet 6ltozo kabinok veszik k6ruil. Ez a ftirdo az Urmanczy-csalade. 22*

Page  340 4L'b gorgenyi vYlgyber. etele es Szasz-Regen k6zott diszes vasuiti pavillon emelkedik; Rudolf tronorokos kedveert epitettek ide. A tr6n6r6k6st innen repitette kocsija gbrgenyi vadaszkastelyaba, a hires g6rgenyi vadaszatokra. Gy6tro banattal szemleljuk most ezt az epiiletet. A mi honfi erzeseinknek ekessege, amiremenysegink, diszink, koronank: a dalias kiralyfi elott nem nyilik meg tobbe ennek a pavillonnak az ajtaja. Keseruiseggel vissziik banatunkat magunkkaltovabb. A hol a G6rgeny vize sebes vagtatva rohan le a g6rgenyi havasok erdos vilagabol, a viz balpartjan a Szalonna

Page  341 A GORGENYI VOLGYBEN. 341 es a Leanyvar labanal, a tengerszin felett 396 meter magasan teruil el a gorge'ny-sdakuai (zsabenyiczai) fird6-telep. A firdo nevet Gorgeny-Soaknatol, attol a nagyobbreszt szegenyes, rozzant visk6kb6l allo oldh falutol kapta, mely hosszan nyulik el a telep mellett. A szaszregeni vasuti allomastol 3/4 6ra alatt juthatunk el a firdo-telepre. A telep kozeppontjat a nagy sost6 kepezi, mely egy a r6maik altal mivelt, s azota beomlott sobanya helyen kepz6dott; a to-medencze fala mer6 s6szikla. A to be van keritve s koroskortil 6ltOz6kkel (74.) elkiatva. Kozeleben, a fiurd6hazban melegi-. tett sosvizben ftir6dhetik az ember. k'. A csinos firdo6hazakban s vendegfogad6ban eg szseg es szobak allnak a vendegek rendelkezesere. A ke- RUDOLF TR6N6R6OK6S VASUTI PAVILLONJA. vesebb igenyu vend6 -geket a faluiban szallasolj/ak el. A firdo"t a videk magyar, szdasz, olah lakoss/aga stiruin latogatja. Az egyforma baj elttinteti a tarsadalmi es nemzetisegi korlatokat es a ftirdoivendegeket egy nagy csaladda. olvasztja 6ssze. A firdoviz egy litereben a szilard alkot6 reszek menynyisege 183'7 gramm, a melynek legnagyobb resze konyhas6. A viz homerseklete 27'50 C. Suruisege 1'1381. A g6rgenys6aknai furdo vize tehat a legkonczentraltabb sosvizek koze tartozik; mint ilyent j6 eredmenynyel hasznaljak csuizos, koszvenyes bajok ellen.

Page  342 '3 liWI —L3qZS-4NV OHO —,. -N, I, I, 171

Page  343 A GORGENYI VOLGYBEN. 343 Kirandulo helyei a legszebbek k6ze tartoznak. A furdot uralo varromokr6l' felseges kilatas nyilik a Maros szep volgyere es a g6rgenyi havasokra. Eszak fele a volgybol meredeken emelkedik ki egy sziklabercz, melynek csuicsat regi var romjai koronazzak. Felig besiippedt, de meg mindig mely arkaban bujan tenyeszik a t6vis es vadr6zsabokor. A nepmonda szerint az itt lako 6rias leanyoknak csak egy lepesukbe keruilt, hogy a szomsz6d nyeregkoi varba jussanak; a szomszed leanyok a var ablakabol nyujtottak at egymasnak a szitat. Mint a nepmonda beszeli, minden szaz esztendoben borzaszt6 foldrenges reszketteti meg itt a foldet. Mikor ejfelre jar az ido, egy-egy nagy vasajto nyilik meg mind a ket hegyen. Az ajtok s6tet, dohos foldalatti termekbe vezetnek, melyekben rengeteg kincs van felhalmozva. Jaj annak, a ki abbol valamit el talal venni, vagy az 6rat megjegyezni elfelejti; azt elevenen temetik a fold ala. 1) Gorgeny-Soaknahoz k6zel van Also-Idecs, erdos hegyektol k6rnyezett sosftirdo-telep. Ettol nines messze (;Gige'izy-Szent-Imre, a G6rgeny vize mellett, a,Mocsar" tolgyes szelen elterilo kis kozseg. G6rgeny a k6oriltte elteriilo hetvenezer hold erdoseggel kincstari birtok. A k6zseg folott emelkedo hegyen 1708-ig eros var tllott. G6rgeny vara es a hozza tartoz6 40-50 falubol aillo uradalom regen egyik leggazdagabb allami uradalma volt Erdelynek. A var az erdelyi fejedelemseg torteneteben kivalo szerepetja/tszott. A,,Mocsar"-ban tulajdon azon tolgyek lombja vet arnyekot az aszu fuire, melynek again Rak6czy madaruizo solyma pihent. A var vedelmeben h6s6kv6re folyt. A labanczok ellen vedte Rakoczy j6 kapitanya, Rattonyi uram. A romok eszakkeleti felen emelkedo domb alatt sok labancz es kurucz aluszsza 6r6k almat. 1) Borostyani N.: Magyarorszag uti rajzokban VIII. kotet.

Page  344 344 A GORGENYI VOLGYBEN. A var a Rakoczi-szabadsagharcz idejeben szerepelt ut6ljara, a melynek lezajlasa utan tzt foldig leromboltak. Romjai k6oztt most kapolna all, melyet Kovacs6czy Istvan egri kanonok 6pittetett. A hegyet ma is Rak6czy-hegynek nevezik. Az alatta fekvo csinos kastelyt a mult szazadban a Bornemisza csalad 6pitette; ezt az allam megszerezven, Rudolf tr6n6rokos reszere vadaszlaknak rendezte be. Gorgeny videkenek havasai lattak valaha az 6reg Rak6czy Gy6rgy6t is hajszolni a b6lenyt. Ezekbe a hegyoldalokba itk6z6tt bele a vadasz6 fejedelem kirtjenek harsogasa. Itt csoportosultak Erdely f6urai, hogy a veres harczok utan ferfias szorakozasban keressek a feledest. A boleny ma mar kipusztult innen; csak a medve tartja meg magat, hogy lassankint 6 is ott hagyogassa boret az elokelo vadaszoknak, kik biszken teritik ki termeikben a vadaszdicsoseg eme ritka es becses jelvenyeit. 1) A regi f6nyes, fejedelmi napok megujultak ismet. Nincs tiz eve, hogy ezen a helyen ismet kiralyi vadaszok vadasztak, kiralyi vadakra. Rudolf tr6nor6kos t6bb izben latogatta meg az erdelyi medvevadaszatok hires vadaszteruletet: G6rgeny videket vendegeivel. A suiri rengetegekben 6t osz6n keresztil alland6 visszhangot keltett a hajt6k larmaja, melylyel tusken-bokron, irtatlan cserjeken at kergettek a menekilo vadat. Ezen vadaszatok alatt 6sszesen 60 medve szamolt be borevel. A fenyes napok letintek. A vadaszkastely az erdoori szakiskolat fogadta be falai k6ze. Az erdokben is elhalt a hajt6k larmaja. Csak a juhpasztor keserg6 tilinkoja sir olykor vegig a volgy6n, meg a pasztort kisero olah leanyka szomorui eneke: Egyszer volt egy deli fejedelmi levente. Legszebb a szepek kboztt, legbatrabb a batrak so') K6pes Foly6irat. II.: A kiralyfi G6rg6nyben. ') Urminczy Nandor dr.: Gorgeny.,Erdely". 1896.

Page  345 A GORGENYI VOLGYBEN. 345 raban, legokosabb a tud6sok asztala mellett, ezen kivuil szivben j6, lelekben nemes. Egy h6s nemzetnek buiszkesege, remenye. Vitez a fegyverek zajaban, bator es mindig gyoztes a sivatag felelmes kiralyaval, s a rengetegek rettento fenevadjaival szemben. Egyszer kerilt csak egy magahoz m6lt6 ellenfel utjaban; egy epen olyan eros, btor, vitez es okos mint 6. Ez ellenfellel: 6nmagaval vivott elet-halal harczban 6 lett a legyoz6tt. Kibugyant vere pirosra festette a foldet; oml6, meleg veret61, a legnemesebb vertol, parolgott a porond. 13"I' ` V 5k":~ ~8:l Is~ ~4. s -3 n ~t~ b3' " r~,*c1~ * r?- -~4 i`~'~9 g

Page  346 3arangolasok a jNyarad- es a luiilll6 voilgyen. I. A Ny.ard volgyeben. yairadto vasuti allomastol indulunk ki a,,szoke" Nyarad-nak kies es termekenyvolgyen felfele. A volgy az erdelyi reszek legnepesebb videkei k6ze tartozik; terenek minden talpalatnyi foldje meg van mivelve. A helysegek a Nyarad mindket partjan stiriiin k6vetik egymast; ezek azonban t6bbnyire kis falvak; egy nagyobb van csak k6z6ttlk: Nyyarad -Szereda. A kortilbelol 80 kilometer hosszu volgyben es mellekv6lgyeiben 68 falu van elszorva; a falvak lakossaga keves kivetellel szekely, vallasra nezve reformatus, meg unitarius. Nyairad also reszen csupan ket r6mai katholikus egyhazk6zseg van; a volgy legfelso videken azonban csakis r6m. katholikusok laknak. Olah csak nehainy kozsegben van; nagyreszt foldes uraktol betelepitett jobbagyok. A lakosok leginkabb foldmivelesb61, baromtenyesztesb61, a Nyarad eszaki videken pedig fakereskedesbol es szenegetesbol elnek. A folyo menten kies berkek, a falvak koruil gyiumolcsosok, a dombokon szolok, a hegyek magaslatan erdo6 diszlenek. Egyik-masik falu kittino gyumolcsot terem; a folyfalvi cseresnyenek orszagos hire van. Hol a Kis- es Nagy-Nyarad egyesilnek, ott terul el Nydra'd-Szereda, hajdan Marosszek elso' varosa, ma 962 lakossal bir6 k6zseg.

Page  347 BARANGOLASOK A NYARAD- ES A K1iKULLO VOLGYEN. 347 1605-ben a Szekelyek itt valasztottak meg Bocskay Istvant fejedelm6kke. Szep nagy piaczan nepes vasarokat tartanak. Van miifarag6 iskolaja, jarasbir6saga, takarekpenztara stb. Nyaraid-Szeredanal a volgy ket agra szakad: a Kises Nagy-Nyairad volgyere. Az elsoben Andrasfalva, Bere, Bere-Keresztur, Magyaros, balra a hires gytimolcsot termo Mdrkod, es a Bekecs alatt Selye: a szenegetok f6helye es Torboszlo a jelentekenyebb helyek. Itt termett a legszebb szekely dal; itt jarvan megcsendil fuluinkben melodiaja: Bekecs alatt Nyiarad tere, Ott egy kunyh6 zsuppal fedve De belseje aranybanya, Arany benne egy szep lanyka. Marossz6ki piros-parizs! Oly piros az en r6zsam is. Szep az alma az ag-teton, Meg szazszor szebb a szereto6m. Zseller vagy te, 6n meg szekel, D)e egtinkre egy nap j6 fel; Egy eso hull a f6ldinkre: Mert lennek hat ktilonb mint te? Zselleri a sziiletesed, De kiralyi a n6vesed; Lakod bar nem czifra terem, Az arany is por kozt terem. Igy 6nekelt otven es nehany esztendokkel ezelott a szekely kolto, kinek lantjat dalra Istentol val6 igaz tehetsege inspiralta. Torboszlotol nem messze Gegest, a hires gytimolcstermo helyet erjiik. A Nagy-Nyaraid volgyen felfele haladva, a videk egyre szebbe es vadregenyesebbe valik. Szent-Martont6l romai uiton haladva, Denje'nhdzdndl az

Page  348 348 BARANGOLASOK A NYARAD- ES A KUKULLO VOLGYEN. u. n.,,Szentfoldre" jutunk; majd szeminkbe ttinik Mikldza, magaslaton puilt zairdajaval. Legvegso falu Klszve fC`= 9 b r. " c` -LSI_ Ti LI SZfKELY KAPU. nyes-Remete; a gonddal faragott kapukat vadaszjelenetek, tulipanok, versek diszitik. Ez a Bocskayak osi feszke. 1) ') EMKE Uti-Kalauz az erdelyi rdszekben.

Page  349 BARANGOLASOK A NYARAD- IS A KOUKLL6 VOLGYIN. 349 2. Szovata. Szovata falu a Kis-Kuikullonek epen azon pontjan helyezkedett el, hol az del-nyugatnak kanyarodva az erdelyi medencze neogen-retegeiben mosott maganak tovabb vezeto csatornat. A Maros-Vasarhelytol - mint utols6 vasuti allomast61 - 35 kilometer tavolsagra eso falu magassaga 436 meter a tenger szine felett. A falu hosszaban foly le a Szovata vize, mely fennebb ket agb61 ered. Mindket vizer a nagy hirre jutott szovdtai soszikldk k6z6tt kanyarog ele, melyeknek termetes. ormai a szarmat-emelet marga es homokos burka alo6mereszen kibukkanva, csipkezetes alakzataikkal a legszebb latvanyok egyiket tarjak fel a nezo elott. Ezek a messzirol feltiino, fenyes oszlopokat, varromokat, iregeket, barlangokat alkot6, finoman barazdalt, csillog6, h6feher s6sziklak Erdely legnagyobb termeszeti ritkasagai k6ze tartoznak. A keleti vizer kitart6 tamadasa egy aradas idejen evek elott egy ilyen s6hegyet bed6ntven, 6nn6n vizet j6 idore elzarva t6va alakult at, meg pedig, miutan a patak ujra kijutast szerzett maganak,- igen tekintelyes, 4000 - meter kiterjedesui, s a kozpen het meter mely, duis vizii tova. Ezt a tolgyerdovel k6rnyezett, s6sziklakkal diszitett pompas tavat a nep majd Fekete t6nak, majd Jordan tavanak, majd Feneketlen t6nak nevezi. A szovatai furdotelepnek e t6 uigysz6lvan a kozeppontja; a telepet kepezo e6puletek, 's a vendeglo, alabb a setat6r k6riil egy gy6ny6ri tolgyerdo l1abanal terilnek el. A t6ban tukor-fOrdok s a furdohazban kadak allanak rendelkezesre. A viz homerseklete a felso retegekben 250 C; a melyseggel a h6omrseklet fokoz6dik. Ha a furdo a vizben egyenesen all, a labfeje a labszar k6zepeig 30 foknyi

Page  350 350 BARANGOLASOK A NYARAD- IS A KOUKLLO VOLGYEN. melegben van; ha melyebben leereszkedik, a hoseg elviselhetetlen. A viz konyhaso tartalmat 6sszehasonlitva a nevezetesebb hazai es kulfoldi vizekevel, ugy talaljuk, hogy a honi sos forrasok k6oztt a leggazdagabbak k6ze tartozik, a ktilfoldi vizek k6zt pedig a reichenhalli mellett foglal el igen elokelo helyet. A to partjan a foldbol meggyujthato gazok (mocsargaz) fejlodnek. A vizet a g6rvelyes, csuzos, kbszvenyes es idegbetegek nagy sikerrel hasznaljajk. A firdotelep lak6hiazaiban - nem szamitva a maganhazakat es az erdoben epuilt villakban kiad6 szobakat - 6szesen 25 szoba all a vendegek rendelkezesere. Szovataban egy megbecsiilhetetlen termeszeti kincset ajandekozott a termeszet a varmegyenek. A valmegye 6rdeke volna, hogy ez a kincs egy perczig se heverjen tovabb parlagon, hanem gytimolcs6zzek a szenved6 emberiseg, s a termeszet jatekaiban gy6nybrk6do kloznsegjaavira.

Page  I TARTALOM. Lap. Eloszo........... A szekely nep eredete a regeben... 1 A szekelyseg tortenetebol...... 4 A Szekelyf6ld geografiaja diohejban........ 8 A Szekelyfold tajszepsegei, emlekei. 16 A Sz6kelyfold kozetei es asvanyai.....20 A Sz6kelyfold fuirdoi, asvanyvizei......26 Erdok, n6venyek........ 33 A S kzekelyfold allatvilaga......40 A szekely neprol.....46 Udvarhelymegye Utban Szekely-Udvarhely fel........... 9 Sz6kely-Udvarhely. -........78 Kirandulasok Szekely-TUdvarhelyrl....84 Homor6d-fird.......87 Kirandulasok Homor6drol.. 90 A Homor6d-allnasi barlang.......97 Korond 6s kornyeke...............105 Parajd es k6rny6ke......115 Barangolasok Udvarhely megyeben..120 Haromszek varmegye Bar6thtol Elopatakig....129 Elopatak.................. 137 Szepsi-Szent-Gy6rgy..........150 Sepsi-Szent-Gy6rgy k6rnyeke......154 Balvanyos furdo. Torjai,,Biids-barlang'.... 162 (Kezdi-Vasarhely.......174 Az ojtozi-szoros.............178

Page  II II. Gabor Aron, a szekely agyih6s A haromszeki vasuiton. Kovaszna A Kovaszna-gyulafalvi ipfrvasut Csikvarmegye Tusnad.... A Szent Anna-t6 es k6rnyeke Kaszon foldje. Al-Csikban Csik-Szyreda. Csik-Somly6 Fel-Csikban....... Fel-Csikban. Az Olt felso volgye Gyergy6ban Borszek es kirandul6 helyei Maros-Torda varmegye Maros-Vasarhely A Maros volgyen flfele. A g6rgenyi volgyben A Nyarad volgyeben Szovata I~~. I..... 188..... 196..... 201..... 212. 222 230 238.~ 42. 248. 252. 262. 272. 287. 317: 331. 340. 346 ~....... 349. ~ + S 0

Page  [unnumbered] ' ^ ~j z - to hi 'I; '']:I ' 14' -. 3 I......,.._... a1~._...~,..~.~-~I I

Page  [unnumbered] THE UNIVERSITY OF MICHIGAN:: -. GRADUATE LIBRARY DATE DUE ________444 tV r.i.'' ^s., -i Asi|~^ <t> 4' ^X a *s$w or **t:;44 ^44 a 4$44 ^^ "#4^ ^ jkJ~~iJLii ~ ~ AR*f~^ ^^~t4444~^~^Jy" ^.^y.- A'^^A^ A A' /A#4 * *4~^tf -.^.* ^ M-.'-*j.*-g-J i ~ i fL~L J ifJ ftJ A 4 4 4 4 J J ~ jlu'~A "T11<'r ^^ 1 'r'^T 'rJr.'l^9 r ^'^j V * #444 w T ^"^ "f 4i'ic.'^"* - A' A ~A A A A A A ~^ ** 44'^^- 4 * 44ia J Z'.Jj'XfJ~.C X~L~*-~R-JL*a-JtiiJLJ JLiliit Ljb 4~ 4 4 44? *ll -T'-r 9-'V' —I v vT ~ ^^^'* i * ^~-^"-^^A-k":^f~A ' ~'"^i'\A - AAA,4444AA A5 4j..^ 4 * #4K^wdcui'~iUuiW~ l vJ.fl ~ T uUi ^j\ijitl.^le^m" i~i~^^ ^ ft~^l~* 444:4^ r-'',^-iS~ —Sg. JK-r. 'J ~y ^*,+ +.-[.*,L.-T.M |i4a4 4 44'.' M A....M M it.i 4$444l~l" *,l~'"'*il<^V 44L'T *t V Wv ^ ^- ^ ^^ ~^ ^*~"ny." ~r"7<'ai42 4T444444444 v'T^V'" "''* -^-^i^ ^^ ^^ -~^'Jf ~gK''g.^A t'~ea. -1 JLJLJ*J LjjLLJ *^-At^^^^^ "-**>-^k/*-AIA~ AAAA A A -- i~i^A ^^^^4444*4^T1^J* ^'t ~ t 4; i^^^^^ 4#*#444444444 44 44 444444' 44 I I u

Page  [unnumbered] 11111 n slsllr 111 1 1111 111IIliiIIII I!11111 1111 i111111 11111 11111 MM _ 3 9015 02789 9890 I'll W IS: 2 '" 4 *444444L a ~ L:, J'44 4X4'3 '~~.,I.. M -A ". -, ' r \-* ~ 44*44 " '^ "''^l^H ~' ^ ^^ \+..T * 44 ^ 4444 44 *44 44q 44444 IS444*4 |444* 4*41T CM): 4444 4.44 444444 44 14*44l DONOTEMOV *4444*S OR 1444. j444r MUILT CR ~#444* 44K, F~lt --

Page  [unnumbered] 1.,.11..",, - ". 1.. ., IC ".:,,,.I - — -Irlil..... —.1-1.1....v I 1-1.." ,-,-". ---"-.-,. -II.I.,' -, -,,%, 'e,;-Z,.,.W -.,:,,- ", .,;- — I.-, -,&4 —4,,.1,ml A '" -, * QW! W. " I'M- I 11,vWxlW,;,gW.- 1'11:, S ---,,,-.,,. w.,.-. -",,.., 'A,,,,,*.,,4m I,,,K"-, I "I..., -- '',", M,",.. `V, =44 ", ;-.1.4..r:S-,,, I,,,,,t,,'."",", —.- - -,,Finnish,-,, o-,, wl S,, ',,,',,.,- -,.vl'-,!l',l-,i; —M-,,IS, I. -, -I!,e,, ", ".". , M,,.-..II.,," ",-..:.,.- 1..1,,.,,.,II....,,"' --:,, —,"A" - — 7"', ,,I,.,.,.. "",*,,,,z"'\',K,A-t , 7',-!,'C --,,,-,, ,",;", . ` -,, ",,-,,,11<, "',,"" "',,,,,',,,,,.,. iz, -,,,,' —' ".',.,-",,.".."""":.:.".,-,,'.,:",:\,',,,, -,.I,.I,....,<,,"', -,N' -,\.-, ",", --—,-,,,- "",,,,,,,, I,,,,,,-,,, --,- - - -,,.,\,",\, "..,.." I,,.-,", -x,, ,-,,',,,,,:.'l ':,,,I",', 11 "" ':\.-I 11-, ". -,,",-, — ' —!':'-',',",,. ", ",\,- -': - -.::,$ ,,, " -,\- -, , ,, -,,,,'..,,,,,",',,-, , "',.''-,,,,",,." 1,,.I, ." "., ":--.,,,,-,N - -`,-\-, "\,,,',N,-'.,\ "_' "..\ " -.,,z -,. .i "'.. -,,,-, I-."",. I- ",1,.., "'..''.1-,,"-:,",. "", " ",."'N ",,',-""I,.,-, —.-.. -,"., —'-'-''-"- -, " ", -, . ",,',- "',.,,"I'll., -. ,,.,, -,,-.- 1,,,>,\",Z,' . '. " ",.,." 11.,\. \,.1,.:, I' "I."..I.\. \ "',,,,,.,,- -,,.,,.".".,,,, I - I" 11 " ".-, '-.,.., 1. -,.,,,, I,,":"",",,...,-,,.,"-'.-,,,,",, "", -,":,,'.. ".-',,,,\ '-'N, -, 1, x.", .I "I,",,,Z -'-,,"111., 11:'',,,,-,. -,,,,, , ,,.: ",.,: - I, '\',,, - , ',:,.,.. ... '. ",,,, "., —.1 ..,. \." ,'.,,,::,."",,,, " ""',.-,...:, ",-, -,.,-.. - 11,,-".-, —.,l -"-,.,,,,.".,.".,-, ".. " ..,,:.,. -- \."., -:, —,-,, -,-,',.. -," ":". "'I. , —,.,, "...I " ".." -,,,,, - " ",,,,"',,.,:,.,. -l", ', Ix,, ','\,.',,,,'-,,"-. '. \l' 'n,,: -111',\',,,,.,,,, -'- -, I,%le- -,-,,,,, —,'-" "I -1 " "'.1"... I I-...,, —, — —,.,,I., '-"'.,-,,, -,,, ".."-, —,,,.,1,.,I11 11 11....I-:1, .,-,,,,- ",,""\-" -, ",., I.'\ ". \""",.,,,,:.::, N ,,, I11".."I, ", "' -- -,,, -I- Y%,,,, "- -,,-,,-.\.,','%,,\_,.",,. ".I'..", '-,', -,:I,1.,..,,,,,,"',,"I- -',..I, "- ..,,\,,,, -, 11.'', -, —,-:".-,,-,X —.. "-:,,." I, ", ',,,,-,I"., " " " '.' ,,:I:-:', -,-111.1,1. ,,,"," -,."'...". ".." —,,, —, \,\,I,. ., - - — ,,, ',, -— ' 11,,-. I %-'.,,-.,,, "1 1,,.'I., — '..,,.-, - " N, ',:,, ',",. — ,I..... - n,-.,.N- -, ,,",.,,,.,,,,.', "II,,'. ",,,.-,. '. "': ''-'-' \,'.'.., "," ", I "", I -, ",,.-,II \-,,,,,,,,' "',-'. -,. —.,`,-'_,",,,, '. -,,,.. ". -\,'\.,.:,.",- -,'.,S,,,,,,,-,,.-:,,,,,,.-..-, ",, I", \,,I —: '.,-.I ---, 1, -. - -— , -,, ,, -, -, -, ".'. -",,' " ": \, —'.I.11 ,., ",,-': -, ",.I.,,.,,II.",, .,;, -, -,",...."..1V1,- .11. -;.: , -, ",, 11 I Z, -..,\ ," ""..."II.-,,".',"""',,-,,'-,.,I.. I,., "' I,, 1.,,_,.., I-!"l."..,,...-I ..,,,... -,".1 I,.,,.I I-II..-.'I-...z"-.,,. —: —"., -,, -I-, 'R " ",;.;,.,, - "",,", -,.".1.." I,",,. —l-I — .i \,-,-.:,-,'," ",-,\"-\"l%-ll-w —11-.- Tli',' - -","'.,, " -`', -"..6.,.., -,-'-',\.-,. —.,,,:-'.-,,,,..II —,-"-,,,",:,:,,",.,r\,.,,,-,-, I-", ", ".:.;!-N"l-kf,-,n, ,F'-!"-'\',K-It-,:-",Mv";,vl,,',\-"'-', I '-"',- ,!,..,,,t',,, I,,I..,,,:-,.,"-"' —"-"-.11.1I\,,,.,,:., ",.,,.,:,.,,,.,-I .,,,,,, ",,,,,,-,'x.-,,,,l",." '.'.,'. ",".',-',"',- ".., '',";"-":"',,,,,, —,"-, .,,-.",",:,,, "I'.. N. ".,\.,, ,,...".-,,,., -,.". ',\.' ",.:,. - "'. '. ,,.,.,,,","",,.I.,.." ,, "".,,-I,,,,.,,,.,,-,.. - 1.11 , -, -,,...,-,,,, -, -,I lll,,,,,," 1..,,,,III. .-\..",,. \,.", ""'.,., -:,,,,,-, "' ,,"..-,,.,-., ":, I:I ".%",.. ", -III,-..,,,.:. 'I',.''",:,.-.,...1 S "I,.,.:.,\:, I..,.::, I\..,,.I 11-,., ",,. —I." , ""',..,,,-.,,.,,,,,,, ""', .,, " — ',"- -, ", — " -.-.,,-I.." -, -.. %',,%,,.,,,., \"., ''.-,,,,, ": -— % ",-:,!:,'- \,,-,-, ".,,,,,,, -",,-,.-,,"' 'N':'.....,,-,.,. "-,-,..,.,, "...., ".... -,'..I,, -1. Z, -,-.,:, I.., I. "'\.",,., -,,,I...,I'. -.-,,-,-.,,,-:.-,' ". :-' —: s:, -- ",,"-,, —,,,,,'- -,': -." ': -, " -,. -...,, "."!',,,. ,',,\ "::,",,,: -,:, `,,- -,:."', -.-,,-,,,,..1.. ""', " 7,,-, -.., \,'-:,," "..-:.,..,.. 1:.I",:\"., ",,,,'Il '-."I ll- "'I"..1-1.,- '.",,,.",.,..,...'. "':, l ". ",,,,.,.-"..,,,,,,.1-.,,,:,, :...,,II.:.., - -, .,I ,-N,,,!,-.\, ".,.-,,", ".,-.. ,!, ',,,,,, ",....... I-,. ---'. "'",,,,...,., —,,.-:,: -,,..',. —,,,- -,I,,-, "- ,....,-...-.,...: 1:,-,..I -,-,.',,"", I,,..,,"'.11."..I. —I.,, —:,,,.-.,.,...-".:,.,.:,-,""...,.,... ".I...-.,... II. II,"..,I'll,,-:,, -,"I-",.."".,,,"1, -11" ---- I-, -,,, I ".,I..,,,,II ., 1.%.,,,II ,- ..-I. -:,."..-,:"."",,, I, I''.I-II, --- I111 1, - ""-,,,,,"",-,,-, — "t,,\,I,-"".. ","s ",.II-:.I-"I", -', ,.-..,-.,.,,.I, -.,.J..,.', "'..,,,.,.,.,,,,,,.,"I I",,'I',.., 11 '.-II..I,.I..,I:.I,,::,,,",,,,",.,.. I,,:.., ,":.:,,,....,..,,-,.,., -II,,..,,'.. "..".1.I:" ".." I, . "I,,, I.;,.. 11: "-., ". -,I..,..,"",,..-..,,:,-I-. ',":, ..,.:1.1"'.,,. I,..,, ,-, '..,".....I,.-", ", I... 1:,, - -.., -,,,, I I."..,-:.,, 1 1".,-,,,,, , -,I — ""- " -,'.1..,,., ".,.",, A,;.,,-,,,,,,.,,-..-,,,",.I..,"",II.,.. ,,..:,.: -.1., ,,', I I:.,,,,,,,,.'.,, \,.". ",.,I-.I- 1" " -— 1., —, ".,.,- - I-:.. 'I-II',-,, '....., ,,.,,..1,.:, ":,, ` -—,-.,.,.-. I,"., ',I,,,-.-I,,.- "..I,,,,.., I': ':"",,"..'', "..-',: ",,,,,......,,,,,,,., -,,.1 N.,.,I.,,,,"-,, li "',,.'. II,.,.,,,.,-,y. -,,...,..: ,., -,.,III,.,..I, I,.II.,.1 -,'- I.., 11 11II.",":",, "..,I.-..,.- -.,.-' "', '.,.:,.-.-. I:,:-,.'. t,-I1.II I-:,\ -,-,, ,,.,., -''. ',, %, -."\\",-,..,. ,,., ': -, ".,- -,.,:.,,,-: I...",I., 'I',.'.lo, " -, ','-', "',-,., '.:i,I., -,,,, . "', "".." ,,'-,,..-..,.",,,:,,'- - - -, -.,, -,.,- - —,,,,,,a"" -,II.":.,I",,,....,, '.."_ ..., ,,: ': -,,,.,.",,.,,,,"-,1, ,-, ',.'. .,..: ".-,',,..,,,,, -,.,,,,'.",'.""'.:"'. 11,-.,:.,!,,.,..,,\ ....,,, -,"',," ' 4,.,.-,, -.'., I,, " ", -,.. ." -,,, 11,,,I,-'' ':. 1\I.,- - -,,,,.-,,,,\,,,,,I.," ", ,:-:, "''. —,- - -!,.".,.I..,,., " -,.,,., \-.. Z, lI-:-"'-1'.1 1-1,1,..,,: 11.., —.:"".,. -.".,'.",'.,,- -':.,,,,.,.;',,-.:,,-,, -,,-,, ,,,,,,,,,- -, ,,:.-', — '.,, -,., -,,.,,-,,-. I.",. ",..,,.-,.,,, ",:Ir',,,,r',.,,,., ".. 1.,,.I".., - - -,- -'- -1 '- - "',1 -- , 11 -..\-I.1'..,.:.-'. '.,', -\ ". ".: -,.: ",,,:..\.,...II1,, -, :,.,...\."., - " -,., -:-..", ,I. 1. lll,...- -., ""11 "'I1:", - ",:,",....,.;, .: , ,,":., -,.'$,- -,.. ".:,,,,...,.,.,._%,.- "":.-',', - "\.,:-:.,,, .,, —: ,,., ,,,,,,"..., , .,.,.,",.... " ".,- -',..I.Nl!,' ----I:.'..j: ",,: ",.,,,,,.':, I'. c,,,,, -,"".%,, ",,.;."':,- -, ,,!, -'. '.:-", '.,,-,,.,,,-",,,,:-..-,Z',,,,:,.:.'': "',, I",,".,: \ I.,, ,. ,:,,I,."',,.,,,,-I's:-..." -, ,-, I. \1 I,`,,I I ,,,,,,,-,,,, ,, II,-,,,, -,,,...... II. .-,-,.1 "'.",' -,, I -I-,," -.:-.:.,, "- \ ----,,,-I-N'' —".:,,I.I,.,, '. ",I.,,." -. 1,,.,,,-"."', ..I..,,; -%",,,,,-'.:.; ".:..I"" —1, ,, 'v, \,,, "". " -,, -""I,.,-,,,,,.,I.: I-.-..-"'lZ ---',,7-",.., -..,:., " "'. -,\. -, -. ,- "'.:"':,-,II -\;:,,'",,::,":.. I,,- ",,-,,,,:, ", -,:- ".' "",,, —", ", ',.., ,:,-..I.-.,,- ',-,, - -I'y..,.. ,,I,.,,1, "I... , -,:,,,':,,, ., -,,'.,". ,...,..1 I "., - -,k\,,- \, "',,..'. _'! .. - I \ I , ,..,".II.-,-"%.... "I,,,-,I.II,.: -". -, -, ,-, —,-.,. ,,.I-I ': ':,,.,,-,,,,.,,:-"", -.,I, ",,-,.."', -. "'.,,,:, ""' Z, - ' ':-...-, - ".-I,-."-,-,"-I. —., \'>,,,-'-,.. ", ", - ""', ",-:,. —.,:,- \.' -,:-,.,,,,,,,, '-' ",.'.. I \ ---'..,,. — ''I. III,I__ " _:- " -. 1. II 'I,.,., -,,,,..' ";, ,-,.-',..",\,-:1.I.,,.I.-.," -,.:..,.-,I,.,".I;,',., "" I '' "',,'.""I.'.. ",.:,..,. II.1,,'. II,., ",,,-,,," - -'. —,", "..-.I,% I.:,,..,.,.11II.,.I-,I" N. '',,.,I,-.1 \. ',,%I'."..-., 4,-' ", I\,,.-,,-,:'.,.-..., \,", Z,.I..,. —, -.11 "-I.,-,,,- ,,,-,..-,.-:.-..." .I.-.I-II -.11, - "-, —,,, -,... "1.. ,...,,,,.,,.:1,"..1 '..,""".,",,,.",I,.....I. —,-,-1,'. -- -,, ----I.. -I1..,.- — ",-:I,,,,, — .,.,:.,...'-, '..I.,,.',,,',-II,,I-, -," I.. —1. II.- "",.. -III..,.,,:,, ,:.,,,.'.-,.,-,-' "-1."I '...-,..,,\,"-1. — I'.,-.:, I ..-,,. .-, -,, -7, 1 -, '. I,, -i.1, -.,,,.,,,,- "II'....:, ',,..,, —.,"., ", —,,,,,, II,...",,,,'I",.::,...1.. '. I,, 111-1:, -, 11, \" I'l- ,,\..,.1 "I".., "I.",,,""I ,", ., ZI",I.. '. . -,,- - '', -..I. '... Z" -",.' -"-. —; "',I N"-,,.4,,.-., —,.,..I"'-,,,,,..",-":., - -'.,., -,,,.. - - - ".x,.,....,..,: I., : -,, - -., -';\,1. ". —'..".,:.""...\.-, ':,:":..". - ",I -,"-I..1\.":,,-y,, —,",-.,,.,, - " " 1,, -\,: ,,.,.1. ...,,,,.. ., ":,,,-.. -, ,'-, -% I, \11-,,,I,""",..",-.",.., I..., ",--.11 ',,,,,"--, ',' ,' ",I,,,,,-,. :Il,.,.-,,.I -:,11,.,,, "-.,, —, \"\,.-"""":.,',..-'-",-,','. '".1,,, '-,'.',.. I- I...",. —... I ..:,,, " - , - -.,. ...." 1. .,,I1.,,. -,"-," -,,., -.....,,,.,. —., -e ,-,"",II -1.I-," -Z- -- " " - -,,, - - \"I-,,,. "..",-:,ft- ",, ,.,..., ",.1.,: \.,.,,,,I.-.1.,.,,.-,,,1......1.., \...\1 I"-,.,V,, ---,-, -' —1 -,,, .:I,."..'. "'.-," ---"'-' ,, ",-.,-. --- - ' \ -.", I 1\I..1...',..1,." \,,,,,,-,, -,,-," ",.,,,,,:,..".I. ''.-,-:,,,:.,,.-,,:-, \, \,..,, '..,,.,-,,,,.-,,.....: "..,,.-,,,,,, - - ".,,.,...,,ZI. I, II,:I",.,,..,:.,-..I..,"-,..1.,., \,:. I I "" - I - , -, -"I,,,,,.: ,..1, \!,1\,- -;',',.,,,. '. —!I.,,I -,I.I.I,,,-",.y:,'.1,,..,.,.\.,I 1,.".."'. , II.,,I... ".1:1.:-.,.- —, -:,:."-",.-. 'i \ " ",....1 -, I"'.. I, - I:.-1."I'..,,..:,',.",,.. II — 11,-,,,,-.. , 'l.". "-,-"":..-.,,,,,, ,..,11...., ".,, -,.-" - -.I,...".I",:,I. 1. %." '.,:-, -%-;,, ",,,- -z.1, ".,,\.'.,I -, —."" —-,,,,.,.,, I-,, "-., "-, ",. —,,-,.'I,-." ", ,,,,:, ',',, -.-'.-:,. -.,l.I.11 - . 1,...,, I'.... - III"-.:: "\.... 1. -I.'...."I", -I.,I..I:." -%",:.-I .,,.-.,... —:'. -,I,.,.,,:, --,....,I,, I"I —."'...,,':,, "."..I.,. -" I",, ,,,;,....,,;-, "..:". .".. I, -'.",.'.',,,,-.,..,:,.'..-.,"-..,I.,,; .-,.,:".-, -S." "',',,.11 I.,-, —..,,,.., 1.,I_"I....,. .,-.,:,,...11.,II,'.,,,-.-.::-II I "...I,-I: .:,...".,,.,,,.'', —.,,,,,, —,,,,',"" " ,':,,,,,,-,:",:: Y ',,,.,,.:.I.,, I.I I- ,, -..,,,,:-:...',', ",..":-, .-,-.'.. . I1.,.., 1.., 1, '..,I.",I.-"'I.,-IV 11. -.I1, — ".., -,,,...,IIiI.1..,..-, — I-..,,". ...."-I.,.., I%.I.III II.. - '... —, " -",.I.,.I,...,, —,.,,.1.,':..-:.,,,,",, I,,-,-: -,- - -,,.,,.,.....,,",.,,....'.,11I,.,,,-,,,,,-.-:..-..II".-."' ':. .'. ".:'.1,.", '-'-",..",,.'.,,.,11 -,,,,.'.I.I,.,, -,,. -. —."..,...,..',-,,, ,,,",,,,-,-,,, -, "I-.....,I,-.,:. , \-,,;.,:.. . ,,I..,.,.,.\ I.,,,:,, -". ".1,11.-I,..., "..'", ":",,..-,.-:I:,'::,I. I\.I\ "', -.,,..-.1 1.., -",-.,,,,I.1 ".,..;,",.,-.,:"...,,, —,,.,,-,",,:, -,,,, -, -,,., "."..,...II.,I".,",,,,,,;...,III,.,,.. I,.,.I..,..,.. -,.. —. -,""'.., - .I,.1, ,,.,I"..I:." —'.,II.. '- ,,,.,,',.",..I,., "..'.,,-,-,,-.. "",-,.....,...,..-'.-,,-.-'',,-..III..,'...,...,,I,-,,,,, ",.", -, -.I %,I,-'. %,,,,..I- -1, "I I,."I,,I,-\,..I ,,., "I".-.,,,,,,I,, '.,.., 1,I",l: I I.- '.11.,. -.;,' -', —',.,\""',., "': "",,,.I. ' —,.,....',.,.,Z,, —, -,,,,.,,.,, —.,,.,,.,,I''. "',1I!" _.,, ,,.-.1,0I,-, "..,..-., ..,- I.-\ " -1 ".I.I -.".,,,,,, ""'. .-;, ': ",,,.,,- \. 1, 1.I,.",,-....,, I.1,.1,:,I,1,.-,,,,.I.,.:,,-,:-. I--.1,:,,,..,...1 -..,!,N -:, — -, ",,,,,I.,,,,,.-,I...".,,.' -.- .-.. -.,.,.,...I..", -:,. I.,-:,, -,:, -..' \:" —:,.,, ':.1, "'., -' \ -I..,I I.,,,,,...-',,-,,"-. - I I , I-,"\ - ".,,,-...,-III,...,, .,...I -, -:. ".".,-. ""I.1,.,.I:1.- ': - ".,,.... -,..,..."',-,.", -., .,,I -,..I.,.I.I- -,,..,,.,,,, "' ' -,.'.,,'-.,%, ., " ", ":,,.-,...I,.I,,`11.I ".1,-,, — ,,",,., -,.,-., --,-. ----.,.I —.,'.,-,, -,I"", - --"\-;.,, ",. I,,,I.....,I.,.,., ,,.:"", ".,.:.I.,:,,: -,., ''...:..I."..-\,..,..,.I, I,.,,.,.1 -,.',,:,",::.,, \,-,,.,,-.-. ",,,, 1. ':.,,,..., ",, ".,.,,"': "..'II. -,'"'',,,.I..,.I;.,II II:.,.-.......,I,.,",,,...",I".-,".." - -— "'.,:. ":,.".,..,:, \, ",.,..., '. ",,-,.,.,,,.I-, -"I- ",,, -.,-,,- —,...,..,..I,,. I,:, '.,,,.. ","I — I,.:I-,.,..:"." -',I-,. -,, " Z,,,,,,-, -- - I"II..-,.:,,,..C.,-, — \''. "-,-I.,".I.... .-I...I.,I:, — —,,- "',% I -11 II 1:I..:,"",,, "-,.. I,,..,'.-.I.I.1,l,.,,, ....:,.,,,.,:.,,I.,-,I-,, ,.I,.- X,, " I, "'.,..".1II....,::,, —.- ", -.":.::. -,, ":.,, .,I.I..,,..,, —,-",,,-I-. —.......,,.,." ': ,,",,,...-.. ",.,,.: -,.,::-, —, -"-'" -. -.:, -,.",,.,..." ",\", ".. I- " I-,-.-...-,,. " ",,.-I., —,....,,,-. I -....,,.. -.,I,,, —,",..-.-.".,., —,-.,,-,,%,,, -". ".,"......, I.,....'..... -:-:"; —,, '..,.",...,","..,I,-,-.: ---".I.1 -..,I..., — I': 1,1:1', I,.,...-N- 1..- -I- -':.,,., "..,..I,..I-,. ""..,.I...,,-...1.,,".".I,,,.,..... ,. "- II.-.'. I'.I.",-:,.,, -.,,,.,....III.,-I,...I...,.,,,",.,..,.,..,II., -,-I -I —.,.,.-I., - -,-,,, ,- -,;,", ",., I..I,,., I,,:-.,. —II\,I..,-..,"-,-..,, -, —:-,,Z ". ".-..,,,:. ".., -.,", I.I, -,-1.. 11 ,....",, —,...,,....I.,:..,..".,. I",,.,,-,,...,.I ,I111. - I — ,....,I..,,,... I.", ''.,.,.,,..,:'., .-... I.I.,....,.I- ",.... ".'-,,....,.. ..I. I,\l.II"."., 1,: ",,....I.,,.I",,, "". ,\,,,,-...,,., I-11,,,,,,-,,,-,..,. ---., ,.- :" .,, \l'"I..,.-,-I.:,.. III:.11 '.I,.I I-,11,-,,,::' \ II,.,-1 -,Z..,., —,...I-.I, -.,".I.,,..:"I11, —.,.,,S.'...I.1... -.....1:..' 1.I,'..,,II,I --.,"I.,:, '. -,.,,, -,.,'.-,".,,,,.,I..,...,-,,, —,"'.I;..,.....,. ..,.I....I.:\,.,,,,,,,,", - —,-- \1 I. —,".. ..I.,,,,,,..,,,..,,, -- ,-I..,.,.,. -,,:,,,,.. '.,.,,,,-,,-,I..,-,.,. ",,,-,.: '..,,': -,,,"", -,.",,, —,:-,;..1-1 - II,"-:-\-::..,,,,'( - --.II.1..I..III: ", .,-',-,,", "'. — ',.,:.:-.'- ',%,,,, "....,,, ".1, 1..1... ",,,-.1..,.,,..,I -11I... I".,"II.,.,.,,,,,,.:".':,,-;,".,-', '. 11.. I..I.,I,',,, " -,.,I...,.. -,-".:.,",.I.,..,,,'. ' -,, ",.".,,,,,,...I.:,I-,,.".. ,,,-,..,,..-."'.1 1. 1,,..I,.:,.,1..:1,,,,-.,-,1,.I--,,,.. — \,I,,:,,,, '. '. " I.,.-.,, 1-.%1.Z.:,: I I..., " , -.: ",,, ", ", ,-,' -,II.-1IIIII. —',,:-""-,-I.-.. ,.,, 1 ,'.,', ":I..,-. I,,, I.,II,,,,I,.,.,'... I..II.I '.,.I....II. .,, ,.,., ", ",,,,,.,I...-11 --- —,:. '..'', '.:'-.,.-.-Ii,.,,, "",",,-,:- ", -,,-,"I,I'-,,:,..,.I..-.,, I,.:I.III -, —,.1 1..I.,.,I"I........".. ",:,\,,;.::"".,: - -, -'. —,:,,,I.I.,.,.; " - ".".-,.,. --,..,".,.I1... \ I.. I,.I:". -., '..,.,", I `I'.,,,..,.I..III, -,,.11I —, —,..,,...... I.,., I.I,", ,...:11.1. ",.11,,....I, I.",.,..I:- -. -I,,,,.. , "',,-,,'I.1 I....1". ,,1. I I...1,.I-"",-,I..."..,,:.I:,-,:,,'..I,,,,, -,,... ""I - -....I-,.O -,-,.", I.I, I..'' - - -,' ", ",,",.,.""'"-,,:,,-.: —.",-.,'-', - ":": .....I-.,"...,-,-:" -,,' -'.-,' —''I,'I-,., -,....,I.,.,I..1,.,...,..,, "I-, -:. '.,,:.,,, -,.-I.,-,.,...,%.,,I.,,.,,'. I.,, ''., "'.,:!" '. "..,\,,"...,.-,,.II'.,," :. ",: -.",....,,....- ,I"I,,.:II-..I,, I.,-.,II,.1 ll ",-..":.,-.,,.,,,:.,.,...11". 1. I-.,..,,,I,.,I,...,. I."..,,,,-,-,-. -,- -,.-,-,'N,,, ",-.-,.1. — I.,.:,..,,. —,",,,,,.1,..11"I.,I, I.,",",,:, .:,,.;...',.", m.1:.......I,II,",III..,:- -.,,'',,-...,..-",.. I ",,.-',,.. "',, 11.I"- - -- ".:-.-,,, " - ...-,...1,...-I:,: -1 -I":...,.. Z,,,., ---,II..,.1 I:, —.- -,",,,.,,,,,1,.,:,..,,,. "."\,,.-, — ':